Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

'Vasárnap, 1952 augusztus 17. SOMOGYI NÉPLAP EGÉSZ DOLGOZÓ NÉPŰMK MEGVÁLTOZOTT ÉLETÉT FEJEZI KI ALKOTMÁMYIJMK Alkotmányunk évfordulója köze­ledik. Városa ibklbam,, fa Kamikban: az országban mindenütt eddig soha nem látott méreteket ö'tött a szo­cialista munkaverseny. A munkás keményebben fogja kezében a szer­számot, nagyobbakat suijt a pöröly az üllőre, a falvaikban erősödik a cséplőgépek búgasa. folyik a bare az adott szó valóra,váltásáért. ■ Három esztendeje, 1949 augusz­tus 20-án iktattuk törvényibe alkot­mányunkat, aimiely az ország gaz­dasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat ban a nagyarányú létszámcsökke fejezi ki és a további fejlődés út­ját jelöli meg. A múltban sok szó esett gí ezer­éves alkotmányról, de dolgozó né­pünknek nem voltak jogai, csak íirott törvények voltak, amelyeket a dolgozók megkérdezése nélkül: n do'gozó nép ellen készített az ural­kodó osztály. De annál Uüblb volt a kötelesség. Szolgálni a burzsoáziái, megvédeni a burzsoázia érdékeit., tűrni a nyomort, a szenvedést, a megaláztatást. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 45. §-ának 1. pontja lerögzíti: ,.A Magyar Népköztársaság bizto­sítja polgárai számára a munkához való jogot és a vég­zett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.“ A „Somogyi Újság“ 193.2 októ­ber 26-ii szépiáiban beszámolt arról, ■hogy Kaposváron 1700 közmunkára (inségmunkára) váró családot tar­tottak számon. „Az ínségre vonat­kozólag már kialakultak bizonyos alapé!ivők az általános elfogadott terv szerint minden arra rászoruló és munkával támogatandó családfő (havonként 12 napon át 1 pengő 00 filléres napszám-miinká'rn tarthat igényt, a hónap 18 napiján pedig magánúton kell munkát keresni. Ilyen módon egy négytagú család havonként 10 pengő 20 fillér támo­gatást remélhet közmunka alkalom alapján.“ „5000 diplomás, egyetemet vég­lett, 15.000 középiskolát végzett ér­telmiségi van munka nélkül.“ A szeptember 30-i számban a kö­vetkező javaslat hangzott el: „Az insó'imunkia levezetésére, az aggle­gényeket és az egygyermekes csalá­dokat progresszív adózás alá kell vonni“. Majd a 24-i Számiban a cikk. írója azon siránkozik, hogy „nemi találnak kiutat a munkanélküliség levezetéséhez“. StepaLdh Pál alispán a .„Somogyi Ujság“-on keresztül az elégedetlen- kedők:nPk így válaszolt: „Innét mégegyszer szólok a város munkás­ságához és kijelentem, hogy úgy fogok a munkássággal szemben vi­selkedni, ahogy azok velem szem­ben. Felhívom őket, hogy ne küld­jenek he névtelen levelet, mert el­őolvasás nélkül a papírkosárba ke­rül“. A 28-i Számban a „Somogyi Új­ság“ hiírt ad arról, hogy a városnál négy napidíjasnak mondtak fel, mert ezzel a költségvetésben 11.000 pengőt takarítottak meg. F$£ Alkotmányunk 50. §-ak 1. pontja kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a lérlíakkal egyenlő jogokat él­veznek,“ A „Somogyi Újság október 28 i számában írta: „Pénz nincs egyen­lőre az inségmunkára, csak terv van. Csak azok részesülhetnek in- ségmunkában, alkik egy éve Kapos­váron laknak, asszonyok, gyerme­kek nem dolgozhatnak. A nép­konyhán csak gyermekek étkez­hetnek. Munkanélküli segélyről pedig ilyen szegény országban kár álmodozni. Népköztársaságunk Alkot­mányának 48. §-a 1, pontja lerögzíti: „A Magyar Népköz- társaság biztosítja a dolgozók­nak a művelődéshez való jo­gát,“ A „Somogyi Újság" 1932 decem­ber 25-i számában írja: „Erősen csökken Somogy megyében az ele­mi iskolák^ tanköteleseinek létszá­ma. Évről-évre elszomorítóbb eredményeket produkál az egyke. 1932—33. iskolai évben az előző tanévhez viszonyítva, 1078 fővel van kevesebb. Iskolahiány miatt Véie—Marton-puszfáról, Segesd és Inke—Leperd-pusztákról 6—8 kilométer távolságra lévő Felső- segesdre kényszerülnek iskolába járni a növendékek. NagyáUás- pusztáról pedig Rinyabessenyőre. Somogybán vannak tanítók, akik 16 hónapja nem kapták meg járan­dóságaikat. A falusi tanítóság egyes helyeken a legnagyobb nél­külözéseknek van kitéve. A so- mogybüi tanító 16 hónapja nem kapta meg járandóságát. Súlyos és komoiy formában ütközik ki a gazdasági válság." ,,A pécsi egyetemen több mint 300 jelentkezőt kellett elutasítani. Csau a kitűnő tanuló gyermekeket küldjék a szülők az egyetemre, a gyengébbek okosabban teszik, ha más pályán próbálnak boldogul­ni." Szeptember 10-i számában így ír: „Mindenütt megcsappant a tanu­lók száma. A kereskedelmi iskoiá­nésnek legfőbb oka, hogy ez az iskola országos viszonylatban is olyan magas tandíjjal működik, amely bizony, főképpen a vidéki ifjúság ideédesgetésére semmikép­pen sem alkalmas." Alkotmányunk 50. §-nak 2- pontja lerögzíti: „A nők egyen­jogúságát szolgálják: munkafel­tételeiknek a férfiakéval azo­nos módon való biztosítása, a terheség esetére nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya. és gyermekvédelmi in­tézmények rendszere,“ A „Somogyi Újság" 1932 szep­tember 10 i száma beszámolt ar­ról, hogy egy asszony, aki áldott állapotban van, összeseit az utcán, — az orvos megállapítása szerint —az éhségtől. Faikas Jánosáé 14 gyermekes anyát 40 pengős pénzjutalomban részesítették és emlékplakettel tüntették ki. Dr. Vétek György polgármester a „kitüntetés" alkal­mával mondotta: „Legyen a sok gyeimek vallóban áldás és ne gond." 17 482-en kötöttek házasságot, 52.003 volt az élve születők szá­ma, 37.392 csecsemő halt meg. Népköztársaságunk Alkotmánya 2. §-ának 2. bekez­dése kimondja: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyako­rolják hatalmukat.“ Barcs, 1943 június 12. Méltóságos Alis|páin Url Alulírott azzal az alázatos ké­réssel fordulok Méltóságodhoz, ke­gyeskod jék részemre 600 pengő épí­tési kölcsönt engedélyezni, miután háziam olyan állapotban van, hogy a tatarozás már halaszthatatlanná vált. Istállóján is zsúppal! van föd­ne, tűzveszélyes állapota miatt sze­relném cseréptetővel ellátni. Alá­zatos kéréseimet Méltóságtos Alispán Ur jóindulatába ajánlom. Maradok hazafias tisztélettel: Gyiketa Ferenc földműves. Kaposvár,, 1943 július 16. Köifjiegyző Urnáik, Barcs. Közölje folyamodóval, hogy a fennálló rendelkezésiek értelmében csak oly egyének részesíthetők jut­tatásban, akinek legalább négy 18 éven aluli gyermekük vain és va­gyontalanok. Miután kérelmező a le!tételeknek neim felel még, kéré­sét nem áll módomban előjegyzés­be venni. Alispán. * * * líediiehely, 1943 június 5. Méltóságos Alispán Ur! Alulírott Hosszú Flórián bedre- helyi lakos mély tisztelettel kiérem, hogy számomra 2000 pengő épít­kezési kölcsönt folyósítani méltóz- tassék. Házam régi, düledező álla - pofiban lévő sövényfaL Egyéb ingat­lanom nincs, négy gyermekem van. József 8, Ernő 6, Ferenc 4, Éva 3 évesek. Feleségem várandós, lcibe- fegediése a napokban válható. Ké­résem, megismételve vagyok mély tisztelettel: Hosszú Flórián. Kaposvár, 1943 június 12. Körjegyző Urnák! Közölje a folyamodóval, hogy kérelmét a fennálló rendelkezések értelmében az engedélyezett, költ­ségvetési híte|f kimerülése miatt ndmi áll 'módúmban teljesíteni. Alispán. * * * Szencmlhályfalva, 1943 április 29. Nagyiméitóságú Miniszter Ur! Kegyelmi es Uram! Alulírott azon alázatos kérelem­mel fordulok Nagyméltóságod ke* gyes színe elé, hogy engem, mint sokgyermekes apát, földhöz juttat­ni méltóztassék. Szabad legyen fel­hoznom, hogy még csak 33 éves va­gyok, de már 6 élő gyennvksim van, a hetedik minden nap várható. A legidősebb gyermekiem 12 éve.s, va­gyonúm nincs, ki vagyok téve az örök vándorlásnak. Hét éve jöttem Somogyba, az egyklézö Dunántúlra. Szabolcs vámügyéből, a sokgyerme­kes családok hazájából. Sajnos, ma már nagyon terhes az élet, mert csak egyedül vagyok ke­nyérkereső. Népes családomat sze­retném otthonhoz juttatni. A ma­gáim erejéből erre képtelen vagyok. Ezért kérem Niagyméltóságod ke­gyes pártfogását, hogy a fennálló törvényeik és lehetőségek szerint le­telepíteni méltóztassék. Szegő Gábor. Jegyzőkönyvkivonat. „Anyagöbevétel céljára 450 pen­gős kölcsönt kaptam, amelyet nem veszek fel, köszönettel visszautasí­tom, mert sertésre nincsen szüksé­gem. Igaz, hogy sertésem sincs, de én házépítésre kértem pénzt és föl­det kértem, mint hét'-'yemiekes apa. A 450 penigőis kölcsönnel sem házat építeni, sem földet venni nőm tudok. Szegő Gábor.“ * * * Csurgó, 1941 május 14. Méltóságos Uram! Bocsánatot kérek, hogy zavarom Méltóságos Uramat. Én, Nagyságos Ha ám Lajos főszolgabíró úr mellé vagyok beosztva, mint altiszt. Tűr hetetlenné vált a helyzetem, ennek orvoslásaképpen fordulok a Méltó­ságos Úrhoz. Május 6-án elküldték a községházára a cukor,jegyért- A főszolgabíró úrékmál neun volt cse­léd, ezért a tényleges létszámra, négy főre adtak jegyet. A nagysá­gos asszony bepanaszolt a főszolga­bíró úrnál, aM hivatali helyiségébe rendelt és piszkos gazembernek, kommunistának nevezett. Majd utá­na, mint a kutyát, mars ki! kiál­tássá! dobott ki a hivataliból. Nem­csak hivatali munkát végeztem, ha­nem az istállóban fejjek, nyáron pe­dig kaszálok is. Meglett ember vagyok, koromra való tekintettel nagyon nehéz le­nyelnem a sok méltánytalanságot. Tisztelettel kérőm a Méltóságos Urat, hogy ezt az áldatlan állapotot valamiképpen megszüntetni szíves­kedjék. Alázatos szolgája: Zsigaiházi Gyula altiszt. A kérelemre a következő elinté­zési mód volt írva: „Legcélszerűbb­nek tartom Zsigabáz'it egy esetleges üresedés alkalmával áthelyezni. Olvashatatlan aláírás.4* $8 így nézett ki a múlt társadalmi rend minden rothadtságával, appa­rátusával. így nézett ki az annyit emlegetett ezeréves alkotmány. így nézett ki a „munkához való jog“, a dolgozók ^művelődéshez“ való jo­ga, az annyit emlegetett „családvé­delem“. így képviselték a. dogozók, érdekeit az úri Magyarországon. Ma: pártunk vezetésével új or­szágot építettünk, amelyben ,a ha­talom a dolgozó népé. Eltűnt a munkanélküliség, helyette munkás- hiány van. A végzett munkai meny- nyiségémek és minőségének megfe­lelő díjazásban részesülnek dolgo­zóink. A munkás, paráSzt és éri®*’ miségi fiatalok előtt nyitva á^hak * főiskoláik, egyetemek kapuk A mun- kásnők egyenlő jogokat élveznek, a férfiakkal. Naplköziotlhonok, óvó­dák, bölcsődék biztosítják a nők­nek a munkába való bevonását. A dolgozó nép ügyeit a dolgozó nép által választott vezetők intézik, i Ezért ünnepel lelkesen augusztus j 20-án kimagasló munka tel jesítimé- ' nyekkel egész dolgozó népünk. Sokat köszönhet az cMkolmámpiak ^Oömi Sítid&ítaí A volt Korona-szálló egyik épületszárnyában, nagyabla- kos, világos szobákban lakik Vörös Sándor né családjával. Nyolc évvel ezelőtt Kaposvár hírhedt urai, gró­fok, földbirtokosok, dagadt pénz­tárcája kit pecek, átutazó szélhámo­saik ezekben a szobákban vívták ve­rejtékez kártyacsatáikat éis úszott el egy-egy éjszaka egy puszta — és a pénz — (tiniért mások izzadtsága csüngött. IH dőzsöllek, itt éltek. A szemetel azóta kképerték. A szálló­ból kollégium lett — a nép fiainak kollégiuma. Érmeik az épületnek éggik részében lakinak most Vörö­sek. Az ablakon besüt az augusztusi nap. A falon képekRákosi, Sztá­lin és Lenin eliAánsak képei. Vörös Sándorné nagyőbibik fia, a tehetsé­ges Gyula festette őket. Az ecsefvo- náscik a hála éis a szeretett jelét hor­dozzák magukon. A másik szobában rádió szál. A család Rákosi elv­társinak a minisztertanács elnökévé ivaló megválasztásáról szóló hír­adást hallgatja. Vörös Sándorné négy gyermek anyja. A három kisebb oft játszik! a szobában — a negyedik, a család büszkesége az orosz-szak hallgatója. Eveken keresztül érez'.e magán, hogy nek; és a többi profétárfánynak, proletárnak nincs joga — « jogot az urak csinálják — de maguknak. Jogot formáltak arra, hogy más munkájából éljenek. Az anyának jo. ga volt, hogy engedelmes rabszol­gát, bérmunkást szüljön. Nem ho­zott változást a házassága sem. Férje, Vörös Sándor cipészsegéd ugyimolymr, umk által megvetett egyszerű ,,prali‘‘ volt, mint ő. De úgy gondolták, kitten könnyebb a nyomorúság is- Pesten éltek — de ezt Vörös Sándorné nem tartja élet­nek. A férje munkáméi Miivé vált a 30-as években. A népkonyháira járlak enni. Azután mindketten gró­fi birtokon voltak summásolk — de nem sók ideig. A víz ihcAtasthm volj. A férje kérte, hogy iható vizet hoz­zanak ki a munkára. Az ispán a csendőrökért telefonált, akik ke­gyetlenül elverték a férjet: csupán azért, mert vizet kért, iha\tó vizeit. Közben megszületett 12 éves korában már árvaságra jutott Vörösné. Mit csinálhat egy 12 éves gyerek nwgá- ban apa és anya nélkül? Dolgozott urak cselédjeMnl, hol itt, hol ott­a nagyabbik fiú. örültek neki — de az élet nehezebb lett. — Vörös Sándorné nem akart több gyerme­keit. Kinek nevelje őket — az urak­nak, kizsákmányolt proletárnak. De a nagyobbik fiút akármilyen nehéz is volt, tanlHatni akarta. Gyula mindig kitűnően végzett. Nászúm­ból keresték meg számára a tandí­jat. Az sem volt baj, ha nem volt enni, csak Gyula tanulhasson. Tö­rődött-e Horthy Miklós, a GYOSZ és a ■többi úr Vörös Sándor su-ter- ral és a családjával. Nőm mond­hatjuk rá ■ csak úgy hirtelen, hogy semmit sem törődtek velük, fü­tyültek rájuk. Ha nem is fogalttmz- itálc meg valami pontosan — d& ter­veik ivottak velük. Ha leírták vol­na, az állt volna tervükben, hogy Vöirösmié csak szüljön, legyen gyer­mekük, hogy legyen hit kizsákmá­nyolni. Foglalkozzék az asszony mosással, szerezzenek valahol égy eggszdbás odút — a gyermekek ■ azok meg nőjjenek fel valahol — mondják az utcán. A középiskolái azok kellenek az urak gyermekei­nek. Mégis csak „törődtek4 az.urak a Vörös és a többi proletár- családdal. Voltak terveik velük — de esek a térnek a Vörös Hadsereg felszabadításával csúfosan kudarc­ba fulladták, rombadőitek. A Vörös családból és a többiből boldog mun­káscsalád lett. De ne higyjük, hogy ez simán ment. Voltak, akik a íö előtti ,,unak“ terveit folytatni akar­ták. Vörös Gyula a kitűnő tanuló a fels'zabadulm után papi internár tusba került, ahol mindenre gon­doltak, csak arra nem, hogy Vörös Gyulából és a többi munkásfiúból néphez hű, tudoimángokban jártas embereket nnveljenfik, ahih a nép országának építését segítik elő. Éhezitették okét. Ez volt az ő ne­velési módszerük- Vörös Gyuszi itl szerezte betegségéi, amelyből még ma sem gyógyult ki. De mint a többi terv, ez is megbukott. Vörös Gyuszijból szakérettségis lett. A' párt és az alkotmány így1 mondta ki: A Magyar Népköztársaság biz­tosítja a dolgbzóknak a művelődés­hez való jogot. És így is lett. Vörös Gyuszi már tanulhat. Kitűnő ered­ménnyel végezte a szakérettségis tanfolyamot. Megállta a helyét. Vörös Sándorné ma a férfiakkal egyenlő munkafeltételek közülit dol­gozik s munkájáért megbecsülésben részesül. 1951 óta párttag. Jó mun­kájánál érdemelte hi- MiNDSZ tit­kár. Mimikája mehMit sok társadal­mi munkát végez. Tadja, miit kö­szönhet a pántnak, alkotmányunk­nak. Tudja, hogy csak jó munkával hálálhatja meg. Az Alkotmány az anyaság, a gyermek fokozott törvényes védelmét és segítségét is biztosítja. Vőirös Sándorné sokat be­szélhetne ennek a törvénynek a megvalósulásáról. Családi pótlékot kap — gyermekei egészségéire, fej­lődésére nemcsak ő, hanem az anya és gyermekvédelmi intézmények is ügyelnek. Fizetett szabadságra az­előtt gondolni sem 'mert. Most ép­pen szabadságon van. — Az alkot­mány est is biztosította. Ezért gondol hálával és szeretet­tel a pártra és Rákosi elvtársra Vö­rös Sándorné alkotmányunk ünnepe közeledtekor. Megváltozóit, boldog életét, gyermekei biztos jövőjét kö­szöni meg Rákosi elvtársnak. Nagy Tamás,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom