Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

I Szerda, 1952 augusztus 20. * SOMOGYI NÉPLAP i. H! ni—— ■■ —uw iiwwitiwul A Tejüzem dolgozói teljesítették fogadalmukat „A SOMOGYI NÉPLAP BÍRÁLATA NYOMÁN eltávolítottul* az ellenséget üzemünkből66 Pártunk megyei lapja, a „Somo gyi Néplap“ augusztus 1'5-i számá­ban megbírálta munkánkat, rámu­tatott munkánk hiiányosis,ágiadra és arra, hogy az éberség eltdmpulása, a dolgozók .érdekeinek figyelmen kí­vül hagyása következtéiben az üzem­ibe befurakodott ellenség .milyen al­jas, romboló tevékenységet folytat. A bírákat igen nagy segítséget nyújtóin ahhoz, hogy hibáinkat Mjiav&swk s egészséges k&pcso- btot lerem'sünk a párt, a szak­vezetés, valamint a dolgozók között. A „Somogyi Néplap“ bírálatéiban több ellenséges elem. káros tevé­kenységére mutatott rá. A bírálat nyomán) azonnali hatállyá! eltávo­lítót tűk az üzemibe befurakodott el­lenséges elemiket, ,s üzemi értekez­leten V,itattuk meg a tennivalókat- A ,,Somogyi Néplap““ bírálataiban hangsúlyozta, hogy nagy hibát kö­vettünk el akkor, amikor nőm har­coltunk következetesem az osztály- ellenség elten, elnéztük, hogy be­épüljön üzemiünkbe, szemet huny­tunk munkája felett, nem. az ellen­séget, hanem a „szakembert“ néz­tük, megfeledkeztünk arról, amire pártunk n©m egy esetiben hívta fel figyelmünket, hogy ■az ellenség ma már olymódon igyekszik, ártani, hogy bizonyos ideig igyekszik jó munkát vé­gezni, amikor már talajt érez lába miatt, megkezdi romboló •tevékenységét. Mi ismertük ezeknek az elemieknek imuötlbeli tevékenységét, de -saját magunk voltunk azok, akik védel­mükre keltünk és „nélkülözhetetlen szakembereknek“ tartottuk őket. Ezzel « cselekedetünkkel sokat ár­tottunk pártunknak, népi demokrá­ciánknak, engedtük -azt, hogy a be­csületes dolgozóikat elnyomják, hogy azok ne érvényesülhessenek. Meg­szívleltük a bírálatot s munkánk­ban a jövőben az általunk névéit fiatal dolgozókra, támaszkodunk, olyanokra, minit Kovács Józisetf, a tisztító üzemrész művezetője, Har- sáinyi István, a kártoló üzemrész főművezetője, Horváth I-sttván, az előfonórész főművezetője, Szabó iMorár Erzsébet, aki kiváló ered­ménnyé] végezte a művezeíökéjpzö tanfolyamok Mia már világosan lát­juk, hogy milyen hatalmas segítsé­get jelentenek 'dolgozóink javasla­tai. s éppen ezért a jövőben többet foglalkozunk naponta felmerülő kérdéseikkel, segítjük őket felada­taik végrehajtásában. Csak így tud­juk elérni azt, hogy a dolgozók bi- zalomlmal forduljanak hozzánk és segítsenek bennünket a vezetés munkájában. Nagyabb gondot fordítunk a dolgozók munkavédelmének bízz .fásítására. A leányotthonban lakók Számára biztosítjuk az étkeztetést, s az étel felmelegítésére gáztűzhelyet már űzöm!) ehelye z íün k, ide gondosko­dunk arról is, hogy a leányotthon­ban esv politikailag képzett növelő im u nk ába ál iát ás á via I, segít ség e t nyújtsunk a leányotthon tagjainak nevelésiéihez. Szeptember 1-ig gondoskodunk elsősegélyhely felállításáról és berendezéséről. Ezután ügye­lünk arra, hogy .az üzemi konyu hán kifogástalan minőségű éte­leket készítsenek a dolgozók számára. A pártszervezet rendszeresen meg­tartja a jövőben az alapszervi tit­kári értekezletet, rendszeresen fog­lakozik -a. pártcsoportlbiZalmiakkal és népnevelőkkel, biztosítjuk azt, hogy naponta értékelve legyenek az eredmények, s a munkaiverseny nyilvánossága. Üzemiünk szakmun­kásainak továbbképzését, szakmai továbbképző tanfolyamok beindítá­sával biztosítjuk. Augusztus utolsó hétében 20 főivel újabb művezeitő- képző tanfolyamot indítunk be. Megszervezzük a műszaki vezető káderek szakmai, egyéni tanulá­sát. S munkánkban egy pillaacűtig sem feledkezünk imfig arról, hogy üzemünket mec—érik, egészi dolgozó népünk figyeli, harcos, következetes imiumkával le­lj üz-diiiik a további nehézségeket, s mindenben k&ve!|jük pártunk taní­tásait. támaszkodunk dolgozóink ál­dozatkész munkájára. Szalui JázsPfné pártt'itkár h. Róna Imre igazgató, j Megnyílt a „Hároméves az alkotmányi­kiállítás A Kaposvári Tejüzem dolgozói tudják, mit köszönhetnek alkotmá­nyunknak. Ez mutatkozott meg .azokban a nagyszerű vállalások­ban, amelyeket az üzem dolgozói .augusztus 2G;ra tettek Előzőleg .lelkeshangú röpgyűtésen beszélték meg alkotmányunk ünnepének je­lentőségéi, s ezen a gyűlésen szü­lettek meg a dolgozók felajánlásai, melyek azóta tettekké, eredmé­nyekké váltak. A fogadalmak tel­jesítéséért megindult a harc az üzemben. Tarnóczaí Károly és Vágó Ti­bor, az üzem két szerelőmunká­sa egy használaton kívül álló ne- kézíúrógép megjavítását vál­lalták. .Már régóta bántotta a szemüket, hogy az értékées gép használaton kívül áll. A röpgyűlés után mun­kához láttáik. Soha nem dolgoztak még ilyen lelkesen és ilyen lendü­letesen. Vállalásukat már augusz­tus 20 előtt befejezték. 1500 fo- .rintos megtakarítást eredménye­A z országiban münden, • szem Sztá.i.nváros felé tekint. Es -«ez érthető, hiszen nemrég még sivár, homokbuckákból, gödrös, tar föl­dekből gomlbamódra, napról napra új épületeik, hiatallmais gyárak nőnek ki. Uj város épül a Duna partján: Szitálinváros. így nevezték el a dol­gozók •— és az a hatalmas, gigászi épílőmirnka méltó ehhez a nagy névhez, méltó Sztálin e.vtá'rs Ile" véhez. Dolgozók ezrei nap mint nap újabb sikereket érnek el— s a vá­ros, —• a Sztálin Vasmű városa egy­re jobban terjed, egyre nagyobb, szebb lesz. A vas útál Iám ás körül még; föld­gyaluik szántják dübörögve a föl­det. Nemsokára új épületek emel­kednek itt is- Alig egy kilométerre -az épülő város szívétől, épül. a tűzállótégla-gyár. Előregyártott be­toneleim elaből álló falai a tetőn lo­bogó vörös zászlóval messzire lát­szanak. A Vasimű egyik legnagyobb építkezése ez, a büszke élüzem cím tulajdonosa. Nyüzsgő .munkáistoadse- reg, fürge gépek emelik egyre ma­gasabbra falait. Itt dolgozik a Pla- v0c brigád — melynek négy tagja -megyénkből. Somogy drávaimenti határáról sietett Sztáliniváros épít­kezésére, ötéves tervünk büszkesé­géihez, hogy munkájukkal elősegít­sék mielőbbi felépülését. Jüolárics Gyula, Vajda József, Fejsze Béla, Zdelár Géza kőművesek már .másifél éve dolgoz­nak Sztálini-árosban. Mind a négyen Dráváta,másiböj jöttek. Alig telt el Festetveh herceg uradalmának ár­nyékában húzádmtt ,a mai ban, a nagifbirtolc áltat össze préselve, tel­jesen elszigetelve Berzence község. Amely arról volt nevezetes, hogy az uradalomba és az egész megyébe ■adott munkásakat. Minden munká­ra lehetett dolgozót találni, szinte szállóigévé vált a bötoisii)s\pátnok kö­zött: Berzencéről kell hozni mun­kást, mert nzok olcsók és jó dolgo­saik. Fillérekért dolgoztak a múlt- kain, napi Iá—16 órán keresztül, hogy fenntarthassák életüket. A községet nehéz megtalálni, sű­rű fákkal vnn határa körülvéve, hepe-hupás völgykatlaitUan épült, mert a nagybirtok mkatt nem tudott terj.&sizkedni, A község politikai és gazdasági irányítói a múltban Páva János és a többi kidákok róttak. Gúnyosan néztek kom tavasszal a fehérlarisz- nyús S'Umimásakra, akik minden év­ben útnak indultak, egyik urada­lomból a másikba vándorolva mun­kál keresni. Elmentek, amikor még nem volt levél a fáin és visszajöttek, amikor a fagytól töpörödött leve­lek lehulltak már ® fákról. Mintegy 1200 napszámos, hó napszámos vándorolt így évről-évre. A tél ele­jén visszajöttek a községibe, egy­részt, mert nem volt tovább mun­ka, másrészt, hogy a 14—15 órás zeit munkájuk az üzemnek, s egy­ben népgazdaságunknak. Nem maradi le mögöttük az üzem többi dolgozója sem. Egy­mással versenyeztek a fogadalmak teljesítésében. Kaponya Lajos kádár, áj mun­kamódszerrel 126 százalékra emelte a teljesítményéi. Hadinger Katalin és Tóth Júlia kannamosók nem sokat vállaltak, de annál többet teljesítettek. Vál­lalták, hogy teljesítményüket 2 százalékkal emelik. Úgy gondol­ták hogy ha ezt teljesítik, az ép­pen elég lesz. Időközben azután íáfták társaik nagyszerű verse­nyét, hát ők is hozzáláttak jobban a munkához. Á 2 százalékos fel­ajánlásból 12 százalék lett, 12 szá­zalékkal emelték teljesítményü­ket. A cuikorüzem dolgozói tervük 5 százalékos túlteljesítését vállal­ták. Vállalásukat nagyszerűen túl­szárnyalták, a verseny során 30,9 százalék­kal teljesítették tál tervüket. Az egyre jobban emelkedő száza­egv félév, máris megmutatták mit tudnak a somogyiak. Mind a né­gy en s z t ah a n ovi sí ák. — Soha nőm látott lehetőségek nyitnak meg itt a dolgozók elölt — mondják, — itt tanultuk meg, ho­gyan kell vtalólban szocialista em­berhez méltóan dolgozni. Ezt végzett munkáljuk bizo­nyítja legjobban. A város építői ha­talmas felajánlásokat tettek alkot­mányunk ünnepére. A Plavoc bri­gád sem maradt le. 'Vállalták, hogy 2200 órás tervüket 1000 órával rö­vidítik le. Nem utolsó soriban a somogyiak lendületes munkáján múlott, hogy nemcsak teljesítették felajánlásukat, hanem, túl is szárnyalták. Augusztus 15 előtt 300 órával már teljesítették vállalásu­kat. brigád az egész alkotmány ünnepi verseny alatt élen­járt az építkezés többi brigádja kö­zül. 190—200 százalék körül moz­gott állandó1,an teljesítményük. A jó munkának meg is vari az ered­ménye. A somogyiak és a brigád többi tagjának fizetése sokszor a 2000 forintot is eléri. Már ketten vásároltak a; brigádból motorkerék­párt. A július havi átlagteljesítmé­nyük 216 százalék volt. A Plavec brigád azonban nem áll meg ezek­nél az eredményeknél. Augusztus 20 után is ilyen nagy lendülettel akar­tja folytatni munkáját. Még jobb eredményt akarnak elérni: Sztáün- ivá'rosért, az ötéves terv sikeréért. munka után a szennyes, férgekkel fertőzött ba.mkok helyett szegényes, de tiszta kuckójukban töltsék el a téli hónapokat. Nyomor, nélkülözés volt sorsuk a múltban Nem felejtik egykönnyen a múl­tait a berzenceii&k. Ökölbe szorul ke­zük, ha visszagondolnak a poros országúira, ,a vöröshagymával és szárazkemyérrel töltött tarisznyára, <a kutypkorbácasal járó ispánokra, «a embertelen életre. De bizonyta­lan volt azoknak az élete is, a,kik saját földjükön dolgoztak. DergOcz János dolgozó parasztnak három holdját vélte el a kórházi ápolás, •megmaradt két holdján neki sem- volt rózsás cnz élete. A nyomorúsá­gos életnek a jelszabadulás vetet! véget, földet kaptak a volt uradal­mi cselédek, házaikat építettek, le­került vállukról a fehér tarisznya, hazaitériek véglegesen községükbe. A volt cselédek, hónapszúmoisok, •a dolgozó parasztok kezükbe vet­ték a község, a saját életük irá­nyítását. A párt vezetésével, állami segítséggel helyrehozták a háborús károkat, két új hidat, kuPúrházat, két új kutat, könyvtárat kaptak. lékok így váltak az üzemrész hálá­jának és szereteténefc kifejezőjé­vé. A megtakarítás, amit elértek, 8680 forint volt. Az I. számú telep fűtői a bányá­szok harcát akarták segíteni, ami­kor vállalták, hogy az üzem za­vartalan menetének biztosítása mellett 5 százalékos szénmegtaka- rítást érnek el. Amit vállaltak, azt teljesítették is. Több mint 23 mázsa értékes szászvári szenet takarítottak meg a verseny alatt. így váltak a, fogadalmak tettek­ké a. Tejüzemben. Az üzem dolgo­zói vállalásukat jóval túlszárnyal­ták. A megtett felajánlások érté­ke 3775 forint volt. Mire a fogadalmak valóravál- tak, a teljesítés értéke 12.185 forintot tett ki, A Kaposvári Tejüzem dolgozói büszkék teljesítményükre. Büsz­kék arra, hogy amit megfogadtak a pártnak, azt végrehajtották. Büszkék arra, hogy méltóképpen megünnepelhetik alkotmányunk évfordulóját, amely megváltozott boldog szabad életük biztosítéka. SzíoSinvárosbcm Ugyancsak ezen az építkezésen dolgozik a Túri brigád két Somogyi dolgozón ál, a két Forró nevű kőmű­vessel. A\pa és fia versenyeznek itt egymással. Darány 'községből jöt­tek. Az építkezés betontmunkáit a Túri brigád végzi- Vállalták, hogy a, söimot törlőnek és a formálónak betonmunkáit 12 ezer köbméter föld -visszatöltése mellett 2)800 köb­méter beton bedolgozásával a terv szerinti 13 hét helyett hat hét és 13 nap alatt elvégzik. 18-áig min­den 'vállalást teljesítettek. A Túri brigád hat tagija kapja meg ezért ia munkáért a: sztahanovista jel­vényt, köztük az egyik Forró is. 210 százalékos átlagot értek el. Sztálin­i-árosban mindenki ismeri nevüket. jß Túri brigád munkája a tűzáTótégla-gyár építkezését nagymértékben meggyorsította. A sanno-ttfeldolgozó legmagasabb ré­sze, ai saimottőrlő egy hét alatt 10 méterrel nőit a Túri brigád mun­kája nyomán. A brigád munkája meggyorsítja a zsaluzok és a vas­szer,élők munkáját is. A két Forró a brigád legjobb dolgozói közé tar­tozik. Ezek a dolgozók, mint Sztálinvá- ros építői, dicsőséget szereztek me­gyénknek. Megállták helyüket Sztá­lin,város építésének hatalmas ará­nyú munkájában. Büszke lelhet rá­juk megyénk miniden dolgozója, mint ahogy egész dolgozó népünk büszke a Sztálin Vksíműre, az épülő Sztálin,városra — és büszke gigászi munkát végző építőire. Kacséira István dolgozó paraszt büszkén beszél ma kél fiáról, akik felsőbb iskolába járnak. Hetest Jó­zsef a lányáról, aki traktoros le't- Uj élet, új emberek tükrözik űző­ikéi t az eredményeket, melyeket dol­gozó népünk alkotó munkája nyo­mén elértünk­Van mit köszönni az alkotmánynak A fialtalak színdarabot tanulnak, kultúrelöadásna készülnek, a dolgo­zó parasztok egymással versenyez­ve tesznek eleget az állam irán­ti kötelezettségüknek, mert tud­ják, mit jelent alkotmányunk meg­valósulása. Fagyos Jánosaié fiára gondol, aki mennöknak készül, Roósz Lajos szintén fiára, aki egye­temen tanul. A berzenceie,k élnek a jogakha-l, die nem feledkeznek meg a kötelezettségeikről sem. Berzence dolgozói eg yütté réznek a jugoszláv dolgozó parasztokkal, jó munkájukkal, beadási kötelezett­ségük teljesítésével harcolnak a ju­goszláv nép hóhérai ellen, adnak méltó választ \a Tito ^banditáknak. A Magyar Népköztársaság Alkot-1 un,anyai törvénybe iktatásának har­madik évfordulója alka,limaiból a Budapesti Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága „Hároméves az al- kotimány“ clmime.l kiállítást rende­zett Budapesten a Nemzeti Szalon­ban. A kiállítást kedden délelőtt ünnepéiye;s keretek között nyitol­Káplár József 170, Drunoveciz Ven­del 145 százalékos teljesítésével adott méltó választ. Naponta látják ia jugoszláv dolgozó parasztok egyre rosszabbodó helyzetiét, látják, hogy a határon túl a kulákok, a tőkések pöffészkednek és u jugoszláv dol­gozó parasztoknak csak egyetlen jo­guk van, az, ami a berzenceteknek volt a múltban: lá'ástól-vaikuhísig dolgozni, de ahhoz, hogy amit ter­melnek, maguk élvezzék gyümölcsét, már nincs joguk. Kötelességük Tito lpdsieregében szolgálni, a, kuláks,zö- vetkezeteikbén résztvenni, kötelesek kényszermunkát végezni, vasutat, ■utat építeni az amerikai gazdák pa­rancsára. De nincs joguk szabad hazában, szöbadon élni, a fiatalok­nak egyetemre járni. Nincs joguk irányítani, formálni saját életükül. Együtt harcolnak a békéért A berzenceiek tudják, hogy a ju­goszláv dolgozóit nem sokáig tűrik nyakukon a jármot. Egész Jugoszlá­viában kemény harc folyik. A dol­gozók szabotálják a munkáit, a ku- lákszövetk eretek b öl, gyárakból, kényszermunkákról megszökdöisn ek és' a hegyek között harcolnak to­vább a Tito-rendszer ellen a mun­| fák meg. Megjelent a megnyitáson Hidas István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizottság tit­kára is, A kiállítást Nezivál FOrenic, a Buti a pesti Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottlságánask, elnökhelyettese nyitotta meg. Fások és dolgozó parasztok ezrei. A katonák miegszökdösnek a titóista hadseregből s szabadságharcot foly- italinak az UDB-isok ellen, u népek ádáz ellensége, Tito elfen és renid- szeia ellen. Eljön majd az idő, mi­kor jugoszláv földön is a dolgozó parasztok szövetkéz ebeiben dübö­rögnek a tpcuMorok, amikor az ál- Immhatplom funkcióit a munkások, a parasztok töltik be, amikor nyit­va lesz majd az egyetem kapuja a munkási. éis paraisztíjMulok előtt. A jugoszláv nép harcol, hogy Pz így legyen. / Harcol a minden emberi jogokat meg semmi sist ő fasiszta rendszer el­len. Harcol, hogy olyan alkotmányé teremtsen magának, amilyen iá ma­gyar nép alkotmánya. Ezt a harcot segíti Bölöge Mihály, Hajdú Mihály, Nagy Béla, a berzenceiek mai veze­tői, az egykori uradalmi cselédek. Ezt a harcot segíti hazánk minden dolgozója. Közös ez a harc, mert a békéért folyik, azání, hogy a ju­goszláv népnek is olyan alkotmá­nya legyen, mint a mi népünknek vfm, hogy olyan szabadom éljenek, aloíkhussrmak, mint a berzenceiek, mint hazánk valamennyi dolgozója. Győri Vendel. A somogyiak megállják a helyüket BERZENCÉN NEM FELEJTIK A MÚLTAT. . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom