Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-08 / 185. szám
Péntek, 1952 augusztus 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 <0 A MEGVÁLTOZOTT ÉLETÉRT.. H)»Lyoz0ink AZ ALKOTMÁNYRÓL '————*—I III Szőlődombokkal .és gyümölcsfákkal övezve, mint egy védőyát közepében feleseik Felső- moesvlád község. Apró fehér házai alig látsznnaűc lei a swk gyüimöjcsifa lehaifó ágiai közül. Még az utcákon a házalc előtt is roskadozó szilva- ös körtefák kínálják gyümölcseiket a járókelőknek. Amint bérünk a községibe, azonnal SKemirnlitíie tűnik égy hatalmas komor épület, körül virágos és dús>- lombú fákkal szegélyezve. Itt lakott nem is olyan régen, 7 évvel ezelőtt báró Bármi Iván nagyságos úr ■ a falu szegényeinek legvadabb ki- zsákmányolója. A község nyugati részén az ö 1337 hold földje terült el, ahol cselédei Kritika János, Kardos Pál, Cseikk Imre és még a többiek robotoltak korra hajnaltól késő esr - Hg éhhé rent. Azért a kevés kis kommandóért, amiből nagyon szűkösen tudott csak mffgéhii a család. Ruháin nem igen jutott, rongyosan, tépett cn jártak a báró úr cselédei, •tegészségtelen, sötét cselédházakban laktak apró gyermekeikkel, míg a nagyságos „iír“ élte fényűző életét a kastély kényelmes lakosztályaiban. De nemcsak a bánó cselédei nyomorogtak. Ugyanilyen nehéz sorsuk volt a község dolgozó parasztjainak is. Az adó, a kul&kiga, a rossz termétS1, -alacsony terményárak, ne.m egy Msparusztiiak vilié el a földjét és házát a feje fölül. Bizony nehéz sorsa volt akkor a szegény eniberÁllami gazdaságaink a szovjet ^agrotechnikai módszert alkalmazna közel 13000 kataszteri hold kukorica pótbeporzását végzik el. Az sdsóbogáti, lábodi és a nagybaráti ■állami gazdaságokban a pótbeporzást már több, mint 200 kataszteri holdon elvégezték. Időben gondoskodtak a pótbeporzáshoz szükséges kartonról és .a könnyűfémből készült tölcsérekről. A pótbeporzást a délelőtti órákban, 8—9—10 óra között végzik, mert aránylag ilyenkor van a legtöbb virágpor. A késő reggeli órákban már nincsen harmat, de még nincsen olyan nagy meleg sem, amely a pótbeporzást hátráltatná, Az összegyűjtött virágport még azna^ felhasználják, itiogy a megtermékenyítést minél tökéletesebbé tegyék, A heterózis vetőmag előállításainál a pótbeporzást még a virágnak- A „szegény >embert még az ág is húzza“ — szokták mondogatni egymásközt, — vájjon mikor lesz ennek a keserves életnek már vége, nc,m egy, se tív. cselédember és paraszt szájából hallhatták ezt. A felszábadulásml ennek a községnek az élete is megváltozott. A felszabadító Szovjet Hadsereg ide is elhozta o> falu szegényeinek . a szabadságot és békés életet. A báró és a többi vérszopó eltűnt a faluból- Az 1337 hojd földet kiosztották 183 nincstelen között. Kezükbe vb lék végire, a jogost tulajdonosok a földet, azok, akik évtizedeken át robotoltak, túrták a földet azért, hogy a jövedelmet a búm rakhasd® zsebre. Kritka Jánosiból, Kardos Pálból és a többi cselédből szorgalmas gazda lett. Húzót építettek magúiknak. Külön egy kis falut képeznek ezak az új házaik, amelyekben boldogan élnek és dolgoznak. A báró kényelmes fdllcásábcm az állami gazdaság dolgairól telepedtek le. Nem a bálró kkúbáUbsától vagy az ispánok ká’ioankOidtísától hangos már a kastély, hanem az állami gazdaság dolgozóinak felszabadult örömdalálól visszhangzik a régi ódon épület. A hároméves és az ötéves terv erről a községről sem feledkezett meg. Eljutott a községbe a kultúra első hirdetője, a .villany. Nem kell már a dolgozóknak a homályos, büdös petróleumlámpa mellett vakosJcodmi. Világos, tiszta lakásaikban esténként olvasgatják a „Szabad Náp‘‘-et. A rádió vidám zenéje bs egyre I zás végén egyszer elvégzik majd. Állami gazdaságainknál a csép- lés befejezése nagymértékben elősegíti a pótbeporzáshoz szűk séges munkaerő biztosítását, s lehetővé teszi, hogy a szárazság ellenére a kukorica terméseredményét a lehetőségekhez képest fokozzák; a legfontosabb állati takarmány mennyiségét növelni tudják. Állami gazdaságaink példái felkeltették egyénileg dolgozó parasztságunk érdeklődését is, mindinkább meggyőződnek arról, hogy a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása: a keresztsoros vetés, a jarovizáit vetőmag, a pótbeporzás és egyéb eljárások alkalmazása magasabb terméseredményt biztosítanak. Konc István, Állami Gazdaságok Trösztje. több házban csendül fel. Nincsenek már úgy elzárna a világitól, mint a felszabadulás előtt, amikor még a község hadárát se ig'zn lépték tűi, nemhogy az omzág dolgairól értesültek volna. Volt olyan dolgozó a faluban, aki még talán azt se tudta, hogy 1Ä a nviniszter, igaz nem is nagyim voltlak kiváncsiak rá. Nekik úgyis mindegy, volt, mindegyik egyformán nyúzta., zsarolta ki őket. Most nőm találunk olyant a faluban, aki ne tudná megmondani, hogy felszabadult boldog életüket kinek köszönhetnie. A legkisebbtől a legöregebbig tudják, hogy pártunknak és Rákosi elvtársinak köszönhetik mindazt a sok jót, amiben a felszabadulás óta része sültek. Az ifjúság níUrehésóről és fejlődéséről is gondoskodott államunk. Uj sportpályát, mozit és kul tárházat, gyönyörű könyvtárait kaptak, ahol nemcsak ,a fiatalok, hanem az öregek is pótolni tudják téli estéken azt, amitől a múlt elzárta őket: tanulhatnak. A falu dolgozó pwmsiztjari tudják, hogy minek köszönhetik boldog életüket. Igyekeznek is pártunknak és államunknak mindezt a sok jót vissza- há’álni. Nem feledkeztek meg hazafias kötelességükről. Minden gazda azonnal a cséplőgéptől teljesítette állammal szembeni kötelezettségét. A község 107 százalékra tfU eleget beszalgáltatási kötelezettségének, a dolgozó parasztok öntudatos ki:teles ségt udóisúból és hálaérzéséből fakadt ez a szép eredmény. Varga Máiia. fate Misái épül Csepelen A fővárosi üzemek vidéki munkavállalói részére munkásszállókban biztosít kényelmes lakást a magvar nép állama. A csepeli dolgozók számára most épül egy gyönyörű többemeletes munkásszálló a XXI. kerületi Kossuth Lajos-utcában. Ez az építkezés közei 10 millió forintba kerül. A hatalmas épület mintegy 1.400 négyzetméternyi területen fekszik majd. A munkásszálló emeleteit két- és négyágyas lakószobákkal rendezik be, mintegy 750 személy számára. A szobákat korszerű, kényelmes berendezéssel látják el, mindenütt lesznek falmosdók és minden emeleten több fürdőszoba. A munkás- szálló lakóinak szórakoztatására és kultúrigényelnek kielégítésére gyönyörű kultúrtermet, társalgókat, rádiószobákat, többezerköte- tes könyvtárat, olvasótermet és játékszobákat rendeznek be. A munkásszálló építési munkálatait 1953 őszére befejezik. Állami gazdaságaink pótbeporzássai növelik a kukorica terméshozamát A 9# hol dús kadarhúti kulak megérdemelt sorsára jutott t Sokan ismerik Kadarkuton Joó ! Ctyula kulákot, aki a múltban sok becsületes dolgozó véres verejtéke árán kaparintott kezébe 90 hold földet. Ő maga soha nem dolgozott, de cselédjeit már hajnali 2 órakor zavarta és este íl óráig húzták az igát esőben, hóban; éhbérért. Az éhségtől és munkától megsa- nyargatott cselédjei közül valamelyik ha követelte a bérét, vagy éppen nem tetszett Joó Gyulának, hát meg is verte cselédjét. Lőczi Jánost megütötte, de nem szólhatott semmit, tűrni kellett a megaláztatást. De nemcsak cselédjeit sanyargatta, szipolyozta, kizsarolta azokat a szegényparasztokat is, akik csak részes munkát vállaltak ftála. Még élesen él emlékezetében Vitz Ferenc elvtársnak, — aki most a községi tanács vb-tagja —, hogy Joó Gyula hogyan lopta el az ő erejét is annakidején. — A felszabadulás előtt pár évvel én is kaszáltam neki I hold rétet harmadosán, amelyet nekem kellett behordani is Joóék szénáspajtájukba és még ezen felül három napot kellett robotolnom neki családommal I a legnagyobb munkák idején, — I mondta Vitz elvtárs forró gyűlölettel és megvetéssel Joó Gyuláról. A dolgozók olcsón megvásárolt erejéből dagadt az esszénye Joónak, aki nászánál, Nagy István kupec- kocsmárosnál sűrűén emésztette a kadarkát. Képesek voltak arra, hogy ha egy embernél több pénzt láttak, mikor bement a kocsmába, addig nem engedték ki, míg ki nem csalták a pénzt tőle. A felszabadulás után Joó Gyulára is mind jobban rájárt a rúd. A volt cselédjei felszabadult emberek lettek, saját földjüknek lettek jogos tulajdonosai, nem voltak tovább rászorulva, hogy a ku- láknak robogjanak. Az ilyen Joó Gyulák gyűlölete most még jobban elmélyült a dolgozók iránt és a tehetetlenségük dühében vergődő fenevadak taktikát változtattak, hogy a népellenes sötét terveiket valóraválí- sák, A múlt évre nem adta be a kivetett 223 kg hízottsertést, az 1952 első félévre 637 kg hízottserI léssel van vissza. A második félévivel együtt összesen 1871 kg hízottsertéssel tartozik. Tojásból 7147 darab, baromfiból 55 kg hátraléka van. Az 1952. évi állatszámlálásnál kiderült az is, hogy 1 drb szarvasmarhával, 5 darab sertéssel és 3 darab juhval kevesebbet tartott, mint az előző évben. Joó Gyula ezzel az aknamunkájával is bebizonyította, hogy gyűlölt ellensége népünknek. Míg dolgozó parasztságunk becsülettel harcol a nagyobb termés- eredményekért és a beadási kötelezettség maradéktalan teljesítéséért, addig az ilyen sötétlelkű egyének aljas terveik megvalósításán spekulálnak. De hiába erőlködnek, mert a dolgozók leleplezik cselszövésüket. Joó Gyula ku- lák is elérte megérdemelt sorsát, Bűnös tevékenységéért 2 és félévi börtönt, 3000 forint pénzbüntetést, 5000 forint vagyonelkobzást és 5 évi jogvesztést szabott ki rá a törvény. Ez a példa figyelmeztető: akik hasonló terveken spekulálnak, azok Joó Gyula sorsára jutnak, mert a dolgozó nép nem tűri az ilyen aljasságot. Hz alkotmány biztosítja a munkához való jogot Egy éve dolgozóim a Kaposvári Fonoda építkezésén, mint kőműves. Ezalatt az egy év alatt mind családom és saját életemben nap mint nap látom megválóm!ni alkotmányunk minden egyes paragrafusát. Be, hogy felnié illessem mindazt, amit én ési társaim az alkotmánytól kaptunk — vissza kell, hogy nézzünk a múltba. A felszabadulás előtt Held mérnöknél dolgoztaim. Dolgoztam — de csYik akkor, amiAcoir volt munka. Volt úgy, hogy egy évben hat hónapot vagy még kevesebbet dolgoztam. Persze, ezalatt idő alatt is—amíg munloa nélkül voltam -— valamiből élni is kellett. A vimusi umk — segíteni akartak rajtunk — hát elküldték Jnségnnunkára‘ bennünket — munkanélküli kőműveseiket. Itt azután fillérekért dolgozhattunk. Nem lehet öss\zehasimUtpni a jelent ezzel a múlttal. A fel szabad illés után munkavezető tettem a Magasépítési Vállalatnál, Azófa állandóan win munkám. Egy éne dolgozom a, Fonoda építkezéséin, ötéves terviünk egyik legnagyszerűbb alkotáséin. Az alkotmány mindenki gizámám biztosítja a munkához való fagot. Ma már nem félünk muiiűcanél.küliségtöl. P«ns®e — 1 dkolmánVunk a munkának ,megfelelő díjazásiét is biztosítja. Olyan díjazást, amelyből emberhez méltó ételei élhetünk. Nemesink bőségesen, a mindennapi megélhetéshez szükséges keresettel rendelkezünk, hanem szórakozásira, művelődésre is jut ebből. Magam is sok kompét vettem már. Az építkezésnek könyvtár® van. Nőm egyszer részesültem már könyv j utalóimban is. Előadásokat hnllrplihntunk, ahol olyan dolgokkal ismeíikeidíMk mfig, ami a múltban el volt zárna elölünk. Soha nem felejtem el azokat a napokat, amelyeket Hévizén töltöttem, ahova áprilisbanr két bélre üdülni küldtek. Ezt is a2 alkotmányunk adln. SzMtiaiinoista, oklevelet kaptam jó munkámért, sokszor pénzjutalmai i®. Elismer élben, díjazásban részesítenek jó munkánkért bennünket. Havi kerestetem 1200—1(100 forint körül van. Bőségesen elég. A munkához való joggal, ® művelődéshez, tanuláshoz, üdüléshez haló foggal boldo-g életet biztosítóit pártunk számunkra az alkotmányon keresztül. Ezért készülünk jó munkával, többtermeléssel alkotmányunk ünnepére. Elmondta: Békéi Károly a E(moda-éip'Ake,zés sztahanovista kőművese. ¥ Életünk egyre szebb, csoportunk pedig gazdagabb lesz: alkotmányunk biztosítja ez! Kubikos voltam a felszabadulás előtt. Nem tudom, hogy volt e alkotmány akkor és milyen volt. De, ha volt is — az csak az urak érdekét szolgálta. Azokét az urakéi, akik megvetettek, lenéztek bennünket, pedig a mi munkánkból éltek, annak a földnek a hasznát zsebelték be, ami minket illetett volna. Nem emlékszem rá, hogy valaha is valamiféle jogaink lettek volna. Olyan jogok, amilyeneket a mí alkotmányunk adott és ad számunkra. Mert ez az alkotmány most már a miénk. Ezt a magaménak vallom, mert megváltozott életemen keresztül érzem, hogy a mi érdekeinket szolgálja, A kaposvári Szabadságzászló tszcs tagja vagyok. Magam is részivettem 1950 ben a csoport alakításában. Nagyon szegények voltunk akkor még. 17 tagot számláltunk és a föld, amit összeadtunk, 21 hold volt. A módosabb gazdák kinevettek bennünket. Azt mondták „a rongyosok egyesülnek, hogy még rongyosabbak legyenek“. Ma már irigyelnek bennünket. 183 holdunkén olyan eredményeket érünk el, amelyre büszkék vagyunk és amelyekkel sokszorosan felülmúljuk azokat, akik nevettek akkor rajtunk. A mi életünk egyre szebb lesz, csoportunk egyre gazdagabb. Az alkotmány olyan életet biztosít számunkra, amelyről a múltban álmodni sem mertünk. Persze, mindezért meg keli dolgoznunk. És hogy még szebb életünk legyen, még többet kell küzdenünk, de egyre közeledünk ahhoz a naphoz, amikor lerakjuk az alapkövet és azt mondjuk, — itt lesz a mí szövetkezeti falunk, A fiam az agráregyeíem előkészítőjén végzett. Szeptemberben az agráregyetemre megy. De ő vissza f0g jönni hozzánk, a mí tszcs-nkbe. Azért tanul, hogy majd segítségünkre legyen. Lehetett e a múltban parasztgyerekből egyetemista? Most lehel. De ezt is az alkotmány biztosítja, éppúgy, mint azt, hogy mi békében élhetünk, dolgozhatunk, fejlődhetünk. Én tudom, hogy írigylésreméltó a mí életünk. De nézzenek meg bennünket pár év múlva. Akkor ellenségeink még jobban irigyelni fognak. Mindezért azonban meg kell küzdenünk. A mi {érvünkét az Eszferházi hercegek nem fogják teljesíteni, sem a báró „urak“. Ezért nekünk kel! megdolgoznunk. És alkotmányunk mindent biztosít számunkra, hogy munkánk zavartalan és sikeres legyen. Elmondta: BÓDOG ANTAL, a kaposvári Szabadság tszcs ! tagja. ¥ Alkotmányunk biztosítja a tanuláshoz, tnüvelődésbcz való jogot Különös érzés egy pedagógus számúira a szakérettségis tanfolyamon tanítani. Oktatni, nevelni azokat a. fiatalokat, akiket a párt .különös gonddal bízott írónk. Ezek a munkás és dolgiozó parasztfiatalok a múlt hibájából mosti ismerkedhetnék meg a ludoimúnyokkal. Eszébe jut az embernek a saját múltja. Az én egyetemi éveim nem voltaic ilyen gondtalanok, mint ezeké a fiataloké. Engem nemi márt túri kapuval az egyetem. Ila élni fis akartam valamiből, dolgoznom kellelt — tanítani, csekély díjazásért „urak“ csemetéit oktatni — akiknek nem volt goindjiuik arra, hogy hogyan és miiből tanuljanak. AMk végeztek, azokat s>em valami szép jövő kecsegtette. Az állásszerzés gondja már az egyetemi évek alatt ránehezült a szegényéblb- sonsú hallgatókra — akik a sorsnak valami külön szeszélye folytán, kemény munkájuk árán egyetemre fúr hatlak. Ma, alkotmányunk mindenki számára biztosítja a művelődésihez való jogot. Ne menjünk messzebb a szak&rMhségia tanfolyamoknál, aihal én is tanítóik. Megtiszteltetés ez számomra. Nevelni azokat a fiatalokat. (jkiknek alkotmányunkon keresztül pártunk megadta a lehetőséget, hogy tanuljanak, hogy egyetemre mehetnek s gondtalanul elvégezhessék az egyetemet magas ösztöndíjjal, tanulmányi segélyekkel. Pártunkhoz és népünkhöz feltétlenül hű és tehetséges munkás és par asz tf ratal ok állnak még ifimét nemsokára az egyetemiek és főiskolák kaipui előtt, hogy elsajátítsák a szocializmus igaz tanait. Mindez az alkotmány nélkül nem vált volna lehetőivé. Elmondta: Pintér József tanár.
