Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG YE SÜLJE TE kJ siiocn mim fi másüdnövényvetés haiosatásávai az ellenséo szekerét tolják, saját maoriknak ártanak a kálmáncsaiak A KOMBÁJN ... A Balaton mellett is megalakultak a Traktor Sport Egyesületek RT bt; TSÄGÄNA |/ LAPJA p-; év' IX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952 JULIUS 11. Á MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG FELSZABADULÁSÁNAK 31. ÉVFORDULÓJA A Mongol Népköztársaság július 11-én ünnepli fennállásának 31. év­fordulóját. Mongóliában, —• amely feudális — papi monarchia1 és Ke­let egyik legelmaradottabb országa volt, amelyet a külföldi megszállók és a hazai feudális urak tartottak leigázvp — az 1921. évi népi forra­dalom közvetlenül a Naiv Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt kezdődött meg. Az 1921. évi forra­dalom imperialist® ellenes, anMfe- udális forradalom volt. 1921 július 6-án a mongol nép forradalmi hadserege a Vörös Had­sereg testvéri támogatásával bevo­nult Mongólia fővárosaiba. Július lil-én megalakult Mongólia népi kormánya, amelyet a mongol forra­dalom, vezérei, a mongol népi for­radalmi párt szervezői: Szulhe Ba­tor és Csofbalszan vezettek. A for­radalom további fejlődése 1924 no­vemberében az ideiglenesen megma­radt monarchia végleges megszün­tetésére és a Mongol Népköztársa­ság létrehozására! vezettek. A mongol népi forradalmi párt legfontosabb feladatának tartott® a mongol nép és a Szov jetunió közötti baráti kapcsolatok megszilárdítását, mert ebben látta a- szocializmushoz vezető út zálogát. Az egész világ dolgozói nagy vezérének, Leninnek és Sztálinnak a mongol nép sorsa iránti nagyfokú figyelme és gondos­kodása, a szovjet né:p testvéri és ön­zetlen segítsége megnyitót!» a mon­gol nép számára a, szabadsághoz és a boldog élethez vezető útat. A győzelmes forradalom után lét­rejött a nemzeti ipar. Hatalmas, korszerűen berendezett ipari válla­latokat élpítettek. A mezőgazdaságot is korszerűsítették, vasútvonalakat építettek, megindult a légiközleke­dés, felmérhetetlenül emelkedett a lakosság életszínvonala' és az or­szág kultúrája. Több mint 400 alSsófokú és közép­iskola, több főiskola és egy állami egyetem működik. Számos újság és folyóirat jelenik meg nagy példány- számban, adnak ki politikai és szép- irodalmi müveket. Egész sor tudo­mányos kutató intézet működik. Sikeresen fejlődik a nemzeti mű­művészet. Számos színház, többszáz klub, könyvtár és filmszínház ne­veli a dolgozókat. A 31. évfordulót nagy gazdasági eredményekkel ünnepük — az idén fejeződik be az, ország első 5 éves terve. A mongol ipar 1952-ben két­száznyolcvanmillió tugrik értékű árut termelt. Ez jelentős haladás az 5 év előtti 141.2 millióihoz vi­szonyítva. Igen szép eredményeket ért el az építőiipar is. Az 5 éves terv során az állaim 253.4 millió tugrikot fordított építkezésre. 1951-ben ké­szült el a gyönyörű kormánypalota, valamin!' a főváros négy új lakóne­gyede, 6 villamosérőmü, sok iskola, kórház és klub. Az 5 éves terv so­rán elkészült az ország harmadik vasútvonala, amely UlünnBatort kö­ti össze Irkunkkal. Jelentős ered­mények születtek az ipar és a bá­nyászat terén is. A Szovjetunió se­gítségével sok új iparágát szervez­tek, amelyek feldolgozzák a bősé­gesen találtató természeti kincse­ket, valamint az állati termékeket. A mongol népgazdaság legfontosabb ága ma is az állattenyésztés. Az ál­latok száma rövidesen eléri a terv­ben előirányzott 31 milliót. Ma már közel háromszor annyi hús. tej és bőr kertül piacra, mint régebben. Az egyre fejlődő Mongol Népköz- társaság ezeket az eredményeket pártjának és a nagy Szovjetunió önzetlen segítségének köszönheti. Magyar államférfiak iidvözlőíáviratai Rónai Sándor elvtárs távirata Bumacende elnökhöz Bumacende elvtársinak, a Mongol Népköztársaság na>gg népi kurdija elnöksége elnökéneik. Mongólia győzelmes forradalma 31-ik évfordulójának ünnepén me­legen üdvözlöm Önt o Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa és az egész magyar nép nevében. Szeretettel köszönt fűk a mongol népet ezen a napon és kívánjuk, hogy azokat az eredménye,keit, melyeket az utolsó néhány évtized /o1- lyamán elért, még tovább fokozza hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett hatalmas bék°\'.ábor javára. Rónai Sándor a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke. Dobi István elvtárs távirata Cedenbal miniszterelnökhöz Cedenbal eMársnak a Mongol Népköztársaság -minisztertanácsa elnökének. .4 mongol forradalom 31. év for dúló ja- alkalmából lepgedje meg, miniszterelnök elvtárs, ho-gy a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében legszivélgesább jókívánságaimat küldjem önnek. A magyar nép őszinte örömmel üdvözli a baráti mongol nép nagy eredményeit, amelyeket 5 éves tervének végrehajtása,, országa felvirá­goztatása terén elért. Kívánom, hogy a mongol nép békés épíiömunká- jában, amellyel jelentősen hozzájárul a béke szerető népek táboréinak erősítéséhez, további nagy sikereket érjen el. Dobi István a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke. Kiss Károly elvtárs távirata Lhamoszurun külügyminiszterhez N. Lhamoszumn elvtársik, a Mongol Népköztársaság külügymi­niszterének. A mongol nép nagy nemzeti ünnepén fogadja forró baráti üdvöz­letemet. Meggyőződésem, hogy a népeink között egyre szorosabbá váló barátság nagymértékben elősegíti a békeszerető népeknek, a nagy Szov­jetunió vezetésével az imperialista háborús gyújtogatok ellen, a béke megszilárdításáért vívott harcát. Kiss Kár oly « Magyar Népköztársaság külügy­it ..... . minisztere. ör eglak község csatlakozott ^»gyszéitás és Gádoros községek felhívásához Versenytársát, Somogyvár községet is csatlakozásra szólította fel Öreglak község begyűjtési ál landó bizottsága július 8-án este a legjobb aktívákkal kibővített ér­tekezleten vitatta meg Nagyszé­nás és Gádoros községek verseny- felhívását. Androsics István, a be­gyűjtési állandó bizottság elnöke beszámolója elején foglalkozott a begyűjtési bizottság eddigi munká­jával és felszólította a jelenlévő­ket, hogy a jövőben még jobb munkát végezzenek a begyűjtés te­rén. Az öreglakiak valamennyien jól emlékeznek még azokra az idők­re, amikor a község közigazgatási­lag a hozzá 8 km-re fekvő Buzsák községhez tartozott. Az úri Ma­gyarország közigazgatása csak ar­ra volt „jó“, hogy tűzzel-vassal be­hajtsa az adót a parasztoktól, s ehhez elég volt a községben a csendőrszuronyokra támaszkodó egyetlen végrehajtó is. A gyűlöií rendszer azt az olcsó módját vá­lasztotta parasztnyúzó politikájá­nak és azzal nem törődött, hogy az öreglaki parasztoknak 8 km-t kellett megtenníök ügyes-bajos dolgaik elintézése végett, amelye­ket a ,,mindenható“ főjegyző urak csak kényre-kedvre kezeltek. fi felszabadulás c?a hatalmas váStozás állt ho Öreglak község feilfifiésÉlten Most saját községi tanácsuk van, amely teljes közmegelégedésre in­tézi a dolgozó parasztság ügyeit. A felszabadulás előtti három tan­erős iskolájukat 8 tanerősre bővítették, s az iskola régi, elavult berendező sét új, korszerű berendezéssel cserélték fel. Ezenkívül kapott a község egy 550 kötetes könyvtárat, mozit, telefont és villanyt, A közelmúltban nyi­tották meg 30 ágyas napközi­otthonukat, mely lehetővé te­szi, hogy a kisgyermekes anyák is nyugodtan résztye- gyenek a sürgős mezőgazdasá­gi munkákban. Androsics István a továbbiakban hangoztatta: — Kormányzatunk eddigi gondoskodása mindannyiun­kat bálára kötelez, s ezért javas­lom, hogy csatlakozzunk Nagyszé­nás és Gádoros községek felhívá­sához és ugyanazoknak a verseny- szempontoknak alapján, melyeket azok a Szabad Népen keresztül hozzánk is eljuttattak, mi is te­gyünk eleget határidő előtt haza­fias kötelességünknek. fiz értekezlet részvevői nagy tetszéssel fogadtak a javaslatot, majd elhatározták, hogy erről nyomban értesítik versenytársukat Somogyvár községet és megkérik, hogy Nagyszénás és Gádoros példájára módosítsák az eddigi versenyszemponto­kat. Ezután az értekezlet részvevői a begyűjtési állandóbizottság mun­kájának megkönnyítésére a csép- lés és a begyűjtés meggyorsításá­ra begyűjtési albizottságot szter- veztek, a kővetkező munkameg­osztással: a begyűjtési állandó bi­zottság tagjai ' egy-egy -bizonyos terményféleség .begyűjtését önálló­an végzik a melléjük beosztott al- bizottsági tagok segítségével. Az almzottsági tagok viszont 4—5 ak­tívát szerveznek maguk mellé, s ezeket közvetlenül irányítják. Az értekezlet kimondotta, hogy ezzel a munkamegosztással természete­sen nem változik a begyűjtési ál­landó bizottság egyetemes felelős­sége, sem a begyűjtési állandó bi­zottság elnökének felelőssége. Bognár Vendelné állandó bizott­sági tag bejelentette, hogy ő vállaja az albizottság mellett dolgozó aktívahálózat ama ré szenek kiépítését, amely a to­jás, fej és baromfíbegyüjtést intézi. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát tisztán MNDSZ tagokból álló nő­nevelőkkel fogja elvégezni. Mezei Imre községi tanácstitkár hozzászólásában elmondta, hogy Öreglak község félévi beadási kö­telezettségét határidő előtt telje­sítette, sőt több terményféléből je­lentősen túl is teljesítette azt. Ezután elmondta, hogy már az aratás megkezdése előtt elkészí­tették a gazdák névjegyzékét, pon­tosan megjelölve, hogy kinek mi­ből mennyi a beadási kötelezettsé­ge. Javaslatára az értekezlet elha­tározta, hogy ezt a névjegyzéket a község leg­forgalmasabb helyein és a cséplőgépeknél is kifüggesztik, s így az ott dolgozó begyűjtési ál­landó albizottság aktívái könnyen ellenőrzik a begyűjtést, s ahol szükségesnek mutatkozik, nyom­ban el tudják végezni a felvilágo­sító munkát a beadást halogató gazdáknál. Kimondta az értekez­let azt is, hogy a begyűjtési állan­dó albizottság aktívái félnapon­ként kötelesek jelentést tenni a begyűjtés állásáról, s ezt a gépek­nél elhelyezett versenytáblákon pontosan vezetni olyképpen, hogy a begyűjtést teljesítő vagy nem teljesítő gazdák nevei után a gaz­da földterületét, vetésterületét, terméseredményét, s a beadott gabona mennyiségét is feltűntetik. Ugyanezt a módszert követik majd a begyűjtés más vonalán dolgozó állandó bizottsági tagok, s a hoz­zájuk tartozó albizottsági tagok, illetve aktívák is. A értekezlet részvevői nyomban SüjelöltéK az összes felelősöket, valamint az albizottság tagjait, s a hozzájuk beosztott aktívákat. Tapolcai Ferenc tanácselnök ja­vasolta, hogy minden cséplőgépnél állítsanak be sajtófelelősöket, akik a déli szünetben rendszeresen fel­olvasnak a Szabad Népből és a Somogyi Néplapból, bogy a gépek mellett dolgozó munkások állan­dóan tájékozódva legyenek me­gyei és országos viszonylatban is a cséplési és a beadási verseny ál­lásáról. A községben lévő Kossuth és az Ifjú gárda III. típusú tszcs-k elnö­kei, Valkó József és Illés János bejelentették, hogy felveszik a versenyt az egyé­níleg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal, mind a cséplésben, mind a terménybeadásban. Megállapodtunk — mondották — hogy az összes cséplési munkákat közös erővel végezzük, hogy mi­nél jobban ki tudjuk használni a cséplőgépet, a beadásban viszont annál keményebben versenyzőnk egymással abban, hogy melyikünk adja be előbb és jobb minőségben a gabonát. Befejezésül a tanácstitkár arra. hívta fel a dolgozó parasztokat, hogy úgy dolgozzanak, hogy Öreg­lak község előbb szerezze meg a szabadpiaci jogot, mint Nagyszé­nás és Gádoros. A nagy tetszéssel fogadott fel­hívás után az értekezlet részvevői felkérték a tanácstitkárt, hogy az értekezletről szóló jegyzőkönyvet haladéktalanul juttassa el Somogy­vár község tanácsához, s azon ke­resztül szólítsa fel Somogyvár község dolgozó parasztságát a mó­dosított versenyszempontok elfo­gadására és arra, hogy a verseny állását félnaponként kölcsönösen ellenőrizzék. A NAGY MUNKÁK z egész napi rekkenő meleg után, jóleső lágy esti szellő simogatja végig az útmenti fák lombjait. Egészen beesieleideft, de a ka nádi / határ még a kaszák su­hogásától hangos. Az aratás végére járnak, csak itt, ott lehet látni ki­sebb parcellákat, de ezeket isi vág­ják. Mindenki igyekszik — hátha eső lesz, eső után már sok szám ki­peregne. Pedig jobb, ha a zsákba kerül, mint az egerek szájába! — A dűlő álakon innen isi, onnan is jön­nek Emberek kaszával a vállukon, az asszonyok a kosarat és sarlói viszik.Már a legtöbb gazda befejezte az aratást. Olyannal is találkozunk, aki nagy geiöblyável a vállán igyek­szik ki a tarlóra, hogy a gereblyé­zi’st befejezze. Igen eleven a határ az aratás kezdete óta. Éjjel,nappaj megy a munka, de az éjjel be is fe­jezik. Ezt békegyülésien fogadták meg a dolgozó parasztok. Miinél előbb betakarítani, az a biztos, ami a zsákban van. -Ez régi közmondás Karádon is ]\/Jeg azt is tudják, hogy a be­adást teljesíteni kell, az pe­dig nem a. termés mennyiségéhez •van megszabva, hanem a főid terü­letté és minősége szerint. Meg a sza­badpiacra is annyi jut, ahogy ynost ígyekszünk befakarítani. NTcím gyerek játék ekkora ha- 1 ' tódban az ellenőrzés. Vagy 13000 holdja van Karúd községnek. De az Úllandőbizottságok és a béke­bizottságok bevonásával biztosítot­ták, sokat segítenek a mezőőrök is. Minden este beszámolnak a tanács­nak, a tapasztalatokról. Különösen figyelemmel kísérték a kulákok munkáját. Ha lazsáltak a kulákok az aratással, a vb. titkár azonnal figyelme-teke őket. Így aztán a ku­lákok földfén sem maradt álló go bona. A pártszervezet és a tanács jól megszCrveziett ellenőrzésének és a népnevelő munkának meg is lett az erediményie. 10-én este levágták az uitotsv rendeket, befejezték az aratást. Már sokxtn a behordds>snl szorgal­maskodnak. Mafisia Ferenc a be­gyűjtési állandó bizottság elnöke itt is jó példát mutat, úgy, minit aratásban. De nem marad el a jó példamutatás Matics János mező­gazdasági áilandábizottsági elnök részéről mm. A népnevelő munká­ból iS' kiveszik a részüket mindket­ten, a határellenőrzésben is segí­tettek a tanácsnak. Nem véletlenül születtek az eredmények Karódon. Az ilyen vezetők példáját követik ci dolgozó parasztok. Ma meg­kezdik a csépliésit fs, amit a dolgo­zó parasztok már türelmetlenül várnak. Egymásnak adják este késő a kilincset a tcmácsháznál, vala­mennyien a cséplés iránt érdeklőd­nek. A zt a hangulatot, airnely ki­alakult Karódon, a pártszer­vezet és a tanács helyesen vezesse tovább, hogy a begyűjtést mielőbb teljesítsék és a szabadforgalmat megkapja « község. Ez <a község dolgozó parasztjainak hasznára, és dicsőségére válik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom