Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1952 augusztus 10.

A Magyar Képközláriaság Minisztertanácsának határozata az 1952. évi őszi növénytermelési ninnkák végrehajtásáról

‘1-953. évi népgazdasági tervünk fokozott övet élményeket állít me- zőgazdasági termelésünk elé. Az 1953. évi nö|vényt©ranelési terv teljesítésének és túlteljesítésének legelső feltétele az 1952. évi őszi betakarítás, szántás és vetés kellő időben és az eddigieknél jobb 'minőségiben va-ló elvégzése.

Ez éviben a n öv én y termeié sb p n már értünk el jelentős eredményeket az alapvető agrotechnikai eljárások általános alkalmazása terén. Emellett különösen az élenjáró termelőszövetkezeteik és állami gazdaságok miír számottevő területen alkalmaztak áj, fejlett agrotechnikai módszereket és ezek bevezetésével, az ezévi nem minden tekintetben kedvező időjárás mellett is jelentősen növelni tudták terméseredményüket.

iNö vényterme 1 ésünk az elért eredmények ellenére is még elmarad a rendelkezésre áHó lehetőségek mögött. mind az alapvető agrotechnikai eljárások végreha jtásában, mind a fej.ett, új termelési módszerek alkalmiazásában, mind a rendelkezésre álló mezőgazdasági .gépek kihasználásában. Mindezekben még hatalmas, kiaknázatlan tartalékaink vannak.

Az 195.3. évi termelésben további eredményeket kell elérni a növénytermelődben és már az őszi munkáik elvégzésével meg kell teremteni a nagyobb termés legfontosabb előfeltételeit, alapul véve az ezévi időjárási viszonyokat, biztosítani kell a gabonafélék őszi vetésének minél korábbi végrehajtását, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani minden rendelkezésre álló trágya felhasználására, a trágyázás és az őszi mélyszántás minőségére, valamint a rendelkezésre álló gépierő teljes kihasználására és a gépi munka minőségének megjavítására.

Ezért a minisztertanács az 1953. évi növénytermelési terv teljesítése erdőikében az 1952. évi őszi munkák idősszakára az alábbi határozatot hozta:\ /

I.

Síetakarííás

J A termes veszteségmentes és * jó minőségben való betakarítása érdekében a termelőszövetkezetek, továbbá az állami gazdaságok, k’-sérleti és tangazdaságok (továbbiakban: állami gazdaság) és az egyénileg termelők a betakarítást az alábbi határidőkig kötelesek befejezni:

‘a) Békés, Csongrádi, Ha jdú, Bihar, Szolnok, Báics-KiiskuB, Fejér, Tolna, Baranya Samogv megyékben és pestmegyei ceglédi, dabasi, monod, nagykátai és ráckevei járásaiban — a fővetésű napraforgó, burgonya, kukorica aratását, szedését, illetőleg törését szeptember 20-ig kell végrehajtani — a learatott napraforgó kórójjá-t és a kuiko ric as zárat az aratás, illetőleg a törés után haladéktalanul, de legkésőbb október 5-ig le ke'H takarítani a földről.

b) Zala, Vas, Győr, Sopron. Veszprém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod, és Szabolcs megyékben valamint Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásaiban — -a- főlvetésü napraforgó, burgonya, kukorica aratását, szedését, illetőleg törését szeptember 30-ig be kell fejezni — a learatott napraforgó koráját és a kukoricaszárat iaz aratás, illetőleg a törés után haladéktalanul, de legkésőbb október 15-ig le kell takarítani a földrőlc) Az eg|ész ország területén az alábbi növények betakarítását a következő időpontig kell befejezni:

— A rostkender, a bab és a borsó aratását augusztus 31-ig — a hagyma szedését, a főveftésű dohány törését, magluc€rna és mag- here, -szójabab és ricinus aratását szeptember 30-ig;

— A magnak termelt kender, muhar és köles, valamint a másodvetésű tulkartmány-maghozók aratását október 10-ig;

— A rizs és seprőcirok aratását, valamint a másodnövényként termelt szál« s takarmány ok kaszálását és a dohány visszamaradt szárrészeinek betakarítását október 20-ig;

—• A takarmányrépa, a cikória, nyári iiltetésű burgonya, másodve- tésű kukorica, napraforgó, pótveté- sű dohány és ricinus szárrészeinek beicaika-rítását az éréls. ütemének megfelelően, de legkésőbb november 5-ig;

— A gyapot -szedését a kovadás megindulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig;

— A cukorrépa szedését és « földről való kihordását a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a cukorgyár átvételi ütemterve «lapján, de legkésőbb november lu-ig el kdil végezni;

—- A szőlő szüretelését és a téli gyümölcsök leszedését az érésnek megfelelően folyamatosan, de legkésőbb november 20-ig.

/

2. A termés mennyiségének és minőségének emelése, valamint az állattenyésztés fokozott ta- kanmányellátásánaik biztosítása érdekében a kukorica szár részeinek, a csalamádénak, leveles culkorrépa- fejnek, a be neim szárítható szákis- takartnányoknalk (pill anigőlsvirágtú

takarmány növények, savanyú füvek) és minden takanmányértéket képviselő mezőgazdasági hulladék- anyagnak a betakarítását illetve b-e- süózásáit a letaka-rítást követően folyamatosan, de legkésőbb 8 napon belül el kell végezni.

A b-et-akaní-tásná 1 törekedni kell a gépi. erő teljes kihasználására és a betakarítás új módszereinek -minél nagyobb területen való alkalmazására. Ezért:

A (erttne!őszövetkezoíek és állami gazdaságok a rizs aratását nagyobbrészt kévekötő aratógépekke 1 és

kombájnokkal,

az alacsonynövésű napraforgó aratását és eséplélsét lehetőleg kombájnnal,

a burgonya és cukorrépa -szedését kiemelő ekefejekkel, ezek hiányában mélyen járatott, a kormánylemez nélküli eketestek a lka Ilma zásával és a cukorrépa fejelés Janmo- s-enko-féle -módszerének alkalmazásával,

a gyapot zöMgübó -szedését gulbó- sze-dő gépekkel,

iá Ikukorica-szár silózását si-lágé- pekkel,

a gyajpot betakarítását a -gyapot- szedés mestereinek tapaszta-latai alapján kétkezes gy-apotszedéssel

végezzék el.

II.

Trágyázás

A termelőszövetkezetek

* (csoportok), az állami gazdaságok és az egyéni termelők az ősz folyamán a sZamtöterüiletük- nek lehetőleg egyötödét trágyázzák meg. Ezért az elmúlt évben megmaradt, valamint a folyó évben termelt, illetőleg fel nem használt összes istállótrágya kihordását nyomban a betakarítás befejezése után kezdjék meg és szép íemíber 30-ig fejezzék be.

2# A kihordott istállótrágyát

* úgy használják fel, hogy az érett istállótrágyát .a kihordás napján elterítve, lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül alászántsák, a nem kellően érett istállótrágyát pedig szarvasba rakva érleljék és legkésőbb az őszi mélyszántással szántsák alá.

A rendelkezésre álló istállótrágyát elsősorban kukorica, cukorrépa, burgonya és az őszi takarmánykeverékek trágyázására kell felhasználni.

A műtrágyák szakszerű al* kalmazásának biztosítása érdekében a műtrágyákat elsősorban a szerződéssel termelt ipari növények, zöldségfélék és az őszi gabonák alá kell felhasználni. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fokozott mértékben alkalmazzák a vetésekhez a házilag készített szervestrágyával a szein- csézett foszfor-műtrágyát.

SÍI.

A vetöszänstas, veíőmajf előkészítés, vetés

Az őszi vetések jó minő* ségben és időben való elvégzése érdekében rögmentes, ülepedett, beérett vetőágyat kell biztosítani és a talaj állapotának megfelelő mélységű, szántást kell alkalmazni az alábbiak szemelőtt tartásával:

A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — elsősorban elő- bántós ekével — az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 20 cm mélyen,

az egyéni termelők az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 18 cm. mélyen végezzék az őszi vetések aiá a vetőszántást.

A szántás elvégzése után a rögmentes ülepedett vetőágy biztosítása érdekében fogast és hengert kell alkalmazni, vetés előtt a vetés mélységéig kultivátorozást keli végezni.

A vetőszántást minél korábban úgy kell elvégezni, hogy a vetés előtt lehetőleg harminc nappal, de legalább 15 nappal befejeződjék.

A jövő évi aratás munkájának megkönnyítése érdekében barázdamentes, sima tábák kialakítását kell biztosítani.

2# Az őszi vetéseket minél ko* rabban, de legkésőbb az alábbi országos végső határidőkig kell végrehajtani:

Szeptember 10-ig: nyári keveréktakarmány, repce, bíborhere,

szeptember 20-ig: ősziárpa lucerna,

szeptember 30-ig: őszí keverék- takarmány,

október 20-ig: őszibúza, Békés, Csongrád, Hajdú, Bihar, Szolnok, Bács-Kískun, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykátai, ráckevei járásában,

október 25-ig: őszibúza Zala, Vas, Győr, Sopron, Veszprém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs megyékben és Pest me- gye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásaiban.

2 A tenyészterület egyeniete* sébb kihasználása, a jobb fényeiosztás és a megdőlési veszély csökkentése, ezek által a terméshozam növelése érdekében a múlt évi jó tapasztalatok felhasználásával a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban alkalmazzák a keresztsoros vetést is.

Az őszibúza, rozs és ősziár* pa vetőmagot lealább 98 százalékra kell kitisztítani.

^ Az őszibúza és ősziárpa vetőmagot vetés előtt üszögfertőzés ellen Higosannal, vagy rézgáliccal kell csávázni.

IV.

Az őszi mélyszántás

A talaj mélyművelésére való áttérést a jóminőségű őszi mélyszántással kell biztosítani. Az őszi mélyszántást a tavasz szál elvetésre kerülő növények alá a betakarítási munkák után haladéktalanul meg kell kezdeni. Nem kell felszántani azokat a szikes és futóhomokos területeket, amelyek őszi mélyszántásának kötelezettsége alól a járási tanács végrehajtó bizottsága egyénenként felmentést ad.

2#A jóminőségű munka elvég* zése érdekében:

Az őszi mélyszántással a termelőszövetkezetek (csoportok) és az állami gazdaságok kizárólag traktorral, az egyénileg termelők pedig lehetőleg traktorral végezzék 22—25 cm mélyen.

A fogattal végzett mélyszántást 20—25 cm (a gyümölcsösökben 15 cm) mélyen végezzék.

— Az őszi mélyszántásnál a gépállomások és az állami gazdaságok az összes rendelkezésre álló előhántós ekéket kötelesek — elsősorban a gyapot és egyéb ipari növények, valamint a zöldségfélék talajának mélyszántásánál — munkába állítani,

^ Az őszi mélyszántást minél

* korábban, de legkésőbb az alábbi országosan megállapított végső határidőkig be keli fejezni:

október 15-ig a gyapot alá, október 31-ig az összes egyéb ipari növények alá,

november 20-ig a többi tavaszi vetésű növények alá,

Az ősszel be nem vetett állami tartalékterületek, pariagterületek és feltörésre kerülő legelők őszí mélyszántását november 30-ig kell elvégezni.

Végül a gyümölcsösökben, valamint a köztesvetésű növények alá a fagyok előtt, de legkésőbb december 15-ig kell a mélyszántást elvégezni.

V.

Mz «szi növény- termelési munkáií végrehajtásának biztosítása

Az 1952/53. évben az őszi

* kenyérgabona (búza, erozs) termelése az alábbiak szerint kö

telező:

a) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kenyérgabona vetési kötelezettségét területük határozza meg.

b) Az egyénileg termelők szántó- területükön 1952/53. évben megyénként az alábbi mértékben kötelesek kenyérgabonát termelni:

Budapest főváros területén 20 százalék,

Baranya, Győr, Sopron, Komárom, Tolna, Vas, Szabolcs-Szat- már, Heves, Nógrád megyékben 36 százalék.

Somogy, Békés, Borsod, Abauj- Zemplén megyékben 38 százalék, Csongrád, Hajdu-Bihar, Fejér, Veszprém, Zala megyékben 40 százalék,

jbdcs-Kiskun, Pest, Szolnok me- -^-toíben 42 százalék.

2 Az őszi növénytermelési I

* munkák sikeres végrehajtása érdekében a mezőgazdasági szakmai propagandamunkát ki kell szélesíteni. Ezért a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere gondoskodjanak arról, hogy az őszi munkák legfontosabb agrotechnikai eljárásainak ismertetésére az írásos és a szóbeli propaganda minden eszközét használják fel és a propagandamunkába vonják be a kutatóintézetek és oktatási intézmények dolgozóit, s különösen biztosítsák az élenjáró' tapasztalatok felhasználását.

Az őszi növénytermelési

* munkák végrehajtására a megyei, járási és községi tanácsoknak, valamint a termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és állami gazdaságoknak ütemtervet kell készíteniük. A megyei, járási és községi terveket a tanács végrehajtó bizottsága, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások őszi munkatervüket közgyűlésen, illetve üzemi értekezleten a tagok, illetve a dolgozók bevonásával tárgyalják meg és hagyják jóvá.

Az őszi növénytermelési

* munkák sikeres végrehajtásának feltétele- a széleskörű verstnymozgalom. A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere, a DISZ, MEDOSZ és az MNDSZ segítségével mozdítsák elő a mező- gazdaság dolgozóinak a versenymozgalmát. Segítsék elő, hogy már az őszi növénytermelési munkák megkezdésekor éves versenyszerződéseket kössenek az őszi növénytermelési munkák határidőben és a fejlett módszerek alkalmazásával történő végrehajtására, ezen keresztül a nagyobb termés elérésére. A dolgozók által tett versenyvállalásokat, azok eredményeinek népszerűsítését a propaganda minden eszközével a legszélesebb körökben tudatosítani és terjeszteni kell. Az e határozatban megállapított feladatok végrehajtását a helyi tanácsok helyes tervkészítéssel, a munkák folyamatos ellenőrzésével és a szakmai propaganda széleskörű felhasználásával biztosítsák. A határozatban foglalt kötelező előírások, illetve a mezőgazdasági munkákra vonatkozó egyéb érvényes rendelkezéseik megszegése, vagy kijátszása esetén pedig gondoskodjanak a jogszabályokban megállapított büntető rendelkezések alkalmazásával a megfelelő felelősségrevo- násról.

Kitüntetések a II. Vasutasnap alkalmából

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vasú tagnap aliktalimiálból a köz- ] lekedés terén végzett eredményes j 'munkásságuk elismeréséül:

Tornai János MÁV főmunkames- teriiE'k (Miskolc) és Alberti Gyula MÁV ahroncs&s z tengá ly ásnak (Budapest) a Magyar Munka érdemrend arany fokozatát és az ezzel járó 5000 forint jutalmat;

Kovács Mihály MÁV mozdony-vezetőnek (Debrecen) és Székely Ilona MÁV forgalmi szolgálattevőnek (Kőbánya) a- Magyar Munka érdemrend ezüst fokozatát és az ezzel járó 3000 forint pénzjutalmat;

Dr. Both Imre főorvosnak (MÁV kórház) a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát;

Turnai Lajos MÁV igaz gat ónak (Szeged), Pilisi Ferenc MÁV állomást önöknek (Haltvan), , Bartbacsi

Gyula MÁV fütüházifőnöknek (Szolnok) és *Hajdu József MÁV alosztályvezetőnek (Pécs) a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát;

Botos Mihály MÁV csoportvezetőnek (Fateü.ítő Vállalat, Püspökladány), Rafttku János MÁV fűtőnek (Debrecen), Batai András MÁV fűtőnek (Debrecen), Szépe Ferenc MÁV mérnöknek (közlekedésügyi minisztérium), Hencsár Mária MÁV elümumkásöak (Budapest) és Nemeik István MÁV ellenőr lakatosnak (Budapest) a Magyar Munka- éixiemrend bronz fokozatát és az ezzel járó 1500 forint pénzjutalmat;

Stiiflfler Gizella MÁV politikai munkatársnak (Budapest)» Máté Sándor MÁV osztályvezetőnek (Vasú las Szakszervezet, Budapest)', dr. Oó Lajos igazgató főorvosnak (MÁV kórház), dr. Goreczky László főor vasnak (MÁV kórház), Solti Károlyinak, a MÁV anyagvizsgáló intézet vezetőjének (Budapest), Kiss József MÁV osztályfőnöknek (Budapest)» Borsi Béla MÁV tanácsosnak (közlekedésügyi minisztérium) a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát;

Nagy János MÁV alosztályvezetőnek (Debrecen), Roboz Gyula MÁV pálya,munkásnak (Pécs), Pintér László MÁV műszaki főtanácsosnak (közlekedésügyi minisztérium), Váradi Pál MÁV fütőházfőnöknek (Budapest) és dr- Fazakas Sándor MÁV főtanácsosnak (közlekedés- ügyi minisztérium) a Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatát;

Mezei Lajos MÁV főtpátyaméster- nek (Kecel), Gál Sándor MÁV for- g-aí-mi szolgálattevőnek (Füzesabony), Szaloncai Katalin MÁV kezelőnőnek (Szerencs), Csabai János asztalos brigádvezet-önek (Szol- uok), Takács Ernő MÁV mozdony- lakatosnak (Miskolc), Foga vasi Pál MÁV szemaformesternek (Salgótarján) , Balogh Istvá-nné MÁV kezelőnőnek (Debrecen), Könrösi István MÁV osztályfőnöknek (Debrecen), Gróf József MÁV oszlállyvezető helyettesnek (közlekedés-ügyi minisztérium), özv. János Józjsefné MÁV forgalmi szolgálattevőnek (Füzesabony) és Szabó Elza- MÁV forgalmi szolgálattevőnek (Bocskai-kert) a Magyar Munka-érdemérmet adományozta. 1 i