Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-15 / 191. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1952 augusztus 15. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a koreai nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából Rákosi Mátyás elvtárs távirata Kim Ir Szén elvtársnak Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa Elnökének, Phenjan. Engedje meg, miniszterelnök elvtárs., hagg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb nemzeti ünnepen, a koreai nép felszabad iilásámk hetedik évfordulóján, a Magyar Népköztársasáig minisértőn ácsa és az egész magyar nép névéiben forró, testvéri üdvözletemet küldjeim önnek éis az egész koreai népnek. A dicső koreai nép eredményes alkotó munkájával és ac imperialista betolakodók ellen folytatott hősi harcával aZ egész világ békesszerető népeinek megbecsülését és rokonszienvét vívta ki- A magyar nép és közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió vezetése alatt küzdő nyolcszázmilliós nagy béke- tábor szilárdan hisz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság végső diadalában. Rákosi Mát gás a Magyar Népköztársaság M i niszte rttan ácsá n a k el nő kf. Dobi István elvtárs távirata Kim Du Bon elvtársnak Kim Du Bon elvtársinak, la Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Gyűlése Elnöksége Elnökének, Phenjan. A koreai népnek a dicsőséges Szovjet Hadsereg álbal történt fel- szabadulás hetedik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró üdvözletemet küldöm önnek és a hős koreai népnek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népének hősiességét és bá'or helytállását a tömegmésZárlÁs fegyvereit alkalmazó imperialista rablók elfen vívott harcában a magyar nép és a békeszerető emberek százmilliói szerte a világom, egyre fokozódó lelkesedéssel és csodálattal kísérik. Kiválnom, hogy a koreai nép hősi szabadságharcát mielőbb félje# siker koronázza. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kiss Károly elviárs távirata Pák Hen En elvtársnak Pák Hen En elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kü Iggminisz terének, Phenjan. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából fogadja külügyminiszter elvtárs legforróbb jókívánságaimat. A magyar nép jól ltudja, hogy. a koreai nép az imperialista háborús gyújtogatok és tömeggyilkosok ellen folytatott hősi harcával a világ népeinek békéjéért küzd és biztos abban, hogy ez a harc a hős koreai né\p győzelmével fog végződni. Kívánom, hogy a népeink között kialakult testved viszony és elszakíthatatlan barátság még tovább szilárduljon és egyre jelentékenyebb tényezővé váljék a Szovjetunió vezette hatalmas békét db or.nak a tartás békéért, és az emberiség boldog jövőjéért folytatott harcában. Kiss Károly a Magyar Népköztársaság kü lügymii n iszterß. Megyénk dolgozói örömmel fogadták a hírt: Rákosi elvtársat a minisztertanács elnökévé választották .4 kora délutáni órákban adott hírt a rádió arról az újabb nagy győzelemről, melyet elértünk: Rákosi elv'.ársat az országgyűlés a minisztertanács elnökévé megválasztotta. Alig, hogy elhangzott a hír, máris számos üzem, termelőszövetkezeti csoport dolgozói résziéről érkezett távirat, melyben a dolgozók örömüket és hálájukat tolmácsolják népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás ejMrs iránt. A megye üzemeinek, falvainak dolgozói határtalan lelkesedés közepette beszélték meg aZ örömhírt. Ezeken a röpgyűléseken számos dolgozó lett szocialista fogadalmat. A fonodái építkezés dolgozóinak lelkes röpgyűlése Munka után az épülő falak kő zött röpgyülésre jöttek össze, hogy hangot adjanak" örömüknek a bo- noda-építkezés dolgozói. A röpgyűlésen Dékány Ferenc munkavezető elmondta, hogy Rákosi elvtárs egész életét a sztalhánovista kőműves vállalta, hegy segíti a 100 százalékon alul teljesítőket úgy, hogy azok augusztus 20-ig 100 százalék fölé emelik teljesítményüket. Ezután Lukács János főmunkavezető javasolta, hogy adjanak fel üdvözlőtáviíatot Rákosi elvtársnak. Javaslatát Rákosi eivtárs éltetésével fogadták el a dolgozók, szenteli. Beszélt arról, hogy Ráko si elvtárs már a 19-es Tanácsköztársaság idején milyen hatalmas munkát végzett a fiatal Tanács- köátársaság érdekeiért. Rákosi elvtárs a börtönben, ma)d később a Szovjetunióban sem feledkezett meg a magyar dolgozó nép ügyéről. Első volt, aki hazatért a felszabadulás után és a Magyar Kommunista Párt élén felvette a harcot az ellenség ellen, megindította az ország újjáépítését. Nem beszélhetünk eredményeinkről úgy, hogy Rákosi elvtárs nevét ne említsük. Rákosi elvtárs neve egyet jelent az építéssel, a békével és a boldogabb élettel. A Fonoda-építkezés dolgozói perceikig életették Rákosi elvtársat. Örömüknek újabb felajánlásokban adtak kifejezést. Kuti István kőműves szólalt fel elsőnek. Elmondta, hogy nagy örömmel vette tudomásul, hogy szeretett vezérünk ezentúl mint a minisztertanács elnöke vezeti népünket. Fogadalmat tett, hogy két ablakkal többet épít be, mint az alkotmányünnepi felajánlásában vállalta. Tehát 22 ablak helyett 24 darabot. A Varga állványozó-brigád vállalta, hogy havi tervét 200 órával előbb teljesíti. A Rigó segédmunkás-brigád is vállalást tett. Havi tervét 50 órával előbb fejezi be. Biró János kőműves-brigádja ugyancsak 50 órával előbb teljesíti e havi tervét. Simon Lajos segédmunkás-brigádja az építkezés legjobb dolgozói között van. Vállalta, hogy 240 órával előbb teljesíti tervét. A Békéi előgyártó-brigád vállalta, hogy minőségi munka végzése mellett 100 órával rövidíti le tervtel/jesítésével idejjét. Takács József munkamódszerátadó majd. a következő szövegű táviratot küldték el szeretett vezérünknek: „Nagy örömmel értesültünk arról, hogy szeretett Rákosi elvtár sunk a minisztertanács elnöke lett. Ez még fokozottabb munkára, tervünk még előbbi teljesítésére ser kent bennünket. Kívánjuk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk mint a minisztertanács elnöke tovább is olyan szerető gondoskodással vezesse népünket, mint eddig, a Szovjetunió példája nyomán a szocializmus felé“. A távirat felolvasása után Men- cseli Lajos ács-munkavezető az ácsok nevében vállalta, hogy e (havi tervüket 200 órával előibb teljesítik. így fejezték ki a Fonoda-építkezés dolgozói Rákösd elvtárs iránti szeretetüket. „Minden eddigi eredményünket a pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük“ A kaposvári állomás dolgozói röpgyűlést hívtak össze, ahol lelkes hozzászólásokkal, újabb munkafelajánlásokkal fejezték ki Rákosi elivtárs iránti szeretetüket. A röpgyűlésen Varga Károly állo- másifőnök elvtárs ismertette az esemény jelentőségét. — Minden eddigi eredményeinket a pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük — mondotta többék között. — Az Ö vezetésével vertük szét a dolgozó nép ellenségeit és vittük győzelemre a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát. Somlai elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy amikor erről az örömhírről értesülnek, vissza kell gondolni az elmúlt hét esztendőre, eddigi eredményeinkre, amelyeket mind a párt és Rákosi elvtárs vezetésével értük el. Beszélt arról, hegy a jó pénz megteremtése, a 3 éves, az 5 éves terv eredményei Rákosi eivtárs nevéhez fűződnek. A pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük alkotmányunkat, mely dolgozóink a vállalások teljesítésével válaszolnak. Kristóf István mozdonyvezető 10 százalék szénmegtakarítást vállalt és már a mai nap 16 százalékot ért el. Gosztonyiné elvtársnő hozzászólásának minden szavából a párt, Rákosi elvtárs iránt való kimondhatatlan szeretet áradt. — Olyan jó érzés volt hallani, hogy Rákosi elvtárs most még közvetlenebbül kezébe vette az egész dolgozó nép irányítását — mondok ta. — Én úgy örülök, hogy most ilyen szép hármas ünnepünk van. Először a vasutasnap, most Rákosi elvtárs miniszterelnökké való megválasztása és néhány nap múlva pedig az alkotmány ünnepe. A dolgozók egymás után tettek felajánlásokat, vállaltak szocialista kötelezettséget. Tóth Józset elvtárs megfogadta, hogy az alkotmány ünnepére tett vállalását, ameíy 102 százalék volt, még 6 százalékkal növeli augusztus 20-ig. Mezőffí Lajos elvtárs mozdonylakatos az alkotmány ünnepére tett vállalását ennek a hírnek örömére még 5 százalékkal növeli. Kőhegyi Lajos eivtárs fogadalmát augusztus 20-ra 112 százalékról 118 százalékra emeli. Szigeti Lajos elvtárs, sztahánovista fűtő a 22066-os mozdonyról brigádja tagjaival, Kurucz Józseffel, Keczeli Jánossal és Kőműves Jánossal vállalták, hogy az alkotmányünnepi vállalásaikat még két százalékkkal növelik. Ugyanilyen fogadalmat tettek Takács Gyula és Kosa János elvtársak. Fábián István, a fűtőháztól vállalta, hogy szeptember 15-ig az összes gépeken a javítást elvégzik. Ugyancsak tolmácsolta Grotics János elvtárs mozdonylakatos felajánlását, aki nem tudott résztvenni ezen a gyűlésen, mégis tett válla íást ennek az örömhírnek hallatára, hogy augusztus 20 i felajánlását még két százalékkal túlteljesíti. A röpgyűlés táviratot küldött a magyar nép szeretett Vezéréhez, amelyben megfogadták, hogy az őszi csúcsforgalom lebonyolítása érdekében minden erőt latbavet- ve harcolnak a terv túlteljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért és az élűzem szint megtartásáért. így akarjuk mi is elősegíteni szeretett Rákosi elvtársnak hazánk, népünk felemelkedéséért szolgáló nagy munkáját — fejeződött be a távirat. Ma ünnepli Korea felszabadulásának 7. évfordulóját HÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1945 augusztus 15-én a hős szovjet hadsereg a Kvantung-hadsereg válogatott csapatainak szétzúzása után felszabadította a hős koreai népet a sok évtizedes japán rabság alól. A koreai nép hosszú történelme folyamán nem egy ízben folytatott súlyos harcot a koreai földre betolakodó külföldi területrablókkai. Már a XVI. század végén a jól fel- fegyverzett japán hadsereg nyo múlt be Koreába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni céljukat, Korea leigázását, mert a hős koreai nép kiűzte őket földjéről. A XX. század elején a japánok ismét Koreára támadtuk és azt a szó szoros értelmében gyarmatukká tették. A japán imperialisták majdnem negyven évig garázdálkodtak Korea földjén. A japán elnyomók birodalmúk nyersanyagszállítójává tették Koreát és minden eszközzel megakadályozták a koreai gazdasági élet önálló fejlődését. Ezzel párhuzamosan igyekeztek megsemmisíteni a koreai nép nemzeti öntudatát, igyekeztek megfosztani a koreaiakat a kultúrájuktól és a nyelvüktől. Ez alól a rabság alól a szovjet hadsereg szabadította fel Korea népét és ugyanakkor megnyitotta Korea előtt az utat az új, boldog élet felé. A koreai nép elsőízben valósíthatta -meg saját hatalmát országában. 1945 szeptember 6-án, majdnem egy hónappal azután, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Koreát, Korea déli részében partra- szálltak az amerikai csapatok. A 38. szélességi körnél húztak határvonalat a két övezet, a szovjet és az amerikai övezet, Észak- és Dél- Korea között- Miközben a szovjet csapatok megsegítették Észak-Ko- reát, hogy minél előbb felszámolja a japán gyarmatosító rendszer maradványait, addig Dél Koreá- ban az amerikaiak az új gyarmatosítás alapjait vetették meg. Észak- Koreában lehetővé vált a nép számára, hogy életét új, demokratikus alapokon rendezhesse be. 1946-ban széles demokratikus alapokon bonyolították le a helyi népi bizottságok választását, majd a központi hatalmi szerv, az északkoreai népi bizottság választását. Ez volt Korea történetében az első demokratikus választás, amelyben a választók 99.6 százaléka vett részt. ÉSZAK-KOREA NÉPE hozzákezdett a szétrombolt népgazdaság helyreállításához és fejlesztéséhez. Az Észak-Koreában végrehajtott földreform megszabadította a parasztokat a földesúri hűbéri kizsákmányolástól és a dolgozó parasztokat a föld gazdáivá tette. Ezután államosították a bankokat, az ipart, a közlekedést és hírszolgálat legfontosabb ágait, ami biztosította az utat az ország további demokratikus fejlődése előtt. De nemcsak Észak-Korea, hanem Dél-Korea haladó erői is a fejlődés útjára akarták állítani Koreát. Minden becsületes koreai hazafi harcot kezdett az egységes, demokratikus Koreai Köztársaság létrehozásáért. A Munkapártnak, Korea leghatalmasabb politikai pártjának kezdeményezésére mindkét országrész több mint 10 millió embert egyesítő pártjainak és társadalmi szervezetének képviselői 1948 júniusában határozatot hoztak, hogy közös választásokat tartanak a legfelsőbb népgyűlésbe, ezzel is elősegítik az egységes, demokratikus köztársaság kialakítását és az egységes központi kormány megalakítását, 1948 augusztusában tartották meg az egész országban a választásokat- Dél-Ko- reában, ahol az imperialisták és a hazai reakció el akarta nyomni a választást, a választásra jogosultak 77.52 százaléka, északon pedig 99.98 százaléka szavazott le. A koreai nép túlnyomó többsége által megválasztott legfelsőbb népgyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, elfogadta a köztársaság alkotmányát és megalakította a kormányt, élén a Munkapárt vezetőjével, Kim ír Szénnél. AZ ALKOTMÁNY lerögzítette a népi demokratikus rendszer győzelmét, leszögezte a végrehajtott szociális és gazdasági átalakításokat és széleskörű demokratikus jogokat biztosított a koreai dolgo zóknak. A szovjet csapatok miután elvégezték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Korea területéről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kialakításával Észak- Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát élte át. Gyors ütemben fejlődött az ipar. Elég megemlíteni, hogy az össztermelése 1946-tól 1949-ig 271.1 százalékkal emelkedett. Jelentős .sikereket ért el a mezőgazdaság is. 1949-ben a gabonane- műek terméshozama az aszály ellenére 29.8 százalékkal, a gyapottermés 236. 5 százalékkal múlta felül az 1944-es színvonalat. Alapvetően megjavult a dolgozók anyagi helyzete is. Bevezettek a 8 órás munkanapot, megtiltották a gyermek-munkát, egész sor munkabiztonsági és szociális biztosítási intézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Észak- Koreában a kulturális építkezés is. Míg a japán megszállás alatt az egész országban — a japán iskolákkal együtt — 1.496 elemi, közép- és szakiskola volt, amelyekben 920.000-an tanultak, addig Észak-Koreában a felszabadulás utáni rövid évek alatt az iskolák száma elérte az 5.242-t és ezekben több, mint kétmillió fiatal tanult, A főiskolák esti és magántagozatain, a műszaki tanfolyamokon, a 616 középfokú és 1672 felnőttek számára indított elemj iskolákban több mint egymillió ember folytatta tanulmányait. Egymásután nyíltak a könyvtárak, a színházaik, egyre több könyvet, újságot és folyóiratot adtak ki, kimagasló sikereket értek el a népegészségügy terén is. Az országban felszámolták a múltban oly gyakori járványokatEGÉSZ MÁSKÉPP alakult a helyzet Korea déli részében, amelyet az amerikai csapatok szálltak meg. Az amerikaiak nem felszabadítókként, hanem gyarmatosítókként érkeztek Koreába. Felhasználták a japán gyarmatosítók apparátusát, a japás rendőrséget, érvényben tartották majdnem az ösz- szes japán gyarmati törvényeket. Éppen úgy, mint japán elődjeik, megfojtják Dél-Korea gazdasági életét és nemzeti kultúráját. Az amerikaiak Dél-Koreát hídfőszállásukká tették, hatalmas fegyverszállítmányokat irányítottak oda, amerikai ellenőrzés alá helyezték a Li Szín Man-klikk bandáinak katonai kiképzését. Dél-Korea népe nem hajtott fejet az új gyarmatosítók előtt. Az amerikai imperialisták nem elégedtek meg Dél-Korea rabság- bantartásával. Július 25-én reggel Lj Szín Man bandái amerikai egyenruhában és amerikai fegyverekkel megkezdték a támadást Észak-Korea ellen. Miután ott megkapták a megfelelő visszavágást, az amerikai imperialisták nyílt fegyveres intervenciót kezdtek Koreában. TÖBB MINT KÉT ÉVE folyik a koreai nép harca az imperialisták ellen. Ez a harc sok áldozatot követelt, de a koreai nép soha egy percre sem rendül meg. Az amerikai imperialisták és csatlósaik a legkegyetlenebb eszközökhöz folyamodtak. De a koreai nép nem csügged, hanem tovább harcol, mert tudja, hogy igazságos háborút folytat és mellette van a világ valamennyi becsületesen gondolkodó embere, mellette van felszabadítója: a nagy Szovjetunió,
