Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-15 / 191. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1952 augusztus 15. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a koreai nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából Rákosi Mátyás elvtárs távirata Kim Ir Szén elvtársnak Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa Elnöké­nek, Phenjan. Engedje meg, miniszterelnök elv­társ., hagg a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság legnagyobb nem­zeti ünnepen, a koreai nép felsza­bad iilásámk hetedik évfordulóján, a Magyar Népköztársasáig minisér­tőn ácsa és az egész magyar nép né­véiben forró, testvéri üdvözletemet küldjeim önnek éis az egész koreai népnek. A dicső koreai nép eredmé­nyes alkotó munkájával és ac im­perialista betolakodók ellen folyta­tott hősi harcával aZ egész világ békesszerető népeinek megbecsülését és rokonszienvét vívta ki- A magyar nép és közös felszabadítónk, a ha­talmas Szovjetunió vezetése alatt küzdő nyolcszázmilliós nagy béke- tábor szilárdan hisz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság végső diadalában. Rákosi Mát gás a Magyar Népköztársaság M i niszte rttan ácsá n a k el nő kf. Dobi István elvtárs távirata Kim Du Bon elvtársnak Kim Du Bon elvtársinak, la Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Gyűlése Elnöksége Elnökének, Phenjan. A koreai népnek a dicsőséges Szovjet Hadsereg álbal történt fel- szabadulás hetedik évfordulója al­kalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevé­ben forró üdvözletemet küldöm ön­nek és a hős koreai népnek. A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság népének hősiességét és bá'or helytállását a tömegmésZárlÁs fegy­vereit alkalmazó imperialista rab­lók elfen vívott harcában a magyar nép és a békeszerető emberek száz­milliói szerte a világom, egyre foko­zódó lelkesedéssel és csodálattal kí­sérik. Kiválnom, hogy a koreai nép hősi szabadságharcát mielőbb fél­je# siker koronázza. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kiss Károly elviárs távirata Pák Hen En elvtársnak Pák Hen En elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kü Iggminisz terének, Phenjan. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából fogadja külügyminiszter elvtárs legforróbb jókívánságaimat. A magyar nép jól ltudja, hogy. a koreai nép az imperialista háborús gyújtogatok és tömeggyilkosok ellen folytatott hősi harcával a világ né­peinek békéjéért küzd és biztos ab­ban, hogy ez a harc a hős koreai né\p győzelmével fog végződni. Kí­vánom, hogy a népeink között ki­alakult testved viszony és elszakít­hatatlan barátság még tovább szi­lárduljon és egyre jelentékenyebb tényezővé váljék a Szovjetunió ve­zette hatalmas békét db or.nak a tar­tás békéért, és az emberiség boldog jövőjéért folytatott harcában. Kiss Károly a Magyar Népköztársaság kü lügymii n iszterß. Megyénk dolgozói örömmel fogadták a hírt: Rákosi elvtársat a minisztertanács elnökévé választották .4 kora délutáni órákban adott hírt a rádió arról az újabb nagy győzelemről, melyet elértünk: Rákosi elv'.ársat az országgyűlés a mi­nisztertanács elnökévé megválasztotta. Alig, hogy elhangzott a hír, máris számos üzem, termelőszövetkezeti csoport dolgozói résziéről ér­kezett távirat, melyben a dolgozók örömüket és hálájukat tolmácsol­ják népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás ejMrs iránt. A megye üzemeinek, falvainak dolgozói határtalan lelkesedés közepette be­szélték meg aZ örömhírt. Ezeken a röpgyűléseken számos dolgozó lett szocialista fogadal­mat. A fonodái építkezés dolgozóinak lelkes röpgyűlése Munka után az épülő falak kő zött röpgyülésre jöttek össze, hogy hangot adjanak" örömüknek a bo- noda-építkezés dolgozói. A röpgyűlésen Dékány Ferenc munkavezető elmondta, hogy Rákosi elvtárs egész életét a sztalhánovista kőműves vállalta, hegy segíti a 100 százalékon alul teljesítőket úgy, hogy azok augusz­tus 20-ig 100 százalék fölé emelik teljesítményüket. Ezután Lukács János főmunka­vezető javasolta, hogy adjanak fel üdvözlőtáviíatot Rákosi elvtárs­nak. Javaslatát Rákosi eivtárs él­tetésével fogadták el a dolgozók, szenteli. Beszélt arról, hogy Ráko si elvtárs már a 19-es Tanácsköz­társaság idején milyen hatalmas munkát végzett a fiatal Tanács- köátársaság érdekeiért. Rákosi elvtárs a börtönben, ma)d később a Szovjetunióban sem fe­ledkezett meg a magyar dolgozó nép ügyéről. Első volt, aki haza­tért a felszabadulás után és a Ma­gyar Kommunista Párt élén fel­vette a harcot az ellenség ellen, megindította az ország újjáépíté­sét. Nem beszélhetünk eredmé­nyeinkről úgy, hogy Rákosi elv­társ nevét ne említsük. Rákosi elvtárs neve egyet jelent az épí­téssel, a békével és a boldogabb élettel. A Fonoda-építkezés dolgozói perceikig életették Rákosi elvtár­sat. Örömüknek újabb felajánlá­sokban adtak kifejezést. Kuti István kőműves szólalt fel elsőnek. Elmondta, hogy nagy örömmel vette tudomásul, hogy szeretett vezérünk ezentúl mint a minisztertanács elnöke vezeti né­pünket. Fogadalmat tett, hogy két ablakkal többet épít be, mint az alkotmányünnepi felaján­lásában vállalta. Tehát 22 ablak helyett 24 darabot. A Varga állványozó-brigád vál­lalta, hogy havi tervét 200 órával előbb teljesíti. A Rigó segédmun­kás-brigád is vállalást tett. Havi tervét 50 órával előbb fejezi be. Biró János kőműves-brigádja ugyancsak 50 órával előbb teljesíti e havi tervét. Simon Lajos segéd­munkás-brigádja az építkezés leg­jobb dolgozói között van. Vállal­ta, hogy 240 órával előbb teljesíti tervét. A Békéi előgyártó-brigád vállalta, hogy minőségi munka végzése mellett 100 órával rövidíti le tervtel/jesítésével idejjét. Ta­kács József munkamódszerátadó majd. a következő szövegű távira­tot küldték el szeretett vezérünk­nek: „Nagy örömmel értesültünk ar­ról, hogy szeretett Rákosi elvtár sunk a minisztertanács elnöke lett. Ez még fokozottabb munkára, ter­vünk még előbbi teljesítésére ser kent bennünket. Kívánjuk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk mint a minisztertanács elnöke tovább is olyan szerető gondoskodással vezesse népünket, mint eddig, a Szovjetunió példája nyomán a szo­cializmus felé“. A távirat felolvasása után Men- cseli Lajos ács-munkavezető az ácsok nevében vállalta, hogy e (havi tervüket 200 órával előibb teljesítik. így fejezték ki a Fonoda-épít­kezés dolgozói Rákösd elvtárs iránti szeretetüket. „Minden eddigi eredményünket a pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük“ A kaposvári állomás dolgozói röpgyűlést hívtak össze, ahol lel­kes hozzászólásokkal, újabb mun­kafelajánlásokkal fejezték ki Rá­kosi elivtárs iránti szeretetüket. A röpgyűlésen Varga Károly állo- másifőnök elvtárs ismertette az esemény jelentőségét. — Minden eddigi eredményeinket a pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhetjük — mondotta többék között. — Az Ö vezetésével vertük szét a dolgozó nép ellenségeit és vittük győzelemre a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály ha­talmát. Somlai elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy amikor erről az örömhírről értesülnek, vissza kell gondolni az elmúlt hét esztendőre, eddigi eredményeinkre, amelyeket mind a párt és Rákosi elvtárs ve­zetésével értük el. Beszélt arról, hegy a jó pénz megteremtése, a 3 éves, az 5 éves terv eredményei Rákosi eivtárs nevéhez fűződnek. A pártnak, Rákosi elvtársnak kö­szönhetjük alkotmányunkat, mely dolgozóink a vállalások teljesítésé­vel válaszolnak. Kristóf István mozdonyvezető 10 százalék szén­megtakarítást vállalt és már a mai nap 16 százalékot ért el. Gosztonyiné elvtársnő hozzá­szólásának minden szavából a párt, Rákosi elvtárs iránt való kimondhatatlan szeretet áradt. — Olyan jó érzés volt hallani, hogy Rákosi elvtárs most még közvet­lenebbül kezébe vette az egész dolgozó nép irányítását — mondok ta. — Én úgy örülök, hogy most ilyen szép hármas ünnepünk van. Először a vasutasnap, most Rá­kosi elvtárs miniszterelnökké va­ló megválasztása és néhány nap múlva pedig az alkotmány ünnepe. A dolgozók egymás után tettek felajánlásokat, vállaltak szocialis­ta kötelezettséget. Tóth Józset elvtárs megfogadta, hogy az alkot­mány ünnepére tett vállalását, ameíy 102 százalék volt, még 6 százalékkal növeli augusztus 20-ig. Mezőffí Lajos elvtárs moz­donylakatos az alkotmány ünne­pére tett vállalását ennek a hírnek örömére még 5 százalékkal nö­veli. Kőhegyi Lajos eivtárs foga­dalmát augusztus 20-ra 112 száza­lékról 118 százalékra emeli. Szi­geti Lajos elvtárs, sztahánovista fűtő a 22066-os mozdonyról bri­gádja tagjaival, Kurucz Józseffel, Keczeli Jánossal és Kőműves Já­nossal vállalták, hogy az alkot­mányünnepi vállalásaikat még két százalékkkal növelik. Ugyanilyen fogadalmat tettek Takács Gyula és Kosa János elvtársak. Fábián István, a fűtőháztól vállalta, hogy szeptember 15-ig az összes gépe­ken a javítást elvégzik. Ugyan­csak tolmácsolta Grotics János elvtárs mozdonylakatos felajánlá­sát, aki nem tudott résztvenni ezen a gyűlésen, mégis tett válla íást ennek az örömhírnek hallatá­ra, hogy augusztus 20 i felajánlá­sát még két százalékkal túltelje­síti. A röpgyűlés táviratot küldött a magyar nép szeretett Vezéréhez, amelyben megfogadták, hogy az őszi csúcsforgalom lebonyolítása érdekében minden erőt latbavet- ve harcolnak a terv túlteljesíté­séért, a munkafegyelem megszi­lárdításáért és az élűzem szint megtartásáért. így akarjuk mi is elősegíteni szeretett Rákosi elv­társnak hazánk, népünk felemel­kedéséért szolgáló nagy munkáját — fejeződött be a távirat. Ma ünnepli Korea felszabadulásának 7. évfordulóját HÉT ÉVVEL EZELŐTT, 1945 augusztus 15-én a hős szovjet had­sereg a Kvantung-hadsereg váloga­tott csapatainak szétzúzása után felszabadította a hős koreai né­pet a sok évtizedes japán rabság alól. A koreai nép hosszú történelme folyamán nem egy ízben folytatott súlyos harcot a koreai földre be­tolakodó külföldi területrablókkai. Már a XVI. század végén a jól fel- fegyverzett japán hadsereg nyo múlt be Koreába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni céljukat, Korea leigázását, mert a hős koreai nép kiűzte őket földjéről. A XX. század elején a japánok ismét Koreára támadtuk és azt a szó szoros értelmében gyarmatukká tették. A japán imperialisták majdnem negyven évig garázdálkodtak Ko­rea földjén. A japán elnyomók birodalmúk nyersanyagszállítójává tették Ko­reát és minden eszközzel megaka­dályozták a koreai gazdasági élet önálló fejlődését. Ezzel párhuza­mosan igyekeztek megsemmisíteni a koreai nép nemzeti öntudatát, igyekeztek megfosztani a koreaia­kat a kultúrájuktól és a nyelvük­től. Ez alól a rabság alól a szovjet hadsereg szabadította fel Korea népét és ugyanakkor megnyitotta Korea előtt az utat az új, boldog élet felé. A koreai nép elsőízben valósíthatta -meg saját hatalmát or­szágában. 1945 szeptember 6-án, majdnem egy hónappal azután, hogy a szov­jet hadsereg felszabadította Ko­reát, Korea déli részében partra- szálltak az amerikai csapatok. A 38. szélességi körnél húztak határ­vonalat a két övezet, a szovjet és az amerikai övezet, Észak- és Dél- Korea között- Miközben a szovjet csapatok megsegítették Észak-Ko- reát, hogy minél előbb felszámol­ja a japán gyarmatosító rendszer maradványait, addig Dél Koreá- ban az amerikaiak az új gyarmato­sítás alapjait vetették meg. Észak- Koreában lehetővé vált a nép szá­mára, hogy életét új, demokrati­kus alapokon rendezhesse be. 1946-ban széles demokratikus ala­pokon bonyolították le a helyi né­pi bizottságok választását, majd a központi hatalmi szerv, az észak­koreai népi bizottság választását. Ez volt Korea történetében az el­ső demokratikus választás, amely­ben a választók 99.6 százaléka vett részt. ÉSZAK-KOREA NÉPE hozzá­kezdett a szétrombolt népgazdaság helyreállításához és fejlesztéséhez. Az Észak-Koreában végrehajtott földreform megszabadította a pa­rasztokat a földesúri hűbéri ki­zsákmányolástól és a dolgozó pa­rasztokat a föld gazdáivá tette. Ezután államosították a bankokat, az ipart, a közlekedést és hírszol­gálat legfontosabb ágait, ami biz­tosította az utat az ország továb­bi demokratikus fejlődése előtt. De nemcsak Észak-Korea, hanem Dél-Korea haladó erői is a fejlő­dés útjára akarták állítani Koreát. Minden becsületes koreai hazafi harcot kezdett az egységes, de­mokratikus Koreai Köztársaság létrehozásáért. A Munkapártnak, Korea leghatalmasabb politikai pártjának kezdeményezésére mind­két országrész több mint 10 mil­lió embert egyesítő pártjainak és társadalmi szervezetének képvise­lői 1948 júniusában határozatot hoztak, hogy közös választásokat tartanak a legfelsőbb népgyűlés­be, ezzel is elősegítik az egységes, demokratikus köztársaság kialakí­tását és az egységes központi kor­mány megalakítását, 1948 augusz­tusában tartották meg az egész or­szágban a választásokat- Dél-Ko- reában, ahol az imperialisták és a hazai reakció el akarta nyomni a választást, a választásra jogo­sultak 77.52 százaléka, északon pedig 99.98 százaléka szavazott le. A koreai nép túlnyomó többsége által megválasztott legfelsőbb nép­gyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, elfo­gadta a köztársaság alkotmányát és megalakította a kormányt, élén a Munkapárt vezetőjével, Kim ír Szénnél. AZ ALKOTMÁNY lerögzítette a népi demokratikus rendszer győ­zelmét, leszögezte a végrehajtott szociális és gazdasági átalakításo­kat és széleskörű demokratikus jogokat biztosított a koreai dolgo zóknak. A szovjet csapatok miután elvé­gezték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Korea területéről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kialakításával Észak- Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát él­te át. Gyors ütemben fejlődött az ipar. Elég megemlíteni, hogy az össztermelése 1946-tól 1949-ig 271.1 százalékkal emelkedett. Je­lentős .sikereket ért el a mezőgaz­daság is. 1949-ben a gabonane- műek terméshozama az aszály el­lenére 29.8 százalékkal, a gyapot­termés 236. 5 százalékkal múlta felül az 1944-es színvonalat. Alapvetően megjavult a dolgo­zók anyagi helyzete is. Bevezet­tek a 8 órás munkanapot, megtil­tották a gyermek-munkát, egész sor munkabiztonsági és szociális biztosítási intézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Észak- Koreában a kulturális építkezés is. Míg a japán megszállás alatt az egész országban — a japán isko­lákkal együtt — 1.496 elemi, kö­zép- és szakiskola volt, amelyek­ben 920.000-an tanultak, addig Észak-Koreában a felszabadulás utáni rövid évek alatt az iskolák száma elérte az 5.242-t és ezek­ben több, mint kétmillió fiatal ta­nult, A főiskolák esti és magán­tagozatain, a műszaki tanfolyamo­kon, a 616 középfokú és 1672 fel­nőttek számára indított elemj is­kolákban több mint egymillió em­ber folytatta tanulmányait. Egymásután nyíltak a könyvtá­rak, a színházaik, egyre több köny­vet, újságot és folyóiratot adtak ki, kimagasló sikereket értek el a népegészségügy terén is. Az or­szágban felszámolták a múltban oly gyakori járványokat­EGÉSZ MÁSKÉPP alakult a helyzet Korea déli részében, ame­lyet az amerikai csapatok szálltak meg. Az amerikaiak nem felszaba­dítókként, hanem gyarmatosítók­ként érkeztek Koreába. Felhasz­nálták a japán gyarmatosítók ap­parátusát, a japás rendőrséget, ér­vényben tartották majdnem az ösz- szes japán gyarmati törvényeket. Éppen úgy, mint japán elődjeik, megfojtják Dél-Korea gazdasági életét és nemzeti kultúráját. Az amerikaiak Dél-Koreát híd­főszállásukká tették, hatalmas fegyverszállítmányokat irányítot­tak oda, amerikai ellenőrzés alá helyezték a Li Szín Man-klikk bandáinak katonai kiképzését. Dél-Korea népe nem hajtott fe­jet az új gyarmatosítók előtt. Az amerikai imperialisták nem elégedtek meg Dél-Korea rabság- bantartásával. Július 25-én reggel Lj Szín Man bandái amerikai egyenruhában és amerikai fegyverekkel megkezd­ték a támadást Észak-Korea el­len. Miután ott megkapták a meg­felelő visszavágást, az amerikai imperialisták nyílt fegyveres in­tervenciót kezdtek Koreában. TÖBB MINT KÉT ÉVE folyik a koreai nép harca az imperialis­ták ellen. Ez a harc sok áldozatot követelt, de a koreai nép soha egy percre sem rendül meg. Az amerikai imperialisták és csatló­saik a legkegyetlenebb eszközök­höz folyamodtak. De a koreai nép nem csügged, hanem tovább har­col, mert tudja, hogy igazságos háborút folytat és mellette van a világ valamennyi becsületesen gon­dolkodó embere, mellette van fel­szabadítója: a nagy Szovjetunió,

Next

/
Oldalképek
Tartalom