Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, Í952 augusztus 17. A jugoszláv fegyveres erő tagjai felrobbantották a letenyei hidat A magyar kormány tiltakozó jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ügyében A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül ügyminísztériuma f- hó 16 án az alábbi jegyzéket juttatta el a bu dapesfi jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság kormánya számtalan esetben tiltakozott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv í egy veres és légierők so rozatos, szervezett és egyre agresszívebb jelleget öltő határmenti támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztársaság kormánya legutóbb, 1952 június 27 én kelt 00628/52. számú jegyzékében ís rámutatott — mindezüdeíg figyelmen kívül hagyta a Magyar Népköz- társaság kormányának tiltakozá sait és a jugoszláv kormány felelősségét illető figyelmeztetéseit, s ezekre újabb, az eddigieknél még súlyosabb határmentí támadásokkal, határsértésekkel, határ- és légiprovokációkkal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fokozódó bűnös magatartásának világos bizonyítéka a legutóbbi példátlan és felháborító provokáció, 1952 augusztus 5 én 02.05 h-kor a letenyei szigettől keletre kb. 600 méterre a magyar és jugoszláv partoldalt összekötő közúti hidat a jugoszláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A robbanás következtében a magyar területen lévő, magyar tulajdont képező hídrész vízbe zuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaságnak tetemes anyagi kárt okozott, amely még fokozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hordalék a híd roncsain fennakadva, árvízzel fenyegeti a Letenye környékén lévő kb. 12.000 kát hold nyi területet, A jugoszláv fegyveres erő által elkövetett fenti provokáció előre megfontolt, szándékos voltát az alábbit k bizonyítják: 1. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a jugoszláv kormány utasítására a hidat már korábban aláaknázták. 1952 június 13 án egy 80 főből álló jugoszláv műszaki egység a jugoszláv oldalon lévő pillérekből a régi robbanóanyagot kiszedte és helyette új robbanóanyagtölteteket helyezett el, ame lyeket elektromos vezeték útján kötöttek össze a hídfő közelében lévő cserjésben elhelyezett rob- bantószerkezettel. • 2. A híd roncsain pontosan megállapítható, hogy a robbantást szakszerűen készítették elő és hajtották végre négy helyen, a) A jugoszláv parton, b) a híd jugoszláv területen lévő pillérében, c) a jugoszláv part felőli mező vasszerkezetén, d) a közös hídmező jugoszláv részén. A robbantást elektromos úton hajtották végre, a szálvezetékeket pontosan meg lehet állapítani egészen a robbanás helyéig. 3. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a hídon rendszeres szolgálatot teljesítettek, a robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot teljesen megszüntették és az est folyamán a jugoszláv híd- lábnál lévő őrbódét a jugoszláv terület belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4-én 23.00 h-kor a szolgálatot teljesítő magyar ha tárőr egy három főből álló jugoszláv műszaki csoportot észlelt, okik a híd szerkezetében elhelyezett robbanótöltetek körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya már korábban tudomást szerzett arról hogy jugoszláv szervek a magyar jugoszláv határon lévő hidakat aláaknázták. A Magyar Népköztársaság követsége 1951 január 24-ji jegyzékében tiltakozott a Murakeresztur—Kotoríbai vasúti hídnak jugoszláv részről történt aláaknázása ellen és magyarázatot kért arra vonatkozólag, „mi indította a jugoszláv hatóságokat ennek a nemzetközi jog ellenes akciónak végrehajtására“. A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mindezideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ellen irányuló, az imperialisták háborús tervét szolgáló ellenséges tevékenységét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresszívebbé való határmenti üzelmei is bizonyítják. Az utóbbi időben elkövetett sú lyos jugoszláv határprovokácíők közül is kiemelkedik az alábbi két kirívó eset: 1. 1952 július 15 én 13.30 kor a kunbajai haíárőrs működési területén a magasfigyelőben szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erő tagjai a fel- sőtavankuti templomtól mintegy 300 méterre északra, a kunbajai templomtól kb. 3500 méterre eső jugoszláv területről 1 lövést adtak le. Az átlőtt gyujtóiövedék a magyar magasfigyelő állványba csapódott be, aminek következtében a magasfígyelő lángralob- fcant és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar járőr felé abban a pillanatban lőtték ki a gyujtólö- vedéket, amikor az a magasfigyelő ajtaját kinyitva rálépett a magasfigyelőből levezető létrára, kétségen kívül bizonyítja, hogv a lövedéket a fedezet nélkül maradt magyar járőr meggyilkoló sara szánták, 2, 1952 augusztus 7-én 10.17 fakor Katymártól keletre egy két- tnoforos C-47 es típusú jugoszláv repülőgép 2500—3000 méter magasságban berepült Magyarország légterébe és északnyugati, majd délnyugati irányban Magyarország felett repülve érintette Bácsalmás, Míske, Sükkösd, Dunaszekcső, Be zedek községeket és 10.56 h-kor Bezedek községtől délkeletre elS zap fernher 19-én, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján országszerte ünneipségeken emlékeznek meg a dolgozók az 1848—49-eS magyar szabadságharc nagy vezéréről. Budapesten, a Kossuth Lajvs- iléren felavatják az új Kossuth- szabrat, majd este az Operaháziban díszün- nepség keretében emlékeznek meg Kossuthról. A Nemzeti Múzeuim dísztermében szeptember 19-én délelőtt Kossuth- kiáílítás nyílik meg. Méltóképpen kiveszi részét az ünneplésből a megtújihodolt magyar tudomány is. A Történelmi Társulat hát előadásból álló iiunepi ülésszakán kívül előadásokat tartanaik Kossuthról Szegeden, Debrecenben, Egerben, Pécsett, Győrött, Cegléden „Kossuth l oborzó útja“ címmel vándorgyűlést tart a Társulat. Több értékes kiadvánnyal adózik könyvkiadásunk Kossuth i emlékének. A minisztertanács, tekintettel az időjárás okozta korábbi beérésre, a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozását az előzetesen megállapított szeptember 1 helyett augusztus' 17-től életbeléptét te. A szabadforgalom vissz aadáa vietnalmi néphadsereg főparancsnokságának kommünikéjét 1952 első feléről: a kommüniké a többi között a következőket tartalmazza: „A partizánháború — mondja a kommüniké — országos méretekben növekszik. Lao-Kui-Ho-Jang övezetben a kínai határon a vietnami néphadsereg teljesen megsemmisítette a Kuomintang-csapatok maradványait és ilyen módon meghiúsította a francia gyarmatosítóiknak azt a törekvését, hogy egyesüljenek velük és megbontsák hátországunk nyugalmát. Közáp-Vietnam területéh] és a hagyva Magyaroszág légterét visz- szarepült jugoszláv területre. Az említett jugoszláv repülőgép 29 percig tartózkodott Magyarország területe felett és mintegy 55 km mélységben és 125 km hosszúságban sértette meg Magyarország légterét. A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a fent felsorolt esetek: a letenyei híd szándé kos felrobbantása, egy magyar magasfígyelő gyujtólövcdékkel történt felgyujtása és az abban tartózkodó magyar határőr életének veszélyeztetése, valamint a magyar terület felderítését célzó 29 perces jugoszláv berepülés, félreérthetetlenül bizonyítják a jugo szláv kormánynak azt az elhatáro zott szándékát, hogy fegyveres támadásainak és provokációinak fokozásával, magyar állampolgárok életének állandó veszélyeztetésé vei, a Magyar Népköztársaságnak okozott jelentős károkkal a két ország közötti viszonyt egyre jobban kiélezze. A Magyar Népköztársaság kormánya a legélesebben tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szerveknek a jugoszláv kormány utasítására történő tervszerű garázdálkodásai ellen és erélyesen követeli, hogy a jugoszláv kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket ezek beszüntetésére. A Magyar Nép köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a jugoszláv szervek által okozott anyagi kár megtérítését követelje, melynek összegét a későbbiek folyamán közölni fogja. így az évforduló alkalmával megjelenik Kossuth összes műveinek újabb kötete, egy Kossuth emlékkönyv, népszerű Kossuth életrajz-, a ,,Századok“ ünnepi száma, Andies Erzsébet Kossuthról szóló akadémiai előadásának különlenyomata és a ,,Fel mindnyájan a honvédelmére!“ című kiadvány új kiadása. Méltóan ünnepUk meg Kossuth születésének 150. évfordulóját vidéken is, elsősorban szülőfalujában, továbbá Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen, ahol Kossuth iskolába járt. Nagy ünnepségeket rendeznek Debreceniben és Szegeden, de az ország minden nagyobb városában és községében is megemlékeznek Kossuthról és az egész országúin megkoszorúzzák a Kossuth-emlékmű veket. Az ország valamennyi iskolájában tartandó megemlékezések teszik teljessé ia Kossuth-évtfordmó szeptemberi ünnepségeit. isa éppen úgy, mint a gabonanemü- éknél, a község kukorica és burgonyáké adási tervéneik teljesítésétől függ. Azok a községeik, 'amelyek .előbb teljesítőik tervüket, hamarabb vihetik a burgonyát és kukoricát szabadpiacra. harmadik katonai körzet síkságain a helyi népi erők és partizánok, akiknek száma napról-na/pna nő, fokozták aktivitásúikat, megszakították az ellenség közlekedési vonalát, meghiúsították az eflOnséges erők támadásait és számos ellenséges állást megsemmisítettek. A kommüniké megjegyzi, hogy a vietnami nép és a vietnami néphadsereg jelentős sikereket ért el az ellenség hadműveleteinek meghiúsításában. 1952 első felében az ellenség 21.091 embert veszített halottakban, 619 katonája esett hadifogságba, igen sok ellenséges katona megadta magát. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóját megünneplik országszerte Augusztus 17-én éláelép a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozása A vietnami néphadsereg főparancsnokságának kommünikéje 1952 első feléről A vietnami hír ügynökség közölte TflHl—n——— II —IW WlllHimi Iliim inII^IIIIMI■II^IIII^■III■■^Ml—mWIW—H lilMH-iMi»-—nini Miért nem teljesíti tervét a Tatarozó Vállalat? A „Somogyi Nép-lap“ hasábjain már többször foglalkoztunk a Tatarozó Vállalat munkájával. Ez a vállalat azok közé tartozik, ahol az éberség hiánya miatt sikerük az ellenségnek nagyszámban befurakodni és akadályozni a vállalat munkáját, tervének teljesítését. Az elmúlt érv során a pártszervezet és a- vállalat öntudatos dolgozói egész sor visszaélésit lepleztek le, amelyek mind az ellenség munkáját bizonyítják. A vállalat munkáját alakulása óta akadályozta a befurakodott ellenség. Az üzem párt szervezetének komoly feladatot kellett megoldania, hogy az ellenségei leleplezze és eltávolítsa. Ennek a munkának azonban csak résziben tett eddig eleget, mert a tisztogatások Után is még •szép számmal maradlak a, vállfái álnál ellenséges elemek, volt főjegyzők, csendőrök, volt horthysta katonatisztek. Ezeknek a munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat nem ■tudja teljesíteni tervét- A második negyedévi tervtteljesi- tésük 63.8 százalék volt és a félévi tervét is csak 77 százalékra teljesítették. Ezt azzal magyarázzák, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, a gépesítés sem valósult miég náluk im|eg — a tervek és a szerződések is akadályozzák ő'kat a tervteljesítésiben. Az ok ne<m a kéznél lévő ki fogás okban. hanem az ellenség munkájában rejlik. Ezek az emberek, akik népi demokráciánk esküdt eil|e.nségei, mindent elkövetnek, hogy akadályozzák ai vállalatot munkájában, hogy a terveket száz százalékban teljesíteni tudják. A munkaerőhiány valóiban fennáll a vállalatnál. Azonban a vállalat 'munkavezetői is hozzájárulnak ennék a hiányosságnak növekedéséhez. És ha megnézzük jobban ezeket a munkavezetőket, ez érthető is. Ugyanis a vállalat munkavezetőinek a legnagyobb része volt nagvvál’ á'.kozókbcJl, horthysta őrmesterekből áll — -akik ugyanabban a ha.ngneimlben beszélnek a munkásokkal, mint a felszabadulás előtt. Ilyen volt Aogronícs „űr“ is, akit nemrég távolítottak el a vállalattól, s aikji a felszabadulás előtt mint a nagyatádi yömentüzem tulajdonosa sanyargatta a dolgozókat. Moist jól megérdemelt egyéves büntetését tölti. A „nélkülözhetetlen szakembereiméiül A vállalatnál az az elv uralkodik, hogy vannak nélkülözhetetlen ,,szakkáderek“. így niem „tudják“ leváltani a műszaki vonalon dolgozó Berzi Ferenc volt nyilas mérnököt — mert szerintük ilyen a nélkülözhetetlen szakember- Mentegetni akapják ezeknek a múltját azzal, hogy „jól dolgoznak“. Természetes az ellenség a 'befurakodna után egy ideig igyekszik jó munkát végezni, bizalmat szerezni, hogy azután annál szabadabban végezhesse romboló munkáját. Az ilyen „nélkülözhetetlen szakember“ elvek oda vezetnek, hogy az ellenség továbbra is biztosan érezheti maga!, akadályozhatja a vállalati s egyben a nép gazdásági tény teljesítését is. A vállalat pártszervezete nem végez jó munkát. Ezt matatja az a tény is, hogy Hiczó György főkönyvelő, aki pártunk tagja, az ellenséget segíti azzal, hogy ugyaniakkor, amikor munkaerőhiányról siránkoznak, akadályozza a munkáskáderek bekerülését a vállalathoz. Az ő elve az, hogy ,,régi szák- eniberekOt‘‘ kell beállítani és azokat a .megbízhatatlan elemeket keß a helyükön hagyni — akik már ..jártasak“ a munkában — mert a munkáskáder nem lanul sahn bele a műszaki és irodai munkába. Pedig a helyes álláspont ellenkezik ezzel. Ugyancsak Hiczó György főkönyvelő az, aki 4000 forint értékű túlórát akart elszámoltatni egyetlenegy mérleg elkészítésénél. Zanati Ferencné Számára, akit ő „nevezett ki“ kontírozónak, 1037 forint tálópadífjat állított be. Jellemző Hiczó baráti körére az olyan egyén, mint Zanati Ferencné, aki azok közé tartozik, akik a dolgozókat lenézik és „gyeranekszobájukat“ emle- ge!ik. Ugyancsak rní’gas túlóradíjat állított be Hiczó a másik „havernak“, Varga Gyula volt Hunyadi- páncélosnak, aki nem tudni mi okból, még minidig a vállalatnál dolgozik a többi „nélkülözhetetlen szakemberrel“ együtt. Varga Gyula azok közé tartozik, akik minden munkától húzódoznak — lógnak a vállalat irodájában egész nap. Eltávolítását Hiczó György akadályozta meg- Hiczó György a maga számára- 1110 forint értékben akart elszámolni túlóradiíjat — egy mérleg • elkészítésénél. Sűrűn fordulnak élő bércsalásoik is. Balog Sándor vízvezetékiszerelőt emiatt adták át a rendőrségnek- A lopások is napirenden vannak. Távolítsák el az ellenséget! Mindezek azt mutatják, hogy a Tatarozó Vállalat pártszervezete neun fejezte be a tisztogatási munkát. Éppen ideje,, hogy a Tatarozó ■Vállalat eltávolítsa az ellenséget s a vállalat a „nélkülözhetetlen szakemberek“ helyett munkáskádereket állítson be, akik népünkhöz és pártunkhoz hűek. A vállalat pártszervezetére nagy munka vár — mert nemcsak a vállalatot, — hanem a pártszervezetet is meg kell, hogy tisztítsa az olyan emberektől, mint Hiczó György, —• aki munkájával az ellenséget segíti, megkárosítja jogtalan túlóradíjak- k'al államunkat, akadályozza a munkáskáderek névelését. Az ilyen ember nem méltó arra, hogy pártunk tagja legyen. Csak a vállalat éllenlségtől való megtisztításán, a megalkuvások felszámolásán keresztül tud a Tatarozó Vállalat jó munkát végezni, csalk így tudja tervét teljesíteni. A minisztertanács rendeletet hozott a zeneoktatás reformjáról A minisztertanács rendeletét hozott a zeneoktatás reformjáról. A reform fokozatosan megszünteti a zeneoktatás párhuzamosságát a különféle oktatási intézményekben. Az alsótfokú zeneoktatást a zene-1 iskolák látják el, középfokú oktatás a konzervatóriumokban folyik, felsőfokú képzést pedig a Zeneművészeti Főiskola nyújt. Azok, álkik a zeneiskolát elvégezték és csupán zenei műveltségük bővítése végett akarnak tovább zenével foglalkozni, a zeneiskola keretében működő továbbképző tagozaton folytathatják tanulmányaikat. A konzervatóriumok feladata az alsófokú zenetanár és általános iskolai ének-szaktanárképzés is. A konzervatóriumok mellett csökkentett óra- és tantervvel zenei gimnáziumok működnek, amelyek a konzervatórium növendékeinek szakmai és általános képzését meg- I felelő összhangba hozzák. A zenei gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány egyetemi felvételre is képesít. A szocializmus építésének időszakában tánító művészekre £s aktív művészi munkát végző tanárokra van szükség. Ennek megfelelően a reform megszünteti a főiskolai művész és tanárképzés eddigi k'ülön- váltságát. A reform fokozatos végrehajtása már az 1952—53. tanévben megkezdődik.
