Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-18 / 167. szám
VUÁ5 PROLETÁRJA / EG YE SÜL JE TE kJ Levelezőink írják . . . Mit kapott megyénk az ötéves tervtől ? Harcoljunk a gyapot kártevői ellen Néhány furcsaság I A MAGYAR DÓIG ■,V‘ •: v V-- .(lóh’W.. :&■ ö - > ,ijj f O Z( PÁRTJA MEGYEI PÁR . .. J ‘ - . _____ ■ T BÍZOTT SÄGÄNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. JULIUS 18. A somogyinegyei pártszervek felvilágosító munkája a tömegek között Gábri Mihály megyei titkár elvtárs beszámolója a Megyei Pártválasztmány ülésén A Megyei Pártválasztmány ülésén tartott beszámolója elején Gábri elvtárs a K. V. ülésének jelentőségével és a (miegyében elért politikai, gazdasági és kulturális eredményekkel foglalkozott, mtajd fey folytatta: A dolgozó nép öntudatának fejlődése elválaszthatatlan a párt tömegfelvilágosító munkájától. Pártunk szóbeli, írásos és szemléltető agitáció,ja, a népnevelők fejlődését ■igizoltja. „A .párttag és pártonkívüli népnevelők többsége mia már nemcsak .szavakban, hanem tettekkel is agitál. . . rendszeresen tanulnak, fejfegytvCirzik magukat a csoportos és egyéni beszélgetésekre, s maguk körében naponta harcbaszálln.ak 3 párt- és a konmánv határozataiért.“ Az elért eredmények mellett p.z ngitációs munikáoak komoly fogyatékosságai vannak. Ennek két okát jelölte meg Harvát/h Márton/ elvtárs beszámolójában. 1. „Az önelégültség, az eredményeken való megpétiem'-s.“ Semmi okiunk sincs a megelégedettségre. El vagyunk maradva a begyűjtési tervek teljesítésével, az ngitációs felvilágosító munka terén hiányosságok vannak, az ellenség aktivitásait nap mint nqp tapasztaljuk. Komoly veszélyt jelentene, ha elhanyagolnánk és neon fokoznánk a politikai tömegmiunkát. 2. ,,A törnegifel1 vj.lágosító mimika lebecslültésénck másik oka a .párt monopol helyzetével kapesola |os.“ iNeim látjuk a jelentőségét, hogy amikor a munkásosztály és a párt liatalo,mra került, elért eredményeinket csak úgy leszünk képeseik továbbfejleszteni, ha nap mint nap harcolunk a tömegek mOgnyeré- s éé r t, mozgási t ás élé r t. Az ellenség elleni harcról a) A párt, állami és tömegszervezetek fontos feladata, hogy keményen és következetesem harcoljanak minden megalkuvás, elhajlás és pártellenes nézet ellen. A megyö több üzemében tapasztaljuk az ellenség tevékenykedósét: meglazul a raunfcafegyelem, sok a selejt, nem teljesítik a terveket. Pártszervezeteink és tömegszervezeteink vezetői ezt sok esetben természetes dolognak tartják és nemi keresik a hiányosságok mögött a,z ellenség kezét. Nemi látják, hogy a jobboldali szo- c iái demokraták afkinaimluinikájáiról van szó. Az ellenséges elemek munfcásru- ihá'ba bújnak, igyekeznek látszólagos jó munkával kitűnni, a háttérben viszont, szoros kapcsolatot teremtenek az üzemb®ni lévő jobbok dali szociáldemokratákkal s amint lehetőségük nyílik, lazítják ai fegyelmet, uszítanak, rémhíreket terjesztenek. Egyes helyeken tétlenül nézik az ellenség tömörülését, sőt vannak vezetők, akik megtűrik — nem egy esetben segítik — hogy körülö'ttíük ellenséges elemeik dolgozzanak. .Az ellenség az egyes funkcionáriusok ébertelenségét kihasználja és a szabotázsig is elmegy. A .pártszervezetek nem látják, hogy mindez az ellenség," a szo- ci áldeinnokrat izmus tevékenység®. Politikailag nem. leplezik le, gyenge a felvilágosító munka és csak adminisztratív intézkedésekkel akarják ezt a harcot folytatni. Az üzemékben fokozni kell a felvilágosító munkát, az ideológiai harcot a $zo- ciáldeanokrntizimus ellen. A klerikális reakcióról b) Megyénkben nem folyik kielégítő harc a klérus aknamunkája ellen. Pártszervezeteink, népnevelőink, tanácsaink, pedagógusaink nefm lépnek fel megfelelően a klérus lelten. Széles körben terjedtek el opportunista nézetek, ,,almiió>ta megegyezés jött létre az államimat, már nőm veszélyes a klérus“*, a mi papunk békepap, uem veszélyes“. Megfeledkeznek arról, hogy Minds zen tv és Grősz az amerikai i mperialist ók kőméi, bérence i; voltak —a Vatikán m®> is az. — Ezeknek a hívei az eddig rájuk mért csapástól nőm változtak meg. Többségük maradt, aki, volt, .» népi demokrácia esküdt ellensége. Gyakran tapasztaljuk, hogy egyes funkcicnáriusaink nem lépnek fiel a klérus ellen, ellenkezőleg maguk is részt vesznek egyházi szertartásokon. gyermekeiket, hittanra járatják. Népi 'demokráciánkban a vallás magánügy, de ,a párton belül nistn. Ezzel kapcsolatiba ni pán tunk Központi Vezetősége 1950 június elsejei határozata világosan kifejti a párt álláspontját. Másrészt, hogy népi demokráciánkban a vallás magán- ü<"'. nem jeilentj. azt, hogy tétlenül nézzük — s ezzel segítsük — a klérus reakciós ideológiájának terjesztését. Áfa már megköveteljük ftiirekcíoná,idusainktól, hogy maguk és .gyermekeik nie vegyenek részt vallásos szertartásokon, a gyermekük hittanra' ne járjon. Ezt csak nevelő munkával lehet elérni.. Páirffunkcionáriusainknak, párttagjainknak világosan látni kell, hogy a klérus kényszerűségből taktikát változtatott. Igyekszik magát demokratikus hékepapnak feltüntetni. ugyanakkor ellenséges agdá- ciól is fejt ki. Pártszervezeteink a reakciós klérus mssterkedéseit nem leplezik le, „kényes“ kérdésnek tartják. Nem lát ják kellően a klérusban az ellenséget. A mi népnevelőinknek egyéní agitációban, csoportos beszélgetéseken ki kell pelfengérezni a klérust, nevelni; dolgozóinkat imaterialista szellemiben. Elő ke'll venni a M,ind- szenty és Girőisz per anyagát, felolvasni belőle részleteket, megvilágítani, hogy ma síim más a. vágyuk, mint Mindszoni'.ynefc és Grősznek volt. Terjeszteni kell falyainkbani a természettudományos füzeteket, könyvöket, értelmes népnevelők tartsanak belőle a dolgozóknak felolvasásokat. Ha '» papok naplopó életét, kapzsiságát, ‘erkölcstelenségét, kuláikokkal való cimborálásu- kat, usziífásaikat elmondjuk a dolgozóknak, meghívjuk őket a természettudományos előadásokra, úgy a, klérus tekinltélye, (befolyása. jeíen- tősen csökkenni fog. kiülő nősen az ifjúság é.s nők között. A kulákok aknamunkája c) „Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formája ■toa az a megengedhetetlen liberalizmus, amelyet falusi párt- és tanács- szerveink nagy része — a kulákok- kal szemben tanúsít. A falusi osztói,ybaac (első ‘rónaijában harcoló elvtársaink gyakran éppen a fő ellenséget tévesztik szemeiül. .Meg íekdkeznek iarró'1, hogy ma Magyar- országon a kizsákmányoló osztályok legerősebb 'és utolsó képviselője a kólák“' — (mondotta Horváth Mállón elvtárs. Somogy megyében a megalkuvás széles im ér elekben je- lon|tk®zik, aimi csak az osztályér- zé|k eltompullásíáival, az ellenség elír ni behódolássnl magyarázható. Hol és milyen formában jelentkezik az opportunizmus? Megyéivklhen csak a. kulákok 60 százalékára vetetlek ki sertésbeadást, de ebből is csak 30 százalék tcUjesiteft határidőre. Jelenleg is 292 Ikulák van, aki n®m teil eleget liízotíserté'sheadáisi kötelezel l'ségéne'k. Számos kulákof n®" is k'öteliEZiick beadásra. A legkirívóbb a helyzet a kaposvári és barcsi járásokban. Balalomszabadiban 3,1 kulák nem teljesítette hízott.sertéstbeadás ált. A kuláikokkal szembeni bék ül ékességgel párosul a jómódú középparasztság felé való udvarlás, akik szinte korlátlanul szeghetik meg a törvényeket. Megalkuvó tanáicsszor- veiük, a kulákok és módosabb kö- zéppa rasztek köt ej ez e 11 s égévé 1, a kisebb földtulaij'donnial rendelkező dolgozó paraszt okát terhelik meg. Felsösegesden és másutt 3—4 holdas (parasztokat köteleztek lernné- szetbeni beadásra, ugyaniakkor a ku- lákokiat és középparasztokat mentesítették a kötelezettség alól. iA:z 1951—5;2-ben megejtett állat- számlálás között a. kulákok állat- állománya csökkent. Állataik jelentékeny részét levágják, feketén értékesítik, minden különösebb felelős- ségrevonás nélkül. Csokonyav.ison- tán 39 kuIáknak azonos földterület mellett 50 százalékkal kevesebb állata van. Nem kötelezik őket állatállományuk heyneál'lítására. A kulákok csökkentik földterületüket és igyekeznek magukat középparasz- toknak álcázva- befurakodni a termelőszövetkezetekbe. Ideje, hogy elkezdjük azoknak a kólák oknak a r, y i 1 vántairl ását, akik eddig az opportunizmus és a tanácsszerviekke 1 való összefonódás miatt kivonták írni’gukat ’a kulá'k&orlátozó politikánk alól. Legsúlyosáb'b hiba, hogy a kulákok ellen csak adminisztratív úton lépnek fel, -— gyakran így sem kielégítően — és mellőzik azok politikai úton való 'leleplezését. Nenn mutatják be a kulákok igazi ami látót. hogyan zsákmányolta ki a múltban cselédeit stb. Számos helyien elméletet gyártanak, mellyel opportunista magatartásukat akarják leiplezn.i. Megyénk pártszervezeteinek, tanácsainak fel kell számolni a falusi osztályellenséggel szembeni megalkuvást. A felvilágosító, leleplező munka kit?pjesztése melleit kövei kezelésen kell alkalmazni p Központi Vezetőség határozatát. „A törvény teljes szigorával kell lesújtani ■a íekef-evágó, adócsaló, “beszolgáltatást és földművelést szabotáló, rém- hírterjeszlő. a szövetkezeteikbe csalárd módon befurakodó kuilákokra." Nagyobb figyelmet a dolgozók egészség- védelmére és munka- védelmére A mi országunk milliós összege két fordít arra, hogy az üzemekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban korszerű mosdókat, öltözőket, szépen berendezett üzenni konyhákat, jó ellátást biztosítson, hogy a gépeket, munkapadokat, a dolgozók egészségét, testi épségét védő berendezésekkel lássák el. Az üzemekben -telt látogatások során azt tapasztaltuk, hogy egyes igazgatók sokszor csak látszólag tesznek eleget kötelezisttsérlüknek, valói fáiban azonban nőm törődnek a dolgpzók egészséges imunklakö- rülménveinek biztosításával, szemet hunynak a. kisebb-nagyobib hibák felett. Ezt bizonyítják a dolgozók levelei, amit a pártbizottságoknak és a sajtóihoz írnak. Egyes üzemek vezetői és a szakszervezeti bizottságok nemtörődömséget, lélektelen- séget, a, szocialista üzemek vezetőihez méltatlan, sok esetiben Ibünös magatartást tanúsítanak, ahelyett, hogy nagy -gondoskodással, szeretettel fordítanának figyelmet a dolgo zók jogos igényeinek kielégítésére. Elhanyagolják a munkavédelmi és szociális intézkedések megtételét. Megfeledkeznek arról az osztályról, amelyből ők i.s származnak és melynek bizalmiéból jelenlegi tisztségüket betöltik. Nem. mentesek az ilyen fogyatékosságtól az állatai gazdaságok és a gépállomások sem. A jelenségek azt mutatják, hogy egyes funkcionáriusoknál kisebb-nagyobb ínérlékben kezdenek mutatkozni a munkásosztálytól való elszakadás tünetei. Ezek a, vezetők csodálkoznak, hogy lemaradnak a terv teljesítésével, hogy a dolgozók nr,m viseltetnek kellő bizalommal irántuk, nemi látják, hogy a fogyatékosságoknak a megszüntetése jelentősen hozzájárulna a 'termelés növekedéséhez. Az üzemek vezetőinek az a kötelességük, hogy mindenütt betartsák a dolgozók egészség- és munkavédelmét biztosító rendelkezéseket. A megyéi, járási pártbizottságok éz az al'aipszervezetek hatékonyabb ellenőrzést gyakoroljanak, bírálják vonják felelősségre azokat, akik mulasztást követnek el. A vezetés színvonalához A Megyei Pártbizottság feladata, hogy a Köziponti Vezetőség határozatait alkalmazza a megye sajátos viszonyaira és gondoskodjon végrehajtásukról. A megyei és járási pártbizottságainkra kezd jellemzővé válni —különösen a, nagy kampányfeladatok idején — hogy a könnyebbik ellenállás irányálba mennek. Ahelyett, hogy az állami és tömeg- szervezetek munkáját megfelelően irányítanánk, ellenőriznénk, magunk igyekszünk elvégezni ezek feladatait. Bizonyos értelemben túlteng » »pártbizottságok munkájában a termelés, begyűjtés és egyéb problémáikkal való foglalkozás a párt- építés és a politikai felvilágosító munka rovására. Irányító és ellenőrző munkájuk teljes kibontakozásához jobban még kell tanulniuk, hogy pártbizottságaink ia:z álléim feladatait, az állaim szerveivel végeztessék el — mondott-'1 Horváth elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. A Megyei Pártbizottság ellenőrző tevékenysége az utóbbi időben kétségkívül javult, a pártbizottságok, alapszervezetek, állami, fömegszer- \ezeti, gazdasági, kulturális szervek felé. Az egyes pért- és kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzése legtöbb esetben a helyszínen, munka köziben történik. A Megyei Tanács VB munkájában komoly hiányosságok voltak és vannak. Nem biztosítják a megyében a határozatok végrehajtásét, nem szereznek érvényt maradéktalanul a törvénynek. Ezeík a,z ökok nem utolsó .sorban járultak hozzá a megye begyűjtési és állatlfejlesztési terveinek nem teljes [léséhez. A .Megyei Párt- bizottság későn fedte fel — éppen a pártellenőrzés gyengesége miatt — ezeket a hiányosságokat. Az utóbbi időiben tettünk csak hatékony intézkedéseket, Ibi rá! luk meg és vontuk .felelősségre a tanács vezetőit, erősítettük a VB-t osztály- harcos káderekkel. A Megyéi Párt- bizottság lapjának. a. Somogyi Néplapnak fontos szerepe van a tömie- gek közit végzett politikai mimikában. A Rártfo:zottsá'g lapja azonban nem eléggé tölti he fontos és megtisztelő szerepét. Nem eléggé él :l harcos kommunista kritika fegyverével. Gyakrán szemet huny a- hibák felett. Nem eléggé neveli bátor helytállásra, a kötelezettségek teljesítésére a dolgozókat. Nem folytat szívós, leleplező harcot az ellenség kártevéseivel szemben. Ritkáéi közölnek harcos cikket a kulékckrób A leleplező munkát egyszerű bírósági ítéletek leközlésével kívánják helyettesíteni. Sablonosán foglalkoznak a gyilkos fasiszta Tito-banda leleplezésével. ,,A tömegmozgósító politikai munka megjavításéihoz tehát emelni Jcell a vezetés színvonalát.“ Megyénk tömegszórvezetei különösen a DISZ és az M'N.DiSZ munkája az utólbbi időiben egészségesen fejlődött. Politikailag nevelik tömegeiket, aránylag rendszeres szervezeti életet élnek, tagságukat az állaim iránti kötelezettség teljesítésére tenítjálk. Legkiválóbb tag'jai jól dolgoznak az egységes falusi, népnevelő csoportokban. A mi megyénkre is teljes mértékben áll azonban, hogy , a politikai tömegmunka lebecsülése következtéiben) pártbizottságaink ijórészie nem tudja mit kezdjen a tömegszervez,etekkel“. Pártbizottságainknak nagyobb figyelmet kell fordítan.iok a tömégszervezetek apparátusának kiegészítésére, .kádereinek stabilizálására. A Központi Vezetőség június 27-i ülésének az anyaga nagy jelentőségű munkás«, a töimegek fokozott fe!v:lúgosítúsára, mozgósítására irányította a figyelmet. Ha e.zt az anyagot megyénk pártszervezetei alaposan tanulmányozzák, feldolgozzák saját területükre és a niapi munkában állandóan) alkalmazzák, hatalmas erőforrássá válhat. Helytelen lenne ha valahol a felvilágosító munkát leszűkítenék é‘s csuk az agitációs felelősükre vagy -népnevelőikre bíznák. Ez az egész megye — miniden funkcionárius — elsősorban a pártszervezetek titkárainak munkája középpontjába kell, hogy kerüljön. A jó vezetés, jó poli-- tikiai munkát, elszakíthatatlan kaip- csolaitot jelent a tömegekkel. Ha a párton belül megfelelően tudatosítjuk a pártbizaIhu-akon keresztüli 'mozgósítjuk az egész párttagságot « Ihatärozjr.t végrehajtására, csak akkor van hizitosí'va, hogy az egész megye dolgozó népének felvilágosítása gyorsabb Irányba terelődjön, akkor fogja érezni mindennapi munkájában a Központi Vezetőség ülésének megtermékenyítő hatását. Az összes tömegszerve.z.efok a pcírt- hoz hasonlóan dolgozzák fel és neveljék, mozgósítsák tömegeiket a szocialista építésre. Népnevelőink feladatairól A párt és a dolgozóik közti kapcsolat megszilárdításának egyik esz- kü/.e .politikai agitáció, a “tömegek között. végzett felvilágosító .munka. Népi demokráciánk fejlődésének olya ii szakaszához értünk, annikor a régi miaradi felfogások az önzés, a fegyelmezetlenségek, a.z ellenség elleni opportunizmus rendkívül megnehezíti építésiünket és megfordítva — mindezek ellen következetes harc — .meggyorsítja a fejlődésit. Üzemi és falusi ági tóéi ós munkánkban fokozottabban kell megvilágítanunk dolgozóinknak a jövőt. Megyénk dolgozói jól élnek és ru- házkodn.ak: rádiót, .motorkerékpár*, varrógépek tucatjait vásárolták. A 70 közslég villamosítása, útak, hídaik építése a, dolgozók életének megváltozását, szebb életét jelzi. Fel kell vptni a kérdést, hogyan hálálja meg (iolgozó parasztságunk mindezt? Emlékezteim kell őket régi, nyomorúságos, bizonytalan életükre, •mikor a kulák, a földesu-r megalázott .cseléde] voltaik. Népnevelőink feladat3: a párt és kor.mányliatározatoik végrethajtására való mozgóisítás. lelkes tötmeghan- gulat kiialakítása. 3 dolgozók áldo(Folytatása a 2. oldalon.)
