Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-10 / 160. szám
CSÜTÖRTÖK, 1952 JULIUS 10. SOMOGYI NÉPLAP 5 A marcali, nagyatádi, barcsi, csurgói, fonyódi járásban befejezték a búza és a rozs aratását Meg kell gyorsítani az aratást Megyénkben befejezéshez közeledik az aratás. A dolgozó parasztok megkezdték a behordást, a tavaszi árpa aratása is szépen halad. A búza és a rozs aratását elsőnek a marcali járás fejezte be, ahol a községi tanácsok jól megállták helyüket, mozgósították a dolgozó parasztokat a békearatásra. Kedden ugyancsak befejezték a búza és a rozs aratását a nagyatádi, barcsi, csurgói és a fonyódi járásban is. Ezekben a járásokban a dolgozó parasztok — a. jó népnevelő munka eredményeként — becsülettel kivették részüket a kenyérért vívott csatából. A kaposvári járásban lemaradás mutatkozik a búza aratásánál. A községi tanácsok jobban mozgósítsanak erre a munkára, mert a gabona már teljesen beérett úgy, bogy minden késlekedés nagy kárt okoz, nagy szemveszteséget. A rozs aratásánál 99 százalékos az eredmény, az egy százalékos lemaradást már nem nehéz behozni. A siófoki járás dolgozó parasztjai nem vették ki kellőképpen ré- sziiKet a békearatásból. A párt- szervezetek és a tanácsok mozgósítsák a dolgozó parasztokat az aratásra. Magyarázzák meg, hogy a gazdáknak érdekük minél előbb elvégezni, mert kevesebb lesz a szemveszteség, tudják teljesíteni beadásukat és több jut a szabadpiacra ,is. A búza és a rozs aratásánál elég nagyfokú lemaradás tapasztalható, ezt a legrövidebb időn belül pótolni kell. A tabi járás az utolsó a búza és a rozs aratásában, pedig itt sem érett később a gabona, mint a nagyatádi, csurgói, barcsi járásokban. Az ellenség hangja érvényesült a járás községeiben, a pártszervezet, községi tanács nem igyekezett azt visszaverni. Nem mozgósították eléggé a dolgozó parasztokat arra, hogy azonnal kezdjék el az aratást, mikor a gabona viaszérésben, illetve teljes érésben van. A dolgozó parasztok így az ellenség hangjára hallgatva csak Péter Pál után kezdték el az aratást. Akkor, ami kor a megye többi járásaiban már javában arattak. Számolják fel az aratásnál tapasztalható lazaságokat ér mozgósítsák a dolgozó parasztokat az aratás befejezésére, mert minden nap kiesés kárt okoz. fi tavasziárpa aratásánál legjobb eredményt a fonyódi járás érte el 97 százalékos eredménnyel. Szépen halad a munka a csurgói és a marcali járásokban is. Lemaradás mutatkozik a barcsi és nagyatádi járásban. Itt jobban meg kel! szervezni a tavaszi árpa aratását is. Az ősziárpa behordását a barcsi, fonyódi, marcali járás már befejezte, végefelé közeledik a nagyatádi és a kaposvári járásban is. Jobban meg kell gyorsítani ezt a munkát a csurgói, siófoki és a tabi járásban. A búza és a rozs behordását a csurgói, nagyatádi és a barcsi járásban kezdték meg. Kombáj nara t ás az istváiui i tsz-ben Kedden, reggel 8 órakor érkezett meg a kombájn az istvámdi tsz 86 kát. holdas búzatáblájára. Somogyi József, a tsz elnöke üdvözölte a gépállomás dolgozóit és megköszönte az istvándi tsz-.nek küldött kombájnt, a munkásosztály segítségét. Az egész tsz köszönetét tolmácsolta és kérte, hogy a gépet állítsák munkába. Dencsi'k József a gépállomás igazgatója röviden válaszolt Somogyi elvtársijaik. Rámutatott, hogy amit moziban láttak, az most megvalósult, arat, dolgozik a gép a csoportoknak. A községi párttitkár elvtársnő meleg szavakban méltatta a párt támogatását, melyet a tsz-nek ad. Az ünnepély befejeződött, a tsz elnöke borral» kínálja meg a jelenlévőket és közösen ürítették a poharat a tsz sikerére és boldogulására. A gépállomás vezető agronómusa megadta a jelet az indulásra. Felbúg a traktor, megindul a hatalmas gép és nagyokat vág a tsz gyönyörű búzatáblájában. Kíváncsian vizsgálják a gabonaszemeket és örömmel állapítják meg, hogy a cséplőgép sem végzett volna tökéletesebb munkát. A kombájn vezetője, Boda József, Hanák Istvánná boldog örömmel vezetik a nagy gépcsodát és másnap már jelentik: a gépnek napi teljesítménye 15 hold, az elcsépelt gabona mennyisége 118 mázsa, K. J. vezető agronómus. Fokozzuk a tarióhántást, másodnövény vetést Az aratás, behordás és cséplés munkája mellett nagy gondot kell fordítani községi tanácsainknak a tarlóhántásra és másodnövényvetésre. Ezen a területen nagyfokú lazaság tapasztalható. A községi tanácsok és állandó bizottsági tagok nem igyekeznek erre a fontos munkára mozgósítani a dolgozó parasztokat. Pedig itt is, mint az aratásnál, minden óra és minden nap kiesés súlyos károkat okozhat nemzetgazdaságunknak. A tarlóhántásban a járások közti versenyben a barcsi járás érte el a legjobb eredményt: 27 százalékot. A másodnövény vetésével eléggé lé van maradva, 11 százalékkal, amit a legrövidebb időn belül meg kell gyorsítania. Legnagyobb a lemaradás a tabi, marcali és a fonyódi járásban. Községi tanácsaink érezzék át, hogy miiyen fontos a tarlóhántás és a másodnövények időbeni elvetése Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ne várják az esőt, szántsák fel minél előbb földjeiket. Vegyék igénybe a gépállomás segítségét, mert a géppel elvégzett szántás sokkal jobb, mint a íogatos. Földjeik nedvességét és termőképességét nagyban elősegíti az időben elvégzett tarlóhántás és a másodnövények vetésével állataik részére biztosítani tudják télire a megfelelő takarmányt. NYÁRI TEENDŐK A LEGELŐN Már a tervek elkészítésénél biztosítani kellett a legeltetés szakaszos formáját, ahol ez nem történt meg, most kell bevezetni. A friss, fiatal legelő elősegíti a szarvasmarhák tejtermelését és fejlődését. A Szovjetunióban jól bevált a legelő szakaszos használáta, a ,,Kosztroniai“ szarvasmarha kitenyésztése idején. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy nálunk is eredményesen alkalmazható. Nagyjelentőségű a tapasztalatok átvétele és alkalmazása, mert nyáron fejjük a tejmennyiség 40 százalékát. Tehát teheneink nyári telelését jelentékenyen emelhetjük, ha legelőterületeinket alaposan megjavítjuk és állandóan friss, teljes értékű legelőt biztosítunk. A ■nyári tejtermelés minden tehénnél fokozódik. A nyári zöldtakarmány a friss levegőn való tartózkodás, mozgás, kedvezően befolyásolja minden irányban: fejelésben, fejlődésben, ellenállóképességben egyaránt ja tehenet. A legelő segítséget ad ahhoz, hogy alaposabban megismerjük az állatok egyedi sajátosságát és a további gondozásuk alapját le tudjuk rakni. Az állatok egyedi sajátosságainak ismeretében az állattenyésztő céltudatosan állíthatja össze a legelő állatcsoportokat (és jelölhet ki az állatok részére leginkább megfelelő legelöszakaszokat. A teheneket osszuk külön csoportokra. Igen fontos a pásztor helyes megválasztása. Hozzáértő legyen a pásztor, értékeljük munkáját, segítsünk fejlődésében. Ahhoz, hogy legelés közben észrevegyük az állatok sajátosságait, nem elég csak a gyakorlat és a inegfígyelőképesség. Az állattenyésztő és a brígádvezető a pásztor tapasztalataira is támaszkodik és az ő közreműködésével oldja I meg az állatok legeltetésével kapcsolatos kérdéseket. A teheneket legeltetés szempontjából helyes, ha csoportokra osztjuk tejtermelésük szerint, a legjobban tejelő tehenek legelőjét az istállóhoz legközelebb fekvő legelőn jelöljük ki- A legelő füvének növekedése, és felhasználásának ellenőrzése lehetővé teszi a legeltetés olyan megszervezését, hogy az állafok mindig friss füvet legeljenek. A pásztornak kijelöljük azt a szakaszt, amelyen az állatoknak legelniük kell. Neki kell ügyelnie arra, hogy az állatok ezen a szakaszon a füvet egyenletesen lelegeljék, ne feküdjenek ie kényük-kedvük szerint és ne menjenek át másik szakaszokra. A tehenek pihenésére megfelelő helyet kell kijelölni. Azon legyünk, hogy az állatok túlságosan ne fáradjanak ki a legelőn és lehetőleg sok füvet fogyasszanak. A legeltetési időszakban az állatok többször kerülnek vissza ugyanarra a legelőrészre. Ez az időjárástól, valamint a lege- lörész növényzetének növekedési erejétől függ. Mindig az állatte- nvésztő szakember, vagy a legel tetési bizottság határozza meg, horfv a gulya mikor térhet vissza a régi legelőszakaszra. Amikor az állatokat új legelőszakaszra hajtjuk át, a lelegelt szakaszon megmaradt füvek kólóját lekaszáljuk, a trágyát oedíg szétszórjuk a legelőszakaszon. Állami gazdaságaink, valamint tsz-emk és tszcs-ínk legeltetési bizottságainak feladata a legelők minőségének javítása, hogy minél töuo és jobb takarmányt nyújtson állataink részére a legeltetési időszak alatt. A felesleges bokrok irtása. A kiirtásra ítélt bokrokat mindig nyáron a nagy melegben vágjuk ki irtókapával, fejszével, mert ekkor a legérzékenyebbek a csonkításra. Jó mélyen, legalább egy arasznyira vágjuk ki őket, majd húzzuk be földdel, trágyázzuk meg gyeptéglázzuk be, vagy vessük be fűmaggal a bokrok helyét. Még a íelmagzás előtt, július és augusztus hónapban többízben kaszáljuk ie a legelőn lévő, valamint az átmenti gyomokat. A legelőn lévő gyomokat jobb, ha tövestül kiszedjük. Itt is jó munkát végezhetnek a pásztorok, éppen ezért helyes, ha a pásztorok kihívják egymást gyomirtási versenyre. Legeltetési bizottságaink mindinkább megértik a jó legelő jelentőségét és éf>pen ezért csatlakoznak Balatonkeresztur község legeltetési bizottságának versenykihívásához. Termelőszövetkezeti csoportjaink is mind többen csatlakoznak a répáspusztai Első ötéves terv tszcs versenykihívásához. Jól halad a legelőgazdálkodási verseny a marcali, kaposvári és a nagyatádi járásokban, de lemaradtak a fonvódi, csurgói, barcsi, tabi és a siófoki járások, ahol a verseny nem indult be, mert a járási tanácsok nem foglalkoztak kellőképpen a verseny kérdésével és a legelőgazdálkodás fontosságával. A Posta dolgozói segítik a koreai nép harcát A Kaposvári Posta dolgozói át- érezlék és 'megértették kormányzatunk felhívását' ia koreai nép megsegítésére. -East bizonyítják eredményeik. Miután tudomást szereztek a felhívásról, július 1-én reggel 8 órától délután 5 óráig 2840 forint értékű koreai bélyegei vásároltak meg. A posta minden dolgozója, veti koreai bélyeget, mert minden dolgozó akarja a békét. Büszkék lehetünk a Kaposvári Posta dolgozóira, akik a koreai bélyeg vásárlása terén, területi viszonylatban az első helyen állnak. Példát vehetnek róluk a többi dolgozók is. Minél többet áldozzunk Korea megsegítése érdekében, hogy Magyarország soha ne jusson Korea sorsára! A Posta dolgozói lelkesén és öntudatosan áldoztak a koreai népért- Azért tették ezt. hogy a levéfkihor- f dó soha többé ne vigyen hadifog- I ságból írt leveleket, ibal'áljelentése- !»et a frontról az aggódó hozzátartozóknak. Azért, hogy a távirász soha többé ne közvetítsen újabb és újabb városok és falvak lerombolásáról. Azért tették, hogy a sokat szenvedeti koreai nép fájdalmát enyhítsék, azért, hogy léke legyen: tartós, szilárd béke a népek között. A Posta dolgozóinak példája nyomán vásároljunk minél töb'b koreai bélyeget! Gondoljunk a szemvédő koreai kisgyermekekre, az aggódó anyákra, a bős koreai harcosokra, akik utolsó cs£pp vérükig harcolnak hazájuk megvédéséért, harcolnak a m] hazánkért is. Gondoljunk arra, hogy Korea győzelme a béketábor és így a mi győzelmünk is lesz. Ehhez a győzelemhez járulunk hozzá forintjainkkal, segítjük Koreát a győzelem kivívásában! Épül a világ leghatalmasabb erőműve A kujbisevi vízerőmű építői határidő előtt fejezték be félévi tervüket és felkészültek arra, hogy egész évi feladatukat jóval a kitűzött időpont előtt végzik el. Ebben az ében 28 millió köbméter földet kell kiemelni és továbbszállitíuii, A kujbisevi vízierőmű évi közepes vízállás melletf körülbelül 10 milliárd kilowattóra elektromos energiát fog adni. Három év snuiva az építkezés befejeztével a Volgán át 6 kilométer hosszú gat vezet keresztül. Ez a gát arra kényszeríti a Volga vízét, hogy létrehozza a kujbisevi tengert, melynek hossza több mint 500 kilométer lesz, szélessége pedig egyes helyeken eléri a 40 kilométert. Képünk a vizíerőmű építkezéséhez gyártott új típusú 25 tonnás billenő gépkocsik első szállítmányát mutatja be. 8j szoijel spInÉfií iroljfeziit értei Waseslre A kölcsönös segélynyújtási egyezmény értelmében a Szovjetunióból újtípusú trolibuszok érkeztek Budapestre. Kép Sztólinvárosból A képen a sztálínvárosi „Béke“ étterem.
