Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

Szombat, 1952 augusztus 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 A tanács siránkozásának, a „szegénykulák“ elméletnek a következménye, hogy nem teljesítette beadási tervét iíaposmérő Döntő feladatokat kell megol­dania pártszervezeteinknek, taná­csainknak az elkövetkezendő idők­ben van még mit tenni a gabona- begyűjtés terén is, ezenkívül alapo­san fel kell készülni az őszi mező­gazdasági munkákra és az t szi terményféleségek begyűjtésére Ezt a feladatot csak úgy uidjak maradéktalanul végrehajtani, ha a pártszervezet irányításúval mozgó­sítják erre a munkára az aktívá­kat, az állandó bizottságok ragjait Ha a tanácsok vezetői felszámol­ják az opportunizmust, az efen­séggel szembeni oékülékenységct és megkövetelik a íendeíetek be tartását. Kapós-mérőn a falu vezetői a „msgas“ tervelőirányzaton töprengenek, az ellenség pedig Kihasználta az időt A pártszervezet sem mozgósította tagjait, a népnevelőiken, a pártcso­portokat, nem foga'koztak kielé­gítően a dolgozó parasztokká., így történt meg, hogy amíg a köz­ség parasztságának több mint fele befejezte a cséplést, de beadási kötelezettségüknek alig egynéhá- nyan tettek eleget. A falu vezetői eső után vették fela köpenyeget, akkor, amikor már késő volt. ak­kor kapkodtak, hogy- teljesíteni tudják a beadási kötelezettséget. Jelenleg még csak 82 százalékra áll a község a tervteljesítéssel. He­lyes, hogy x tanács kivetette a kár­térítést, de helytelen, hogy azt -még a mai napig sem hajtotta be. őz ellenséggel szembeni opportunizmus megnyilvánul abban, hogy a ta­nácsnál „szegény kulak" elméle­tet gyártottak. Hegedűs Péter Pol­lié kulákasszonyra nem vetettek ki a kártérítést, mondva, hogy „szegénynek" nincs miből a beadá­sát teljesíteni. Horváth József 5 holdas dolgozó paraszt 120, Papp Sándor 12 -hol­das középparaszt 110 százalékos tervteljesítéssel cáfolt rá az ellen­ség kósza' hírverésére, a taríács megalkuvó munkájára. Bebizonyí­tották, hogy a beadási kötelezett­séget lehet teljesíteni. Ezek a dol­gozó parasztok nem a fagykárra, az egerek kártevésére hivatkoz­tak, mint Újlaki Jánosné és Hajas János, hanem a mindennél drá­gább kincsre, a békére gondoltak. A kenyér- és takarmánygabona begyűjtése mellett gyengén áll a község a tej- és tojásbegyüjtéssel Is Pedig minden lehetőség megvan arra, hogy a tervet maradéktalanul teljesítsek A pártszervezet vezetői, tagjai mu­tassanak példát a begyűjtés sike­réért folyó harcban. Cáfolják meg az ellenség hazug, -hírveréseit, nép­szerűsítsék az élenjárókat, javít­sák meg a munkát. A tanács al­kalmazza a törvényt és úgy ké­szüljön az őszi begyűjtésre, hogy a községük „munkáján" esett csor­bát kiküszöböljék. Nem elég „do- bcjláson keresztül ismertetni a község dolgozóival -a- rendeletet, hanem széleskörű felvilágosító munkával, a vezetők példamuta­tásával, a törvény szigorú betar­tásával kell biztosítani a begyűj­tés sikerét. Azzal nem segít a ta­nács, hogy kido-boltatja, hogy a kukoricaszedést 2 nappal előbb jelentse be minden gazda, s annak szedésétől számított 5 napon be­lül teljesítse kötelezettségéit, 1 a burgonyát pedig a szedéssel, egy- időben szállítsák a terményrak­tárba. Ennél sokkal többet kell tenni. A -begyűjtés számai -között lássák meg az egyre erősödő or­szágot, az ötéves terv alkotásait, a harcot, amelyet pállunk vezeté­sével dolgozó népünk felemelke dése érdekéiben vívunk. A harc­nak, a feladatok végrehajtásának csak úgy tudnak méltó részesei lenni, ha tanulnak az eddig elkö­vetett hibákból és sokkal követ­kezetesebben, lelkesebben fognak hozzá a feladatok végrehajtásá­hoz. Indítsanak veiseiymozgalmat a terv teljesítése érdekében. Mu­tassanak példát ebben is a veze­tők. Népszerűsítsék és vonják be a munkába az élenjáró dolgozó pa­rasztokat. Teremtsenek széles &k- tlvahálózatot, rendszeresen érté­keljék a versenyt, harcoljanak az ellenség ellen. A népnevelők mondják el a dol­gozó parasztoknak, hogy a terv teljesítése törvény, az állammal szembeni elsőrendű kötelesség. Ezen keresztül lehet lemérni a né­pi demokráciához, a békéhez való viszonyt, hozzá állást­A beadási kötelezettség teljesí­tése szabadpiacot jelent. Nagy feladatokkal kellett meg­birkózni, amíg a legjobb növény- termelési gazdaságok közé küzdöt- ték fel magukat. Az elmúlt évben laza volt a munkafegyelem, nem volt szervezett munka. így az eredményük sem volt kielégítő. A pártszervezetet is újjászervezték, megerősítették, így szívós felvilá­gosító munkával újabb, lelkesebb munkára tudták serkenteni a gaz­daság dolgozóit. Megbüntették a fe­gyelmezetleneket, népszerűsítették az élenjáró dolgozókat és nem ma­radt el az eredmény. Az év elején 384 db jószág­gal rendelkezett a gazdaság, a félév végére ez a szám 628-ra növekedett, Az állattenyésztésben elért eredmények, a tavaszi, nyári mun­kák időben való elvégzése, a gaz­daság megváltozott munkáját, a dolgozók munkához való viszonyá­ban beállt változást, egészséges fejlődést tükrözi. A tavaszi mun­kát, aratást, cséplést az elsők kö­zött határidőre végezték el. 3 cséplőbrigád dolgozott. A Bredjuk-féle módszerrel dol­gozó brigád napi. teljesítménye 160— 17C százalék volt­Jó termést hozott a gondos munka. Ebben az évben 625 hold búzán átlagosan 1 mázsával ter­mett több, mint az egyénileg dol­gozó parasztoknál. NYÉSZTÖ és Hizlaló Vállalat so- mogyjádi üzemegységében bármer­re nézünk, Jisztaságot és rendet látni. Az üzemi konyha és az ét­kezde virágokkal van körülültet- ve. Németh Józsefné, Lók Tamás- né gondoskodtak arról, hogy a dolgozók tiszta, egészséges helyi­ségben fogyaszthassák el jóízű fa­latjaikat. A FlAZTATÓBAN sem találni szemetet és rendetlenséget. A szép fehérre kimeszelt kutricákban sok­száz kismalac ropogtatja a pörkölt­árpát. A kocák kint vannak a ka­rámban, a telep egyik lucernaföld­jén, csak szoptatásra eresztik be őket a malacokhoz. A zöldtakar­mánytól van is tejük bőven. Bozsi Lajos sertéstenyésztő brigádveze­tőnek 72. anyakoca van gondjára bízva. Amióta ő itt dolgozik, az elhullási átlag 3 százalékra csök­kent. A választási átlagsúly pedig 16.90 kg a tavalyi 13.30 kg-mal szemben. A kiváló munká­jáért dolgozó népünk állama má­jus 1-én 200 forint jutalomban ré­szesítette Bozsi Lajost. AZ EDDIGI EREDMÉNYEKKEL nem elégszenek meg a sertéste­nyésztő dolgozói. Még nagyobb szorgalommal és gondossággá.! ke­zelik az állatokat és a mennyiség mellett most már nagy gondot for­dítanak a minőségre is. A malacok I hetes korukig pirított árpát eszitek és szopnak. Egy hét után friss vízzel kevert pépet kapnak, melynek összetétele árpadara, ku­A Járási Pártbizottság 'hosszú időn keresztül figyelmen kívül hagyta a Kaiposmérőn fennálló hiá­nyosságokat- Nem nyújtott segít­séget a község vezetőinek mun­kájához, tehát felelős az ottani hibákért. Sürgősen ki kell küszö­bölnie ezt a hibát. Nem elég az, hogy idöíközönkint egynéhány percre beugranak a ta- I nácshoz, párszavas utasítást adnak s már mennek tovább. Tartózkod­janak többet kint a JB munka­társai, adjanak szervezési, mód- szerbeni segítséget a falu vezetői­nek, hogy sikeresen tudják végre­hajtani a párt- és az állami fel­adatokat. A tengődi állami gazdaság az állat- tenyésztési tervét 137, növénytermelési tervét pedig 103 százalékra teljesítette Látogatás a Somogy jádi sertéstenyésztő telepen A KAPOSVÁRI SERTÉSTE koricadara és korpa. De emellett zöld lucernát is kapnak. A szop­tató kocák takarmányát is szak­szerűen állítják össze. Minden ko­ca egy evésre félkiló kukoricada­rát, 1 kiló árpadarát, 1.5 kiló kor­pát, fél kiló lucernadarát, 3 deka húslisztet, 5 deka takarmánymészt és sót kap. Az anyakocák helyes kiválogatása érdekében az összes anyakocákat törzsszámmal jelölik meg és a malacok is ugyanezt a számot kapják. MINDEN KUTRICA oldalára egy kimutatást szegeitek ki, ame­lyen az anyakoca neve és száma van feltüntetve, ellés után a ki­mutatásra feltüntetik a leellett ma­lacok számát és élősúlyát és hány malacot fialt. így meg tudják állapítani a koca vehem-nevelő képességét. A fialás után 28 napra lemérik az összes malacokat és ebből a súlyból állapítják meg a kocák tejelőképességét. A malaco­kat 70 napos korukban szintén le­mérik, ebből a súlyból pedig meg­állapítják a malacok takarmány­értékesítő képességét, Ezzel a módszerrel válogatják ki a to- vábbtenyésztéshez szükséges és mindenféle szempontból alkalmas anyakocákat. A SOMOGY" JÁDI sertéste­nyésztőtelep dolgozói az eredmé­nyek további fokozása érdekében versenyre hívták ki a Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Válla­lat összes üzemegységeit és dolgo­zóit. 100 kh-on keresztsorosan ve­tettek árpát és 2.C9 mázsával több termett holdanként ezen a területen, mint ott, ahol egysorosán vetet­tek. A kukoricát 12.5 kh on kísér­letképp négyzetesen vetették, 6—8 mázsás terméstöbblet mu­tatkozik holdanként ezen a te­rületen, A tarlóhántást is elvégezték 100 százalékra. 320 hold másodnö­vényt vetettek, hogy pótolják a szálastakarmányt, biztosítsák a jószágok téli takarmányszükség­letét. A 32 hold salátamagnak kombájnnal való. aratását, cséplé- sét is megkezdték. A'trágyahordást befejezték, meg­kezdődött a vetőszántás. A dolgo­zók most már látják, hogy csak fegyelmezett, tervszerű munkával lehet eredményt elérni, ezért a pártszervezet segítségével ered­ményesen küzdenek a miniszter- tanács határozatának, a part és a kormány határozatának végrehaj­tásáért. Jó eredményeket értek el, de nem szabad megpihenni, hanem to­vábbra is a munkafegyelem meg­szilárdításával kell harcolni még magasabb eredményekért. Terjesz- szé'k a helyes munkamódszereket még tovább, hogy a következő évben még nagyobb eredmények­ről számolhassanak be. rr Ortiloson dolgoztak a népnevelők, 108 százalékra teljesítette a község a beadási kötelezettségét Őrtilos község tanácsa a párt- szervezet vezetésével időben ké­szült fel a gabonabegyüjtésre. Kísgyűléseken, gazdagyűléseken isertették a dolgozó parasztsággal a beadás teljesítéséről szóló tör­vényt, annak maradéktalan telje­sítése fontosságát, népnevelő mun­kával győzték meg a dolgozó pa­rasztságot. Munkájuk nem is maradt ered­ménytelenül. A község beadási kötelezettségét kenyérgabonából 108 százalékra teljesítette. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult Magyarics György 10 holdas dolgozó paraszt, aki az állam mai szembeni kötelezettségét 140 százalékra teljesítette. Iváncsícs János dolgozó pa raszt 151 százalékra tett ele get beadási kötelezettségének, de példát mutatott Vida István 5 holdas dolgozó paraszt is, aki 110 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét. Az állandó bizottság munkája, a vezetőség szemeélyes példamuta­tása is hozzájárult az eredmény­hez. Ahol szükséges volt, ott alkalmazták a törvényt. így bizto­sították, hogy Őrtilos község 100 százalékon felül teljesítette az ál­lammal szembeni kötelezettségét­Az álszent, alázatos álarc mögött az egykori kiskiráSy, zsaroló, goromba kulák maradt, aki ma a beadás szabotálásával károsította népünket — Megfsapta méltó büntetését Mezőlcsokonya községiben úgy be­szélnek a dolgozó parasztok Tóth K. Sándor kólákról, mint a leggyű- löUcbb ellenségről. K^vés ember akad a faluban, afci pe érezte volna Tóth kulák egykori kiskirályosko- dását, hisz őneki dolgoztak a falu­ban a legtöbben. Sok szegény, em­ber véres verejtéke árán szerezte 40 holdját és két házát. Különböző aljas eszközökkel zsa­rolja, zsákmányolta ki a dolgozó parasztokat. Az egyik házát mindig béribe adta ki a nincstelen ,,prole- tárc\knak‘‘, amiért búsás bért köve­telt és aki nem tudott fizetni azt könyörtelenül kilakoltatta Ilomor Ferenc a községi tanács elnöke gyűlölettel beszél arról, mi­kor Tóth kulák házában lakott és 60 napot robotolt a búinknak a leg­nagyobb dologidőben egy évi áren- dáért. A kuláknak kevés volt a 60 napi munka, .még nagyobb haszonra vágyott, de ezt már Homor Ferenc nem bírta ,ki és így kénytelen volt otthagyni a kulák házát. Gyakori parasztkizsákmányolási eszköze volt Tóth kuláknak a kölesönuzsora is. Jeszerniczki Miklósáé' még jól emlékszik arra az időre, mikor 200 pengőt kértek kölcsön Tóth kuláktól és visszafi?etéskor 40 szá­zalékos kamattal együtt kúlett fi­zetni a bujáknak. Az uzsorás ka­matból könnyén vásárolt autót, amelyen hasonszőrű barátjaival járt be Kaposvárra eldőzsölni a dolgo­zóiktól harácsolt' pénzt. Koczor Istivánnénak ökölbe szo­rul a kézé, mikor e!moi\dja: soha nem tudom elfelejteni mikor Tóth kuláknak arattunk, bogy kizsarolt bennünket. A nyári aratórész fejé­ben, még télen is robotoltunk néki. pedig nyáron minden percet ná'a kellett dolgozni. Almikor az arató­részt kértük, akkor a magtárból, ahol külön garmadáiba volt öntöz­ve a másod és harmadrendű búza, a leggyengébb minőségűből akarta kiadni azt. Csak a hosszan tartó ve­szekedés után volt hajlandó kimérni tiszta gabonát. A kuláknak a fia megjegyezte ekkor lenézően, ,,na, jövőre nem tudomi mit fogtok za­báim, de mitő lünk nem kaptok ke­nyeret, neim kelletek aratónak.“ iMikor a zab aratása következett, a férjem elment a kulákhoz es kérte, hogy pénzzel fizesse ki a zab aratását, miivel nagyon rossz volt a zab. a kulák karót ragadott úgy zavarta ki az udvarból és azt ordította: te koldus, hiszen én adok neked kenyeret s még szól­ni mersz... így gyalázla meg Tóth kulák azokat az egyszerű, becsületes dol­gozókat, akik éhbérért dolgoztak neki, akiknek a munkája eredmé­nyébő,; duzzadt a zsebe. A felszabadulás után a kulák- korlátozással azonban, Tóthnak Is mindjobban elveszett a hatalma a faluban. Az egykori robotosai föl­dit. házat kaiptak a néipi demokiá- ciá-ól és n8m szőrű tak a kulikra Semmiért. Most már nem tudott olcsó munkaerőt szerezni, mert tOn- kP sem, hagyta magát kizsákmá­nyolni. Ő is mi ad jobban érezte, hogy a dolgozók vannak hatalmon és ez fáj neki. Most már, hogy a régi eszközeivel nem tudott ártani a dolgozóknak taktikát változtatott ő is, mind a többi cinkostársai. Az első félévre neimi adta be idő­ben a kötelező hfzotisertéet, így riavaszkodott, spekulált, hogy ki­bújjon a közteíheryiselés alól- A tanács rájött a ku ák ravaszságára és alkalmazta vele szembeni a tör­vényt. Kiszabtak rá 49J0 forint kártérítést és már be is hajtották tőle. Ez azonban nem riasztotta vissza a kulákot sötét tervei meg­valósításától, hanemi tovább igye­kezett káros tevékenységet kifejte­ni- A csépié» ideje alatt .íiiaadóan azt hangoztatta a faluban, hogy neun termett gabonája, nem .tucja beadását teljesíteni, de ezzel pró- bá ta a dolgozó parasztokat is le­beszélni a beadás teljesítésiről. Mi­kor a tanács felszólította, hogy tel­jesítse beadását, szembeszállt a törvénnyel és megtagadta a beadást. Azt ha­zudta, hogy nincs még egy rántásra való lisztje sem. Állandóan sírt, sopánkodó t, gon­dolva, hogy majd ezzel az r,j*atos- kodással félrevezeti a "an tetet. A tanács most is világosa» .'elismerte a kulák hamis tervét és kimentek hozzá elszámoltatni. A vizsgálat so­rán megtaláltak nála a KumríL&n egy zsák búzalisztet, ameiyne* a tetején kukoricád,ara vo't, Kft és fél zsák liszt pedig a sütő‘'ok nő a;á volt rejtve. Árpát egy zsákká' a szénáspajtában a széna alá, »22 ki­lót pedig bárom zsákban különböző helyekre dugott el. Találtak még eldugva nála 240 kiló búzát és 122 kiló rozsot. A kukoricagóréban hat nagyivóka ánp.a és búza volt "ssza- keverve pelyvával, amelyből kitisz­títva 78 kiló tiszta szem ií>U ki. A pajtában két véka búza volt pelyvával összekeverve. „Amerika hangját“ halgatta szor­galmasan a kulák, erőt merített a rétmlhlír terjesztéséhez és a sztec- I tálasokhoz. Azt várta_, hogy majd jönnek az amerikaiak ,ik'k segí­tenek nekilv visszaszerezni 1 haja ­mat és újra ráülhetnek a dolgozók nyakára. Tóth kulák terve azonban fiisbe ment, mert akiket várt, ahelyett moot Koczoraé és .Tezerniczkbié tan rs- tagok mentek hozzá, azok akiiét va amikor kizsarolt és megalázott és szigorúan felelősségi“ vonták bűnös munkájáért. Ez.'k a dolgo­zó paraisztasszonyok most megve­téssel hallgatták a meg'Já -kodó, siránkazó, ravasz kaláka* A dolgozók törvénye pedig ki­szabta Tóth Uniókra -a megérJrme’t büntetést, 10 hónaipi börtönre, 5000 forint vagyonelkobzásra és 3000 fo­rint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom