Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

Vasá-nep. 1952 augusztus 31 SOMOGYI NÉPLAP 7 Somogygessti termelőszövetkezeti község lets Mint egy megbolygatott méhkas, ] ohjttn volt augusztus 20-án Samogy- gesat\i község. Az alsó és felső falu- végén, a tanácshoz előtt, az utcá­kon a padokon ülve, $ csoport okba verődve beszélgettek az emberek. Gyorsain terjedt el a legújabb hír, 40 gazda belépett a termelőcsoport­ba: Major János, Molnár elviürs a párttUkár, <a párhveze.őség tagjai, Somogyvári Jánosaié pár tank ívüli parasztasszony és a többiek. Ezt a legujatíb hírt tárgyalták a gazdák. Mit csináljunk, tanakodnak egyik csoportban, ezek mind jó gazdák, értenek ám a gazdálkodáshoz, be­adásukat is teljesítették, — nekünk its követni kellene őket, ha ők úgy látják, hogy jó a csoport, miért ne mennénk mi is utánuk De hát azt beszélik, hogy az üj barázda tagjainak sincs kenyerük, pedig azok már hónom éve jakul- tak — vb ti oda a másik. E-i cAXk- uggan meg kellene kérdezni, h >gy is van — mondja kételkedve Hor­váth Lajos. Ott jön éppen Molnár elvtárs, majd az megmondja A távolból Molnár elv.árs pájit- tilkár tűnik .fel, jön, hogy beszél­gessen a gazdákkal arról, mi a vé­leményük az újonnan megalakult csoportról. Odaér a tanokadóAkc~, barátságosan köszönti őket. .4 be­szélgetés fonalát azonnal a közös felé terelik, egyik kérués a másik u-án hangzik el, mind'yVikne.i van- mk kételyei, nincsenek még a kö­zössel tisztába és ez meg gátolja őket a belépésben. — Hát az ör-gekke mi lesz, ha belépünkg —• kérdezi az egyik. Biz­tosítva lesz azokat’ a > •'./*, nyu­godt élet. A csoport a szv reális ke­retből 2 százalékot ,■ ■ öregek eb tartására fordít - - világosítja fel őket Molnár elv társ Ez már tet­szik a gazdáknak. Hál a megélheté­sünk biztosítva lesz-e, lesz-e kenye­rünk ha belépünk? —kérdezi aggód­va Horváth Lajos. Azt mondják, hogy az Uj barázda tagjain k sincs még a kenyerük. Iliit hogyne volna meg, aimikor Nagy Fertile is 25 má­zsa kenyérgabonát vili haza elszá­moláskor, Tóth István meg 23 má­zsát, ezenkívül mennyi mbs ier- ményi kaptak, pénzt 11 meg IG ezer jácintot kaptak kézbe* Tóth 1st­| ván új házat épített maginak, ami­óin csoporttiag. Valóba,n ilyen sok mindent kap- iyik? — csodálkoznak el a gazdák, — akkor mégis lehet valami jó ab­ban a közösben —- mondogatják. Amint Molnár elvtárs tovább megy. hogy egy másik kételkedő gazdának magyarázza m,Og, hogy mi is «? elő­nye a, nagyüzemi gazdálkodásnak­A tanácsház előtt is nagy a tolongás Bent aiz irodában a tanácselnök nlvcáns és 15 gazda számol. Azt számítják ki, hogy mennyi egy 10 holdéig közeppamsztnak a jövedel­me és kiadású egy ériben. Figyelrm- sen, szinte lélekze:ükét visszafojtva várják, hogy mennyi is lesz az ered­mény. Végre készen van a szám­adás, A gazdák elgondolkodnak és igazat adnak, a számítás után mindegyik más szemmel nézi a cso­portot. ‘Nézzük meg, mennyi a jövedelme egy háromtagú t>z családnak aki az év mindem napjában épp úgy, mint az egyéni dolgozik. Ezt a gazdák még figyelmesebben néze­getik: Tóth hibán 23 mázsa búzát, 7 mázm. árpát, 148 kiló cukrot, 14 mázsa csöves tengerit, 8 mázsa bur­gonyát. 8 kiló mákot és* 1G ezer forintot vitt haza az évivégi’ elszá­moláskor, a múlt évben. Kiadása ebből nem volt, mert a csoport kö­zösen teljesítette beadását, meg a gépállomást is közösen fizették, ez­zel a, jövedelemmel már maga gaz­dálkodott. A gazdáknak nem kellett ‘több magyar ázás, mind a, tizenöten alá­írják -a 'belépési nyHatökozabat ési megkönnyebbült arccal hagyták el a tanácstházát, ezentúl közösen dol- ‘gozmk, szép lese a jövedelem. Bol­dogan mondták el az u cá\n min­denkinek, hogy beléptek, biztatok a többieket is, akik még nem dön­töttek — lépjetek be, jobb lese ott. Megindul' a belépés áradata amelyet az a lő gazda indítóit el, akiket a régi csoport jövedelmének és a Saját jövedelmüknek össze,hej- Sotnlíiása győzőit meg. Egyik gazda a másiknr lk adta a kilincset az irodába. Marton Gyula, Mester János, Fe­renc Jázisef a régi Uj barázdába léptek be. Horvát h Lajos, Fii löp János más­fél napig vívódott magával, de le­győzte metradiságát, az újonnan alakult Verseny tszcs,-be lépett be. Ezek aiz új belépők amint elhagy­ták az irodái, a még kívülállókat biztatták. Azok, akiket pár órája a párttiükár győzök meg, agitáltak, biz tail áh a kételkedőket. Az új csoport feg ok egyszerre nép- névelőkké váltak, jöttek és büszkén mondogatták: ezeket már mi győz­tünk meg a belépés helyességéről. A belépők száma napról- Bapta nőtt 20-án \még csak 40 új bejépőjé volt a csoportnak. 24-iSn mór 111 család választotta a közös unt. Az Uj ba- lázdc fsz-be 94 család lépett be. A belépés áradata úgy duzzadt, mint a tavasai eső után ® patak vize. Volt akihez ej sitim kellett menni a népnév eleknek. jöttek, mert meg- győzte őket ® régi csopiort eredmé­nye. Csak arra vártak, hogy másoik lépjenek be előttük. Tóth Józsetf 6 holdas ás Maíosics Rudolf 9 hol­das gazdák 'büszkén mondják el, hagy. őket a 9.7 mázsás búzater­més és a csoport szép kukoricája győzte meg. Sdkszor elmentünk a csoport kákoiüieája mellett (;.s- el­mondtuk, hogy jcíj de szép, ebből a négyzetesen vetettből még 25 má­zsa is lesz egy holdon. Mihelyt meghajoltuk, hogy vannak új belé­pések a csoportba, mi is beléptünk, nemi' vártuk, hogy a népnevelők el­jöjjenek hozzánk. így vélekedtek a többi gazdák is a már meglévő termelőszöivet,kelet­ről. A népnevelő munka mellett a tsz eredményűi aghiálpak. A \>án- szervezet, a tanács, a meglévő tsz tagjai meggyőzték az egész falu dolgozó pur ászt jatt a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepeli meg­indult a bPlépés, augusztus 24-én már .az egész község dolgozó pa­rasztjai ráléptek a boldogabb és szebb élet útjára. Boldogain és büsz­kén jelentetlek pántunknak, hogy Scmogygeszti község termelőszövet­kezeti község lelt. Varga Mária. A e&urgói Uj élet tsz csatlakozott a nagyberki Győző t&zes versenyfelhívásához A csurgói Uj élet tsz tagsága köz­gyűlésen értékeltje a nyári munkáik­ban elért eredményeket. A vezetőség -és & tagság megállapította, hogy az eredmények és a sikerék a párt- szervezet jó munkájára és u szó­da ista m.unkaversenyre vezethetők vissza. A vezetőség dicséretben részesí­tette a nyári munkák idején kitűnt dolgozóikat: Kovács Józsöfné1, Tá!oe Józisefné, Mester József, ifjú Kosz­orú Ferenc tsz tagokat, akik mun­kájukkal elősegítették, hogy már két hónnap óta a Megyei Pártbizott­ság, a Megyei Tanács vándorzász- j Iájának és a megye legjobb Icnme- lüszövetkezete táblának a boldog t ula1 j do n o»a 1 leih e t n ek. A közgyűlés megtárgyalta nagyberki Győzni tszcs versenyfelibí- vását. A tagság elhatározta, hogy csatlakoznak a felfliiíivásihoz. Ezzel egy időbe,n- párosversenyre hívták ki az ilharoslberányi Úttörő termelő« zü- vetkezetei -az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére; A verseny főíbíb szempontjai: 1. A trágya «maradéktalan kihor­dását és leSzánlását­| 2. A vetőímélyszántás és a talaj : minőségi elkészítését, hogy a jövő évben a kombájn jó munkát tudjon végezni. 3. Valamennyi őszi gabonánál a kétirányú vetést alkalmazzák. 4. Az őszi betakarítási munkákat a nagyberki Győző tszcs-hez hason­lóan) batáridő előtt elvégzik. 5. Az ő-szi mélyszántást gépijei végeztetik és azt teljes egészéiben november 5-ig befejezik. Horváth János Megyei Tanács tsz. csop. v­Jó népnevelő immkávaí, személyes példamutatassal érték el Öreglak község dolgozó paraszt­sága megértette a párt és kormány felhívását, határidőre 100 száza­lékon felül teljesítette gabonabe­adási kötelezettségét. A begyűjtés sikerét a jó népnevelő munkával biztosítottuk és a népnevelők munkája gazdagon gyümölcsözött — mondja Vincze János elvtárs, a község pártszervezetének titkára. Minden alkalommal a párt népne­velői mellett mozgósították a tömeg- szervezetek népnevelőit, a tanácstagokat, a begyűjtési ál­landó bizottság tagjait, akik a cséplés előtt és a cséplőgép mél­tóit felvilágosító munkát végeztek. Érveltek ötéves tervünk hatalmas építkezéseivel és azzal, hogy mit kapott a község a tervtől. Elmond­ták, hogy dolgozó paraszt-janik helyzete mennyivel más, mint Ti­to Jugoszláviájában a dolgozó pa­rasztoké és ezért a beadás telje­sítésével a szebb életért kell még következetesebben harcolni. A népnevelők az agitációs érveket a az eredményt Ö népnevelő értekezleteken - részle­tesen megvitatták és csak azután indultak munkába. A begyűjtés teljesítésével -bé­kénket erősítjük, —• mondja Csá­szár Kovács József elvtárs és nem elégszik meg azzall, hogy csak ő teljesítette túl beadási kötelezett­ségét, hanem többi gazdatársaihoz is elmegy felvilágosító munkát vé­gezni. Elmondja, hogy a begyűjtés minden vonalán teljesítsék a dol­gozó parasztok a nép államával szemben kötelességüket, hogy fe­leslegüket, ezután szabadon érté­kesíthessék. Öreglak dolgozó parasztjai nem maradnak adósak A község tojásból egész évi elő­irányzatát 146 százalékra teljesí­tette. Az előirányzott 19 sertés helyett húszat adtak be. 10 vágó­marha helyett tizenhármat szállí­tottak le. Tejből 7 havi előirány­zatukat ezután szabadon teljesítet­ték, hízottbaroimlfií beadási kötele­zettségüket szeptember végéig tel­jesítik. 'eglakon Hegedűs elvtárs jó népnevelő, a beadásiban példát mutat, gazda­társait meggyőzi. ígéretet tett, hogy fokozzák a harcot az ellen­ség ellen, továbbra is példát mutatnak hogy még nagyobb eredményeket érhessen el a község. A kulákokat leleplezik a dolgozó parasztok előtt, mint a fejlődés, a béke, az ország gálád ellenségét. A pártszervezet, a tanács és a népnevelők becsülettel állták meg helyüket a békéért vívott harcnak ezen a szakaszán. Bebizonyítot­ták, hogy szeretik népi demokrá­ciánkat, szeretik pártunkat és Rá­kosi eilvtársat. Az őszi mezőgazda­sági munkákban, a begyűjtésben újabb nagy feladatot kell végrehaj­tani és már most harcolnak, a pártszervezet, a tanács, a népne­velők, hogy ezt a munkát is ered­ményesen, becsületesen végrehajt­sák. Ronga Lajos és Lovró Pál taszári dolgozó parasztok párosversenyt indítottak oz őszi begyűjtés sikerének érdekében Taszár község a gabonabegyüjtési tervet globálisan 116 szá­zalékra teljesített«. A dolgozó parasztság nagyresze magáévá tette az állammal szembeni kötelezettség teljesítését, 85 gazda 100 szá­zalékon leiül teljesítette a beadását. Most, amikor megkezdték az őszi termények begyűjtését, a község dolgozó parasztjai ugyanilyen példamutatóan akarnak eleget tenni az állammal szembeni köteles­ségnek. Az állandó bizottság elnöke, Ronga Lajos versenyre hívta ki Lovró Pál dolgozó parasztot, hogy a napraforgó-, burgonya , ku­korica beadási kötelezettségnek a szedés, illetve a törés napján 100 százalékra eleget tesznek. Lovró Pál elfogadta a ve senykihívást, majd közösen felhívták Taszár község összes dolgozó parasztját, hogy csatlakozzanak a versenykihíváshoz, ezzel is járuljanak hozzá a község őszi beadási kötelezettségének határidőre való teljesítéséhez, illetve túlteljesí­téséhe z. Somogy bükk ösd dolgozó parasztjai 107 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket Somogybükkös\d dolgozó parasztjai megértették pártunk és kor­mányzatunk halározatait, a\zt, hogy beadásaik azonnali teljesítésével, dolgozó népünk jobbléléí, a szoicia linmus építését segítik elő. A köz­ség globálisan 107 százalékra teljesítette beadási kötelese .bégé1. A beadás tel jósí [lésében példái .mutattuk a Iciimetőicsoportok. A ,,Szabad Föld ‘ tovmelőcsoport 100 százalékún, az „Előrehaladás“ ter­me [öc söpört ugyancsak 100 százalékra telt eleget beadásának. Pél­dájukat követték Leposcc István 5 holdas dolgozó paraszt, aki 375 százalékra, Pál Balázs 5 holdas 245 százalékra, Filó Mihály 7 holdas 199 százalékra te t (leget oz államinál szeniberti kötelezettségének. Biró András. A baromfitenyésztés fontos nemzetgazdasági érdek, tömeges tenyésztésére nagy gondot kell fordítani á baromfitenyésztés nemzet- gazdasági jelentősege köz­ismert. Gabonakivitelünkből nyert nemzetgazdasági jövedelmünk után a baromfitermékeik kivitelé­ből származó jövedelmünk a leg­jelentősebb. Nagyüzemi gazdaságainkra vár döntően az a feladat, hogy a rend­kívüli gazdaságos és jövedelmező, s a iközellátás szempontjából is oly nélkülözhetetlen állattenyész­tési ágat minél magasabb színvo­nalra emeljék. Nagy hiba volna a nagyüzemi baromfitenyésztéshez azzal a té­ves nézettel hozzákezdeni, hogy a baromfi a legigénytelenebb állatfa­jok egyike és ezért tenyésztése különösebb szakértelmet és gon­dosságot nem igényel. Az igazság az, liogy baromfi igé­nyes állat és tömeges tenyésztésé­re ezért is nagy gondot kell for­dítani. Nagyüzemi gazdaságaink egy ré­sze a baromfiállományát a célnak meg nem felelő épületekben helye­zi el. Régi, rossz állapotban lévő, sötét, nedves, egészségtelen helyi­ségeikben, egyéb célra nem hasz­nálható, régi, rossz, istállóépüle- telkiben helyezi el, az állatok kí- fu’tóztatását sehogy, vagy teljesen hibásan oldja meg. Ez károsan hat a csibe és nö­vendékállomány egészségi állapo­tára, mert a f atal baromfiállo­mány különböző betegségekre lesz hajlamossá és könnyen eshetik a ragadozók áldozatává. A a kikelt csibe kb. 24—26 óráig sziktömlőjéiből táp­lálkozik. Ezt az időt használjuk fel a „naposcsibéik“ szállítására. Igen gyakran megesik azonban, hogy a csibekeltető központtól megkésve, csak 2—3, vagy 4 napi vasúti és kocsiutazás uitán jutnak el rendel­tetési helyükre. A legyengült, pár­napos csibék kiéhezve, az utazás­tól és néha a nyári nagy hőség­től megviselve tömegestől esnek béllmrutos bántalmalk áldozatá­vá. Ugyanilyen ártalmas a napos­csibék helytelen takarmányozása is. A naposcsibék elé első eteté­sük előtt finom kavicsot, apróra tört faszéndlarát kell tenni friss lefölözött tejet, vagy aludtejet. Majd a következő napokban, he- tekbepi pedig gondoskodni kell kellő mennyiségű, minőségű és összetételű takarmányról, megfe­lelő ivóvízéről. A napi etetések számát pontosan be kell tartani, a nevelőszállás kellő hőfokának, tisztaságának föltételéről gondos­kodni kell. Ha ezt nem tesszük, ükkor szintén nagyarányú megbe­: tegedésekre és elhullásokra szá- : múlhatunk. i Nagyon fontos, hogy csiíbeállo- mányunJk tifuszmentes tyúkállo- ! many tojásaiból származzék, mert különben az állomány nagyrésze könnyen eshet élete első napjai­ban, heteiben „fehérhasmenés“ ál­dozatává. Éppen ezért a csibekei- tetőüzemek csak tífuszra vérvizs­gált állományból keltethetnek csi­bét. A nagyüzemi gazdaságok ba­romfiállománya egyedeinek vérét az illetékes állategészségügyi in­tézet tifuszfertőzöttség szempont­jából időnikmt vizsgálat alá veszi. T^agy veszedelme a csibeál­■*-' lqmányumknak az u. n. „vakbélkokcidiózis" is, amely a 2—6 hetes csibék között meglehe­tősen nagy tömegével szokott pusztítani. . Megelőzésiképpen á íegnagyobbfokú tisztaságra van szükség. Ügyelni kell arra,, hogy a. fiatal csibeállomány semmikép­pen sem érintkezbessék az u. n. „kecidiushordozó“ idősebb barom- fiai-._al. A különböző korú csibe­csoportok kifutóztatása külön-kü- lön történjék. A 6 hetes, megfelelő fejlettségű és egészségi állapotban levő csibe­állományt baromfipestis elleni vé­dőoltásom!, majd 9 és 12 hetes kor­ban pótoltásban kell részesíteni. Az oltást félévenkint meg kell is­mételni. A baromfikolera megelő­zése végett a megfelelő tartási vi­szonyok biztosításán kívül ajánla­tos az állományt — főleg a mele­gebb évszakokban — 4—5 havon- kjnt kolera elleni védőoltásban ré­szesíteni. Oetegségre utaló tünet meg- nyilvánítása, Vagy elhullás esetén feltétlenül szükséges az állatorvosi vizsgálatot igénybeven­ni. Fertőző, vagy egyéb tömeges megbetegedést és elhullást oko.zó megbetegedés esetén pedig aján­latos minél nagyobb számú friss hulla boncolását és laboratóriumi vizsgálatát kérni az illetékes ál­lategészségügyi intézettől. Megfelelő szakiképzettség nélkül a nagyüzemi baromfitenyésztést beindítani vétkes könnyelműség. A baromfitenyésztés minden kö­vetelményére bőven adnak felvi­lágosítást a különböző szakköny­vek és brossui'ák, A fentiekhez való szigorú al- kalmazkodás, a megfelelő elhelyezés, takarmányozás, gondo­zás, de legelsősorban a baromfi- tenyésztés szeretete szinte garan­cia a kudarcok megelőzésére, s a nagyüzemi baromfitenyésztésnek olyan színvonalra való emelésére, amelyet az rendkívüli jelentőségé­nél fogva föltétien megérdemel. Dr, Kostyák József főállatorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom