Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-07 / 184. szám

Csütörtök, 1952 augusztus 7, SOMOGYI NÉPLAP 3 Szemest József buzsáltl esperes-plébános a béke, a dolgozó nép ellensége A Monyéi pártszervezet taggyűlésen vitatta meg Horváth Márton elvtárs központi vezetőségi ülésen tartott beszámolóját Pártunk és dolgozó népünk a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folytat odaadó, hő sies küzdelmet. Feladatait az egy­re élesedő osztályharcban, az el­lenség elleni következetes harc­ban valósítja meg. Ebben a küzde­lemben az osztályellenség egyik legfontosabb csapatát a klerikális reakció képezi. Népi demokráciánkban az el­múlt évek tanulságul szolgáltak a klerikális reakció népellenes mű­ködéséről. Az amerikai imperialis­tákkal szövetséges, háborús uszító Vatikán magyarországi ügynökei, a Mindszenty és később a Grősz- összesküvésnek leleplezése világo­san bizonyították, hogy a klerikális reakció a dolgo­zó nép mindenre elszánt el lensége. A klerikális reakció Somogy inegyében is megtalálható. Aljas, fondorlatos módszereivel mindent élkövet azért, hogy félrevezesse dolgozó népünket, s szembeállít­sa őket a^népi demokrácia állam­hatalmával. Aljas módszereivel ezt akarja elérni Szemesi József buzsáki esperes-plébános is. „A klerikális reakció módsze­rei rendkívül változatosak, méltóak az alkalmazkodás, a szemforgatás évezredes je­zsuita hagyományaihoz“ — mondotta Horváth Márton elv­társ beszámolójában a Központi Vezetőség ülésén. Ez a megállapí­tás ráillik Szemesi József esperes- plébánosra is, mert aljas hazugsá gaival, rémhíreivel, s a kulákok se gítségével akarja becsapni a bu- zsákí dolgozó parasztokat, ugyan­akkor az ő „barátuknak", „védel­mezőjüknek“ igyekszik magát fel tüntetni. A templomban a felebaráti szerétéiről, a békéről beszél, s ugyanakkor a papi palást mögé bújva folytatja népi de mokráciánk, a békeellenes ak namunkáját. Népi demokráciánk ellenségei­vel, az ő kulák barátaival még szorosabbra fűzte a kapcsolatot, az egyház „atyjának“ Tomity Ist­ván kulákot választották. Estén­ként hol nála, hol valamelyik ku- láknál ülnek össze, megvitatni „Amerika Hangját", s másnap fúj­ják a faluban a legújabb rémhíre­ket. A becsületességről beszél, de alávaló módon becstelenül félre­vezeti a falu tudatlanabb dolgo­zóit. így csapta be és bírta rá tör­vényellenes cselekedetre Skrinyár Anna édesanyját, akit rábeszélt arra, hogy feketén vágja le disznó­ját. Sőt Szemesi esperes „úr" még arra is hajlandó volt, hogy az ő füstölőjében füstölje meg a feke­tén vágott disznót. Törvényellenes cselekedetüket azonban a dolgozó nép ébersége leleplezte és Skri- nyárnét börtönbüntetésre, Szeme si József plébánost pedig 2500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte állam- hatalmunk. Szemesi József a dolgozó nép ellensége fáj neki, hogy a népi demokrácia végre felszabadította az ö és ku­lák barátainak igája alól a paraszt­ságot. Fáj neki, hogy az iskolákban szabadon tanulhatnak, a moziban, gyűléseken, kultúrelőadásokon mű­velődhetnek a dolgozó parasztok és gyermekeik. Fáj neki, hogy jobban élnek, mű­veltebbek lettek a buzsáki dolgo zó parasztok, mind megyénk és egész országunk dolgozó pa­rasztjai és így őneki kisebb a be­folyása, kevesebben járatják gyér mekeiket hittanra. Fáj neki minden, ami jó a dolgo­zó parasztságnak és ezért támad vadul a népi demokrácia minden vívmánya, a dolgozó parasztok ér­dekei ellen. Ezért jár házról-házra, és fenyegeti azokat a szülőket, akik nem íratták be hittanra gyer­mekeiket, ezért beszéli le kulákbarátai- val együtt arról a dolgozó pa­rasztokat, hogy gyermekeiket középiskolába járassák, ezért beszéli és hireszteli, hogy „nem érdemes gyermekeiket kö­zépiskolába járatni, úgyis háború lesz, aztán messze lesz tőlük a gyerek, ha középiskolába engedik" és hogy „megváltozik a rendszer, s nem lesz jó, amit a gyerek tanul­na". Minden eszközzel a dolgozók öntudatosodása, fejlődése ellen harcol. Ha nagygyűlés van, mint pl. május 1-én, vagy egyéb ünne­peken, akkor ő gyűlés ideje alatt misét tart, hogy elvonja onnét a vallásos dolgozókat. Ha vasárnap este mozielőadás van, akkor ő er­re az időre esti misét, vagy litá­niát szervez. fl holtakon is keres a plébános „úr“ Szemesi József plébános nem a dolgozók, hanem mindig a saját érdekét nézi. Ennek érdekében a végletekig kihasználja a vallásos érzésű embereket. A napokban temette el Szekeres István felesé­gét, a tisztelendő „úr" „fáradságos“ munkájáért a temetési költséget is dusásan megfizette. A tisztelendő! munka 170 fo­rintba került, így nemcsak az élőktől húzza a hasznot, hanem a temetést is felhasználja a be­csületes dolgozók kizsarolá­sára. Szemesi József, buzsáki esperes­plébános minden tettét a dolgozó nép gyűlölete jellemzi és minden, látszólag vallásos cselekedete, prédikációja az amerikai imperia­listák kiszolgálását, törekvései a harmadik világháború kirobban tását támogatják. Az új világhá­borútól várja, hogy ismét vissza­szerezhesse több, mint 100 hol­das birtokát, mely a felszabadu­lás .előtt volt, hogy ismét a dolgozó nép nyakára ülhessen kulák bará­taival együtt. A dolgozó parasztok félreveze­tésével, népi demokráciánk rágal­mazásával azt szeretné elérni, hogy Miseta Istvántól, aki az ö cselédje volt, elvegye a a felsza­baduláskor juttatott földet, le­rombolja az ő újonnan épült há zát. Szemesi azt szeretné, és ak­kor lenne boldog, ha Miseta Ist­ván (Garas) és édesapja, Bábína István és Jó Ferenc újból az ő cselédjei lehetnének. Azt szeretné, ha a fél falu új­ból neki és kulák barátainak robotolna éhbérért, ők pedig dús lakomákat, ünnepi vacsorákat rendeznének a falu „előkelőségeivel“. fi dolgozók megvetik, elítélik az ellensége! De a buzsáki dolgozó parasztok látják, hogy mit jelent számukra a népi demokrácia. Tudják, hogy hiába dolgoztak látástól vakulásig a Jankovics gróf birtokán, vagy Szemesi kulák-plébánosnál. Nem tudtak egész életükben annyit dolgozni, hogy házat építhessenek, földet vegyenek maguknak. Csak most, a népi demokrácia ban, a munkások és dolgozó pa­rasztok államában jutottak föld höz, építettek házat, vettek rádiót, kerékpárt, vált szebbé, jobbá éle tűk. Buzsák község dolgozó paraszt ja.i nem akarnak ismét cselédek lenni, Jankovics gróf és Szemesi kulák-papnál robotolni. Buzsák dolgozói az ország többi dolgozóival együtt boldogan, bé­kében akarnak élni. Elítélik mindazt, aki háborút akar. Aki azt akarja, hogy Buzsák községben még több árva, özvegy, hadirokkant le­gyen, Elítélik mindazt, aki háborút akar, legyen az Szemesi József plébános, vagy Tomity István ku­lák, elítélik őket és keményen harcolnak ellenük, s ha kell, fegy­verrel is megvédik boldog életű két, a Szovjetunió adta szabadsá­got­Harcoljunk békénk megtartásáért Levél a Somogymegvei Tanácsi Építő Vállalattól „A Somogyimegyei Tanácsi Építő Vállalatnál az elmúlt évben alakult meg a békebizoftság. Azóta válla­latunk dolgozói köziül sokan más üzemekbe, más ununk ab el vek re menteik, s meg kell állapítani, hogy mi, akik itt maradtunk, nem vé­geztünk jó munkát a békeharc te­rén. A Nemzetközi Nöszövetség üléséről hazánkba érkezett Mária Rossi, A Nószövetség három feladatot iűzött ki maga elé; « békééül folyó Harcot, küzdelmet a gyer­mekek boldog jövőjéért és har­cot a nők egyenjogúságának érvényesítéséért. Mária Rossi kihangsúlyozta, hogy a nők békeharcának ma már igen nagy jelentősége van. Az olasz nők küzdenek a gyermekek boldogabb életéért. részt* esznek az olasz pa­rasztság földfoglaló mozgalmaiban, — amelyben sokan elesnek az olasz csendőrök «őrtüze alatt. Az olasz nők Ridgway tábornok ellen is nyílt gyűlöletüket fejezték ki. A bukaresti ülés újabb lendületet adott annak a harcnak, amelyet a dolgozó nők milliói folytatnak szer­te a világon a béke megteremtéséért. Ebbe a harcba nekünk is bele kell kapcsolódnunk. A békéért vívott harc mindnyájunk harca és egyfor­mán részt kell vennünk benne. Most, ezután a bukaresti ülés után meg kell, hogy állapítsam ma­gommal szentben és a többi békebizottsági taggal szemben, hogy rossz munkát végeztünk. Mint békebizottsági elnök én ma­gam is megfeledkeztem a legdön­tőbb feladatokról, az állandó szí­vós békeharcról. Ugyanígy a többi békebizoltsági tag is elhanyagolta munkáját és én elnéztem, a tagok gyengeségét. A bukaresti gyűlés határozata, az olasz nők nagyszerű béke- ■ harca, a koosedosSigeti fogoly­tábor rémségei, ',a jugoszláv Gole.sziget borzalmai minket is ' felriaszt öt lak álmunkból, arra serkentenek, hogy tevékeny munkával küzdjünik a békéért. Párturik és kormányunk a békés szocialista építést tűzte ki célul. Ötéves tervünk hatalmas alkotásai, ipari és mezőgazdasági fejlődésünk tanúskodnak ezeknek a feladatok­nak megvalósításéról, Nekünk, fiz*. mi dolgozóknak aktívan ki kell venni résziünket ebből a harcból, ezeknek a feladatoknak a megva­lósításáért vívott küzdelemből. Csuk ez a munka Ebet békénk és boldog életiünk megvédésének biztosítéka. Ez a harc is a békéért folyik — a termelő munka szakaszán*. Békénk védelmének érdekében mindent el kell követnünk. Jelenlegi nyugodt életünk védelme érdeké'beni mindent meg kell tennünk. Gondoljunk azokra az elvtársakra, ’Saltai és Fürst elvtársiakra, akik életüket ál­doznák az emberiség boldog éleié­ért. Legyen béketáblánk a vállalat büszkeségé. A pártszervezet és az üzemi bizott­ság a béketáblát ne arra használtja fel, hogy a pártn/ap, szakszervezeti gyűlés híradását függessze reája. A Békóhiradó tábla olyan harcos legyen, hogy feleljen meg rendelte­tés ének. Én úgy érzem, hogy vállalatunk összes dolgozója egyetért velem és tudja, 'hogy a békéért jó munkákkal a belső ős a külső ellenség elleni harccal kejl küzdeniirak. — Ss$3efínf.‘‘ —■ Horváth Márton elvtárs beszá­molójában Rosszá időre megszabta a pártszervezetek feladatait, meg­mutatta azokat a helyes módszere­ket, amelyek segítségével a felada­tokat végre tudjuk hajtani. Párt- Szervezetünk csúcsvezetősógi ülé­sen, majd taggyűlésen vitatta meg a beszámolót, amely sok segítséget nyújtott munkánkhoz. A i taggyű­lés előtt már hosszabb ideje el volt hanyagolva a pártmunka. A tag­gyűlés óta azonban már látják párt­tagjaink, hogy a tömegekkel való foglalkozás elhanyagolásával mi­lyen hibát követtek el, mi­lyen kárt okoztak a pártnak. A pártvezetőség nőm- adott érveiket a népnevelőknek, nem tartott ré­szükre értekezletet. A párt és a pártonkiívüli aktívákat nem tudták mozgósítani a legfontosabb felada­tok megoldására. A cséplós és beadás munkájának megkezdésénél láttuk csak a pártszervezet és a. tö­megeik közti elszakadás hátrányát, pedig tudnunk kellett volna, ahol mi nem vagyunk, ott az ellenség van, a klérus, a kulák, a jobboldali szo­ciáldemokraták. Böhönyén is így volt ez,. A pártszervezet nem fordí­tott elég gondot a DISZ és a még szervezeten kívülálló fiatalok neve­lésére. A böhönyei plébános igye­kezett a fiatalokat magáihoz édes­getni, térdnadrágba öltözve séták a fiatalokkal, hogy ne legyen olyan feltűnő. Pedig tanú hatna Homo- írninak, a volt böhönyei plébános­nak esetéből, neki sem sikerült a fiatalságot magához édesgetni és nem sikerül ez a jövőben seim. Mi akar juk nevelni fiataljainkat a párt a haza, a Szovjetunió iráníi szere- tetre, a szocializmus építésére. A böhönyei pártszervezet Horváth Márton elvtárs beszámolójának megvitatása után felismerte az ed­digi hiányosságokat és a beszámoló útmutatása a apján meg akarja ja­vítani eddigi munkáját. Már értünk el kezdeti eredményeket. Minden két hétben rendszeresen megtartjuk a népnevelő értekezleteket. Az ér­tekezleteken konkrét érveiket adunk flép ne vélő i nik n ek, főleg arra hívjuk fel a figyelmüket, hogy a már meg­lévő eredményeinkkel agitáljanak. BőHiönye egyike azoknak a közsé­geknek az országban, amelyek a 3 éves, az 5 éves tervtől máris sokat kaptak. Nem engedjük, hogy a köz­ség dolgozó parasztijai ezeket csak olyan magától értetődő' dolognak vegyék és ne lássák, hogy eddigi jó muiíkájukkal, beadásuk jó teljesí­tésével sikerült mindezt elérni. A háromemeletes nagy gabonaraktárt, a villanyt, a műutat, mely a köz­ség főútvonalán vezet keresztül, a 400 darab vezetékes rádiót, amely a legegyszerűbb dolgozók lakásába is bevitte a művelődés, a tanulás egyik lehetőségét — a múltban nem lehetett volna elérni. Szép új sza­badtéri színpadon szórakoztathatja most a község kultúresoport.ja a böhönyei dolgozókat. A mezőgaz­dasági szakiskola megnyitásának i-s mindenki örült a községben. Az új napfényes, egészséges óvodába szin­tén örömmel viszik a dolgozó anyák gyermekeiket. Ezekkel az érvekkel agitálunk és megmutatjuk, hogy fi beadás teljesítése, a község felemel­kedése és a béke védelme mennyire egyet jelent. Csak a jó agitádós munkánkkal sikerült leszerelni a községben az ellenség hiresizteléseit- Azt, hogy a kenyér árát 7 forintra emelik. Az­óta felismerték a dolgozók, hogy el­lenséges híresztelés volt az egész, s ma már kinevetik azt, aki ilyent beszél. A népnevelőkre nagy feladatok várnak Népnevelőink munkáját dicsérik az eddigi eredmények. Két nap múl­va fejezzük be a oséplést és a ke- n y é rga'b o na bead ás bói máris 110 szá­zalékot teljesítettünk. A jólteljesí- tők között oct vannak az első he­lyen a kommunisták és a tanácsta­gok. Gelencsér Ferenc VB elnök 110, Vörös Ferenc tanácstag pedig 160 százalékra teljesítette gabona- beadását- Pártszervezetünk komoly Segítséget kíván nyújtani az elkö­vetkezendő időiben a DISZ szerve­zet részére. Természettudományos előadások tartásával, a DISZ fia­talok között végzett állandó nevelő­imül káva} vonljuk ki fiataljainkat a ■klérus befolyása alól és neveljük őket olyan fiatalokká, «kikre a párt minden esetben, biztosan számíthat. A pártvezetőségi ülésekre meg­hívjuk a DISZ titkár elvtársat, hogy lássa, melyek a párt előtt álló lég- fontosabb feladatok és ennek ér­telmében mozgósítsa a fiatalokat a párt munkájához való segítségnyúj­tásra. Ahhoz pedig, hogy a böhö- nyei pártszervezet még jobb miun­kát végezzen, a párttagoknak to­vábbra is állandóan tanulmányoz­niuk kell Horváth Márton és Far- kais elvtársak beszámolóját és azt a helyi adottságoknak megfelelően kell munkájuk során felhasználni- A népnevelőkre nagy feladatok vár­nak, tovább kell fokozni munká­jukat, hogy a begyűjtés csatáját győzelemre vigyük, még nagyobb eredményeket ér jünk el dolgozó pa­rasztságunk felvilágosításában. Möhai Vendel községi párttitkár. Gál Ilona munkamódszere a mesterséges borjúnevelésben A halat,onboglári állami gazdaság- j ban ebben az évben 260 darab bor- j jút neveltek fej mesterségesen. Eb- j "bői 50 darabot a na.gytto 1 dipusz.tai j üzemegységben helyeztek el. A ne­veléssel, gondozással Gál Ilonát és egy másik do/gozót bíztak meg. Gál Ilona munkamódszerét így mondja el: — Az újszülött borjakat 8 napiig faszopókák segítségével föccstejjel itatjuk. Szüle/tésük után azonnal el­vesszük anyjuktól ,s mihelyt an ovi­ra megerősödnek, hogy lábra tud­nak állni, a kifutóba rakjuk őket. A borjakat később már edényből itat­juk, erre a cóTa a gazdaság feihlér fémből itatóedényt készíttetett, mely könnyen tisztítható. A föccstejet később elhagyjuk és utána teljes tejjel italfjuk a borja­kat, miajd fokozatosan, a teljestej mennyiségét csökkentve .fölözött, te­jót adunk. A borjú napi adagja a teljes és fölözött tejből 10—14 li­ternél váltakozik. Á fölözött t'ejibő' hiányzó vitaminokat Pekk injek­cióval és csukamájolajjal pótoljuk, szénsavas mésszel egészítjük ki. Az első hétien, naponta ötször- batszor itatjuk a borjakat. A borjú- ketrec elején lévő nyílásra akasz­tott 'fémitiatókból a borjak később már maguktól is kiisszák a tejet. A fej mellett étvágyuk Szerint abrak- keveréket adunk nekik. Hathetes kortól friss, gyenge zöldlucernát etetünk, először csak 20 dekát) | majd fokozalosan mindig többet a j választás napjáig niapi 1.50 kilo- j grammra emeljük a mennyiséget. A j tejet pa.s'ztör.izálva, tőgymelegen itatjuk, vagyis 37—38 fok hőmér- tékben. Vigyázunk arra is, hogy a téj ne legyen savanyú, mert a sa­vanyú tej hasmenést okoz. Nagy gondot kell fordítani a borjak víz­zel való itatására, mert a száraz- abrakra, szálast a kanmányra, de még a fejre is megszomjazinak a borjak. Ezért naponta kétszer, dél­előtt és délután friss vizet itatunk. Nagy gondot fordítunk a ti szíta ságra. Miniden borjúnak külön van eltelő és itató edénye, amelyet hasz­nálat előtt alaposan, kétszer is ki­mosunk, hogy a fertőzést, esetleges be tegfSége t el kerül'hes sü k. A friss levegő és a napfény na­gyon fontos az állatoknak, ezért az étefrési idő kivét® ével a borjakat legtöbbször a kifutóban tartjuk- A kifutóban állandóan előttük van pz abrak és a szála stakarmány, mely­ből akkor fogyasztanak, almikor csak akarnak. Ezeknek a niódsze- i reknek alkalmazásával elértük, hogy a borjaknál niaponta 1—1.20 kilo­grammos súlygyarapodás van. Ko­molyabb megbetegedés, elhullás, vagy kényszervágás még nem for­dult elő. Elmondotta: Gál Ilona NaíytQÍdipu8zts,

Next

/
Oldalképek
Tartalom