Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-05 / 208. szám

Péntek, 1952 szeptember 5, SOMOGYI NÉPLAP 3 x DlSZ-alapszervezetüűk legfelsőbb szerve a taggyűlés A taggyűlés az ifjúságunk neve­lő iskolája, ez mindig fontos ese­ményt jelent a tagság életében, hiszen itt nő, erősödik ifjúsági szövetségünk. A tagság itt válasz- sza "meg vezetőit, itt dönt a szer­vezet fontos kérdéséiben, itt hall­gatja meg a vezetőség beszámoló­ját és mond bírálatot munkája fe­lett. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve, .amint ezt a DISZ szervezeti sza­bályzata is kimondja. Szervezeti demokráciánk első követélményei közé tartozik a taggyűlések rend­szeres megtartása. A DISZ Köz­ponti Vezetőség 1951 december 29-i határozata külön is kiemeli ennek fontosságát. Sajnos, sóik szervezetünkben még nem szereztek érvényt a ha­tározat e fontos pontjának, nem a szervezeti szabályzat szerint dol­goznak, különböző egyéb elfog­laltságokra hivatkoznak. A Petőfi DlSZ-szervezetben 2 hónapja nem volt taggyűlés, ami­kor volt, akkor is félkészuleilenül állt a titkár a tagság elé. A rendszeres, jó taggyűlés avezetőség munkájának tükre A taggyűlésre nem „időt kell szakítani“, hanem a munkánk szerves részévé kell tenni. Éppen ezért nem mindegy, milyen legyén a taggyűlés. A taggyűlés elkezdődik a téma kiválasztásánál. Fel kell számolni szervezeteinkben a taggyűlések szűk, sablonos tematikáját. Az alapszervezetek a felsőbb bizott­ságok jóváhagyásával határozzák meg az egyes taggyűlések napi­rendi pontjait. Ez természetesen igen gondos kiválasztást igényel, mert elsősorban azokat a kérdé­seket kell tárgyalni, amelyek a legfontosabb feladatok megoldását segítik elő. A „Komszomolszkaja Pravda" 1951 december 2-i vezércikke ír­ja: —• A Kemenovi Korbolít üzem­ben minden komszomolgyűlés nagy eseményt jelent az ifjúság életében A gyűlésen a komszomolok meg­vitatják a munka, a tanulás, a pi­henés kérdéseit, vitáznak az er­kölcs és jómodor kérdéseiről." Nálunk gyakran hallani olyan panaszokat is, hogy a tagság nem szívesen jön el a taggyűlésekre. Ennek oka, hogy tübibízben a tit­kári beszámolók unalmasak, mint például a Villamosműveknél a DISZ-titkár elvtárs mindig ugyan­azt mondja el, melyet már elmon­dott, nem foglalkozik a fiatalok mindennapi problémáival. A má­sik oka, bogy elfelejtik a vezető­ségi tagok értesíteni a taggyűlés helyéről és idejéről a tagságot. Az előkészítés nem azt jelenfii hogy egyes tagokkal élőre szó- szerínt leíratjuk mondanivalóju­kat, hanem, hogy módot adunk a tagságnak arra, hogy előre gon­dolkodjék a kérdések felett. A jó taggyűlés alapja a titkári beszámoló A beszámoló előkészítésébe a titkár vonja be a vezetőség tag­jait. A beszámoló egyes kérdéseit pl. kidolgozhatja egyik-másik ve­zetőségi tag, aki azt a területet legjobban ismeri. Akkor tükrözi vissza a titkári beszámoló a való­ságos életet, ha elmondja a tag­ság véleményét, javaslatait. A jó titkári beszámoló mindig tar­talmas, személy szerint dicséri, bí­rálja a fiatalokat. A taggyűlés elő­készítésének módját és napirend­jét, a beszámolót a titkár minden esetben beszélje meg a helyi párt- szervezet vezetőségével, ez el­engedhetetlen feltétele annak, hogy taggyűléseink jól sikerülje­nek. Hívják meg egy-egy taggyű­lésre ,a pártszervezet vezetőit, sztalhánovístáka t, mérnököket, művészeket. A taggyűlés határozata világos, pontos legyen Határozza meg a feladatot, a végrehajtás határidejét és a vég­rehajtásokért a felelőseket. Fon­tos, hogy egy-egy határozat végre­hajtásának ismertetésére a követ­kező taggyűlésen az alapszervezet vezetősége visszatérjen. A jó taggyűlés neveli tagságun­kat, neveli az ifjúságot, hiszen taggyűléseink zöme nyílt, várjuk és hívjuk oda a még szövetségün­kön kívülálló fiatalokat is. Használjuk fel tehát az ifjúság kommunista nevelésének ezt a ha talmas iskoláját. Nemes József városi DISZ-titkár. (H&zia dia fos előlaps nagyberki népnevelő a megyei tanácskozásra készül RÓZSA LAJOS elvtárs Nagyberki község népnevelője örömmel fogad­ta a hírt, a kitüntetést: részt vnhet vasárnap a megyei népnevelő ta­nácskozáson. Ez a tanácskozás sok segítséget ,ad\ munkájához, ezért már előre készül, hogy a tanácskozásom elmondja tapasztalatait, ezzel segítse a népnevelő munkában lévő hiányosságok kijavítását. Rózsid elvtárs egy éve végez népnevelő munkát a községben és ez akit az idő alatt sok tapasztalaira tett szert, mégis úgy érezte, hogy még sokkal jobb munkát tudna végezni, ha a pártszervezet ve­zetőségétől nagyobb támogatást kapna munkájához, a községben már régebben megalakult az egységes népnevelő csoport, de .a pártszervezet vezetősége ném fordít elég gondot munkájukra, ne\m a(l megjelelő agitáeiós érveket. Rózsa elvtárs elmondja, hogy csak akkor javul meg a népnevelő munka, ha a párt szer vezet többet törődik az egységes népnevelő csoporttal. RÓZSA ELVTÁRS a tanácskozáson elmondja majd, hogy a be- ■ gyűjtési agitáció ja azért volt ered menyes, mert személyesen példát mulatott, elsőnek í«H eleget a beadási .kötelezettségének. Példáját követte Erdélyi Gyula 7 holdas dolgozó panaszt és a többiek. Csak annak a népnevelőnek van erkölcsi alapja a beadási kötelezettség tel­jesítéséért agitálni, aki maga is becsülettel elegei tett kötelezettségé­nek. Rózsa elv'.á<rs harcol a tszcs-mozgalom kiszélesítéséért is. ő maga is meggyőződött a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és a többi dolgo­zó parasztok előtt is beszélt erről, hogy másak is felismerjék a nagy­üzemi gazdálkodás jelentő Ságét. A TANÁCSKOZÁSON beszámol arról is, hogyan győződött meg a társas gazdálkodás magasabb rendű síéig ér öl, de elmondja azt is, hogy a községben lévő Becsület tszcs munkájában mélyen hiányosságokat tapasztalt. A népnevelő tanácskozáson azokat a jó agitáeiós érveket, ame­lyeket a megye legjobb népnevelői elmondanak feljegyzi, hogy a jö­vőben felhasználhassa munkájában. Sokat akar itanulm a tanácskozá­son és a hallottakat átadja majd az egységes népnevelő csoport többi Járásunk szántóterületének 50 százaléka van a szövetkezeti csoportok tulajdonában tagjainak is. A SEGÍTSÉGET, amit Rózsa elv társ a népnévelő tanácskozáson kap, még jobban felhasználja a Köziponti Vezetőség június 27—28 i határozatai végrehajtásáért folytatott harcban. . Jól dolgoznak a népnevelők Balatonszárszón 1950-ben a tanácsok megalakulá- sámisik idején járásunk — tahi járás — területén még kevés tertnielőszö- •ve'.kezeti csoport volt. A meglévők is kezdet égések voltak, kevés ta­pasztalattal rendelkeztek. A dolgo­zó parasztság nagyrésze még nem Ián a világosan azokat az előnyö­ket, amelyet a lermelöszüvetkeze í e k 'biztosítanak. % A tanácsok megalakulásával egyre gyorsabb ütemben fejlő­dött járásunk ii&.mletcin a szö­vetkezeti mozgalom. 1951 őszién a járási pártibizoítsáS segítségével, irányításával mind; fo- 'kozattabban tértünk át a termelő- szövetkezetek szervezésére és mun­kánk eredményeként ma már nincs járásunkban olyan, község, ahol ne volna termelőszövetkezeti csoport. A régebbi csoportok működését állandóan figyelte járásunk dolgozó parasztsága'és látta azt, hogy a kezdeti nehézségek el énére mind na­gyobb eredményeket érnék el. 3—í mázsával nCtgyrÁbb a tér- melöcsaport átlagtermése hol­danként, mind az egyénileg % dolgozó parasztoké. lazt látva, egyre telkiben és többen ismerték fel a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit, lehetőségeit és na­ponta írják alá, újabb és újabb dol­gozó parasztclk a belépési nyilatko­zatot. Termői ősz övét kezetetak fejlődésé­ihez nagy segítséget nyu jtett » mi miszf erta nács munkai egyel Cmről szóló törvényerejű rendel©!e. A cso­port vezetői tanulmányozták ezt a rendelőiét, javult azóta a munká­hoz való viszony és egyre jobban mulatnak példát szövetkezeteink a kívülálló dolgozó parasztok előtt. Te rímel őcso\por[\ja,'mk elsőnek végezték a munkálatokat, pél­dái mulattak a beadási kötele­zettség teljesítésében, ezzel von­zották a kívülállókat. Tcrmelősz&ve'kezeteink erősíté­sére ütemtervet dolgoztunk ki, amelynek alapján állandó segítséget adtunk a termelőszövetkezetek ve­zetőinek, tagjainak. A politikai és szakmai előadásokat a járás legfej­lettebb vezetői tartották és ez nagy­mértékben növelte a szövetkezeti tagok öntudatát, szocialista gondol­kodásmódját. Szövetkezeteinknek a termésátlag-növeléséihez nagymér­tékben járult hozzá a fejlett agro­technikai módszerek alkalmazása. Járásunk szántóterületének 50 százaléka, a dolgozó parasztok ön­kéntességén alapuló Szövetkezeti csoportjainak tulajdonában van. Szeptember 3-án Somogyegres dol­gozó parasztsága 1600 hold földte­rülettel választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Samógyacsa község dolgozó pamuzisága 2000 hold seámtó- íc vü Jet'cl lépett a nagyüzemi• gazda lkodéi« ú tjára. Somogyaesán nehéz volt a szerve­zés. Az, •osztályellenség, a kúlákság r érr(h í r t£ r j os z és sei, aljas rágalma­zással akarta megtéveszteni ai dol­gozó parasztságot. Járásunk egyik legnagyobb községe, Gamás község 10.000• holddal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Tavaly még c.sak egy csoport volt a> községben, most pedig 5 terme­lőszövetkezeti csoport működik. Az eddigi eredmények szépnek mond­hatók, de n&m tesznek bennünket elbiznkcdottá. Fokozzuk a politikai felvilágosító munkát, hogy járá­sunk minden dolgozó parasztja mi­nél előbb megtalá hassa a felemel kedés, a jobbíét útját. Szappanos Ferenc járási tanácselnök. Tab. Pákozdi Géza élvtárs a foalaton- szárszói pártszervezet titkára, éite- kezéelre hívta össze a népnevelőket. Ismertette velük a párt előtt álló feladatok«!, a begyűjtési rendeletet, a minisztertanács őszi mezőgazda- sági munkákról szóló határozatát* A 20 tagú népnevelőgárda komolyan látott munkához, szép eredménye­ket ért el az elmúlt időkben. A köz­ség határidő elölt 100 százalékon jelül teljesítenie kényérgahonabea- dásii kötelezettségét, de nem feled­keztek meg a népnevelők a tojás és a baromfi beadási kötelezettség teljesítésének .szorgalmazásáról sem. Rövid idő alatt 30 százalékról 100 százalékra; növelték ezen a téren is az. eredményt. A népnevelő csoport tagjai valamennyien példát mutat­lak. Elsők között tettek eleget kö­telezettségüknek. Ezért ha.lgatfak rájuk a dolgozó parasztok. A népnevelők most a kukorica, burgonya és a napraforgó beadást szorgalmazzák. Értekezleten vitat­ták meg a tennivalókat, tervet dol­goztak ki, aszerint végzik munkáju­kat. Ismerik a község dolgozó pa­rasztjait, tudják, miből mennyi a veléslerükt, melyik gazdának mi­korra van beütemezve a, burgonya, és a kukorica szedés. A szedés előtt ellátogatnak a dolgozó parasztok­hoz, elbeszélgetnek velük a község fejlődéséről, a család fejlődéséről, megváltozott életéről, felhívják a figyelmet a beadási kötelezettség teljesítésére. Az utóbbi napokban növelték a népnevelő csoport létszámát, be­vonták a jól teljesítő dolgozó pa­rasztokat, a község legjobb dolgo­zóit, hogy az ősziok begyűjtésénél is ugyan olyan jó eredményt tud­janak elérni, mint amilyent a ke­nyérgabonánál értek.el. A népnevelő munkán túl, a tanácsülésen, dobszó útján, híradón keresztül rend szere­se,n ismerteti a tanács a Vendele­teket a dolgozó parasz'okkal. Nincs is olyan dolgozó a községben, aki ne tudná, hogy a kukoricái szedé­sét két nappal előbb jelenteni kell a tanácsnál, a töréstől számított két napon belül pedig eleget kell tenni a beadási kötelezettségnek, a burgonyából pedig a szedéssel egy- időlben kell teljesíteni a beadást. A Kőröshegyi Téglagyár dolgozói határidő előtt teljesítik harmadik negyedévi tervüket Nagy gondot fordítanak a dolgozók oktatására az Útfenntartó Vállalatnál ÜZEMEINK dolgozói lelkes mun- Jcaversennyei igyekeznek biztosítani ötéves tervünk döntő esztendejének sikeres megvalósítását. Már nincs hátra egy egész hónap és a harma­dik negyedév is letelik. Üzemeink dolgozói augusztus 20, alkotmá ngunk ünnepének tiszteletére legna­gyobbrészt szocialista fogadalmakat tejek, hogy harmadik negyedévi tervüket 100 százalékra, vagy aZon felül teljesülik. A kőröshegyi téglagyárnak mind­össze 40 dolgozója van, de mind­nyájan megértettél:, hogy tervük teljesítése nemesük pillanatnyi jobblé ükét segíti elő, hanem haza­fias kötelesség is. Ezért vállalták egyemberként a július végén meg­tartott termelési értekezleten, hogy alkotmányunk ünnepének tisztele­tére még lelikiismereresebben dol­goznak, még több téglát gyártanak terven felül, mint ezelőtt. AZ ÜZEMBEN élő, eleven dolog a munkavierseny. Kevés utánjárás után, szinte perceken belül meg lehet állapítani, hol tart az üzem tervének teljesítésében. Az, hogy a dolgozók szinte naponként értesül­nek a m unkaverseny eredményeiről, arra sarkallja őket, hogy napról- notpm növeljék eddigi jó eredmé­nyeiket. Szei, tember 4-ig nyersgyár­tási tervüket 22.5 százalékra, ége­tési tervüket pedig 85 százalékra teljesítették. A JÓ EREDMÉNY elsősorban a verseny nyilvánosságának tudható be. A dolgozók naponta értesülnek arról, hogy a brigádok és az egyéni versenyzők milyen eredményt érted: el, amit a következő napon jól fel tudnak használni. Azok, akiknek százalékuk az előző napival szem­ben csökkeni, számvetést csináltat­nak, hogy aznap hogyan dolgozták, mi az oka a lemaradásnak. Ugyan­akkor a kimagasló teljesítményt elért dolgozókat kérdéseikkel ostro­molják, hogyan érle el a kiváló eredményt. VANNAK AZ ÜZEMBEN példa­mutató dolgozók, akiknek jó terme­lési eredményeik magukkal ragadják a többi dolgozókat mind. Fernbach Sándor elv.árs, az üzem szakszer­vezeti bizalmija. Fernbaah elvtárs a kemencének brigádvezetöje, sze­mélyes példamutatása elsősorban a brigádja tagjaira volt jó hálással és büszkék, hogy az elmúlt hónapban 122 százalék átlagteljesvUmémjt ér­tek el. Kiváló munkát végez Dimy- nyés\ József brigádtag i$, aki a múlt hónapban 149 százalékos átlagtel­jesítményt ért el. A női dolgozók is jól megállják helyüket a munkában. A téglaétfe- •!ést majdnem kizárólag nők végzik. Különösen jól dolgozik Földi La­josáé. NAGY JELENTŐSÉGGEL bin a nyersgyóriásnál dolgozód: munkája is a terv teljesítésében. Tudásuk legjavát nyújtják, hogy az égetőket selejlmentes nyersanyaggal lássák el. Lendületes munka folyik a kő­röshegyi téglagyárban. Látszik az eredményeken, hogy a vezetőség é$ a pártszervezet minden segítséget megad a szakszervezeti bizalmi ré­szére a munkaverseny szervezésé­ben és irányításában. Az eddig meglévő százalékuk szinte napok alatt egy vagy két százalékkal emelkedtek és ez biztosítéka annak, hogy harmadik negyedévi tervüket szeptember 30 helyett, jóval előbb teljesítik. A tavalyi oktatási évben szép eredményeiket érték el az Útfenn­tartó Vállalatnál. Az oktatás si­kere nagymértékben segítette * pártszervezetet munkájában. A párttagok és a pártornlkívüli dolgo­zók egyre jobban megértették a munkaverseny jelentőségét, fel­ajánlásokat tettek, bekapcsolód­tak a versenybe. Tanulás közijén a dolgozók megismerkedtek a marxista-leninista elméletté*, amelynek birtokában több és jobb eredményeket értek el, mint azelőtt. A pártszervezet vezetősége meg­értette: a tervteljesítés, a jó mun­ka alapja, a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztése, az állan­dó szakmai és politikai oktatás. ' Voltak hiányai is az elmúlt ok­tatási évnek a hallgatók kiválo­gatásában, a propagandisták elő­adási módszerében. Ezeket a hl búkat most kijavították. A párt- vezetőség gondosan készül az 1952—53-as oktatási évre. Azokat a párttagokat ás be­csületes pártonkívülieket von­ják be az oktatásba, akik mun­kájukban példát mutattak. Nagyobb gondot fordítanák a propagandistákra is, mert csak olyan elvtárs tud jó propaganda- munkát végezni, aki állandóan ké­pezi magát- Megnövekedőtt az oktatásban részvevők arányszáma is. Tavalyba dolgozók 30 százalé­kát, az idén 70 százalékát vonják be szervezett oktatásba. A leg­utóbbi taggyűlésen az egész párt­tagság ígéretet tett arra, hogy szívügyének tekinti az oktatási, igyekeznek gyarapítani elméleti képzettségüket, bővíteni látókörű­ket, hogy ezzel a termelési ered­ményeket is fokozni tudják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom