Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
J7//9 PROLETÁRJA/ EG YE SÜL JE TELE/ Hagy segítséget nyírit Horváth Márton eívtárs K. V.-üIésen tartott heszámoiéia a kadartúti párimetöség munkájában A RÉPÁSPUSZTAI PÉLDA ... Diákok az építkezésen IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. Az egyedüli helyes út A megye termelöcsoport jainak nagy részétben befejezésihez közeledik az idei termés cséiplós®. Gazdagom ontják a kévék az aranyló búzaszemeket, busásan fizeti vissza a föld a ráfordított munkát. Ahol időben elvégezték a talajművelőst, bátran alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikát, mimes ok panaszra. Magas terméseredményekben mutatkozik meg az új alkalmazása. S bátran nyúltak az új alkalmazásához a megye termelőszövetkezeti csoportjai, szakítva ® régivel, eldobva a régit, a maradit. Uj módon gazdálkodnak a szó ciaüsta mezőgazdaság élharcosai, s alig van a megyében ma már olyan csoport, ahol nem alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikai módszereket- Ennek eredménye, hogy a termelőcsoportok nagy többségében lő—20 százalékkal termeti többet a föld, minit az egyénileg, sí kisüzemi gazdálkodó dolgozó parasztok földje. Mezötcso'konya községben a Béke termelőszövetkezeti csoport 10 mázsás termésátlagot ért el búzából, ■n-z egyénileg gazdálkodók 7—8 mázsás termésátlagával szemben. A homokiszentgyörgyi Petőfi termelőcsoport keresztsoros búzavetése 7 mázsával hozotti többet hol- dankint. mint a régi módszer szerint .vetett tarillet. AJtőhprki Győző tsz kerPszIsoros búzáv-tése 3.25 mázsáival termett többet, mind az egyirányú vetési terület. '12 mázsás termésátlaguk magasan fölötte van «a egyéniek 9 mázsás termésátlagának. Mindaz, amit a szövetkezés előnyeiről hallaná lehetett évközben, most válik élő valósággá- A modern gépek használata, az agrotechnikai módszerek alkalmazása, a föld gondos megművelése, a szem- veszteség, a fegyelem, az új úton járó dolgozó parasztok összefogása, lemérhető a közös gazdálkodás levin éseredménye in. Figyelemmel kísérték a megye dolgozó parasztjai w termelöcsoport munkáját e igen sokan tettek számvetést a csoportlagok jövedelme é's 6aját jövedelmük között, összehasonlították, a maguk termésátlagait a Ierme 1 öcsoportok termésátlagaival. Termelőcsoportjaink bátran állják az összehasonlítást és nPgy többségük példamutató munkájával kivívta- a ma még egyénileg dolgozó parasztjaink megbecsülését. De nemcsak a magas terméseredményekkel mulattak példát termelőcsoportjaink, hanem *»z állam iránti kötelezettségek teljesítésével is. A cséplés befejezésével egyidejűleg termelőcsoportjaink büszkén jelentik: teljesítettük állam iránti kötelezettségünket, ezzel háláljuk meg népi államunknak mindiazt a sok segítséget, támogatást, »melyben részesített bennünket. Élő példaként áll az egyénileg dolgozó parasztok előtt ma már, hogy a modem gépek használata, az agrotechnikai módszerek alkalmazása, a föld gondos megművelése megsokszorozza a termésátlagot. Látják azt,- hogyan válik a termelőszövetkezeti csoportokban a gépi munki» használatával egyre könynyebbé a munka. Látják, bogy a csoportokban dolgoz óiknak mennyivel magasabb jövedelmük, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Egvre többen ismerik fel » mi megyénkben is a nagyüzemi gazdálkodás előenyeit és egyre több dolgozó parasztban vetődik fel a termelőszövetkezeti csoportba való belépésnek gondolata. Látják azt, hogy az új termelési eljárások, sok-lsok mázsáival gyarapítják a csoport terméseredményeit, az egyedi takarmányozás, az állattenyésztés terén bevezetett új módszerek, a háromszori fejes, hogyan növelik a tejhozaimot- Látják (azt, hogy az egyéni gazdálkodás korlátáitól megszabadult parasztok hogyan válnak a termelés mestereivé, megbecsült tagjaivá a csoportnak. Látják azt, hogy a csoportokban milyen hatalmas lehetőségek vaunak a tanulásra, a művelődésre, ,s mindenki érvényesíteni tudja képességeit. Egyre többen ismerik fel, hogy miért gazdaságosabb és jövedelmezőbb a szövetkezeti termelés, mint a kis parcellán való bajlódás. S ennek a felismerésnek eredménye, hatása megmutatkozik abban, hogy a meglévő terme 1 <icsoportok mellett egész sor községbe^ új csoportok <i?T> v?r* "3 p J r> rj c-nlron kérik felvételüket a meglévő termelőcsoport-okban. 1948 őszén kezdte bontogatni szárnyát az új, három termelőcsoport alakult a megyében és ezeknek a száma 1949 tavaszára 17-re szaporodott. 1950-ben már 82. 1951-ben 141, jelenleg 214 III. típusú, 77 I. típusú termelőszövetkezeti csoport működik. 100.000 hold földön, több mint 17 ezer taggal. Női és egyre gyarapodik azok nak a száma, akik az új útat választják. ' Sántos községben pár nappal ez előtt Horváth József 14 holdas. Kis<péter János 11 holdas, Hegedűs János 15 holdas közép-parasztok, 32 családdal előkészítő bizottságot alakítottak. Egyedül a kaposvári járásban- három új termelőcsoport alakult pár nap miatt, s nincs olyan járása a megyének, ahol ne lenne előkészítő bizottság. A meglévő csoportok eredményei, a szervezettség, az állam irániti kötelezettségek példamutató teljesítése, a működési szabályzat betartása, a növénytermelés színvonalának állandó növelése, az egyre erősebbé váló szövetkezeti fegyelem, vonzzák a ma még kívülálló dolgozó parasztokat. Csak az a termelőszövetkezeti csoport tudja növelni eddig elért eredményeit, ahol mindezek megvannak. A mi megyénkben is folynak a termelőszövetkezetek látogatásai, s a csoportban látottak, aiz ott tapasztaltak alapjára dönti el magában visszavonhatatlanul nagyon sok dolgozó paraszt, hogy az új útat választja e. Termelőcsoport- jaink megtisztelő feladata, hogy a saját példájuk megmutatásán keresztül, elért eredményeik tudatosításán keresztül elősegítsék sok dolgozó parasztnak az egyetlen, helyes útra való rátérését. ÁRA 50 FILLÉR Személyes piamulafai, jó népnevelemunkával bizlosíP lón az eredményi Jákó községben gyorsan halad a cséplés. A falu dolgozó parasztjai a cséplőgéptől a raktárba viszik kőtelező gabonájukat, bizonyítékául annak, hogy jó hazafiak, hogy az egész dolgozó nép érdekét saját érdeküknek tekintik. Jákón nincs egyetlen, olyan dolgozó panaszt sem, aki elcsépelt, és niem telt volna eleget beadási kötelezettségének. Nem nehéz megtudni az eredmény titkát. A község vezetői személyes példamutatással teremtettek biztos alapot a munkának, amelyre azután bátran építhettek. A párttagok. tanácstagok elsők közölt szállították be tartozásukat, hogy példájukat a falu valamennyi becsületes parasztja kövesse. Boda Imre elvtársnak 7 hold földje van és mint kommunista, nemcsak másoknak beszél a beadás jelentőségéről, hanem maga is az elsők között teljesített. Hasonlóképpen, Susies Mátyás, Orbán József, akik mint tanácstagok, a cséplőgéptől tettek eleget gabona beadási kötelezettségüknek. A személyes ipéldamutatas mellett nem feledkeztek meg a jó népnevelő munkáról sem. A párt- szervezet és a tanács a csépeltető gazdákhoz népnevelőket küldött egy-két, nappal a cséplés előtt, hogy beszélgessenek ,a jó és gyors beadás jelentőségéről.< Arról, hogy mit jelent aa egési dolgozó népnek, a kOZátgjbk, -derniu JÉiéitt az égycs d.olgoaf) parasZiniak is. Itt esett szó a 62af^uípiacról!, a (felesleges gabona értékesítéséről, egész dolgozó népünk jövő évi kenyerének biztosításáról. És a jó népnevelő munkának, a személyes példamutatásnak megvan! az eredménye: nincs egyetlen hátralékos gazda sem a községben. Jó népnevelőmunka segíti a begyűjtést Sántoson Sántosora már az aratás idején elkészítették a 2 cséplőgép) beosztását, megszervezték a népnevelő munkát. A cséplőgépeknél mindig •van begyűjtési felelős. A pártszervezet irányításával a tanács biztosítja, hogy a csépeltető dolgozó parasztokat felkeressék otthonukban, utána a cséplőgépnél és felvilágosítsák ő^et a begyűjtési terv teljesítésének fontosságáról. A nyilvántartás naprakész állapotát úgy biztosították, hogy minden reggel ösz- szeegyeztetik a begyüjtőhe'yről érkező vételi-jegyeket a cséplési eredménylappal, így megállapítást nyer, ki csépelt el és ki nem teljesítette beadási kötelezettségét. Ezt továbbítják a népnevelőknek, akik ismét felkeresik a gazdát, felhívják a figyelmet arra, hogy a mulasztókat -bünteti a törvény. Az agitáció« munka során emlékeztetnek arra, hogy a tervifelbontásnál mindenki aláírásával tett ígéretet, hogy melyik terményféleségből. hogyan teljesíti beadási előirányzatát. Az élenjáró dolgozó parasztok példamutatásáról beszélgetnek a gazdákkal, rámutatnak; ,ha mindenki követi példájukat, akkor a cséplés befejezése után biztosítva lesz a szabadpiac, ami mindenkinek egyéni érdeke is. Ilyen népnevelő munka mellett a község dolgozói nem maradnak adósai a nép államának, amelytől földet, villanyt kaptak és az 5 éves terv során lübbtanerős iskolát és hizlaldát fognak kapni. Július 30-ig kenyérgabonából 80, takarmánygabonából pedig 82 százalékra teljesítették tervüket. PÉNTEK, 4952 AUGUSZTUS 1(Dlcj&iég.tákLa GABONABEADÁSBAN ÉLENJÁRNAK Id. Porga János 10 holdas, Kötcse Szabó Ferenc Somogyudvarhelv lij. cryergyel Pál 3 holdas, Rinyaujlak Szüle Ádám 5 holdas Heresznve Kisbéci László Somogyudvarhely Cser Londí Mihály 5 holdasiKutas Barta Ernő 5 holdas, Bize Szigeti Gyula 8 holdas, Ságvár Káplár István 6 holdas Berzence Somlyók Ferenc 5 holdas, Babócsa Hamusics János 3 holdas, Őrtilos Rítecz József 11 holdas Gyékényes Berki Ferenc 2 holdas Í3olhó Magyarícs György 6 holdas, Őrtilos Pintér László 2 holdas, Berzence Tóth György 8 holdas, Kutas Kolics József 5 holdas Bolhó 515 százalék 300 százalék 288 százalék 287 százalék 270 százalék 240 százalék 200 százalék 180 százalék 170 százalék 160 százalék 155 százalék 150 százalék 150 százalék 140 százalék 140 százalék 133 százalék 123 százalék Fokozzuk a begyűjtést, íarlóhántást, másodvetést Somogy megye dolgozó parasztjainak többsége megértette a gyors begyűjtés jelentőségét. A helyi tanácsok jóval a betakarítás kezdete előtt gondoskodtak arról, hogy a dolgozó parasztok megismerjék a begyűjtési törvényt, amely kötelességeiket és jogaikat is részletesen megszabja. A beadás tehát megyeszerte szé- iradu't, de a jji, kezdet után járási éf községi tanáo3 marcali járásban jedményekkel és csurgói já- áját követte ’je a gabönáhe- gyiijtéSben : í~ Fonyód, 2. Csurgó, 3. Marcali, 4. Barcs, 5. Tab, 6■ Siófok, 7. Nagyakid, 8. Kaposvár. A gabona-begyűjtés mellett megyénk nem maradhat le a hízotl- sertésbeadásban sem. Tanácsaink további jó munkáján miúlik.. hogy .milyen eredményt érünk el a hf- zottseitésbeadásban. Járásaink sorrendje: 1. Siófok, 2. Tab, 3. Fonyód, 4. Marcali, 5. Csurgó, 6. Kaposvár■ 7. Nagyatád, 8. Barcs. A tarlóhántás, másodvetés mun- inessze elmaradtunk a többi öl. Községi és járási taná- komobjBdüiM^ éz feladatok hjHMBBk»- n h'őpvosi’S7üböljék, hogy a tar- másodvetést sikerre vi- hátralévö rövid idő alatt. TimWánlás, másodvetés .miunkáiban -a járások sorrendje: 1. Taify. 2. Kaposvár, 3. Nagyatád, 4. Siófok, 5. Csurgó, 6. Fonyódi, 7. Barcs, 8. Marcali. így értük el eredményeinket LEVELEK KERCSELIGETRŐL Tóth Márton járási tanácstag írja: ,,Kercseligeten 12 hold földön ■gazdálkodom. Földem semmivel sem jobb .minőségű mint a többi gazdáé, hogy mégis jobb eredményt értem ül, annak a következő a- magyarázata: A múlt évben a tai'lóhántást az aratás után 2 napra, a' vetőszántást szeptember közepén végeztem el és .mindjárt a búzámat is elvetettem. Mondták ugyan egyesek, hogy hiába vetek, nem kel ki a szárazság miatt, én azonban nem hallgattam rájuk, a vetést szeptember 18-ig befejez- tetei, ez azt eredményezte, hogy 26 mázsa 34 kiló búzát csépeltem 3 hold földemről akkor, amikor a községi átlagtermés 6 mázsa búzából. Tavasziárpa vetésem alá a földet a múlt év -októberében elkészítettem. Mélyen szántottam és február 26-án elvetettem, llymódon tavaszi árpából 10 mázsa és* 1 kiló az átlagtermésem, míg a községé 7 nur zsa. Az őszibúzánál is és ® tavaszi- árpánál is a csávázási az előírásnak megfelelően, rézgáliccal végeztem s a növényápolási munkákkal időben készen lelteim. Kovács János kisparaszt így számol be munkájáról: 'Minden munkát a minisztertanács határozata szerint végeztem el. Az aratás után negyedik napon megkezdtem és befejeztem a tarlóhán- lást, -majd szeptember első napjaiban ,a rozs alá, szeptember 10-e bőrül pedig a búza alá 24 centiméter mélyen keverő, 'illetve vetőszántást végeztem- Előzőleg a tarlóhámt- tás után 'jól érett trágyát szórtam földemre s csak azután végeztem el a- trágya alászántását. Nem feledkeztem meg a vetőmag előírás- szerű csávázásáró] eem. Tavasszal elvégeztem az acatolást j®. Jó munkám jutalma nem maradit el. Búzáiból 927 kiló, rozsból 10 mázsa és 82 kiló az átlagtermésem. Könnyén teljesítettem a beadási kötelezettségemet, maradt bőségesen a -családom számára és vetőmagom is.“ Szalai József középparaszt írja: Tévedtek azok az emberek, akik azt jósolták nekem s néhány gaz- d »társamnak, hogy porba vetünk, nem lesz termésünk. Mindem munkát a minisztertanács határozatár ban megjelölt módon végeztem el. A tarlóhántást nyomban az befejezése után, s a rozs alá a vetőszántási 24 cm mélyen végeztem és utána mindjárt elvetettem. A búza alá a vetőszántást szeptember közepe táján végeztem el, s utána hamarosan a búzavetést. Az utasítás behajtásának jutalma a termés,Sr edméngemb e,n mutaflcoz ott meg. Nekem átlagosan 997 kiló búzatermésem, 697 kiló rozsteivnésem és 918 kiló tov'rszidr [xi terméseim volt, jóval a községi átlagtermés felett. így tehát annak ellenére, hogy a rozsnál mintegy 25 száear lék fagykárom volt, könnyen teljesítettem beadási kök le zeit ségem e t és bemen maradt olyan felesleges gabonám, amit a szabadpiacon fogok értékesíteni, ha községünk ,megkapja azt.
