Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

kommunizmus épülő szocializmus Épülő A SZOVJET NÉP HŐSTETTE Az orosz emberek hosszú év­századokon át ábrándoztak a Volga és a Don egyesítéséről. Már I. Péter is táplált ilyen áb­rándokat. Ánj csak a sztálini korban, csak a szovjet nép válthatta valóra e nagyszerű ábrándot. S a csatorna nem egészen négy év alatt fel­épült. A szovjet nép 1952 július 11-én hazája és a világ történeté­nek lapjaira felírta az embernek a természet felett aratott új győzel­mét, a tudomány és az alkotó munka új diadalát. A nagy szocialista tengeri ha- taiom csatornákkal öt tengert egyesített: a Fehér-, a Fekete-, a Balti-, a Káspi- és az Azovi-ten gert. A nagy szocialista ipari hatalom óriási gépeket állított elő, ame lyek megkönnyítették az ember munkáját és óriási lendületet ad­tak a földkiemelés munkálatai­nak. Régebben a hasonló építke zéseken a munkáknak ez a része volt a legnehezebb. A nagy szocialista folyami ha­talom új viziutakat teremtett, amelyek megsokszorozzák az óri­ási folyamok jelentőségét. A nagy szocialista kolhozhata­lom sokmíllíó hektár aszályos te­rületet hódított el a természettől és virágzó mezőgazdaságot terem­tett az egykori pusztaságokon. A nagy szocialista energetikai hatalom újabb turbinákat helye­zett üzembe, hogy még fényeseb­ben ragyogjanak a kommunizmus fényei, hogy még több energiát kapjanak a munkagépek és a kom bájno'k. Július 11-e örömünnepe volt minden szovjet embernek Július 11-e ezért volt minden szovjet ember örömiinnepe. Ezért várták a szovjet emberek és ba­rátai a világ minden részében fe­szült izgalommal a Volga—Don csatorna építkezésének befejező sét, a kommunizmus építkezései közül az elsőszülöttnek világrajö­vetelét. A szovjet emberek nemcsak az új híreket várták és nemcsak any- nvit tettek, hogy megjelölték a térképen a Don vízének haladásé1 a Volga felé. Munkájukkal hozzá is járultak e nagy építkezéshez. Minden dolgozó közösség, minden család büszkeséggel beszélt róla, hogy a hajózható csatorna, a cimijanszki tenger, s a cimljanszki vizierőmű megteremtésében része volt a Volgától és a Dontól óriási távolságban élő embereknek is. Mennyi munkát fordított a szovjet néo azoknak az óriási gépeknek megalkotására, amelyek nélkül nem lehetett volna ennyire rövid idő alatt valóraváltani a Volga és a Don egyesítésének tervét. A hí­res „ES—14/65“-ös lépkedő exka­vátor megteremtésében Szverd- lovszk, Moszkva, Leningrád, Har­kov, Jaroszlavlj, Taskent, Mag- nyitogorszk és Gorkij gyárai egy aránt részvettek. Erről az óriás- gépről, amelyet ma már minden úttörő ismer, költeményeket és dalokat írtak. A földszivattyúnak ennek a földönjáró hajónak létre­hozásában, amely maga után ve zefi a vizet, része van Moszkvá­nak és Leníngrádnak, Sztálin grádnak és Gorkijnak, az Uralnak és Ukrajnának. Ezernyi üzem járult hozzá a Volga—Don-csatorna megteremtéséhez Vlagyimir Iljics Lenin és Joszif Visszárionovics Sztálin már a szovjet állam fennállásának első éveiben kutatómunkálatokat vé geztetett szovjet mérnökökkel r Volga és a Don között- A szovjet nép már a Nagy Honvédő Háború előtt mind elhatározott dologról beszélt a két nagy orosz folyó egyesítéséről és csak a háború szakította félbe néhány évre az előkészítő munkálatokat azokon a helyeken, ahol immár zöldelő fia­tal erdősávok között fenséges nyugalommal ömlik egybe a Vol­ga anyácska és a csendes Don vi ze. A Volga—Don csatorna építői­nek hőstette egyenes folytatása írta: Jevgenyij Dolmatovszkij volt azoknak a hőstetteknek, me­lyeket Sztálingrád védői vittek véghez. Az önfeláldozás és a hő siesség a szovjet emberek maga­tartási szabályává vált. Az épít­kezés krónikájában azonban nem szabad valami különleges, roman­tikus hőstetteket keresni, A nagy építkezésen új romantika szüle­tett meg. Több mint harminc kü­lönféle szakmában dolgozó mun kás a csatorna megteremtése so­rán művészetté magasztosította a munkát. Százezer kilométeres mozgalom: ez a gépkocsivezetők romantikája. Millió, meg millió köbméter kiemelt főid: íme a kot­rógépkezelők romantikája. A ho­mokos talajon felépíteni a cim­ljanszki gátat: ez meg a hidrotech- nikusok romantikája. Óriásgépe­ket alkotni, amely segítségével az építők példátlanul rövid idő alatt megépíthetik a csatornát! Ilyen romantika élt a feltalálókban, a gépkezelőkben és a mérnökök­ben! A volga—doni győzelem nem a gépek győzelme volt, hanem első- soroan az ember győzelme. Az embgrek tettek csodákat és a gépek csak segítettek nekik, Ilii barátaik, engedelmes kezeik vol­tak. A munkások a kommunizmus nagy építkezésén a munka köl­tőivé lettek. Tegnap még ezt mondták: a nagy építkezés át fogja alakítani az aszályos sztyeppék természe­tét- Ma pedig, hamarabb talán, mint legmerészebb álmainkban is remélhettük volna, elmondhatjuk, hogy a Volga—Don csatorna már­is megváltoztatta a szovjet or­szág aszályos déli részének arcu­latát. Kivirult a sztyeppe, nem sárga többé, mint volt régen, ha­Atbániában pezsgő, Jiüíktető- len­dülettel folyik -a szocializmus épí­tése. Az üzemek, gyárak dolgozói előirányzataik túlteljesítésével har­col nők azért, hogy meggyorsítsák az ország iparosodását, s hogy egyre több és olcsóbb iparcikkel lássák e,l az ország dolgozó parasztságát. A szocializmus építés0 a munkás- paraszt szövetség állandó erősödé­se jegyében nagy léptekkel halad előre. Ennek a Szövetségnek a szi­lárdságáról tanúskodik a dolgozó parasztság lelkes versenymozgalma is a galbonabeadás határidőelőtti teljesítése érdekében. Minden falu­ban, minden szérűn ott találjuk a jelszót: ,,,Az első cséjplést a hazá­nak!“ S ez a jelszó nap mint nap eleven valósággá válik. A megrakott szekérsorok már a szérűről indul­nak a begyűjtő állomások felé. „BÉKEKARAVÁNOK“ A begyűjtési versenyben ragyogó példát mutatnak a termelőszövet­kezetek. A kozarei (LuSnya-körzet) termelőszövetkezet például június 18-án kezdte meg a cséplést és más­nap reggel már 300 mázsa búzát indított el a begyűjtő állomásra, maradéktalanul teljesítve kötelezett­ségét. nem élénkzöld. S méghozzá — jú­liusban. Júliusban — a Volga és a Don között! A Káspi- és Fekete­tenger kipárolgásából soha nem jutott eső a sztálingrádi sztyeppé­nek. Most meg bő esőzések van­nak itt! Az ember szeretné hin­ni, hogy már ,a cimljanszki tenger párájából születtek az esőfelhők. Szeretné hinni, hogy ez már nem a természet szeszélye, hanem az ember akaratának teljesedése. A természet e nagyszabású átalakítása egyetlen célt szolgál: az emberek boldogságát A szovjet ifjúság joggal büszke arra, hogy segített világrahozni a kommunizmus nagy építkezéseinek elsőszülöttjét. A komszomol-tagok valamennyi munkahelyen merész, ügyes szak­embereknek, a pártszervezetek hű segítőtársainak bizonyultak. A fia fal munkások lelkesen sajátítot­ták el az-új technikát, tanultak és mesterekké váltak. Jó hírnevet vívtak ki maguknak azok a fiatal mérnökök is, akik egyenesen az egyetem padjaiból kerültek az építkezésre. Megszületett tehát a kommu­nizmus nagy építkezéseinek első­szülöttje! A nagy víziút, amely a sztálini tervek nyomán valósult meg és amely a nagy Lenin nevét kapta, elkészült! Valóravált az orosz nép évszázados álma. A hatalmas szocialista haza kö­szönetét mond érte építő fiainak! A szovjet emberek szíve büszke­séggel telik meg. Büszkék orszá­gukra, pártjukra, S szívük túl­áradó szeretettel telik meg a kom­munizmus nagy megalkotója, épí­tője: a nagy Sztálin iránt! Nagyszerű" példáját adja lángoló hazafiasságának az ország egyéni­leg gazdálkodó parasztsága is. Ba­rát körzetében például már a cséplés első napjaiban 16 „béke karaván]“ indult ©1 a szérűkről. A körzetben iDrasovica és Kis-Taipía falvak dolgozó parasztjai járnak az élen, akik határidő előtt befejezték az aratást, a felhordást és az első na­pokban már 160 egyénileg gazdál­kodó paraszt teljesítette az állam iránti legelső kötelességét: a galbo- nabCadást. A két faluban a dolgozó parasztok már 34 mázsa gabonafe­lesleget is felajánlottak megvételre az államnak. Gyirokásztra körzetében Stepezi falu dolgozó parasztjai begyűjtési versenyre hívták ki a körzet vala­mennyi dolgozó parasztját. Albániában az útikon ma min­denütt vidám ivót as zó 'fogadja a járókelőt. Vörös zászlókkal, virá­gokkal feldíszített szekérsorok, „bé- kekar.avánok“ viszik a gabonát a be­gyűjtő állomásokra. A szekereken ünneplőbe öltözött férfiak és nők, akik a falu dolgozóinak harcos üd­vözletét adják át a városi mun­kásoknak, 15 ÉVES A MOSZKVA-CSATORNA A Moszkva-csatornán az elmúlt 15 esztendő alatt tíz és tízmillió tonna különböző teherárut szállí­tottak. A Szovjetunió, fővárosa folyami kikötőjéhez naponta ér­keznek teher- és személyszállító gőzös-karavánok az ország külön­böző vidékeiről. A Moszkva-csatorna egyik szakaszán áthalad a menetrendszel hajó. A SZÉRŰRŐL A BEGYŰJTŐ-ÁLLOMÁSRA Még több lőszert a frontnak! Koreai vasutasok új mozgalma a végső győzelem érdekében „Még gyorsabb szállítással segít­sétek a front ellátását!“ — Ezt üzente Kim ír Szón a Koreai De­mokratikus Köztársaság vasutasai­nak. A korai nép szeretett vezetője szavainak visszhangjaként új moz­galom indult, amelynek jelmondata: (Számítsunk még több lőszert a front hős katonáinak!“ Az új mozgalom számos frontmö­götti hőst adott a hazának, akik nagyszerű teljesítményeikkel támo­gatják a fronton küzdő katonákat Mo 'Ritán Hók mozdonyvezető brigádja elhatározta, hogy az új mozgatóim keretében feim- ailead&S' nélkül 50.000 kilométer iitat tesznek meg. A brigád tagjai különös gondosság­gal vizsgálják felül minden út előtt ■a mozdonyt, de ellenőrzik azt is. hogy a terrorbombázók által meg­támadott útvonalon hogyan halad a helyreállítási munka. A brigád kitűnő munkaszervezéssel elérte hogy az eddigi napi átlagos 170 ki­lométeres teljesítmény helyeit 280 kilométert ér el. Iliin Nam Szu mozdonyvezető, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Hőse szintén tevékeny tag­ja a mozgalomnak, példamutató személyes bátorságával egy 1 tatalmai boonha támadás alatt A0 munícióval megrakott vagont mentett meg a front r<r »zére. A fűtőházi dolgozók ugyancsak kiveszik részüket a frontra történő szállítások sikeres lebonyolításából. Han Hak Jul az egyik fűtőház dol- gozóihótlt állandó felügyelőszolgála- tot szervezett. Ez a szolgálat gon­doskodik róla, hogy a mozdonyokat a fűtőház területén azonnal keze­lésire vegyék é.s biztosítsák a men­nél rövidetbb idő alatt történő to­vábbhaladását. Csői Jong Pal, a fütíilház egyik legügyesebb szerelője két munkatár­sával együtt határidő előtt javított meg egy légitámadáskor alaposan megsérült „Mikasa 319“ mozdonyt. Csői Jong Pal teljesítményének ér­tékét még csak emeli az a tény, hogy több alkatrészt maguknak kellett a ifüt'őlház műhelyében gyor­san elkészíteniük, mert a raktár nem' rendelkezett ilyen alkatrészek­kel. Paik Bak Szu ívelte át & határ­idő ,eiőtt elkezdj tett „Mikam .110“-ex imo'Zídonyt és vállaltét, hogy egy évig főjavítás nélkül fogja vezetni. Kiím ír Szén népének hős vasuta­sai ragyogó Ifegyvertényeikkel bizo­nyítják be, (hogy egy hadsereget laíkotmak a tűz,vonaliban harcoló katonákkal és közös harcuk ered­ményeként meg fog születni a végső győzelem. Komplex takarékossági brigád a konfekcióiparban A moszkvai „Bokevicska“ konfek­ciógyár szabásza ti üzemrészében dolgozik Nyírna Zeljonaja kirajzo­lónő. Nyina igazi mestere munká­jának: elérte azt, hogy szabáskor a szövetnek csak 5 százaléka kerül a hulladékba. Ezzel az eredménnyel azonban nincs megelégedve. Arra törekszik, liQgy még több anyagot takarítson meg s ezzel tovább csök­kentse a gyártmányok önköltségét. Célja elérése érdekében Kuznyecova művezetőnővel, valamint Podzems- csik'Ova technológussal együtt kom­plex takarékossági brigádot szerve­zett. Sok munkás rendszerint nem ügyel arra, miképen hat az ő mán­iája a későbbi műveletek elvégzé­sére. A komplex brigád figyelem­mel kíséri valamennyi dolgozó munkáját. Ennek az az eredménye, hogy gondosabban mérik ki a szö­vetet, az összeválogatok a szövet­darabok helyes összeválogatásáért. a hulladék csökkentéséiért harcol­nak, a kirajzolónők pedig takaré­kosabban szabnak, A komplex ta­karékosság eredményeképpen Nyi­na Zeljonaja műszakja 1952 febru­árban már 305 méter sz.öv6tet ta­karított meg. Zeljonaja, a műszak vezetője ezidőszerint 160 százalékra teljesíti a normát s csak kiváló minőségű terméket ad ki a kezéből. Többről van szó, mint tonnákról és százalékokról A Német Demokratikus Köztársa­ság hengerműveiben a dolgozók lel­ke« munkaversenyben harcolnak azért, hogy állandóan emeljék tel­jesítményeiket és folyamatosan túl­teljesítsék tervelőirányzataikat. Munkaversenyüklben azonban sok­kal többről van szó, mint a teljesít­mény emeléséről. Híven tükrözi ezt a tényt a gröditzi 'Vas- és Acélmű vek Blodhwitz-brigád jának verseny- felhívása, amelyet június 20-án intézett valamennyi gröditzi dolgo­zóhoz, „Nem tűrhetjük, hogy nyugati ügynökük és szabót őrök, hogy Ade­nauer és háborús különszerződése megzavarják és meghiúsítsák békés építő munkánkat, — mondja a többi között a BlochwitzAbrigád versenye f elhívása ■ Ezért teljesítmény eküknek ki kell fejezniük, hogy ,g munkáso osztály milyen szorosan tömörül a párt köré, amely a győzelem útján vezeti a hazánk egységéért és a bó. ke szerzőidé s megkötésiéért folytatott harcban.“ Ez a felismerés a gröditzi Vág­ás Acélművekben ragyogó tettekben nyilvánul meg. Június 19-ről 20-ra virradó éjjel a Blodhwi'tz-brigád 130 százalékos teljesítményt ért el, de ragyogó eredményeket mulat fel az üzem többi brigádja is. A versenyfelhívás kibocsátása óta egyre nagyobb méreteket ölt a grö­ditzi hengerészek és olvasztárok munkaversenye. Június 21-én éjjel váratlanul olyan nehézség merült fel az üzem dolgozói előtt, amely komolyan veszélyeztette a terv tel­jesítését: keresztülégett az egyik ke­mence teteje. A termelést ebiben a részlegben azonnal le kellett állí­tani. Bach üzemi mérnök idegesen járkált a kemence körül, amikor hirtelen körülvették a hengerészek, — Ne legyen most másra gondja, mérnök szaktárs, mint a kőműve­sekre — mondották a mérnöknek. — A hengerdében mi elvégezzük n munkát. •A mérnök szemében őszinte elis­merés csillant .fel, amikor végig­nézett, a kemém', elszánt munkás- arcokon. Helyesléssel bólintott, majd teljes figyelmével a kemence felé fordult. Kcliinke és Burghardt kőműves nemsokára megkezdte ,flz olvasztókemenc© javítását. Míg a kőművesek megerőltető, áldozatkész munkájukat végezték, a liengerdé- ben is lázas munka folyt. A hen­gerészek erősen érezték az átégett tetejű kemence hiányát: lassabban kapták a hengerlésre szánt acél- iuskókat, de azért a hajnal már boldog mosolyt talált az arcokon. A hengerészek ilve-n nehéz körül­mények között is 103 százalékra teljesítették előirányzatukat. A kemence .másnap elkészült és most már semmi sem gátolja a munkaverseny további kibontakozá­sát. Június 23-ról 24-re virradó éjjé] a Blodh'viitz-brigád 155.4 szá* salékos csúcseredményt ért el. Még ezz?l a ragyogó eredménnyel sem tarthatta azonban sokáig birtoká­ban, a, versenyzászlót, mert másnap, a délutáni műszakban, a Hofmann- Ibrivjád 160 százalékos teljesítmé­nyével került az első helyre. — Valamennyien tudjuk, miért dolgozunk — mondotta Bloehwifz brigádvezető. — Azzal, hogy szoro­san együttműködünk a munkaver­senyben, közös harcot folytatunk a békéért. A béke megvédését pedig szívügyünknek tekinlljiik és ezért Sohasem elégedhetünk meg a ma elért eredményekkel, hanem arra törekszünk, hogy holnap még ma­gasabbra emeljük teljesítményünket, (Tägliche RundHháti.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom