Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-14 / 190. szám
I Csütörtök, 1952 augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP Bevezették a füves vetésforgót a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetben Somogy megyében elsőnek a bar- • esi Vörös Csillag ternielős.zö'vetke- -zetben vezetik be a füves 'vetésforgót. A t omiel ős z ö vet kezet elnöke, Losonci Pál ebfárs a Szovjetunióban járt tanulmányútja során személyesen győződött meg arról, hoyy a magas terméseredmények, biztosítása szempontjából milyen rendkívül nagy jelentősége van a füves) vetésforgónak és a mezővédő erdősáv oknak. Tapasztalatát ismerte* to a termelőszövetkezet tagságává.- Az előnyök megismerése után a termelőszövetkezet bevezette a füves vetésforgót. A munkálatot ma már ebben a szakmában jártas, különleges kiképzésiben részesült földrendező brigád végzi. lajrétegből veszi fel a víz ás tápláló' ben. Feladata a szél pusztító ere- a'nyagszükségletéí;, másTészt az in- lének letörése, a talaj vízgazdál- nen felvett mészsók tekintélyes ré- kodási rendszerének megjavítása, szót a gyökér-törzsük felső részé- j ezek révén a talajerő romlásának Úi, korszerű elírásokkal lénvefles terméstöbületet lehet elérni. A szocialista mezőgazdasági termelés feladata, hogy a dolgozóik jobb megé hetéteénék, az é.etszín- vonial állandó emelkedésének biz o- siítása céljából a. term~‘iés; állandóan fokozza. A termésátlagokat áj- tálában -r>0—'55 százicO^kkal emelni. A termelés ilyen mértékű fokozása megköveteli Fogy széles “könben vezessük be a -01.szerű uj eljárásokat- De újszerű megoldások bevezetését leszik szu* véressé a me zőgazdaság új szervezeti formája, a kisüzemi gazdálkodásról a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra va.o áttérés is. A íejlődés nemcsak szükségessé, hanem lehetővé is teszi a fejlettebb termesztési módsze rek megvalósítását. "Ennek me ova! ósit ásáh oz nagy segítséget jelent a Szovjetunió kutató intézeteiben, szocialista nagyüzemi gyakorlatában kidolgozott elméletek és eljárások. Különösen nagy segítség Vil- jamsz füves földművelési rendszere. Ennek érdekéiben történt döntő intézkedés akkor, amikor pártunk és kormányzatunk az ötéves tervmódosításáról alkotott törvény alapján elrendelte a Szovjetunióban jól bevált füves vetésforgó bevezetését. . A füves vetésforgás gazdálkodási rendszer a legkiválóbb szovjet ag ronómus, VLLjaimsz tanításán ala ipul. A füves vetésforgó lényege, bogy a vetésforgók füveshere sza (kaszáin évelő pillangósvirágú ta kCrmánynövcnyeket és laza bokro alkotó, bojtos gyökérzetű évelő fű féléket együttesen termelünk. Sajátossága, bogy a szántóföldi és takarmányo vetésforgóban évelő fiivek termesz lését vezetjük be. A füveshere al kalmazása azt a célt szolgálja, hogy megszakítás nélkül termo’, egyéves növényeik után megbatáro-^ zott idonkértt helyreálljon a talaj szerkezete és termőképessége. 0 talajt morzsalákossá teszi ,Az illyen étvelő takarmánykeverék termesztése folytán jön legjob ban létre a tartósan morzsa,lékos talaljszerkezet — mely a növények víz és tápláló anyagszükségletét legjobban biztosítja. Az ilyen találj iSian legkedvezőbb a talaj,baklénu mok tevékenysége és a trágyázás érvényesülése. A talaji morzsa lék os állapotát füvesbere szakaszokba vetett fűfélék bojtos gyökérzete képezi ki azáltal, hogy a felső művelés alatt álló talajréteget apró rögöcskére, ta- lajmorzsákra bontja szét. Az évelő fűfélék győkérzete ugyan is a. tenyészidö alatt gyökér vált ás következtében többször megújul és mindannyiszor dúsan elágazó gyö- kérhálózattal szövi át a "talajt- A talajrészecdiékben elhalt gyökerek korhadása folytán humusz képződik, mely a keletkező apró rögöcs- kéket bevonja. A pillangósvirágú évelő növények mélyre hatoló gyökérzete a felső talajréteg aílatt lévő altalajban fejlődik. Ebből adódik, hogy ezek győkérzete a mélyebb taben és a gyökórfeje'kben raktároz zák el. A pillangós virágú növények gyökér- és tarlómaradványai tehát nemcsak, humusszal gazdagítják a talajt, hanem a felhalmozódott mészeső a taíajrő- göcskék felületén képződött humuszt tartós humusszá és a talajmorzsákat tartósan vízállókká teszi. A másik fontos tulajdonsága p.l langósvirágú növényeknek az, hogy a gyöfcérzetük baktériumai re vén elsősorban a talajban lévő levegő Szabad nitrogénját használják fel szervezetük felépítéséhez éa így nem használják el a talaj nitrogénkészletét, ellenkezőleg, sok nitrogént hagynak vissza a gumókbannövénytermesztés szempontjából is előnyős Fentiekből láthatjuk, hogy milyen előnyöket biztosit a füves vetésforgó a talaj szerkezetének megjavításában és termőképességének fokozásában. Nézzük a következőkben, hogy milyen előny jelentkezik a növénytermelés szempontjából. 1. Az évelő pillangósvirágú no vények gyakori termelése során bekövetkező talajunfság a keverék vetése esetén ritkán fordul elő. 2. Nagyobb tömegű, ízletesebb, és fehérjedúsabb takarmányt szol gáltat 3. Nem gyomosodnak annyira a talajok, mint az egymagukban vetett növények, mert keverten vetve zárt állományt képeznek. 4. A talajban több humusz és tápanyag halmozódik fel. 5. Fűkeverék után a termés min dig magasabb. 6. A fűfélék fehérjetartalmát növelni tudjuk, mert a pillangósok gyökereiben felhalmozódott nitrogént a íűfélék részben fel használják. . 7. A pillangósok részletes ki ritkulása esetén helyüket az el- lenállóbb füvek foglalják el, ezért is ad nagyobb termést. 8. A keverékvetés betakarítása kor — mivel közbeeső réteget alkotnak a pillangósok között — biztosítják a levegő jobb áramlá sát és a száradás jobb és gyorsabb lefolyását. A herefüvesek termésmennyisége és a keverékben szereplő növények nagy tápértóke erős kihatással van az állattenyésztésre, komoly takarmánybázist jelent az állatállomány számára. A füves vetésforgók bevezetésével egyidejűleg a mezővédő enő- sővm: tervezése is megtörtenik Az erdősáv a vetésforgó tábláit határolja 12—20 méter szélességmegakadályozása, a termőerő fenntartása, sőt, fokozása. Az erdősávok a rájuk hulló csapadékon kívül — kedvező terep- hajlás esetén — a szomszédos mezőgazdasági területről ráfolyó vízből az erdősáv területének 6—8- szoiosára hulló vízmennyiséget is képes felvenni. A felvett vizet leveleiken keresztül lassan párologtatják el és ezzel a víz-háztartást megjavítják. Az erdősávok megtörik és fékezik a szél erejét, ami 35— 40 százalékkal csökken a nyílt mezőkhöz képest, A tartalékolt nedveségéket az erdősávok leveleiken keresztül elpárologtatják és ezzel emelik a levegő páratartalmát. A mezővédő erdősávok állandóbbá, egyenletesebbé teszik a levegő hőmérsékletét. a szélsőségeket letompítják, tehát azt szabályozzák. A mezővédő erdősávok alkalmazásával megakadályozzák, hogy a szél elíujja a földekről a havat. A füves vetésforgó bevezetésével kapcsolatban belső üzemrendezés is történik. Az üzemen belüli földrendezés célja elsősorban az üzem tervfeladatainak teljesítéséhez, a munkatermeiékenyséig emeléséhez, az önköltség csökkentéséhez szükséges előfeltételek biztosítása. A földrendező brigád megállapítja az üzem termelési főirányát. Megtervezi az állatállományt és annak takarmányszükségletét. Megtervezi a majorok és állattcnyésztőtelepek elhelyezését. Fikészíti a növénytermelési tervet. Megszervezi a takarmánytermelést — a zjijdíutószalagot, elvégzi az üzem táblásítását és a nö- vénvek egymásutáni helyes sor rendjének felállításával megszerkeszti a füves vetésforgókat. Ezenkívül elvégzi a termelőszövetkezetek munkaszervezésével kapcsolatos munkálatokat, kijelöli a brigádok terület-szakaszait és a művelendő területeket,, a brigá dók között helyesen és arányosan elosztja. A többi termelőszövetkezetek is kövessék a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet példáját, hogy a Szovjetuniótól átvett fejlett ag rotechnikának termésfokozó hatá sát ők is mielőbb élvezhessék és ezzel a termelőszövetkezetük na gyobb jövedelmét elősegítsék. Horváth Gyula agronómus, Megyei Tanács Mezőgazdasági Oszt. Laklla József csoloipisoiitai Irataisla keim déleiéi) elérte a ffl százalékot cséplésí terve teljesítésében A soonogytrrnegvei traktoristák között válltozallanul Lakba József, a csökönyavisontai gépállomás traktoristája áll az élen. Kedden délelőtt tíz órakor 1070-cs gépe mellett lemázsálták az 52. vagon gabonát is. s ezzel oséplési tervét 200 százalékra teljesítette. L'aklia József teljesítményének értékét növeli, hogy Bolihó és Péti ríliida után Szülök a hartmadik község, síhal :ai csóplést folytatja, így a folyamatos munkáját több kilométernyi gétphuzatás szakította meg. Teljesítményét elsősorban annak köszönheti, hogy cséplőbrigád- jainál alaposan mCgSziLárdítottiai a munkafegyelmet. Gépe minden reggel pontosan négy órakor indul és este tíz óráig folyami at osan csépel. Laklila József kedden déle lőttig több mint négyezer forintot keresett a cséplés folyamán, ezen felül dekádlprémdumkén't több mint 800 forintot adtak át a kiváló cséplő- gépvez-e tőnek. Sérsekszöllős nem maradt adósa népünk államának Egyenes akácos út D. Antal János 11 holdas középparaszt látogatása a íermelőcsoporíban D. Antal János, nagykállói 11 holdas középparaszt, már régóta csodálattal figyeli a nagykállói Vörös Zászló tszcs magas termésered ményeit. Elhatározta, hogy most, a termésbetakarítás idején család jával ellátogat a tszcs be, hogy Heipán Ernő agronómustól megtudja, mi is a titka annak, hogy a termelőszövetkezetek termésátlagai magasabbak az egyénileg dolgozó parasztokénál. vezet Sérsekszöllösre., Már /nc.«scí- röl látni h'-hPi o kis falucska, takaros kis házait, melyeket a szöllő- hegy, szinte védő falként vesz körül. Amint a faluba érünk, sok mindent megtudtunk a benne élő népek régi éleiéről .is. A kis falucska házai nem mindig néztek ám így ki. Aid nyolc Sovel ezelőtt látta és azóta nem, az nehezen ismerne rá, a volt régi, ódon épületeiére, amelyekben valamikor a volksbwndis- ták, kulákok élték gondtalan életüket. Olyanok, mint Stickl János, kinek 12,9 kh földje volt. ő maga nemi dolgozott. 3—4 cselédet tartott és napszámosokkal munkáltatta meg i(i földjét. C&ak ázom törte a fejét, miképp tudja még jobbom kizsarolni cselédjeit, napszámosait. De sok volt még őhozzá hasonló a faluban, Ledig János 70 holdas hullik, Elenbenger János 45 holdas latiak és ,a többiek, .«ikik mind-mind a falu zselléréinek verejiékes munkájának gyümölcsét mag.uk élvezték. Fizetni csak annyit fizettek a szegényembe,rnek, hogy épp csak a mindennapi kenyere volt meg. De nemcsak a kuIákok zsákmányolták ki a kis fuhi vök zselléreit, hanem báró Rubidó Zichy Iván is, leinek a hegyben 21 kh szöltője volt. A kis falu volt zselléreinek nagyrésze ebbe a szöllőbe járt napi 60 filléres napszámért dolgozni. So'a reffsteltol késő estig, nemi volt megállás, nem volt pihenés, mert állandóan nyomukban voltak a báró főintézőjének segédtiszttjei, akik nem kímélték a munkást, ha úgy fatsze'-t nekik, akkor bármelyiket üveg is. verhették. Ferenci József elvtárs még ma is emlékszik rá, hogy 1938-bun az ő bátyját a Sándorházi főiniéző egyik segédtisztje boxerrel hogy összeverte, Csak azért, mert nem az ö kedve■ szerint öntötte bele scöllöt a ládába. De vem lehettek sémimitt ellene Mi! "s tehettek volna, hiszen nőm hallgatta meg a szegény embert akkor senki, a törvény se védte őket. El kellett tűrni sok mindent, még a verést te, ha nem akarlak a csendőrök karmai közé kerülni. Sokszor mondogattál: — vájjon meddig megy ez így, mikor lesz mái vége innék a nyomár ú súgnak. 1945-ben földjeit, míg a báiró Rubidó ZihcU Iván 24 hóid szol tőjét is. összesen 700 kh föhl karült 75 olyan ember kezébe, akik azt meg is munkálták- Uj életet kezdett a kis fain egykori zsellérnépe, megszűnt nincstelennek lenni, földiéit, házat loapott, azóta mayának dolgozik. De sokat kapott ezenkívül is a kis falucska az ötéves tervtől. Népe •ma már nincs elszakadva a várostól, a többi falvaktól, mert 1950- ben telefont kapott. Behatolt a faluba kultúra is, a falu közepén büszkélkedik .az újonnan épült, sárga kultúr ház, amelyben egy villany vevő rádiókészüléken keresztül tájékozódnak a világ eseiményéről, az országban történtekről. Rövid időn belül haladó szellemű filmek fogják szórakoztatni, tanítani őket. A tanulásna máris sokoldalú lehetőség van. hiszem 185 kötetből álló könyvtár várja a falu o liiasm vágyó népét. A falu népeinek már nem kell érkilométerek ej gyalogolni, mint a múltban tették, két deka élesztőért, mert a kultúrház mellett egy korszerű berendezéssel felszerelt szövetkezeti bolt áll a rendelkezésükre. S ez még nem minden. Ennél még többet is kapott a kis falu, szép világos, egészséges iskolává alakították át a régi dütedezőfélben lévő iskolát, melybe a múltban csak a kulákok csemetéi járhattak, a szegény gyermekek nem, azoknak Zalába, öt kilométer távolságra kel- lelt menniük iskolába, A kultúrház mellett eljött aztán a felszabadulás ideje, a Szovjetunió Vörös Hadserege a kis falu népének is elhozta a szabadságot, Uj életet kezdtek a ki* falu zsellérei és kisparaszljsi. Felosztották maguk között % kulákok található a tanács,ház. Ez az épület a múltban Mindszenti/ egyék jószág- igazgatójáé, Pamlacki Béláé volt,. 7. szoba. Ma a tanács dolgozói vonlak itt és ebben az épületben van az orvosi rendelő is, amely a múltban ugyancsak nem volt a faluban. Ha valakinek akkor orvosra volt szüksége, 7 kilométerre, Tabni kellett elmennie. A kis falu lakói nem elmaradottak többé, ci fejlődés útjára léptek. A lakóinak egyrészt felismer,be a nagyüzemi gazdálkodás helyességét, amit bizonyít, hogy 28 taggal működik az Ujgazda III. típusú tszcs. A kis falu sokat kapott az öléves tervtől, tudják, hogy a boldog, vidám élebüket pártunknak és a magyar nép szeretteit vezérének, Rákosi elvtársinak köszönhetik. Nem is felejtették ezt el, most sem, amikor } a begyűjtési terv teljesítése a feladat. Elsőnek fafá eleget beadási kötelezettségének a tszcs, de nem maradtak el az egyéni gazdák sem. Amikor a cséplés még csak 95 százalékra 61% a kfa falu népe már 110 százalékra teljesítette részleteiben is a beadási kötelezettségét. A Pártokíatás Háza közleménye Augusztus 15-én, pénteken este órakor a „Bolsevik munkastílus alapelves kellektív vezejés, egyéni felelősség1", címmel a Pártoktatás Házában előadást tartunk. Az előadáson vegyenek részt; üzemi és alapszervi titkárok, párt- vezetőségi tagok, a DISZ alapszervi titkárok és vezetőségi tagok. Előadó; Vírovecz József elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára.
