Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-08 / 185. szám

I mfa PROLETÁRJA! YE SÜLJE Javult a pártmunha a Mélyépítő Vállalatnál, nagyobbak az eredmények Is A megváltozott életért A 90 holdas kadarkúti kulák megérdemelt sorsára jutott Mészáros Lajos sztahanovista fómozdonyvezeto becsülettel teljesíti adott szavát IX. évfolyam, 185. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1952 augusztus 8. Augusztus 20-ig teljesítsük maradéktalanul a begyűjtési tervet A megye községi tanácselnökeinek értekezlete a Pártoktatás Házában Értekezleten vitatták meg a me­gye községi tanácselnökei Nagy Imre elvtárs referátuma alap­ján a gabonabegyüijtés 'terén előt­tünk álló feladatokat. Az értekez­let beszámolóját a Megyei Tanács elnöke tartotta, beszédéiben többek között hangsúlyozta a begyűjtési terv teljesítésének népgazdasági je­lentőségét rámutatott, hogy min­den méter-mázsa gabona szocialista építésiünk meggyorsítását, ötéves népgazdasági tervünk végrehajtá­sának a meggyorsítását jelenti. Is­mertette a járások közötti verseny állását, elmondotta, hogy a fonyó- di, csurgói és a marcali járásban kemény harcot folytatnak az első hely megszerzéséért. A biyrytiijlés- bort eddig Kaposvár város dolgo­zott legjobban, ahal július 3ü4g 112 százalékra teljesítették a ter­vet. Beszédében foglalkozott azzal, 'hogy az eredmények eléréséhez nagymértékben járult hozzá a ta­nácstagok példamutatása. Tardi Jó­zsef somogytnrnócai tanácstag 130 .százalékra, Káltai Jótasdf ipotonyi tanácstag 140 százalékra tett ele­get beadási kötelezettségének. A megyében 40 község teljesítette túl beadási kötelezettségét Ezek között is élenjár Somogysám- tson, Boronk'a, S omo gyű d'va rirtd v, 'Berzence, Buzsák, Tatszár, Rákisi,. tPatca és Patalom. Majd az állami fegyelemről szólva hangsúlyozta, hogy a tanácsok többsége azokkal fezemben, akik nem (teljesítik beadá­si kötelezettségüket, alkalmaznák a büntető szankciókat. Eredményként ieiiet elkönyvelni, hogy a községi tanácsok ma már keményebben lép­nek fel a 'kulákokkal szemben, mindjobban felszámolják a taná­csokon belül eddig meglévő oppor­tunizmus!. A hiány osságok r ól szólva megal- laipítóttá, hogy ennek egyik oka, ez ejbizakodotlság, az eredményekkel való megelégedés, sokan úgy gon­dolják-, hogy miv-ej a múlt ebben utolsók voltunk a megyék közötti versenyben, a jelenlegi harmadik hely előkefö számiunkra. Ez külö­nösen megmutatkozik a barcsi és a tahi járásnál, amelynél minden lehetőség megvan, hogy az elsők közé kerüljenek, de mindkét járási tanács elnöke arra hivatkozik, hogy későn kezdték meg a cséplést, van még idő, majd megelőzik a járáso­kat. A Il-es sz. törvényerejű rendelet­ről szólva dlmondotta, hogy egyes helyeken helytelenül értelmezték és alkalmazták, nem az államérdekeket tartották szem ejőtt, hanem a í'ej‘ adag és a vetőmag kérdésévé akar­ták tenni a beadási kötelezettség teljesítését. Hencsén, Göllében, To- ponáron a 11-es számú rendelettől eltérően valami új tündéiéiről be­széltek. A barcsi és a csurgói járásban nem emelték fel a beadást halo­gató kötelezettségét, vagy ha ezt meg is telték, nem hajtották végre a hátra ékosoknál. A tahi és a bar­csi járásban elnézitek azt, hogy a kuláíkok nem teljes«'telték beadási tervüket. A megyében több mint 2500 hátralékos van, s a begyűjtés munkáját szálmos községben aka­dályozza *z, hogy nincsenek rend­ben a nyilvántartások, de olyan egeit is •lőforduiti mint pl. Kogy- berény. kcfáségben egyszerűen leta­gadják a hálraléko'sakrít. Ezek a je­lentések nemcsak akadályozzák a begyűjtést, hanem az ellenség befo­lyását i» mutartják egyes községi tanáKB apparátusának munkájában. Súlyos hiba, hogy több községben a tömegtszörvezeti funkciót ná'l.bérbe szorítva adminisztratív úton akar­ják megoldani a feladatokat. A feládalfokról Szólva foglalko­zott azzal Polcnyi elvit árts, meg kel'l gyorsítani a csép’ést,, arra kell törekedni, hogy a cséíplés munkáját auguszitus 10-re lényegében befejez­zék. Ennék érdekében, biztosítani kell a gépekhez elegendő munka­erőt, ki kell használni a munkaidő minden percét, kora reggeltől késő estig. 31e-g kell szilárd vinni a csép­lőgépnél dolgozó munk-acsripat'Ok munkafegyelmét. Ezenkívül mó­dosítani kell a begyűjtés elején ki­adott jelszót olyan formában, hogy a cséplős megkezdésével magtárba .a kötelező gabonával, s amelyik gazdának nincs fogata, vagy a csépléssel le van foglalva a tanács biztosítsa a fogaterőt. A csáp lés megkezdése előtt minden dolgozó paraszttal beszélni kell a kötele­zettség teljesítésének jelemiőságéről meg ^ell magyarázni a dolgozó pa­rasztoknak, hegy beadási kötele­zettségük teljesítésével, túlteljesíté­sével hazafias JiötelezeUségénei; tesz eleget, segíti épí'teni szocialis­ta hazánkat■ Majd így folytatta: — Minden községi és járási tanácsel­nök szemé.yiieg felelős .ízért, hogy községében kulákhártralékos ne le­gyen ezért legkésőbb péntek estig fel kell számolni ezen a területen ■m egmuta tk oz ó 1 az aságo t. Rendbe kell hozni a községekben a nyilvántartásokat, biztosítani kell, hogy minden vételi jegy le legyen könyvelve, a hátra lékok ÁMG tartozások a nyilván­tartó lapra és a beadási könyvre is fel legyenek tüntetve. Mindazoknak, akik beadási kötelezettségüknek nem, tettek eleget fel kell eme’ni beadási kötlezeltségét 5, ü.eitve 10 százalékkal. Ha 48 órán belül nem tett eleget a helyszínen kell elszá­moltatni. Sakkal nagyobb gondot kell fordítani a jelentésekre, mert előfordulnak olyan esetek, hogy más és más adja le a jelenést, emiatt' több esetben nincs reális kép, a községek begyűjtési eredmé­nyeiről. Köményen harcolni kell az ellenség és az ellenséges nézetek ellen, szét kell verni az alacsony termésátlagról szóló legendákat. Lényegében 10 nap van hátra, hogy sikerre vigyük a begyűjtés ügyét s rajtunk múlik, hogy meg­szerezzük Zala megyétől az első helyet. A beszámoló számos ér­tékes útmutatást adott tanácselnö­keink számára, de meg voltak a beszámolónak a maga hiányossá­gai. Nem adott eléggé világos ké­pet a megye helyzetéiről, nem elég keményen bírálta a hibákat, amelyből származott, hogy a hoz­zászóló tanácselnökök sem foglal­koztak súlyának megfelelően a be­gyűjtés terén mutatkozó lazaságok­kal, hibákkal. A beszámoló nem vetette fel keményen és határo­zottan, hogy a tanácselnököknek becsületbeli ügye a törvények ma­radéktalan betartása, végrehajtá­sa. A beszámoló nem irányította a figyelmet arra, hogy a legfőbb baj ezen a területen van a megyé­ben. A beszámoló arról tájékoztat­ta a jelenlevőket, hogy 15 kulák hátralékosa van a megyének" és a néhány nappal ezelőtt lefolyt el­lenőrzések azt bizonyították, hogy ettől lényegesen több van. Az ilyen téves számok közlése alkalmas arra, hogy tompítsa az éberséget, helytelen nézeteket szül, s az opportunizmus újabb forrásaihoz vezet. A Megyei Pártbizottság- titkárának, bábri Mihály elvtársinak felszólalása Gáibri Miihály eV.'árs, a Megyei Pártbizottság titkára fölszólal ásó­ban elmondotta, hogy . tanácsaink imég mindig nem szereznek kellő érvényt a törvénynek, nem látják világosan azt, hogy nem eSy em­ber, vagy egye« emberekéi képvi­selnek a faluiban, hanám, a népköz- társaság törvényét, az egész dolgo­zó népet. Rámutatott arra, hogy tanácsaink többségében nem hajtot­ták végre az qperabíiv bizottság ha­tározatát és egyes tanácsok eltitkol­ják a hátralékosok szánját- Felhív­ta a tanácselnökök figyelmét, hogy azoknak, akik halogatják a 'begyűj­tést, netra tesznek e eget beadási kötelezettbe elüknek, fel kell emelni 5, illetve 10 százalékkal a kötele­zettséget, el kell számoltatni őket és végre kell hajtani a felemeli! mennyiséget is.­Rámutatott arra', hogy az osz­tályharc egyre jobban éleződik a várakozás ideje lejárt, ezért sokkal keményebb rendszabályokat kell 'al­kalmazni, jobban meg kell követel­ni az állami jegyeleim betartását. A megyében lévő hátralékosoknál két napon belül meg kell történni, az elszámolásnak s a mai napon biz­tosítani kell, hogy egyetlen kulák se legyen hátralékban. Gáibri elvtárs rámutatott arra, hogy a termelőszövetkezeti csopor­toknak több, mint föle még nem, tel­jesítenie beadási kötelezettségét s ez a gabonamennyiség többszáz va­gont tesz ki. A törvény a lermelő- csopö-dokra is kötelező, biztosítsák- a tanácsok, hogy amelyik iommelő- csoport elcsépelt, vagy részben csépelt el, két napon belül eleget tegyen beadási kötelezettségének, a gabonát vételijegyezzék be. A ka­posvári járásban 80 község van, ameilyek mindössze 80 vagon gabo­nát gyűjtenek be naponta. A tahi járásban, amely a múlt évben min­dig élenjárt, — most ötödik, hato­dik helyen vannak — száz vagon gabona helyett 50 vagon gabonát gyűjtenek be naponta. Majd így folytatna: — Mi, elvtársaik, a ter­vet teljesítsük. De nem szilveszter­re, hanem augusztus 20-ra, éhhez minden adottságunk megvan, csak munkánkat kell megjavítani, min­den járásnak úgy kell dolgozni, mint a marcali, csurgói és a fo- nyódi járás, ahol még ké -három nap és becsülettel teljesítik foga­dalmukat. Tölbbezrftn tejesí tették túl a beadási kötelezettségüket. Népszerűsíteni kell ezeket az élen­járókat. Be kell vonni őket a nép­nevelő munkába. A hátralékosokhoz ne a népnevelők menjenek, hanem a tanács. Alkalmazzák a töményt a hátralékos okkal szemben, a népne­velők oda menjenek, ahol még nem csépeltek el, vagy ahol épp a csép- lés folyik. Nagy feladatról van szó —• mon­dotta befejezésül. — Vizsga előtt állunk, megyénk, ebben a harcban olyan bizonyítványt kaip, amilyen munkát végez. Dolgozzunk jól, bogy jó legyen a bizonyítvány. Hegedűs Tibor elvtársnak, a begyűjtési minisztérium osztályvezetőjének felszólalása Hegedűs Tibor elvtárs a begyűj­tési minisztériumból, felszólalásá­ban méltatta a munkaértekezlet jelentőségét, amely arra volt hiva­tott, hogy megjavítsa Somogy me­gyében a begyűjtés munkáját. Hangsúlyozta — a döntő feladat még vissza van.. — Jól, vagy rosz- szui dolgoznak tanácsaink, azon keresztül lehet lemérni: a cséplés befejezésével egyidejűleg teljesítet­ték a beadási kötelezettséget. Ha igen, akkor jól dolgoztak. Ha nem, akkor hibát követtek el, rossz volt a munka. Rámutatott arra a veszé­lyes jelenségre, ami megyénk te­rületén a begyűjtési munkában megmutatkozik. A kezdeti eredmény után el­bizakodottság, lazaság, libera lizmus lett úrrá a tanácsokon. Sokan vannak olyanok a megyé­ben, akik elcsépeltek, le is járt a beadásuk határideje, de a tanácsok nem számoltatták el őket. — A mi tanácsaink az első időben nem vették észre az ellenséget, amely igyekezett a begyűjtési rendeletet félremagyarázni, igyekezett az ál­lamot kisemmizni, a beadási köte­lezettség teljesítését az utolsó helyre szorítani. Hangsúlyozta, hogy tanácsaink a legszélesebb de­mokrácia alapján a törvény értel­mében bontották fel a tervet. Le­ültek a dolgozó parasztokkal meg­beszélni a várható termésátlagot és azt, hogyan és miből teljesítik az állammal szembeni kötelezett­séget, ezt aláírásukkal erősítették meg. A megye dolgozó parasztjai­nak túlnyomó többsége helyt is áll adott szavának. Majd rámutatott, hogy egyes tanácsok ha még fel is emelik a nemteljesítők beadási kötelezettségét, de a végrehajtást már nem csinálják meg. Fel kell figyelni a tanácsoknak arra, mi­lyen agitáció folyik a terményrak­tárnál, mert nem egy esetben for­dul elő, hogy a terménybegyüjtő a jófiút játszva visszaküldi a dol­gozó paraszttal azt a gabonameny- nyiséget, amit feleslegként vitt be. Nagyon fontos, hogy először a funkcionáriusok tegyenek eleget kötelességüknek, mutassanak pél­dát, mert csak így követelhetjük ineg az államfegyelem betartását másoktól is. Erő van, csak bátor­ság kell hozzá, Somogyot mindig az jellemezte, hogy gyenge volt. Ebben a begyűjtésben már egy­szer, amikor elsők voltak, megmu­tatták, hogy tudnak erősek is len­ni. Egyetlen tanácsvezető se igye­kezzen ,,megvédeni” a dolgozó pa­rasztot a begyűjtési törvénytől, ne igyekezzen jó fiút adni, mert ami­kor azt gondolja, hogy a dolgozó parasztik ezért kedvelik, nagyot téved. A dolgozó parasztok meg­követelik, hogy a törvényt a ta­nácsvezetők szigorúan, következe­tesen alkalmazzák és csak akkor ismerik el vezetőjüknek,«ha a nép által hozott 'törvényeket a nép ér­dekében alkalmazzák és a begyűj­tés a nép érdekében, az ötéves terv, a béke érdekében történik. A községi tanácselnökök hozzászólása A felszólalások során Katai András patalomi tanácselnök el­mondotta, hogy az a tanácsvezető, akinek községe nem teljesítette tervét, szégyelheti magát. Az első félévben községünkben is volt le- maradás, de jó munkával biztosí­tani tudtuk, hogy a hízottsertésbe- adást július lre 100 százalékig, a szénát egész évre 100 százalékig, árpát 117, rozsot 125, búzát 100, a zabot pedig 105 százalékra telje­sítettük. Községünkben nincsen egyetlen hátralékos sem, ez annak tudható be, hogy a tanácstagok példát mutattak, felvilágosító mun­kát végeztek, a kulákokkal szem­ben alkamaztuk a törvényt, elszá­moltattuk őket, a pártszervezet segítette mnkánkat, közös erővel oldottuk meg a feladatokat. Fonó községből Hunyadi elvtárs felszólalásában rámutatott arra, hogy az előző megyei tanácselnöki értekezleten fogadalmat tettek a megye tanácselnökei arra, hogy Somogy megye első lesz a ga'bona­begyüjtésben. — Voltunk is elsők. A dolgozó parasztok akkor öröm­mel mondták, hogy megyénknek nem kell szégyenkeznie az ország előtt, akkor bebizonyítottuk mun­kánkkal, hogy tudunk jó munkát végezni, de elbíztuk magunkat, most a harmadik helyen vagyunk. Nekünk már nem ígérgetni, hanem cselekedni kell, hogy újból az első helyre kerülhessünk. Elmondotta, hogy községükben tanácsülést tar­tottak és az elsőként elcsépelt dol­gozó parasztokat beszervezték a népnevelő munkába. A verseny­táblát állandóan friss anyaggal látták el és szégyen lett volna a községben, ha valakinek neve a szégyentáblára került vona. Egyet­len gazdát sem kellett elszámoltat­ni, Azonban hibát követtünk el, mert a hízottsertést könnyen hagy­tuk, nem kötöttük össze a gabona- begyűjtéssel. A felszólalók sok értékes mun­kamódszert mondottak el, de fel­vetették a begyűjtésben mutatko­zó hiányosságokat is. Németh Jó­zsef elvtárs Péterhidáról, emondot­ta, hogy a faluban egy hétig nem volt gép, most, amikor már négy gépet kaptak, most meg az a hiba, hogy a földművesszövetkezet nem ad zsákot a szállításhoz és ezentúl sokszor nincsen elegendő vagon sem, ezért különböző helyre gyűj­tik össze a gabonát. De voltak té­ves megnyilvánulások is, ami iga­zolta, hogy egyes tanácsvezetők: valóban nem értik a rendeletet, s ezért több esetben megsértik pár­tunk politikáját. A somogyszobi tanácselnök pl. arról beszélt, hogy nem adott ki őrlési engedélyt olyan gazdának, aki teljesítette beadási kötelezettségét, de még maradt fü­lesleges gabonája, azért, hogy ez­zel a gazdával a felesleget beadas­sa, növelje a község begyűjtési eredményét. Ezt a téves nézetet a többi felszólalók azonnal lesze­relték, rámutattak, hogy az ilyen az ellenséget segíti. Aki becsület­tel eleget tett beadásának, az sza­badon rendelkezik a feleslegével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom