Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

Szombat, 1952 augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP 5 *> Az aikotrnányünnepi versenyszakaszban behozták lemaradásukat az Első Kaposvári Textilüzem dolgozói Az Első Kaposvári Textilüzem dolgozói az alkotmány ünnepére indult versenyen keresztül harcot indítottak a harmadik negyedévi terv túlteljesítéséért. Az üzem ter­vének teljesítésében az elmúlt hó­napban lemaradás mutatkozott- Az üzem júliusi tervét mindössze 93 százalékra teljesítette. A lemara­dás abból adódott, hogy a feldol­gozásra kerülő fonalat előkészítés végett előzőleg Szombathelyre kellett küldeni, ahonnan rendsze rint késéssel szokott megérkezni- Ez alatt az idő alatt az üzemben több gépet le kellett állítani. Hó­napok óta ment ez így. Az üzem dolgozói már szégyelték,' hogy más vállalat hibájából ugyan, ’de nem tudják tervüket teljesíteni. A jú­lius havi lemaradás után veszély­ben forgott az augusztusi, s egy­ben a harmadik negyedévi terv teljesítése is. Minden dolgozó teljesítette felajánlását Komoly értékű felajánlásokat tették a dolgozók az összehívott «üzemi gyűlésen. Nem volt olyan dolgozó, aki nem tett fogadalmat- .A szövőnők több vetést ajánlottak fel, a teremmesterek ás műszaki dolgozóik felajánlása váratlan örö­met okozott. Megfogadták, hogy augusztus 20 tiszteletére ők ma­gúk készítik el a selyemfelvető és felhengerlő gépet, s így a pa­mutot nem kell ezután Szombat­helyre küldeni. A Kaposvári Fo­nodából szállított fonalat irezés nélkül dolgozzák fel a saját ma­guk előállította készülékkel. Min­den dogozó teljesítette felajánlá­sát. Nagy jelentősége volt ennek a felajánlásnak az üzem dolgozói előtt. Hiszen lehetővé tette, hogy behozzák a lemaradásukat, tervü­ket teljesíteni tudták. A szövőnők nem maradtak le a műszakiak mögött Jelentős felajánlásokat tettek. Kovács Józsefné szövőnő, aki volt mgy, hogy már 9 gépen is dolgo zott egyszerre, megfogadta, hogy augusztus 20-ra naponkint az elő­irányzott gépenkinti 52 000 vetés­sel szemben ezentúl 56.000 vetést teljesít, míg a kétszéles gépen az előirányzott 40.000 vetéssel szem­ben 42.000 vetést teljesít napon­ta. Kovács Józsefné felajánlása így naponkint 256.000 vetést ered­ményezett- Tóth Magda szövőnő ugyancsak naponta 256.000 vetést vállalt. Nagy Margit, az üzem leg fiatalabb szövőnője is jelentős fel­ajánlást tett a terv túlteljesítése érdekében. Nagy Mária naponkint 256.000 vetést vállalt. Bakonyi An- talné 27.000 vetést, Várkonyi Im- réné ugyancsak 27.000 vetést vál­lalt. A felajánlások értéke nagy ősz- szeget tett ki. Mindezt alkotmá­nyunk ünnepére vállalták a dől gőzök és teljesítették is maradék­talanul. Kovács Józsefné felaján­lását 104 százalékra teljesítette', Nagy Mária 101 százalékban, Far­kas Erzsébet szövőnő, amit vállalt, 111 százalékban teljesítette. Vár­konyi Imréné 112 százalékra telje­sítette felajánlását. Mindezek az eredmények nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy az üzem harmadik negyedévi tervét teljesíteni tudja. Elkészült a műszaki dolgozók fel ajánlása, s e héten már kíáérlét­képpen megkezdik vele a munkát. é Harc a III. negyedévi terv teljesítéséért Az üzemiben központi kérdés lett a lemaradás behozása, a har­madik negyedévi terv teljesítése, A dolgozók természetesen maguk ügyének tartják a terv teljesíté­sét».- Éppen ezért meghosszabbí­tották az alkotmányünnepi ver­senyt. Egyelőre augusztus 31-ig, de azután is az aikotrnányünnepi verseny lendületével akarnak har­colni a terv teljesítéséért. Ez alatt az idő alatt a felajánlott vetés- számmal dolgoznak tovább. A jó munka eredménye nem ma­radt el- Alkotmányunk ünnepére az üzem augusztus 20-ig terjedő tervét 104.1 százalékra teljesítet­te a felajánlások túlszárnyalásán és az áldozatos munkán keresztül vált ez a jó eredmény lehetővé, szemben a július havi lemaradás­sal. A kommunisták példamutatá­sa ösztönző hatással van az üzem többi dolgozójára. Farkas Erzsé bet párttag és Nagy Mária tagje­lölt példamutató" munkát végez­nek. Értékeljék a versenyt, népszerűsítsék az élenjárókat Ahhoz, hogy az Első Kaposvári Textilüzem sikeresen teljesítse harmadik negyedéves tervét, szük­séges az is, hogy biztosítsák a ver­seny rendszeres, dekádonkinti ér­tékelését és az eredmények nyil­vánosságra hozását. Mindeddig az üzemben ez még nem történt meg. Az alkotmányünnepi verseny alatt egyszer sem értékelték a felajánlások teljesítését, s így nem hozhatták nyilvánosságra a jó eredményeket sem. Sokkal szebb eredményeket értek volna el az üzem dolgozói, ha ez meg történik. A dolgozók szeretik lát­ni, hogyan állnak felajánlásaik, tervük teljesítésével. Ez ösztönző­leg hat. Az üzem szakszervezeti funkcionáriusainak a feladata, hogy megszervezze az üzemben eddig hiányzó rendszeres értékelést, s az eredmények nyilvánosságra hí zását. Jó verseny-nyilvánosság nélkül nincs verseny, verseny nél­kül nincs jó eredmény. Ha ezt a hiányosságot kiküszöbölik az Első Kaposvári Textilüzemben, úgy szép eredményeket érnek el, s ez­zel a lendülettel tovább harcolva sikeresen teljesítik túl a harmadik negyedévi tervüket. „Boldog vagyok, hogy Sztálinvárosban építhetek .. — A csurgói gimnáziumból is sokan jelentkeztünk Sztálínváros- ba nyári munkára, én eleinte nem akartam elmenni, de Nagy Imre tagtársam, aki már tavaly is volt Sztálinvárosban, olyan szépeket mondott az ifjú városról, hogy nem tudtam elientállni, őszintén szól­va, a kíváncsiság is hajtott: — vájjon, milyen lehet Sztálinváros? Vasárnap érkeztünk meg. A város először szokatlan volt, de késeibb mindjobban szépült előttem. Én az Alekszandrov-Matrozov brigádba kerültem. Brigádveze­tőnk Béla Imre volt. A Betonútépítő Vállalatnál dolgoztunk. A mun­ka az első két napban nehezen ment, de aztán annál jobban. Volt olyan nap, amikor 180—190 százalékot értünk el. Úgy ügyesked­tünk — ha elsők nem is lehettünk —, legalább vállalt kötelezettsé­günket teljesítsük. — Teljesítettük!... — Észre sem vettük, elrepült a 3 hét, kondult a búcsúzás órá­ja. Fájt az én szívem is, hogy búcsút kellett vennem Sztálínváros- tól. Három hét alatt megszerettem ezt a várost­— Itthonlétem alatt is nagyon sokat gondolok az épülő városra. Azzal vigasztalom magamat, hogy jövőre ismét elmegyek és építhe­tem a Sztálin Vasművet, a béke acélművét­— S jövőre ismét találkozom a kedves épülő városunkkal; az ifjúság városával. Zsovár József, (IjiÉ fejjek és tenselesziiefalek kapták meg a gabona szabadforgalmi éilékesítéséaek {agái Újabb községek, termelőszövet­kezetek és termelőszövetkezeti csoportok kaptak engedélyt a ga hona szabadforgalmára, miután be­adási kötelezettségüknek eleget tettek. Somogy megyében Visz, Inke, Gyékényes, Szentborbás, Potony, Péterhid'a, Rinyaujnép, Bolhó, Drávatamási községek, valamint a zákány! Győzelem és Alkomány. a gyékényes! Győzelem, a szentai Újvilág és Szabad nép és a so- mogybükkösdi Előrehaladás tsz illetve tszcs. Békés megyében Magyardomb- egyház község, a nagykamarási Új­éi et, a mezőhegyesi József Attila, íi pusztaottlakai Kossuth, a nagy- karmarási Ságvári és Vísinszkij, a mezőkovácsházai Ujélet és A1 kotmány, a kunágotai Petőfi, a kevermesi Petőfi, a békési Alkot- miány, a kamuti Kossuth, a mező- herényi Dózsa, a tótkomlósi Hala­dás, a gyomai Ujélet és Dózsa tsz, illetve tszcs. Pest megyében Örkény, Felsőpa- kony, Csővár, Aszód, Ácsa, Duna- haraszti, Szigetszentmárton, Dél egyháza, Püspökszilágy, Sződ köz­ségek, a kávai Béke, a tápiógyör- gyed Haladás, a tápiószentmártoni Petőfi és a szenfmártonkátai Pe­tőfi tsz, illetve tszcs. Fejér megyében Perkáta köz­ség, valamint a mezőfalvi Petőfi, a szabadegyházai Felszabadulás, az isztiméri Kossuth, a rácalmási Dózsa és Dimitrov és a perKátai Vörös Október tsz, illetve tszcs. Tolna megyében Csibrák, Bi- kács, Sárszentlőrinc, Szakadat, Tolnanémedi, Várong, Lápafő, Tol na, Nagykónyi, Mőzs községek, a zombai béke, csTErákí Viharsarok, a bátaszéiki Fejlődés a mőzsi Út­törő, a naki Ut a szocializmus felé és nagyszokolyi béke tsz és tszcs. Veszprém .megyében Balatonud- varí, Berhida, Bakonyszentkirály, Lázi, Sümeg, Monostorapáti, Ba- konyszentlászló községek, vala­mint a beiihidai Béke, a bakony- gyiróti Béke, a bakonypeterdi Összefogás, a bakonyszentlászlói József Attila, a sümegi Kossuth és a monostorapáti Előre tsz, íl letve tszcs. Ankéton vitatták meg a dolgozók a nagyformátumú Szabad Nép jelentőségét a Cukorgyárban ^siitörlök dél van. A Kapos­vári Cukorgyárban a nyers­gyár részlegbe« többen, mintegy 40 dolgozóiból álló csoportban arról beszélgetnek, hogy mit is jelent szálmúkra. a minden, niaip megjelenő nagyalakú Szabad Nép­Nőm most esik először szó erről, hisz nagyjelentőségű esemény ez a dolgozók számára. Húszadika óta minden nap szóba került. Hol egyik hol a másik dolgozónak jutott eszé­be valami azonnal elimondanivaló az előző, vagy éppen az aznapi Szabad N.ép-ből. Ma, szinte egész délelőtt róla folyt a szó munka közben. A csütörtökiből a Szovjet­unió fejlesztésére irányuló 1951— 55. évi, ötödik ötéves tepv irány­elveinek. tervét olvashatták. Mi­lyen hafalimiaisat fejlődik a nagy Szovjetunió iparai az elkövetke­zendő években. Most már a mi központi lapunkban is jut több hely arra., hogy »alaposabban mégis merjük a Szovjetuniót, azt a sok­sok alkotást, a sok újítást. A mos­tani nagyalakú Szabad Népből az eddiginél is többet tanulhatunk. Harmadik napja a világlapok alak­jában jelenik meg a lapunk, úgy mint a Pravda. Erről 'beszélgették délelőtt, s most, az ebédidő alatt a. csoportban tovább szövik a mon­danivalót. JJorváth János difuziós elő- imunkás azt értékeli: mit je­lent szépiára, hogy minden nap o lvashatja »a Szabad Népet. ,.Eddig — mondja — vasárnap, vagy ün­nepnap legtöbbször nem olvastam, bejárt az üzembe, csak hétfőn,, vagy az ünnepet követő napon kaptam meg. Most már biztosítva , van, hogy minden dolgozót, minden nap az otthonában várja a Szabad Nép.“ — Ez válóban így is van, mindegyikük így érzi. Sokkal jobb így, mert vasárnap van a legtöbb idő olvasni és eddig külön kellett mtenni :i,z utalvánnyal a lapért va­sárnap, mert az üzemi előfizetők­nek nem szállították a lakásukra. Most ez is megváltozott. A nagyala­kú Szabad Nép megjelenése óta, az üzemi előfizetőknek is a. lakásukra szállítják az újságot. Horváth elvtárs után mindjárt Mike János elvtárs szavai hangza­nak. —- ,,Most nagyobb hely jut a Szabad Nép-ben eßy-egy dolog tár­gyalására. alaposan meg tudja mu­tatni a munkamódszereket, A amink®,verseny során érté­kes tapasztalatokkal lendíti előbbre eredményeinket. Mi eddig is sok újat alkalmaztunk munkánk során ai Szabad1 Népből, olyanokat, mint a Deá.k-imiozgaloim, olyanokat, melyek aztán kom,oly eredményeket URBAN ERNŐ Komuth-diijas ■drámája -ne-héa feladattok elé állí­totta « Pécsi Ne\mz>eti Színház mű­vészeit. Ábrázolni az új élet típu­sait, megeleveníteni életünk izzó drámcm-S'ágá‘, feszültségét, megmu­tatni igazságunk légy űzhet étien ere­jét — valóban nem könnyű, de igaz művelsz számúin a legszebb fel­adat.. Szmdrő József, a darab rendezője ■az egész együttest átfogó dráma­elemzésével elérnie, hogy az előadás híven fejezi ki a dráma lényegét, azt a lényeget, amiéig falum és vá­rad közönség számúm egyaránt igen tanulságos. A dráma mindvégig fokozódó konfliktusai fogant ártják a nézőit, akik lélekzGt-fo>lgkpi figgel­lik az igazság diadalának kibonta­kozását. A dráma arról szól, hogy egy fejlőidőben lévő, termelőszövet­kezet, a Kétákt&ber, új tagokkal szaporodik. A szegény parasztok után a köz ép paraszt ok is belépnek a szövetkezetbe. Köröm Sándor, az elnök sok hibát köveit el, megkü­lönbözteti a „regi“ és „új“ tago­kat, ami nyíltan -uiszálykodósban robban H, Az író ebben a részben mesterien mutatja meg, hogy az egymásközti vi-szálykoidás az ellen­ség malmára haljtja a vizet. A párt ■azonban, a csoport páriiitkárnőjén keresztül helyesen oldja-: meg a cso­porton belüti viszálykodásit és eggyé forrasztja a ,J%i“ és az „új“ ta­gokat- Az író bátran élt a konflik­tusok kiélezésével és legnagyobb­részt helyest®,n muitiaitki be a szövet­kezés legnagyobb ellenségének te­vékenységét; a kulákak munkáját. cA yfjTízke^esztAq “ Színházi kritika repe kissé elszürkült a többi sz-erepr lö'kkej együtt. Túl levegős volt a színpad, melyet a nehezen ábrázol­ható szobai tömegjeiene.t idézett elő. BÁZSA ÉVA nehéz szere,pét •(So­hár Lidit), az egész színdarab si­kerét jelentékenyen előmozdítva, kiválóan játszotta. Egy intése férje felé, undorító ömlengése Ható felé', enyelgése véreskezií szolgájával éreztetni tudta ennek a mindenre elszánt, elvetemült asszonynak fer- telm-es jellemét. Éjszakai jelentkezé­se a tszcs-be, c-súszó-mászó hízelke- d-ése, rágalmazása, é-ppen olyan hi­teles- volt, mint oHhón kimutatott igazi énje „családi körében“. Férj-e. Szíj,jártó Bálint szerepét alakító Somló Ferenc uzonlban egyrészt az író elégtelen ábrázolásának terhére, nem tudóit tipikus figurát megje­lentetni. Air ilyen ládák, aki fele­sége vak eszköze csupán, úgy lát­szott, hoigy egy rossz asszony, há­lójába keriilt, sajnálaslmméltó em­ber. Az alakításon jdvíMni kell úgy, hogy megalázott, elnyomott voltá­ból érezhető legyen, nii-ért ne-m te­vékeny -társa Lidinek gyalázatos munkájában. AZ ELŐADÁS megérdemelt sike­réhez jelentős,mi hozzájárult Bako.r- né, a falu hírharangja szerepében Rutkay Mánia, Tafabér Misa sze­repében Szépia,kg Endre, aki ha több szenvedélyt visz alakításába, a darab erőssége lehetne. Pásztor Miklós- egyszerű, kifejező díszletei méltó kérőiét luj-ují-anak a d-ránuí hoz­Pácza Jáno-s-né. hoztak üzemiünkben. Most és ezen­túl még több ilyént találunk az új­ságban. Nagychb hely jut a Párt­építés rovatinak is, aimii szintén szükséges volt. Hathatósabb segít­séget nyújt a bökieiharchoz a nagy­alakú Szabad Nép, mert at világ eseményeit hűen, a,z eddiginél még nagyobb terjedelemben tudja kö­zölni — mondja. A kép is sokat jelent a lapban és most erre is több lehetőség van. Ezután még szor­galmasabban olvasom a Szabad Néped, mert szerintem a szocializ­must építö ember újság nélkül olyan, mint a katona fegyver nél­kül“ — mondja és utána mindjárt Vajda elvtársé a. szó. —- ,,A mim kaversenyben újabb eredmények el­érésére fokozol tahiban ösztönöz a Szabad Nép. j^egtaláUíbb szónak alkalmaz­nám rá, hogy erőforrás. Minden nap új erőt 'meríthetünk belőle, újat a versenyhez, újat a2, ellenség elleni harchoz. ,AkL rend­szeresen olvass®1 a lapot, az megta­lálja a módot az ellenség leleple­zésére, de nemcsak ,megtaláljál, liá­néin le is leplezi, mert a lap fel­vértez ben ivünket az ellenség ellen. Jankó József bácsinak is ez a véle­ménye, ő azonban hozzáteszi, hogy a Szabad Nép, amíg kicsibe jelent is meg, sokait nyújtott munkájuk­hoz, de most még többet kapnak, még többet meríthetnek belőle. Toldi elvtárs veszi át a szót. A Szabad1 Nép tapasztalatcsere szere­pének jelentőségéről, beszél, de már­is felhangzik a jelzés, mely az ebédidő végére hívja fel a figyel­met, munkára szólítja a dolgozó­kat. És munkaköziben tovább folyik a szó ... AZ EGYES szerepek megformá­lását tekintve megállapítható, hogy a színésziek .többsége felismerte sa­ját szerepének feladatát, s így ra­gadhatta el őket a drámai játék nagyszerű sodra, feszültsége. Ható Ignác 16 holdm középparmzt sze­repében, aki jobb életét keresi a szövetkezedben, Kovács István külö­nösen qz első fehxmáshm és a mindenre elszánt Sohár Lidi knlák- asszonnynl szembeni magatartásánál a legkiválóbb alakítást nyújtotta. Kovács István jó alakításában első­sorban Ható becsiileiteméySt, a tszcs iránti öntudatos vonzalmai dom­borította ifi. Játékának legmaga­sabb pontja önérzetes szembefordu­lása Solhár Lidivel. Kovács Is Iván szavait vatóban el lehet hinni, hogy Ható Ignác ,,nem lesz kulékoilc hi­ba-kapcája“. Halómé szerepében Harsány: Margit marmMktalánul megválósi- todta az író szándékát. Különösen meghatóan éreztette ennek az el­maradt asszonynak legszebb tulaj­donságát, tisztít anyai szüreteiét. Hatóék fiát Imrét, Major Pál ala­kulattá, aki hiteleisen, nagy művészi gonddal formálta meg szerepét és a fiatalság akadályt ném ismerő lendületében jól érvényesült a arai felvilágosult paras ztifiatpl egyéni­sége. Méltó párja volt Marika sze­repében a tehetséges Péter Gizi, aki érvényre juthatta mindazt, amit az író a szerepében neki szánt. KÖRÖM SÁNDOR az elnök sze­repében Urban Ernő tipikus figurát formált. A szerepet alakító Bakos László jól fogta fel szerepének kö­vetelményeit és a legnagyobb igye­kezettel valóm is váltotta feladatát- Azonban többször volt érezhető, hogy nem tudati mélyére hatolni szerepének és könnyebb megoldás­hoz nyalt. A dráma első felében határozat tan kiállt maradisáQU, a kívülállók elöl való elzárkózása mellett, A darab folyamán azonban a párt szervezel vezetőségi ülésén feltárja hibáit. de odáig már nem . megy el, hogy olyan részletesség­gel magmixgyainázná Körömnek, almi hát árazott állásfoglalását megvál­toztatná. Ugyanakkor Bakos László nem érezteti azt a belső vívódást, am' végbemegy benne, túl könnyen ismeri be hibák, umi neun indokolt. Boziné Szele Zsnzskát, a párt tit­kárt, az író gazdagon jellemezte azáltal is, hogy a többi szereplőket beszélteti róla, scÁlmldalúan megmu­tatja a többi szereplő lxovzzá való viszonyát- Aránylag kevesebb lehe­tőséget ad arm, hogy saját cseleke­deted jellemezzék. Mindez különö­sen nagy feladatat rótt Erdélyi Ila számára, hogy megformálja Boziné alakját. A nehéz feladat sikerült. Híven fejezte ki elsősorban mélyen átélt, tiszta érvelésével, tiszteletet parancsoló fellépésével a wezótö kommunistát- A harmadik felvonás Hagy jelenedében aadnitíptn — jórészt a rendezés hibájából — Boziné sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom