Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

Kedd, 1952 augusztus 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 Sertésülízlalsisbais az élesztősítés bevezetése biztosítja a jó eredmények elérését A somoigyim-egyei á 1 Halmi gazda­sagok nemcsak a növénytermesz­tés, hanem azi állattenyésztés te­rű let én is egyre niagyolblb mértékben használják fel a szovjet tapasztala­tokat, hogy eredményeiket ezen a területen is mi’gasalbb színvonalra •emeljék. Sertéshiz'aló gazdaságaink már mindenütt bevezették az élesz­tős ítés1*, amely nagymértékben hoz­zájárul a jó eredmények eléréséhez. Ahol az élesztősítést helyesen és jól végezték, a pontos etetést, ita­tást betartják, a tisztaságra nagy rgondot ford'ítanaik, a falkásítást helyesen végzik el, ott biztosítva •van a gazdaság hízóállo,Hiányának tervidö előtti súly,gyarapodása, a jó daraérté.kesítés és a magas napi átlagos súlygyarapodás. A sertés- hizlaló gazdaságaink közül « hizla­lók versenyében Gibicsár Péter a liárcmifai gazdaság sertéshizlalója és inunikaicsapata munkájukkal bi­zonyították ezt be. Jó módszerük: n Vendeletek pontos betartása biz­tosította azt, hogy a megyében legjobb tsertésihizlaló munkaicsapat címet értek el. Gibicsár Péter Tnunikaics'Sipatáv a 1 az élesztősítés beindítása »kaltoá- val két hízófalkát állított he. Egy aiagy hízófalkát, amely 800 hízott­sertésből á'lt, s eigy egész kis hízó­falkát, a!hol az élesztősítést a kettő közti különbség megállapítása vé­gett az első hónapban nem állította be. Értékelést végeztek az élesz­tősített takarmánnyal etetett fáiké­nál. és az élesztősítés nélkül etetett faikánál. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy az élesztősített ta­karmánnyal etetett f.alka naponta átlagosan 0.95 fcg-ot hízott dara­bonként; ugyanakkor az élesztősítés nélkül etetett falka naponta 0.39 kg-ot vett csak fel. Az élesztősítés tielyes alkalmazására nagy gondot fordít Gi'bicsár Péter munkacsapa­tával. 40 kg vegyes abrakot vízzel pácszerüen bekelviepnek, s ehhez egg kg frisst élesztőt, 10 liter langyos vízben feloldanak, s hozzákeverik a be pácolt A0 kg abMlímennymé- get. Az élesztőivel összekevert ab­rak erjedésnek indul. A 6—7 óra múlva megerjedt úgynevezett anya- kovász mennyiségéből, ami A0 kg volt, elvettek 20 kg-ot, s ezt hoz­zákeverték 1 hízófalka egy etetési takarmányához, amely 120 kg vo\]t. Előzőleg, a hozzákeverés előtt azonban a 120 kg-os abrakmennyi- ségből elvették 20 kg-ot, ezzel pó­tolták vissza a 40 kg anyaélesztő- bő’l elvett 20 kg-ot. így tehát biz­tosítják, hogy az anyaikovász újra Megmaradjon 40 kg-nak. A 20 kg éiesztősített takarmányt hozzáke­verik az etetésre kerülő hízó-falka abraktakarmányához, az etetési idő előtt 4 órával, persze tökéle­tesen bedolgozva, hogy a.z etetés­kor már teljesen szétoszoljék a hí­zók abraktakarmányában. Az er­jedési folyamat 4 óra alatt az ete­tés indításáig átélesztősítette a hízók takarmányát, amely így ke­ni! etetésre. Gibicsár Péter és munkatársa nagyon vigyáznak arra is, hogy a Le éiesztősített takarmány nehogy kellemetlen szagává váljék, ne­hogy ecetes erjedés induljon meg, különösen a nagy melegben óva­kodni kell ettől, s így 4—5 nap elteltével az egész éiesztősített mennyiséget felhasználják, s az élesztősítést újra beindítják. Na­gyon ügyelnek arra, hogy minden hónap végén a falkásítás megtör­ténjék, s 5 kg súly különbözeiig a falkásítást elvégzik. Finom, liszt­szerű darált takarmányt használ­nak, hogy a takarmány ért ékesít és minél magasabb legyen, s ennek köszönhető, hogy a takarmányér­tékesítés 24 százalék felett van. Állandóan figyelemmel kísérik a hízók étvágyát és eszerint ada- gcljálk és biztosítják a szükséges takarmányt hízófatkáik részére. Koncz István, A somodori Alkotmány tszcs időben gondoskodik az állatok takarmányának biztosításáról A somodori Alkotmány termelő­csoport terméseredményei a fagy­kár és a szárazság ellenére is meg­haladták a tavalyiakat. Búzából 7 és félmázsa termésátlagot értek el, árpából is jóval nagyobb az eredmény, mint az egyénileg dol­gozó parasztoké. Kukoricatermé­sük a tagosított földterületen 20— 22 mázsás átlagot ígér. Nem saj­nálták az időt és az erőt, annyi­szor kapáltak, ahányszor a föld és a növény megkívánta. A termelőszövetkezet földterü­lete a tavasz folyamán gyarapo­dott. Az újonnan belépett gazdák Leadott földterületét, mely mint­egy 400 holdat tesz ki — most ta­núsítják. n termeiőcsQporlnak nagy tervei vannak A tagosított területen bevezetik sí füves vetésforgót és alkalmaz­nák a fejlett agrotechnikát. —• „Ez — mondja Visnyei István elvtárs, a Béke növénytermelési brigád ve­zetője — nagy segítségünkre lesz a szárazság és a fagykár elleni vé­dekezésben. Jobb és gyorsabb munkát tudunk végezni. A gépe­ket és a szovjet tapasztalatokat kihasználjuk. Nem riadunk vissza az időjárás viszontagságaitól, mert a terméseredmény nem attól, hanem a mi munkánktól függ.“ A szántóterület egyrészén — a tagosítás miatt — a tarlóhántást még nem végezték el, de az őszi kalászosok alá a talajelőkészítést már végrehajtották. A tarlóhán­tást 10 centi mélyen végezték. A keverőszántást 15—20, a mély­szántást pedig 25—28 centiméter mélyen végzik. A szántóterület 40 százalékán termelnek kenyérgabonát, melyet koresztsorosan vetnek. Az ősszel katasztrális holdankint 70 kiló mű­trágyát szórnak, tavasszal 50 kg pétisót számítanak egy-iegy hold­ra fejtrágyának. *A hóolvadás után — attól függően, milyen lesz a tél — boronát, vagy hengert alkal­maznak. Biztosítják a takarmányt A tavasszal vetésre kerülő nö­vények végleges területét még nem állapították meg, mivel az üzemtervet még ezután készítik. Számításuk, hogy a vetésre kerülő összes kukoricájukon a négyzetes megművelést és a pótbeporzást al­kalmazzák. A kukoricát négyszer, de ha szükséges lesz, többször is megkapálják, így biztosítják a ta­karmányt az egyre fejlődő állat­állomány részére. Beadási kötelezettségüket példá­san teljesítették takarmányfélesé­gekből is. Öt hold mustárt, 2 hold terlórépát, a cukorrépa után járó nyersszeletet és a kukoricaszárt besilózzák takarmánynak, ami számításuk szerint 800 köbmétert, tesz ki. Ezenkívül szálastakar­mányt mintegy 300 mázsát tarta­lékolnak- A fagyok beálltáig még bőven tudnak zöldtákarmányt is etetni, erről már az elmúlt évben a jó gazda előrelátásával gondos­kodtak. A csoportban nem lesz hiány takarmányból. DCapímmri sza k Lsek SztáLífwáp&sÁati SZTÁLINVÁROS keleti részén, a Duna mellett terül el q Sztálin Vas­mű DISZ tábora. 3600 középiskolás diák, egyetemi hallgató és szak- érettségis fiatal lakik a sátrakban, dióra hajnalban sorakoznak fel 1 tábor közepén zásziáfelvonásra s parancshindétésre, ezután a reggeli következik, majd kivonulás a mun­kahelyekre. Az építkezés minden részében megtalálni ezeket a fiatalokat, ■amint dalolva, lelkesen végzik a legnehezebb munkát is. Talicskát -tolnak, földet lapátolnak, vasat hor­danak, téglát, betont, építési anya­got szállítanak. Lendületes munká­jukkal példát mutatnak az idősebb dolgozóknak is. Bebizonyítják: nem­csak a tanulásban, hanem « munká­ban is megállják a helyüket. A kaposvári szakérettségisek egyik brigádja a legnehezebb mun­kahelyen, a mélyfúróknál dolgozik. Az öttagú brigád vezetője Pásztor Béla ■—- kitűnő 1tanuló — aki a szakérettségin végzett munkája után a Lenin intézetbe nyert felvételt. Hrabovszki János, Munkácsi Tibor, Kreiter József és Dömötör László dolgozik még ebben, a szakérittsé- gisek legjobb brigádjában. Alighogy befejezték 10-én a tanulást, \az érett­ségi vizsgákat, — két náp múlva már munkába álltak, hogy közvet­len munkájukkal segítsenek büsz­keségünk, a Sztálin Vasmű építésé­ben. Az első nap kicsit nehezen ment a munka. Teljesítményük még a száz százalékot sem érte el — s e’ste jó,pár hólyagot számlálhattak a tenyerükön. De a következő na­pokban már megmutatták, hogy mit tudnak. HÁROM NAP mmlva 180 százalé­kot teljesítettek. Egy nffip alatt a. brigád 206 mázsa- vasat válogatott és szállít •ott. A következő na,p 200 százalékos teljesítményt éritek, el. Napi kerestettük sz-eimély&nkint több mint hatvan forint. Az eredményes munkának megvolt a jutalma. A brigád neve este felhangzott a tá­bor hango’sihiraidójában: dalai kö­szöntötte őket a tábor vezetősége. A kaposvári színképei'.sieyhsß'k meg­állt á>k a helyüket. Versenyben vég­zik a munkát, ők akarják elnyerni a legjobb brigád címért járó ván­dorzászlót. A tábor képe egészen megválto­zott, mióta aZ lomzág minden ré­széből megérkeztek a szalcérelhsc- gisek. .4 tábor vezetősége megálla­pította, hogy a szakérettségisek áj lendületet hoztak a táborba. Ez már a harmadik didbosoport — de ed­dig a szakéreHségise.k érték el a legjobb eredményit. — Megtiszteltetés számunkra — mondják —, hogy részi vehetünk Sztálinváros építésében. Ezután a munka után még jobban megy majd a tanulás. MUNKA UTÁN sportolási lehető­ségek: futball, röplabda, ping-pong, könyvtár ás a Duna vize várja őket. A tábornak külön színjátszó cso­portja, színpadja van. IIa valaki a tábort este felkeresi, mindenütt vi­dám fiatalokat lát a.z egészmapi ke­mény munka után fáradtság sen­kin somi látszik. A konyhán kitü­nően főznek — bőséges, ízletes reg­geli, ebéd s vacsora várja a fiata­lokat. Csupán egyet sajnálnak: azt, hogy lejár hamar ia két hét, amit itt tölthetnek. A kaposvári szakérettségis fiúk s a többi DISZ fiatal érzik,' hogy sakkal ia,r fáznak pártunknak és né­pünknek. Tanulási lehetőségüket, az egyetemet, ösztöndíjat köszönik meg munkájukkal. Ment tudják, hogy almit építenek, azt maguknak építik. Este 10-kor felhangzik a taka­rodó■ A tábor lakói sátraikba tér­nek a jól megérdemelt pihenőjükre, hogy imás.riap újiM erővel építsék tovább Sztáliavárasé, az országot, saját jövőjüket. Nagy Tamás • Megkezdték a varsói földalatti vasút első alagútszakaszának építését VARSÓ. (MTI.) A varsói föld­alatti vasút építése új_ szakaszához érkezett- A „Metrobudowa“ építő­vállalat dolgozói befejezték az el­ső három akna fúrását és meg­kezdték a kelet-nyugati irányban húzódó első alagútszak'asz építé­sét. A Szovjetunió a varsói Metro építésében a munkálatok megin­dulásától kezdve messzemenő tá­mogatást nyújtott Lengyelország­nak, nemcsak a legjobb szakembe­reit bocsátotta rendelkezésére, hanem különféle gépeket és be­rendezéseket, a többi között szi­vattyúkat, légkalapácsokat, föld- kiemelőg/épeket és műszereket is szállított. Javulta munkafegyelem, erősödőit a csoport, mióta a kólókat eltávolították M ég a csoport megalakulása előtt vitatkoztak a komi ósdi dolgozó parasztok. — Hát kulák ez a Dömötör, vagy nem kulák! Per­sze, hogy •az, vélték egyésCk. — Meg kell nézni a birtok íveit a jegyzősey gen — mondogatták mások. Meg is nézték. — Nem küldik az kérem — bizonygatta a község akkori jegy­zője és a nyomaték kedvéért a ka­taszteri birtokíveket a dolgozó pa­rasztok orra elé dugta. Hazafelé sókan csóválták a fejüket — dellát hiába,, ha egyszer a birtokívek azt mondják, hogy nem kulák ... Aztán ahagy megalakult a Téw tszcs, mégis valahogy Dömötör La­jost választották meg elnökinek. — Jól dolgozik az elnökünk — mon­dogatták eleinte, a munkák beindí­tása kezdetén a tszcs tagok. (Akkor még nem sejtették, hogy a >,jó mun­kának“ mi van a hátterében.) Dö­mötör Lajos elnök padiig tudta, mit csinál. Es• ami'kor már úgy érezte, hogy biztos a talaj a lába alatt, kezdett maga körül külön csoportot kialakítani, .sok becsületes tszcs tag — főleg a középparaSiZ’tok a befo­lyása alá kerüllek. Mindig úgy vi­tézié, hogy a szegény és középpa­rasztokat sz^mbeűllítsa egymással a tszcs-én belül. Ö maga meg úgy élt, mint ■valami kiskirály. Tarsoly Sándor meg is mondta neki egy­szer, hogy több jövedelmet tesz el, mint ameinnyi megjárna. — A ku­lák beszél belőled — horkant fel Dömötör. .— Nem hozzám beszél kulák? — vágta vissza Tarsoly Sándor — és ezentúl ne,m volt ma­radása a tszos-ben. Végül 1950 őszén egy másik tszcs taggal együtt kizáratta őket a csoportból. Közben meyhitcsaik felvetődött egyik-másik csoport,tagnál úgy be­szélgetési közben: — Meg kellene egy szer már a jásrással beszélni a dolgot, hátha mégiscsak kulák ez ■az elnök, aztún miinél tovább hagy­juk itt basóskodni, annál nehezebb lesz a hibát helyrehozni. — Igg be­szélgettek, de egyenlőre a dolog .csak maradt annyiban. || Címéit ör nneg tette a maga dolgát. Tudta ő> hogy kell leplezni kulák mivoltját — másokat nevezett annak. — Ha a dolgozó pamszliák valamit moúdlak neki, ■hogy elnök elvtárs ezl így kéne csi­nálni — mindjárt megadta a vá­laszt: — A kulák beszél belőled. De érdekes, hogy ezt csak azoknak a tszcs lagokndk igérgetie, akik va­lamikor szegény parasztok voltak. Másik oldalon mfig att tervezte ki Dömötör, hogy megakadályozza a tszcs fejlesztését. — Minek több hag a csoportba — szokta mondogiaitni — hát nem sok­kal. jidlbb így nekünk, könnyeikben elvégezzük a munkál, meg a jöve­delem is több lesz,, ha kevesebben maradunk. — S míg Dömötör félt­ve intette a kívülálló dolgozó pa­rasztoktól a csoport tagijait, addig a kívülállók meg így vélekedtek: — Amíg Dömötör lesz az elnök, nem lépünk a csoportba, vagy egy má­sik csoportot alakítunk, ahol nem kulák, hanem becsületes dolgozó paraszt lesz az elnökünk. — Elha­tározásukat tett követte és ez év elejém megalakít ott ák a községben a második HL típusú Uj élet tszcs-1. Jft e a Te,rv tszcs-ben is meg­érett már a helyzet arra, hogy cselekedjenek. A tszcs leg- öntudrdos,(rbb tagjai javaslatára Dö­mötört Icváltiotitúk elnöki funkció­jából .■ . Dömötör azoriban nem adta fel a harcot, a Iszcs-bem dol­gozó középpámsztok között suttogó propagandát kezdett. — Most m<jd ti következtek — próbált ijeszt­getni, — azonban hatástalanul, nem tudta magához éaesgetni a dol­gozókat. Dömötör Lajos munkához való viszonya meglátszott <az elköveitke- zendő időben. Egyszer Dell Ernő meg is jegyezte neki: — Komolyab­ban meg kéne fogni a munkát, mert baj lesz belőle. — Jól van így ez, Ernő bácsi, írnajd ha nem lesg jó, újra csináljuk — így válaszolt Dö­mötör. Nemrég azután bekövetkezett, amire az egész község várt. Dömötör Lajosi kizártaik <u csoportból. De nemcsak a csoport­ból, hannnv a pártból is, ahova si­került neki befurakodnia. Mindenki úgy beszél aizóta Koimlcpdon a Terv tszcs-női,, hogy sióikat javult a munkáljegyelem, erősödött a cso­port, mióta a kalákát (1 [távolítot­ták. Nagy Ferenc elvtárs, a,z új el­nök, bizony nvegköivieteli mindenki­től a fegyelmiét, ‘a rendet, minden munkában sZe\m előlit tartja a rrá- niS'ztertßnäcs határozattál, sohasem tér cl az alapszabálytól A csoport tagjai pedig újra sokat tanultok, megtanulták, hogy az éberség el- tampulása hova vezet. Nazarova-mozgalom a Kaposvári Textilmaveknél A Kaposvári Textilműy éknél 1952 március 26-án kötötték meg a dolgozók az első szerződést gép­jeik megóvására, karbantartásá­ra. Kaiser Sándor, a gyűrűsfonó üzemrész vezetője volt az, aki a Nazarova-mozgalom hatalmas je­lentőségét felismerve megtette a kezdő lépéseket, s pár nap múlva már a gyűrűsfonó minden dolgozó­ja bekapcsolódott a mozgalomba. A gépek felett megjelentek a szé­pen díszített kis táblák, hirdetve, hogy a gépen dolgozók vállalták a Nazarova-mozgalmon belül, hogy őrködnek a nép vagyona felett, gondozzák, karbantartják a gé­peket, s úgy vigyáznak rá, mint a saját tulajdonukra. fl mozgalom napról-napra terjedt Az előfonó és keresztorsó üzem­rész dolgozói is szerződést kötöt­tek. A szovjet szövőnő, Nazarova eivtársnő mozgalma jó talajra ta­lált a Fonoda dolgozói között. Az­előtt napirenden voltak a géptöré­sek. A gép tisztántartására ke- viéslbbé ügyeltek a dolgozók. A mozgalmat ismertető röpgyűlések és a szerződések megkötése után géptörés egyáltalán nem fordult elő. A fonónők örömmel kötöttek szerződést, hiszen így állandóan a saját gépükkel dolgozhattak, nem kellett egyik nap ennél, a másik nap egy másik gépnél dolgozni. Ezért a gépért már vállalták a fe" lelősséget. A szerződés pontjai adott sza vak voltak, amik köteleztek. Felismerték a Fonoda dolgozói, hogy a tisztán és jól karbantartott gépeken könnyebb a munka, töb­bet tudnak termelni. Egy hónap múlva már javaslatokkal álltak a műszaki vezetők elé a gyűrűsfonő dolgozói. Tanulmányozták a gépü­ket, s rájöttek, hogy ha az eddb gi négy hónap helyett háromhóna-i ponkint végzik el a nyomóhenge* reken a köszörülést, úgy minimá-> Inra csökkenne a szálszakadás. Ugyanígy emelkedett a termelés a szerződések megkötése óta. Kaiser Ferenc, a gyűrűsfonő osztályvezetője gondoskodott ar­ról, hogy az ő üzemrészében kéthetenkínt a teremvezető és egy blokklaka fos segítségével ellenőrizzék, hogy betartják e a dolgozók a szerződésben vál­laltakat. A hiba a mozgalom körüli mind­össze ott van, hogy sem a válla­latvezetőség, sem a többi üzem­rész nem gondoskodott arról, hogy egy bizottság ellenőrizze a mozga­lomban vállaltak betartását. A gyűrűsfonón kívül máshol az ellen­őrzés nincs megszervezve. Az üze­mi bizottság és a vállalat vezető­sége arról sem gondoskodott, hogy a mozgalmat továbbfejlessze. A tisztítóban és a kártoló üzemrészben ma sem kötöttek szerződést, noha ott is megvan erre a lehető- ség. A vállalatvezetőségnek és az üzemi bizottságnak fel kell szá­molni az e téren fennálló hanyag­ságaikat. Gondoskodjanak a szer­ződésben vállaltak ellenőrzéséről s a mozgalom továbbfejlesztéséről. Ne feledjék el, hogy jó szervezés nélkül, a vállalt kötelezettségek ellenőrzése nélkül nincs eredmény a Nazarova-mozgalomban sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom