Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

SZERDA, 1952 JULIUS 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 A marcali járás 6-án befejezte a búzaaratást Marcali járásban az aratási mun kálatokat a járási pártbizottság irányításával úgy szerveztük meg, hogy minél gyorsabban és lehető legjobb minőségben fejeződjék be. Ennek eredményeképpen a rozs aratását július 5-én, a búza aratá sát pedig július 6-án befejeztük. A járási tanács dolgozói a köz ségí tanácsoknak és a mezőgazda sági állandó bizottságoknak a hely­színen megadták a segítséget, moz­gósították az élenjáró dolgozó pa­rasztokat és biztosították a terme­lőszövetkezetek élenjárását. A ne- mesvidí Alkotmány tszcs lendüle­tes munkájával példaképül áll a járásban. 3 kaszaerővel 8314 négy szögölet vágott le naponta, példa ján a dolgozó parasztság hasonló kimagasló eredményeket ért cl. így pl. Novák István 6 holdas dol­gozó paraszt egy nap alatf 2308 négyszögölet vágott le kötöző nél­kül Az aratás befejezése után vasár nap délután a behordási munkála­tok is megindultak. A dolgozó pa­rasztság vasárnap éjjel is hordta a gabonát, hogy a behordási munká­latokat minél előbb befejezze, a cséplést; is gyorsan végrehajtsa és így a beadási kötelezettségének minél előbb eleget tehessen. Dobsa Zsuzsanna Marcali Járási Tan. 11 Beruházási Vállalat dolgozói segítik' a liös torsai nép karcát ,A Somogy megyei Beruházási' Vál­lalat dolgozóit a koreai nép példája odaadó áldozatkész munkára, 'helyt­áj fásra' lelkesíti:. Dolgozóink vak*' mennyien tudják, hogy a koreai nép hős harcát, amelyet szabadsága, függetlensége kiharcolása érdekében vív, azzal segítik leginkább, ha munkaterületükön becsületesen és példamutatóan megállják helyüket. A bős koreai nép a mi békénkért, a mi jövőnkért is harcol. Ezt átérezve a vállalat dolgozói július 1 -éli tartolt gyűlésükön 950 forint értékben vásároltak koreai bélyeget. Somiogyi József VILLÁM Az iharosberényi Úttörő tszcs el­nöke 'és ipárfszervezete keveset fog lalkozik a tszcs tagságával, ennek eredménye, hogy a tszcs tagjainak egy része az ellenség uszályába került, lebecsülik saját termésátla­gukat. A termésátlag lebecsülése rombolója a m u nk.aif egy elemnek, rontja a csoport szellőmét. A tszcs pártszervezete sürgősen javítsa ki a bábáit, szervezze meg az agitációs, felvilágosító munkád a brigádokban». ;■* Az iharosberényi Úttörő tszcs pártszervezete és elnöke úgv lát­szik nem vette észre azt az óriási különbséget, »amely lmutatkozik a tszcs tagok háztáji gazdálkodásár/ fenntartott és a csoport közös ku­koricája közölt. Nem az a hiba, hogy a háztáji kukorica nagyon szép, bawSm az, hogy a közös kukorica eléggé el­hanyagolt, a fagykárt n«m pótolták, a szálak 15—20 »méterről beszél­getnek egymással és mondják, hogy a kapálás nekik is jól esett volna. Somogymeggyes tanácselnöke poltktfi egyik nyomarneyiférié­ben született -Koch Imre elv- iát s 1904-ben. Apja amtámunkás volt. így biztosította a szűkös meg­élhetést családjának. Sokszor volt munka nélkül. Koah Imre elvtársi­nak három testvére volt. Vályogvis- kójtikban sokszor még szalma sem jutott fekvőhelyül. Ilyen körülmé­nyek között nevelkedett Ki)cji Imre — mint számlaki n zsellér gyermek, •az urak Magyarországában. 14 éves sem volt, amikor meg kellett mar­kolnia »a kasza nyelét. Az urak, a nyomorúságon: élet kényszerUették ■erre. N< vjy évig aratott Jwkotnch grófnak. Könnyen megszá­molta amit munkájúiért kapott. .Min­den évben másnak a földjén verej­tékezett, Gadó István ,földbirtokos­nál!, Hindii) Gáspár, Btíbik István, Szappanyos Imre Iculúkoknál húzta •a jármot. Ruhája icafatjai alól ki­látszott elcsigázott teste. Szólni nem lehetett. Mit tehetett? Szenvedett és tűrt, de remélt. A !tizenkilencen formdalain után apja számtalanszor ami ckezt ette. Koch Imre mindent jól megértett. Nem felejtett mmmit. Azt sem, Jwgy inkáidba nem járhatott. Mint •ahogy mondja — „Apám tanított ■engem, ö müveit és az élet.“ A felszabadulás után Kach " Imre új életet kezdett. Elő­ször egyénileg gazdálkodott a már saját földjein. Ekkor már Somogy .meggyesen lakott. A községben el­sőnek ■érlelte meg a. .nagymami gaz­dálkodást, melyen keresztiül életéi szdbbé akarta tenni. Amikor meg­alakult a tszcs belépett, s n&m&n kára elnökké választotta a tagság. Tagja lett a pártnak. Tudta., hogy így még többe,t tud tenni a község érdekeiért. A laza nmrvkafegyelmű csoportié a megye legjobban jövedelmező, kö­zösen gazdálkodó nagyüzemévé hmeltc fel. Jó munkájára, szervező készségére! felfigyelt, a járási párt­bizottság és a járási tanács. A párt áj felelős funkcióiba állította Kach Imrét: a somogymeyyyesi tszcs el­nökéből a községi tanács elnöke lett. Az egykori kizsákmányolt Zsel­lér fiúból a dolgozók megbízottija. Koah elvtárs jó imunkát végez. Jó munkát tudok végezni, mert tudok élni -a dolgozóktól kapott jogokkal — mondja. Uj kezdeményezései kr váló eredményekhez vezetnek. A ba­romfi és tojás begyűjtéséről hű tü­körképet mutat füzete. A lapokat kettéválasztotta. Egyik részére fel­tüntette a gazda névét, kötelező be­adásának terv számait. A másik ré­szén feljegyezte mikor, miből, meny­nyit teljesítek. Ha teljesített « .gaz­da, akkor piros ceruzával a jobb alsó sarokban egy nagy „R“ betűt írt. Ami annyit jelent, hogy ren­dezte. A .pártvezetőségi tagok lap­jára, a végrehajtábizoksági tagok neve mellé,, ct tanácstagok listájára és a többi vezetők nevei mellé betű­jeleiket tett. Ezeket serkentette elő­ször kötelezettségük teljesítésére. — Nem lehet jól teljesíteni, « mun­kát időben és jól elvegezni, ha o\ vezetők nem mutatnak példát. Ez pedig egyik mód arra, hogy tisztán láss' im munkájukat“ — mondja Koch elvtárs. ^ .pártsasemezet vezetőségével minden problémát megtár­gyal. Amikor a község hiznitseriés- kivetémt megkapta, összeült a párt vezetőivel, megbeszélték a teendőket. A v éyr haj tóbizottságnak átadták a tervet, megszabták a '.határidőket. Amikor' az állatszámlálás megtör­tént, Koch elviárs elkészítette a köz­ség második tükrét: a híZ'ottS'ertés- beaiÍKÍsnól. Az előbbitől különbözik annyiban, hagy a határidőiket is megszabták — a gazdákkal megbe­szélve — a kötelezvény alapján. Koch elvtárs ez után nyilvános ta­nácsüléseket és ismeretterjesztő elő­adásokat rendezett. A rendéletekről és a napi problémákról tájékoztatta a dolgozó paraszt okait. ^ községben 10 gazda volt, aki megtagadta « kötelezvény aláírását. Koch elvtárs itt sem a büntetést alkalmazta, hanem a meg­győzés politikájával .nevelte a sza­badó gazdáidat az állammal szem­beni kötelezettségük teljesítésére. Először a párt vezetőséggel egyetért­ve népnevelőket küldtek, s ahoi a népnevelők nőm értek el eredménye- kel, ott Kach elvtárs 'meggyőző szavai jutottak érvényre. Szabó Já­nos 13 holdas dolgozó paraszt elő­ször nem akart teljesíteni. Koah elv­társ megmagyarázna neki: „ez min­den ember becsületbeli kötelessége. Mi lenne, ha gyáraink dolgozóinak ilyen lenne a viszonya a tervfegye- l&mhez. A műhibán vertek bennün­ket és most ennyit neim tehetünk meg békás életünk, saját jobblétünk érdekében? És a törvény is bünteti a ihanyktgakat.“ Amikor ■minderről fehnlágosíto'lkc, Szabó Júno's csak •annyit mondott: „Igaz“ —■ és eleget feji beadásának. Somogy meg gyes dolgozó paraszt­jai szeretik és követik Koch elvtár­sid. Nincs a községiben olyan ese­mény, ahol nem lenne ott, nßm tör­ténik mtg a községben sommi olyan, nmire az ő .véleményét ki ne. kérnék. És ö mindenütt segít. cseh Imre elvtárs munkássága sokrétű. A pártszervezel, n népnevelők és az ő munkájának köszönhető, hogy■ a község félévi híZottstörté&Vxadását 100, vágómar­hából 129, süldimtalacból ISO és egyébből is 100 százalék felelt tel­jesítette, A másodvetés szorgalmazá­sánál számadást tett. Bemutatta, hogy példáiul egy hold másodvebésü kukorica tiszta jövedelme — az elö- Veteméiigt nem is számolva — 12 ■mázsa szem. Éhből egy kis süldőt fel lehet hizlalni 240 kilóm — mi­vel egy mázsu súlygyarapodáshoz kb. öt mázsa se «Wune van szükség. Szabadpiaci áron számolva... — egy­szóval bőven megtérül a fáradság. Ezek űz agitációs módszeréé Koch elvtársinak. '! ennie löszével kezet i mozga­lom jelentőségét állandóan magyarázza a dolgozó .parasztok­nak. — Tudom, hogy most vár rém igazán nagy munka, de sßgil a párt. A dolgozó paraszttársaim megértenek és jól viszonylatiak a termelőszövetkezeti kérdéshez. Ér­dekli őket mert vaját j óbbtól ükről van szó. És én tudom a feladato­mat“ — mondja befejezésiül. Ko,ch Imre ehitúrs, Somogymegy- gyes tanácselnöke valóban tudja feladatát és kommunistához mél­tóan cl is oécr-i H7.t. Tapasztalatcsere-értekezlet Somogy és Fejér megyék békebizottságai között Vasárnap délelőtt Siófokon ta­pasztal,atcsereértekezletet tartottak Somogy és Fejér megyék legkivá­lóbb bók eh arcosai. Eri József elvtárs az országos bé- kolanács kiküldötte beszámolója n!án Sziijjártó Lajosné enyingi béke­bizottsági titkár elmondotta, hogy falujukban a békebizottságok min­den alkalommal összekapcsolják a feladatokat. így p], most egyszerre foglalkoznak a begyűjtés, az aratás, cséplés és Korea megsegíléséniek kérdésével. A község békebizottsá­gai társadalmi úton 100 ljjter fagy­lalt anyagát gyűjtötték össze, hogy egy fagylaltdélutáni jövedelmével is növelhessék a koreai szabadsághar­cosoknak küldendő támogatást. Bánhegyi Gyula a siófoki KTSZ békétitkára elmondotta, hogy a ter­melő szövetkezet a békeibizoittság jó munkája nyomán második ífCgyed- évi tervét 115 százalékra teljesítette. A szövetkezet cipészei, felajánlották, hogy a július 10 és 20-n között 'meg­tartandó kórsai műszak során ter­vüket 140 százalékra teljesítik s 11 40 százalékos 1til!elj< sites jövedel­mét a koreaiak megsegítésére for­dítják. Bozsó József elvtá'rs a megyei bé­keiroda központi előadója felszóla­lásában hangoztatta, bogy «Somogy megyében nagyon, jól bevált az a ■módszer, 'hogy a megyei szervek dol­gozóiból járási instruktorokat ké­pezlek ki, akik hivatali teendőiket ügyesein összekötik a járási béke- felelösö'k állandó tájékoztatásával, támogatásával, ellenőrzésével. Sándor István elvtárs Fejér me­gye békeiilkára einiöndot'Ja, hogy a, Fejér megyei bé'kebizol|ságok munkájában! gyakran előforduló hi­ányosság volt. hogy a párttal nem tartották a megfelelő kapcsolatot. Igv aztán nem egyszer előfordult, hogy egy-egy községben ugyanab­ban a házcsoportban egyszerre egy­más! ól alig eltérő időponttal hir­detőit meg kisgyülést a párt, a bé­kebizottság és az MN1XSZ. Ez lei- mészoH'sen megzavarta a dolgozó­kat. Schweicr Ferenc elvlárs, Somogy megye béketiikán elmondotta, hogy ■> megyei békekilálki zó hatalmas lendületet adott a Somogy megyei bék<'harcnak. A június 1-i béketalál­kozó óla SfíO-rúl 1-iOO-ra szaporodott a megyében a béloebi zott Ságok soár ina. ,Ezzel cgyidőben a megye be­gyűjtési eredménye is fellendült. Borsiczky Lászjóné községi béke- bizottsági elnök zárószavai után a köztársasági indulóival ért véget a két megye békebizottságainak ta­pasztalatcsere értekezlete. Termelési értekezleten vitatták meg a tervet a kőröshegyi téglagyár dolgozói Komoly feladatot kell megoldani a Kőröshegyi Téglagyár dolgozói­nak a második félév alatt. Ez't bi­zonyítja a július 3-án megtartott értekezlet is, ahol a gyár vezetősége és dolgozói közösen megbeszélték hogy milyen, módon tudnának az előző félévnél még nagyobb ered­ményeket elérni. Az üzem dolgozói­nak a második félév alatt 4,050.000 tégla gyártását kell elvégezniük. -Ebből július hónapra 390.000 tégla gyártása fut, dmi azt jelenti, hogy naponta 15.000 téglát kell gyárta­ni ok. Szokodi Sándor gyárvezető az ér lekezleten rámutatott, hogy a tervet, csak úgy tudják teljesíteni, ha az üzemen betű,] még tökéletesebben kiépítik a kollektiv munkát, s a munkaifegyelmet szigorúan betart­ják, ügyeltük saját maguk és dol­gozó társaik test], épségére. Ezek annál is inkább szükségesek, mert a gyártási terv mellett a kemence brigád égetési terve is az eddiginél még jobb munkát kíván. Az égetési terv a második félévre 1,564.000 tégla. Ebből a július hónapru fel­bontva 267-000 darabolt kell ki­égetni és kihordani. A napi bontás 10.500 darab tégla. A terv sikeres teljesítése érdeké­ben vállalások történtek, a, terme­lési értekezleten. Igv pl. Szinyéri Béla brigádja vállalta, hogy terven felül napimba 500 durabiwl többet *termel. Továbbá vállalták, hogy Alkotmányunk tiszteletére lemaradá­sukat behozzák és a brigádon belül a fegyelmet megszilárdítják. Fcrnibach Sándor üb elnök, ke­mence brigádjába tartozó dolgozók vállalták, hogy terven felül 13.000 darab téglát égetnek és kihordanak ebben a hónapiban. Varászló község dolgozó parasztsága megállja helyét a nemesdédiekkel folyó versenyben Varászló község dolgozó paraszt­sága megértve a minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja felhívá­sát, éji nappallá téve harcolt az aratás határidő, előtti befejezéséért. A mezőgazdasági bizottság az élen­járó dolgozókkal (határjárást vége­zett, buzdították az egymásközött versenyben lévő parasztokat. Ennek c/L liareolú 3Cúrea írta: Sze Man ír Már két éré annak, hogy az amerikai légibanditák Eszak-Korea békés városait és falvait bombáz­zák. Bárhol jelenjenek is meg, nyo­mukban minden romhalmazzá és hamuvá válik. Pusztulnak a gyer­mekek és öregek, nők és férfiak, lángolnak, a házak és fák. De mind­ez nSm tudja megtörni a koreai nép hősies harcát és végső győze­lembe vetett Iliiét. A néphadsereg harcosai a kínai népi önkéntesekkel együtt, hősiesen védelmeznek min­den talpalatnyi földet. Az interven­ciósok egymásután szenvedik a ve­reségeket űs tehetetlen dühükben a nemzetközi törvények által szigo­rúan tiltott, barbár eszközökhöz nyúlnak: vegyi, é's baklériumfegy- vereket alkalmaznak, kínozzák a ha­difoglyokat'. Súlyos helyzetben élnek a gyer­mekek a háború [tizétől lángoló Koreában. ,A koreai gyermekek már tudják, hogy akármilyen éhesek is, nem szabad felveniniök a. repülő­gépről ledobott kenyérdarabol, vary sózott ballal, mert ínegmérgezlék az amerikaiak. Nem, veszik fel az utcán heverő szép játékokat sem, mert látták, hogyan robbant; fel egy kislány kezében, ,az amerikaiak által ledobott labda... A nagyobb gyermekek segíte­nek szüleiknek és felnőtt testvéreik­nek — kiharcolni a győzelmet. Mikor a betolakodóknak ideigle­nesen sikerült elfoglalni az észak­koreai Szenesen várost, C<> En Gir, a szenesem gyermekotthon 'úttörő- tanácsának elnöke, Kim Szín Hv«n tanítónak, a Munkapárt tagjának segítségével megalakította az ,,Ifjú Gárda“ illegális gyermekszervezetei. A .fiatal hazafiak Oleg Kosevoj pél­dáját követve, fegyvereket szerezlek, az amerikaiak katonai raktárából a partizánok számára, felgyújtották azokat a házakat, ,amelyekben az el­lenség lakott és Szenesen felszaba­dításának napján foglyul ejtettek bárom amerikait, akik egy leány­iskola pincéjében rejtőztek el. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nópgyülésének elnöksége Coj Én Gir, Pák Cser Gvan, lián Te G n és O Den Szűk i f j ú g á rd is t á k a i hadi é r d e m re nd d e) tüntette ki. Kvon Ben, Tju lizemhat éves ha­zafi, akinek éjszaka sikerült bejut­nia az amerikaiak által létesített koncentrációs táborba és mialatt a megszállók résZegeskedtek, több mini li50 koreait szabadított ki. IIvíinhe tartományban!- lakik a kis Sze Cser Ein, akit „he ban dong­nak — a felszabadulás gyermekének — neveznek. Sze Cser Ein ugyanis 1945 augusztus 15-én született, azon a. naipon, mikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Koreát a japán sza­murájok uralnia alól. Sze Cser Lin az amerikai 'megszállás napjaiban anyjának megbízásából, akii parti­zán voll, a börtönhöz ment. és ott paíningalambokkal kezdett játszani. A felnőtteket persze nem engedték ide. Mikor az őrök elfordullak, a gyerek a galambokat bedobta a, bör­tönablakon. Ezek utasításokat tar­talmaztak a börtönben sínylődök részére, hogy miképpen szervezzék meg a lázadást. Koreában mindenki — a leg­ifjabb» klói a legidősebbekig harcol hazája felszabadításáért- Ezért hisz a világon1 minden becsületes ember a koreai nép győzelmében. hogy az 5-én este aratás teljesen volt köszönhető, 1952 július hó befejeződött. Az ősziárpa cséplése július hó 2-án este befejeződött, s ezzel egy- időben megtörténi az ősziárpát ter­melő gazdák árpabeadási kötelezett- ségének teljesítése. Mintegy 55 má­zsa ősziárpát szolgál latiak be. A község dolgozó parasztjai a ga- bonabehordásis megkezdték. A tanács felvilágosító munkája nyomán igye­keznek a beadási kötelezettségeiket teljesíteni, illetve túlteljesíteni. Tudják, hogy a beadás törvény és annak elmulasztásai büntetést von maga után. ,A behordás, cséplés és a gabonabegyüjtés megvalósítása érdekében Varászló dolgozó pa­rasztjai párosversenyre hívták ki Nomesdéd községei, a szerződést a két tanács vezetői írták alá. A versenyszerződés pontjaiban lobbek között szerepel az, hogy a ■cséplést a községben versenyszerűen fogják végezni. A munkás-bizalmiak minden nap értékelik a nápi telje­sítményeket és azokat közlilk a mun­kásokkal. A szerződés tartalmazza, hogy a cséplés befejezésével egy- idöben teljesítik, illetve túlteljesítik a kenyérgabona, árpa, zab beadási tervüket. Varászló község dolgozó paraszt­jai ezzel akarják kivenni részüket a béke megvédéséért folytatott harcból. Segítenijl a párt és a kor­mány által kidolgozóit ötéves terv maradéktalan megvalósítását. A ver­senyben megállják helyüket, mert tudatában vannak annak, hogy a terv megvalósítása biztos felem0) • kedést és boldog jövőt biztosít. Nagy István vb. elnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom