Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

VLLAí? PROLETÁRJA!

A kaposvári pártbizottság munkája az ifjúság között

Nemes vetélkedés

A csoport győzelme

| A MAGYAR DŐL

GOZ(

IRTJA MEGY

^erPÁRTBf:

ZOTTSÄGÄNAK LAPJA

IX. évfolyam, 201. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Csütörtök, 1952 augusztus 23.

A

Szovjetunié Moniinunista (bolsevik) B® sí r j Központi Bizottság;« titkárságának határozata

Moszkva, augusztus 26. (TASZSZ.)

A „Pravda“ augusztus 26 i száma közli a' Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága títkáráságának az összes területi és határterületi bizottságokhoz, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaihoz szóló kővetkező határozatát:

„A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága kötelességévé teszi önöknek, hogy széles körben vitassák meg az új ötéves tervnek és a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. A megvitatást lehetőleg az alapszervezeteknél kezdjék, A megvitatásba be kell vonni a párt összes tagjait és tagjelöltjét és biztosítani kell a bírálat teljes szabadságát. A pártsajtónak mind a helyeslő, mind a bíráló cikkeket közölni kell“.

A „Pravda“ szerkesztősége egyben felhívást intézett a pártszervezetekhez és az egyes elvtársakhoz, vegyenek részt a kongresszus kérdéseinek megvitatásában és erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzéseiket juttassák el a ,,Pravdádhoz.

a

Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában

IV. Sz. Hruscsev elvtárs beszámolójának tézisei

Moszkva, aug. 26. (TASZSZ.)

A „Pravda” közli N. Sz. Hrus- csev beszámolójának téziseit az SZK(b)P XlX. kongresszusára a következő címmel: „Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában“.

Az SZK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülnek átvizsgálásra a párt

szervezeti szabályzatának kiegészítései és módosításai. Ezeket a kiegészítéseket és módosításokat az tette szükségessé, hogy a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a párt- építés terén elért tapasztalatokat, amelyeket a párt a XVIII. kongresszus óta eltelt időben szerzett.

1. A párt új elnevezéséről és meghatározásáról és a párt legfőbb feladatairól

Felmerült Pártunk elnevezése omtosabb meghatározásának

ziikségessége. A Szovjetunió kommunista (bolsevik) Pártját élszerű ezentúl a „Szovjetunió kommunista Pártjáénak nevezni, igyelembevéve azt, hogy 1. a árfnak ez az elnevezése — a Szovjetunió Kommunista Pártja“ - pontosabb elnevezés; 2. az többi időben már nem szüksé- eis megtartani a párt kettős ne- ét — a kommunistát és a bolse- ikot — mivel a „kommunista" és bolsevik“ szavaik ugyanazt a táraimat fejezik ki.

A párt szervezeti szabályzata Iső fejezetének ezt a címet kell dni: „A párt. Párttagok, köteles- égeik és jogaik." Célszerű a pártigok jogainak és kötelességeinek árgyalása előtt e fejezet első pa- agrafusában röviden meghatároz- i a Szovjetunió Kommunista Pártit és legfőbb feladatait, neveze- esen:

„A Szovjetunió Kommunista pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett, önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeiképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, bogy a szocializmusból a kom imunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben".

Az előadottakkal kapcsolatban

a szervezeti szabályzatnak ne legyen bevezető része.

2. Ki lehet a párt tagja

Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatnak azt a paragrafusát, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkesszük meg:

„2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programját és szervezeti szabályzatát tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s

3. A párttagok

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezeti szabályzatban kimerítőbben kell meghatározni a párttagok kötelességeit.

Mindenekelőtt be kell iktatni a párttagok kötelességeiről szóló paragrafusba, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén. A párt egységén való őrködés a párttag legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttagok kötelességednek felsorolása ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik.

Hogy még magasabbra emeljük a párttagság élenjáró szerepét a kommunizmus építésében és aktivitását a pártszervezetek életében és munkájában mutatkozó hiányosságok és káros jelenségek elleni harcban, a párttagok kötelességeiről szóló paragrafust új pontokkal kell kiegészíteni.

Megjegyzendő, hogy nem kevés olyan párttag van, aki formálisan, passzívan kezeli a párthatározatok végrehajtását. Ez nagy hiba, amely ellen a pártnak határozottan harcolnia kell, mert a kommunistáknak a párthatározatok iránt elfoglalt ilyen álláspontja gyengíti a párt harckészségét. A szervezeti | szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagok kötelesek tevékenyen harcolni a párthatározatok megvalósításáért és hogy a kommunistáknak a párthatározatokhoz való passzív és formális viszonya összegyezteijhetetlen a párttagsággal.

A másik hiba, ami előfordul pártunkban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hivégréhajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot".

A szervezeti szabályzatban annak kiemelése, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, aki a Szovjetunió polgára — megszilárdítja a párt elért vívmányait és kifejezi azt a tételt, hogy a kommunista párt a. munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll.

Országunkban a szocializmus győzelmének eredményeképpen megszűnték a kizsákmányoló osztályok, ember embert nem zsákmányol ki. A szovjet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége.

A kommunista pártra a kommunista társadalom építése terén háruló új feladatok megkövetelik, hogy a párt tagjai fokozottan felelősek legyenek a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról szóló paragrafus javasolt új megfogalmazása rámutat, hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, hanem tevékenyen segíti annak megvalósítását és végrehajtja a párt minden határozatát.

kötelességeiről

szi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy pedig a vezetők számára. A párt nem békélhet meg az ilyen uras- kodó, párteüenes elképzeléssel. Ezt a hibát határozottan ki kell irtanunk, mivel aláássa a párt- és az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az állam érdekeinek. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy pártunknak egy a fegyelme, egy törvénye van az összes kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuktól és hogy a párt- és az állami fegyelem megszegése összegyez- tctbetetlen a párttagsággal.

Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban elnyomják az alulról jövő kritikát. A párt mindig hatalmas jelentőséget tu- lajdoníttott az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában való látszat- siker elleni harcban mutatkozó hiányosságok feltárásának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálat jelentőségének megmagyarázása egyedül nem elegendő. Erélyes harcot kell folytatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn és hogy az, aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és magasztalás sál helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban.

Ezzel kapcsőlatban meg kell mondani, hogy a kommunisták egy

része körében az a káros vélemény kapott lábra, hogy a párttagoknak nem kell jelentést tenniök a párt_ vezető szerveinek a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról. Nem ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a vezető pártszerveik, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását azzal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen. A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármely pártforumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. Mint látható, ez nem elégséges. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet -nélküli közölni a vezető pártszervekkel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat, azokkal szemben pedig, akik megákadályozzák a párt tagját ennek a kötelességének teljesítésében, a szervezeti szabályzatban ki kell mondani, hogy az ilyen személyeket szigorúan meg kell büntetni, mint a párt akaratának megszegőit.

A továbbiakban nagy hiba — amely elterjedt a kommunisták egy része között — az igazság nak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták sorait. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, . hogy a kommunista hazug magatartása a párttal szemben, a párt félrevezetése, a legsúlyosabb bűn és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Amellett sem lehet elmenni, hogy a kommunisták körében elég széles körben elterjedtek a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a párt- és államtitok kí- fecsegése. Á politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elő kell írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Végül el kell ismerni, hogy sok- párt-, szovjet- és gazdasági szer j vezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amiiikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos, hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze sincs a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatiban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be kell venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összegyeztethetetlen

a párttagsággal.

Az elmondottakból kiindulva szükséges:

1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait a párttagok kötelességeiről, mégpedig:

„3. A PÁRTTAG KÖTELESSÉGE, HOGY:

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt harcképességét és ezért ösz- szeegyeztetihetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezető és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak, s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség, az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot, s hivalkodással és magasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyeikre való tokintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket, s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelességei teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét,