Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

iiiw»«»Mimiriiiim[HfrrMiffiiir-Tn-ririliiiiiniirí‘tiTi‘,-'iir~iTr'T~,i---------­----­4 so mogyi néplap ■raÉHHiMaaBaH Vasárnap, 1952 szeptember 28. A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁNAK ÁLLAMKÖLCSÖNEI VÁROSOK ÉPÜLNEK, SZÉPÜLNEK... Az áilamkölcsönök a Szovjet­unióban a népgazdaság pénzellá­tásának kiegészítő forrását jelen­tik. A szovjet kölcsönöket kizárólag békés épíiőcélokra fordítják. Ezekből az Összegekből gyárak üzemek, hatalmas vízierőművek épülnek, ezeket az összegeket ön­tözőrendszerek felszerelésére, a mezőgazdaság, a vasúti és viziköz- lekedés fejlesztésére, az iskolák, technikumok, főiskolák, tudomá­nyos kutatóintézetek, klubok, színházak, kórházak, napköziott- honok, bölcsődék, szanatóriumok slb. hálózatának kibővítésére használják fel. A szovjet állam a háború utáni első ötéves terv éveiben a nép­gazdaság és kultúra fejlesztésére több mint 1.232 milliárd rubelt — a munkások, parasztok és ér­telmiségi dolgozók megtakarított rubeljei tették ki, amelyeket á'- lamkölcsönökbe fektéitek. A Szovjetunióban több mint 70 mil­lió olyan ember van, aki államköb csont jegyzett. A szovjet kölcsönök kitűnően összekapcsolják az egész állam érdekeit a- dolgozók egyéni érde­keivel. A kölcsönök lehetővé te­szik az államnak, hogy gyorsab­ban fejlessze m népgazdaságot, több iparvállalatot építsen, ío- J kozza a közszükségleti cikkek tér- ; Kiéléséi, nagyobb mértékben és jobban elégítse ki az ország la­kosságának megnövekedett szük­ségleteit és igényeit. A szovjet áilamkölcsönök a dől gozók részére közvetlen személyi előnyökkel is járnak. A kölcsőn- jegyzők nyeremény formájában jövedelemre tesznek szert. A nyeremények igen jelentősek. Az állam csak 1951-ben több mint 5 milliárd rubelt (fizetett ki nyeremény formájában a kölcsön- kötvények tulajdonosainak, 1952- ben pedig már 7 milliárdot fizet ki. A szovjet kölcsönöket a teljes önkéntesség alapján jegyzik. Mi­lyen összegű jegyzést tesz, milyen címletekben kéri a kötvényt — ezeket a kérdéseket mindenki személyi költségvetéséből kiindul­va önállóan dönti el. A szovjet állam a kölcsönjegyzc'lkmck több lényeges kedvezményt nyújt. A le­jegyzett kötvények kifizetése részletekben, kisebb összegekben történik. Ez, a rendszer megköny- nyíti a kötvények vásárlását a kölc'sönjegyzőiknek. A szovjet állam mindig ponto­san teljesíti kötelezettségeit a kötvcnvtulajdonosokkal szemben. A nyereménysorsolásokat az or­szág különböző vidékein, széles­körű nyilvánosság előtt tartják. A sorsolóbizottságokban résztvesz- nek a szovjet társadalom képvise­lői. A nyereményeik jegyzékét a központi és helyi sajtó közli. A vállalatoknál, hivatalokban, kol­hozokban bizottságok figyelik a kihúzott számokat és értesítik a nyereményekről az érdekelt dol­gozókat. Á takarékpénztárak ha­ladéktalanul kifizetik a nyeremé­nyekéi. A szovjet kölcsönök igen népszerűek a lakosság körében és valóban egész népet- átfogó jelleget ölte­nek. Például 1950. május 3-án, amikor a szovjet kormány kibo­csátotta az ötödik állami i^épgaz- dásáigi újjáépítési és fejlesztési köl­csönt 20 milliard rubel összegben, azonnal megindult a jegyzés és május 4-én estére a kölcsönt már 24.5 milliárd rubel érteikben túl­jegyezték, a jegyzés végleges ösz- szege pedig 27.5 milliárd rubelt tett ki. 1952. május 6-án 30 mil­liárd rubel összegben bocsátották ki a kölcsönt és május 10-én zár­ták le a jegyzést, amikor a 30 milliárdos összeget már 5 milliárd 712 millió 314 rubel értékben je­gyezték felül. A szovjet kölcsönök nyereménykölcsönök, melyeknek egy jelentős részét ki sorsolják, a nem nyertes kötvé­nyeket pedig a meghatározott idő után. visszavásárolják. A nyeremé­nyek nagysága 200-tól 25.000 ru­belig terjed. A szovjet állam a nyereményekkel együtt a kapott összegnél másfélszer többet térít vissza a kölcsönjegyzőknek. Mindezek a kedvezmények, elő­nyök, de ezenikívül a szovjet em­berek hazafias törekvése, a szov­jet nép jólétének állandó emelke­dése — ezek azok a tények, ame­lyek a szovjet áilamkölcsönök si­kerét biztosítják. Moszkva. A szovjet sajtó újabb jetentéseket közöl a XlX. párt­kongresszus tiszteletére folyó szo­cialista versenyről. Az uráli gépgyár sekezer dolgozója elhatározta, hogy a pártkongresszus tiszteleté­re a délukrajnai csatorna építői számára határidő előtt elkészít egy 14 köbméteres markolójú lép­kedő exkavátort, továbbá két ha­talmas kőtörőt, a tervezőik pedig október 5-re elkészítik egy újabb hatalmas, 20 köbméteres markoló­jú lépkedő exkavátor terveit. A kuznyecki kohászok nagy lelkesedéssel küzdenek kö­telezettségeik teljesítéséért és túlszárnyalásáért. A 4. szánni nagyolvasztó dolgozói szeptember­ben több mint ezer tonna nyers- vasat termeltek terven felül. A jereváni „Avtogyeíalj“ 1. számú mechanikai műhelyében Radik Melikjan csiszoló nyolc hó­nap alatt kétévi tervet teljesített. Andronik Sziszakjan, a mechani­kai üzem kommunista művezetője tökéletesítette a „Zisz-5" gépko­csi foigaskerekeinek gyártási tech­nológiáját- Ennek következtében 22 ember .szabadult fel más mun­kára. Á11 a m kölcsönök a kapitalista országokban Tőkés országokban már régóta bocsátanak ki ál lamköilcsönöket. Ezeik az áilamkölcsönök rendsze­rint a költségvetési deficit íedezésére szolgálnak. Az elmúlt tíz élvben például az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és más kapita­lista országok egész sorának államadóssága például az 1950—51-eis pénzügyi év végén az 1937—38-as költségvetési évben fennmaradt államadóssághoz képest 6.2-szereséré növekedett, s moslt már öt­szörösen múlja felül az egész költségvetési összeget. A kapitalista állam eladósodása a tőkés rendszer egyiik jellegzetessége. Franciaország államadóssága például ebiben az évben már csillagászati számot: 4286 milliárd frankot ért el, ami tízszeresen felül­múlja Franciaország 1938. évi államadósságát. A köllcsönjegyzök főleg a tőkés elemekből ke­rülnek ki, minthogy a dolgozóknak megtakarított pénzük nincsen. Ezek a kölcsönök különben is el­sősorban a vagyonos osztály érdekeit szolgálják. Franciaországiban legutóbb kibocsátották az úgyne­vezett „aranylkölcsönt”. A kormány rendkívüli elő jogokat biztosított a kölcsönjegyző tőkéseknek. A kölcsönt aranyban számították ki, 'ami azt jelen­tette, hogy ha például a Lajos-arany a feketepia­con 4000 frankot ér, akkor annak értékét ikölcsön- jegyzéskor 6000 franknak számítják. Az ,,aranyköl- csön'be“ fektetett fő'ke tehát így automatikusan másfélszeresére nő. Ötszázmilliárd frankra számí­tottak, ezzel szemben csupán 195 milliárd frankot jegyeztek. Az áilamkölcsönök terhiét minden kapitalista or­szágban a dolgozók viselik. Az új adók, az adóprés megszorítása, az infláció: mindez felidézi a dolgozó rétegek amúgyis alacsony reálbérének további csökkenését, életszínvonaluk romlását. Mivel a köl­csönök a (kapitalista országokban improduktív cé­lokat szolgálnak, a kamatokat és a törlesztést ré­szint adókból, részint pedig újabb improduktív köl­csönökből fizetik. Az adóterhek az államadósság arányában nőnek. A tőkés országokban tehát az áilamkölcsönök a dolgozó tömegek további kifosz­tásának eszközei. Az Egyesült Államok 1951—52-es költségvetésében egyedül a kölcsönök után fize­tendő kamat több mint 6 milliárd dollárral szere­pel. Ez a pénz is a kölcsönkötvények birtokában lévő pénzmágnások kezébe jut. A lakosság rosszul fizetett rétegeire kivetett kereseti adó összege a háború előtti időkhöz képest 8—10-szeresen meg­növekedett. Nyugat-Európa kapitalista országaiban az adók felemésztik az egy lakosra eső átlagos évi jövedelem 47—60 százalékát. Kapitalista országokban tehát kizsákmányoló jel­legűek az áilamkölcsönök. a szocializmus hazájában A szocialista áilamkölcsönök — népi kölcsönök. A szocialista gazdasági rendszerben a költségvetési mérleg egyensúlyozott. 1924-től egészen a Nagy Honvédő Háborúig ál­landóan déficítrneníes volt a Szovjetunió költség­vetése. Bár a háború legnagyobb terhét a Szovjetunió ví seife, mégis csupán kétszer merült lel elenyésző államháztartási hiány; 1942 ben, amikor a kiadások 10.3 százalékát jelentette a deficit és 1943-ban, ami­kor már ez az arány is 3.5 százalékra csökkent. A Szovjetunió 1952. évi költségvetésében a tervezett bevéti'! már 33 milliárd rubellel több, mint a kiadá­sok összege, A költségvetésben azonban a kölcsön- jegyzésből befolyó összeg csak kis súllyal szerepel, az 1952. évi költségvetésben például mindössze 8.3 százalékkal. A költségvetési bevételek fő forrása a szocialista vállalatok nyereségbefizetése, ami az összes állami bevételek 80 százaléka. A szovjet emberek önkéntesen adják kölcsön az államnak megtakarított pénzüket. Hazafias köteles­ségüknek érzik, hogy így is kivegyék részüket a kommunizmus építésének pénzügyi fedezéséből. Az álfámnak kölcsönadott összegek körforgást írnak le és a kölcsönkötvények után kifizetett nyeremé­nyekkel és kamattal együtt folynak vissza a dolgo­zók személyi költségvetésébe. A háború előtti években, a kötvények névértékét is beszámítva, 7.6 milliárd rubelt fizettek ki a dolgozóknak. A há­ború utáni első sztálini ötéves terv éveiben nyere­mények formájában 17 milliárd rubelt fizették ki. Nyeremény formájában egyedül idén 7 milliárd ru­belhez jutnak a dolgozók. Nagyösszegű személyi jövedelmet biztosítanak tehát a Szovjetunió államkölcsöneí a lakosságnak. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok államkölcsöneí. tömegjellegű kölcsönök, mivel a jegyzésben szinte kivétel nélkül minden dolgozó résztvesz. A szovjet kölcsönök növekvő népszerű­ségéről, yalóban népi jellegéről ítéletet alkothatunk magunknak a jegyzésben résztvevők számából. A 20 évvel ezelőtt kibocsátott Első Iparosítási Köl csont 6 millió omber jegyezte le. Ezídőszerínt a szovjet áilamkölcsönök lejegyzőinek száma már el­éri a 70 milliót. A kapitalista országokban a dolgozók adóterhei­nek fokozásával fizetik — ha egyáltalában fizetik — az áilamkölcsönök kamatait. A szovjet emberek mindenkor örömmel és biza­lommal jegyeznek kölcsönt, mert tudják, hogy ezek az összegek elsősorban a békés építőmunkát, a népgazdaság fejlesztését: a kommunizmus építését szolgálják. Tizenhárom egyemeletes ház, néhány földszintes barakk a sűrű erdő közepében. Ilyen volt a múltban Murasi település, a sok ísten- háíamögcto zug egyike az egykori vjatkai kormányzóságban. Hetente kétszer állt meg az állomáson a személyvonat. A két osztályos iskola nem sokkal a forradalom eleit nyílt meg a települő sen. Ha valaki komolyan megbetegedett, 30 kilométerre kellett szál­lítani, A mai Murasí a kírovi terület egyik legfiatalabb városa, hatal­mas vasúti csomóponttal, a legújabb technikával felszerelt fűíőház- zal. A város gyorsan fejlődik, épülnek a lakóházak és az ipari üze­mek. Két középiskola és két hétoszfályos iskola működik. Van vasutas kultúrotthon és klub, nyolc könyvtár, stadion és park. Két kórház és két poüMiníka áll a lakosság rendelkezésére. Murasító! északra, majdnem ez arhangelszkí terület határán fekszik Laza, a terület legfiatalabb városa. Hét évvel ezelőtt még nem volt a térképen. Luzábaa hatalmas fűrészüzemet találunk, amelynek készítményeit az új építkezésekhez, ez ország városaiba és falvaiba szállítják. A terület déli részén, a Vjaíka-folyó völgyében még egy város — Vjátszkíje Poljani keletkezeit. Itt is gyorsan fejlő­dik az ipar, szélesedik az iskolák, klubok, könyvtárak hálózata. KŰZÉP-FERGANÁ ÖNTÖZÉSE A szovjet-hatalom fennállása alatt az üzbekisztáni Fergana- völgyben igen sok csatornát építettek, amelyek közül a legnagyob­bak köze a Sztálin nevét viselő Nagy Ferganai-csatorna, az Észak- és Dél-Ferganai-csatorna tartozik. Egyedül ezek a csatornák 98 ezer hektár földön teszik lehetővé az öntözéses gazdálkodást Ferganában tovább folyik az öntözőrendszerek építése A fér. ganai területen idén épült meg az AhurJbabajev csatorna, amelynek 17 ezer hektár földet kell öntöznie. Az andizsaní területen tervbe­vették az ulungári vízrendszer építését, amely nemcsak számos ke­rület ivóvízellátását javítja meg hanem 5 ezer hektár földet is ön­töz majd. Ferganában a közeli esztendőkiben. tovább folyik az öntözőcsa­tornák _ építése, amit a XlX, pártkongresszus ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezete ír elő. Az építkezés elsőrendű 'eiüi data: megvalósítani a Nagy FerganJsi-csatorria, valamint -a Szír. Darja és a Narin medrei közti óriásj terület öntözését Közép-Fergana öntözésének -tervét az. öntözőrendszereket ter­vező középázsiai intézet készítette el. Az intézet szakemberei a Narin folyón második vízgyüjtőmű építését tervezik a Nagy Ferga­nai-csatorna feltöltése, a csatorna főrészének kiszélesítése és több, nagy elágazó öntözőcsatorna építése céljából. A földalatti és talajvizeknek az öntözés fontos'forrásaivá kell vjÉi, Tervbe van véve mély kutak fúrása, szivattyúállomások és vízgyűjtőik építése. Utóbbiak az öntözés után összegyűjtik a már felhasznált vizet. Közép.Ferganában most kutatómunkák folynak, amelyekben a középázsiai gyapotterm.elési kutatóintézet több mint száz szakembere vesz részt. Néhány év telik csak el és a szikes földeken gyapot zöldéi, kö­röskörül pedig őszibarack, gránát-alma és barackfák virágzanak. fl SZOVJETUNIÓBAN NÉHÁNY ÉV BLATT TÖBB MINT EGYMILLIÓ HEKTÁRON TELEPÍTETTEK MEZÖVÉDŐ ERDŐSÁV0KAT Megkezdődtek az őszi munkák a Szovjetunió erdőövezeteiben. Néhány év alatt töfclb mint egy­millió hektáron telepítettek védő erdififfiávokat, amelyek széles zöld szalagként szegélyezik a kolhozok szántóföldjeit. Az erdősávok már éreztetik jó- [ tékony hatásukat a vetésekre. A fiatal nyírfák, fehér akácok, ju­harfák, körisfák védik a vetése­ket a szelektől. A rcsztovi terület ..Bolsevik” kolhozának földjeit köröskörül er­dősávok határolják. A kolhozpa­rasztok kora tavasztól késő őszig gondosan ápolják a fiatal facseme­téket. Ebben a kolhozban a vé­dett földeken éwől-évre emelke­dik a. termés. Az idén több mint harminc mázsás hektáronkénti át­lagú búzatermést érteik el a ,.Bolsevik“ kolhoz dolgozói. SZTAHANOVISTA ŐRSÉGEN „25.000 TONNA SZENET MÁR TERMELTÜNK, TERMELÜNK 30.000 TONNÁT IS!“ Irta: Vaszilij Szalejev, a „Poliszajevszkaja-l“-bánya kombájnkezelője Porfirilj Trefoloiv, a szomszéd I ,,Kirov” bánya szémkomibájnveze- tője munkatársai segítségével 20 ezer tonna szenet termelt egy hó­nap alatt „Dombassz” kombájnjá­val. Ekkor a bányagépészek érte. kezletet tartottak, a ,,Kirov‘‘ bá­nyában. Én Js résztvettem ezen az értekezleten. Trefolov ismertette munkamódszerét és befejezésül ezt mondotta: — Elhatároztuk, hogy Dombassz kombájnunkkal 25 ezer tonna sze­net termelünk havonta. Én is felszólaltam s bejelentet­tem, hoigy Trefolovval versenyre kellék a havi 25 ezer tonnás szén- kitermelésért. Nem sokkal később kéthónapos kombájmvezető tanfolyamra ke­rültem. Bár ismertem a kombáj­nok kezelését, mégis igen sokat tanultam a tanfolyamon. A tanfo­lyam befejezése után nagy lekese- déssel láttam versenyfelajánlásom t ellj e sítétséhez. Váltótársammá 1, Tyíhonövval együtt tisztán lát­tuk, hogy ,,Domíbassz‘‘ kom­bájnunkkal csak valamennyi dol­gozó segítségével érhetünk el iga. zán kiemelkedő eredményt. Elha­tároztuk, hogy megrövidítjük az előkészítő munkák időtartamát: ezek átlag nyolc órát vettek igénybe. Felére csökkentettük a kombájn leszerelésének, a fejtés alsó részébe ereiszté&ének és I üzembehelyezéséinek idejét. Nagy­mértékben segítettek munkánk­ban a szállítók. A kombájn har­madik és negyedik sebességgel dolgozott, percenként három csil­le szenet küldtünk ki a- fejtésből, de a földalatti szállítás lépést tar. tett velünk. Példás rendet valósítottunk meg a kibányászott tér biztosításánál. Az oímlasztó-ácsok gyorsan hoz­ták a konvejer utáni az úgyneve­zett fémdúcokból épített támfalat. Uj ütemterv szerint kezdtek dolgozni a szomszédos frontfejté­sek is. Eltelt egy hónap. Össze­geztük munkánk eredményét s ki­tűnt, hogy frontfejtésünk dolgozói 25.100 tonna szenet bányásztak ki egy hónap alatt. Amikor találkoz­tam Forfjríj. Trefolovval, ezt mon­dotta: — Derekasan dolgoztatok! Nem baj,, hogy mi nem értük el a 35 ezer tonnát, mégis a kuznyecki medencéé a rekord. Most sztahanovista műszakot kezdtem a XlX. pártkongresszus tiszteletére. Váltótársaimmal azon igyekszünk, hoigy a történelmi je­lentőségű esemény tiszteletére szeptemberben 30 ezer tonna sze­net termeljünk ki kombájnunkkal. Eddigi eredményeink alapján min­den reményünk megvan arra, hogy vállalásunkat becsülettel teljesít­hessük. |A XIX. pártkongresszus tiszteletére folyó szocialista verseny újabb győzelmei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom