Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-26 / 174. szám

SZOMBAT, 1952. JULIUS 26. SOMOGYI NÉPLAP 3 Rosszul megy a munka, mert az ellenséggel paktál a somogyszentpáli tanácselnök Somogyszenipá] községben 5 gép •végzi a cséplést és július 23 ig már ‘24.5 gazda szérűjén el is végezitek. Ahogy a m i nis zl e rt anáes határozata előírja, a csépléssel egyidőfoen meg­indult a gabona begylüjtése is. A község dolgozó parasztjainak egy része a géptől he is vitte ami az államnak jár. Köztük jó néhány an még többet Ls vittek a 'kötelezőnél mert fut ja a jó termésből és az ál­lamunk jó árat fizet érte. Cser ti Pál 5 holdas gazda 250 százalékra, Bodnár Laijm 5 hol-> das, 200 százaié Ino teljesítette a beadási kötelezettségét. "Ezek a dolgozó parasztok tudják. Irogy pártunk és kormányunk •mennyi mindennel segíti a falu né­pét és ezt ők így kívánják viszo­nozni. Most van arra igazán alkalom, "hogy a dolgozó parasztság bebizo­nyítsa, hogy hű a párthoz és népi -d rmok rác i á n'klh oz és milyen miérték­ben járul hozzá ötéves tervünk megvalósításához, amely a dolgozó parasztság jobblétét biztosítja, Mind- •ezt megértenék a községben, a többi •dolgozó parasztok is, ha valaki •megmagyarázná nekik- De ezt sem a •pái-tsziervézet, sem, a tanács nem «magyarázza meg és így nem értette meg az a 28 gazda, élei már rég elcsépelt és írtéy marig se-m ad la be ami az ál­lamimnak jár. .A községben, népnevelő munka mines, a tanácselnök csak sopánko­dik, hogy nem/ megy a begyűjtés. Harangozó Gyula tanácselnök elv­társitok sok a panasza, csak azt •aiem tudja, hogyan szervezze meg jobban a begyűjtést. Ő maga azon siránkozik, hogy fiajrealtól késő estig járja a falut, «de nincs eredménye. A másik perc­ben, meg arról beszél, hogy nem •tudták megalakítani az elszámolta­tó bizottságot, meg napszámost sem kap, aki felmérje a gabonát az il­lető hátralékos padlásán, ő pedig nem tudjia ezt egyedül elvégezni. .A valóság: Harangozó elvtárs mint tanácselnök meg akarja, őrizni a te­kintélyét a faluban még akkor is, dia nem lesz begyűjt ve a gabona. Mindenki szemébe jó fiú akar lanni, nem árt ő még a légynek sémi. Azt, hogy a, kulákok, meg a kleri­kális reakció agitál a 'faluban, 61- -ereszti a füle mellett., mondva, hogy Révai József katolikus pap is asegíti a begyűjtést, kiprédikálta, a templomiban, hogy mindenki adja be a kötelezőt. Kovács József végrehajtó bizott- -sági tag felesége, nagy méreggel ’hányta az ura szemére, hogy most már templomba sem érdemes el­menni, mert ott is ai beadásról be­szélnek. Az ilyen pap nem leihe' rosszindulattal, csak nem agitál a törvény ellen, mikor a templomiban így beszél. Meg hát május 1-én együtt mulattak a tanácselnök meg a tisztelendő atya és ott is minden együtt­érzés J(ifeiez‘ésre jutott. A borozás közben Révai atyának •egész virágos kedve kerekedett és mindenféle szentségtörés árnyékát felejtve énekelte; ,,Ird föl a, neve­met a péntölöd elejére, ha felhajt­ják csak én jussak az eszedbe...“ A jó mulatság közepette elmé­lyült a jó barátság is Harangozó tanácselnök elvtárs és Révai ,,atya“ között. A legközelebbi végrehajtó 'bizottsági ülés jegyzőkönyvét már Révai ,,atya“ gépelte le, így a segít­ségnyújtás már a gyakorlatban is kifejezésre jutott. A falu öntudatos dolgozói nem jó szemmel nézték ezt a nagy barátáágolt, . de a kulákok, alrtk minden alka­lommal buzgón hallgatják Révai atya prédikációját, annál jobban örültek az esetnek. Hamarosan megragadták a sikeres első lépést a kulákok és ők is ke­resték a barátságot a tanáccsal. A hízoiitsertésbeadásnál már sikerült is az ellenség haditerve szerint a* egyik támadást végbevinni. A kulá­kok megtagadták a hízó beadását, mert nem hizlaltak sertést, erre a célra, csupán a bendőjük Zsírozá­sára. Azért, nagy hiba ne legyen a terv teljesítésében, a tanács segített keresni a faluban bízót a kulá- koknák és megvették az első félévre. A második félévi beadásra sr'm hizlalnak -a kulákok, most azon ,.fől“ a tanácselnök feje, hagy leinél tudnak venni a kulákok hízót. Kadarics Vendel 22 holdas kulák, aki cselédekkel dolgoztatott, ő pe­dig mint községi elöljáró volt, ma a nép törvényéi minden módon igyekszik kijátszani. Most sem hiz­lalt disznót, a második félévre, ha­nem a tanácselnök gondoskodik ró­la, hogy Szabó József tanítótól meg­kapja a hízót a kulák. A külákagitáició úgy érvényesül a községben, ahogy nekik dukál. A tar lóbánt ásnál általános hangu­lat volt a községben, hogy száraz a föld, nem lehet szántani. Persze ezt a tanácselnök is elhitte, sőt tá­mogatta az ellenségnek ezt az állí­tását. Nem is m©nit a tarlöhántás a községben, de a másodnövényve- tés még úgy sem, csak akkor ,,esett“ le az álla a tanácselnöknek, mikor Pap elvtárs a, járási tanács elnöke kiment és Bula Sándor 8 holdas dolgozó paraszt földjén bemutatta a gyakorlatban, hogy lehet szán­tani és alkalmas arra a föld, hogy belevessék a, másednövényt. Ez azonban még mindig nem győzte meg Harangozó Gyula tanácselnök elvtársat, mert azóta sarn mozgósítja a paraszt­ságot, hogy szántsanak, pedig Buta Sándor azóta, már be is fejezi a tarláhánt&st meg a 1 má­sa,dvefést. A kulákagitáció, meg Révai atya sugalmiazása egyre jobban érvénye­sült a községben és még agyaifur- t'abb dolgot terveztek. Hamarosan terjedt a, faluban az a hang, hogy szegény a község, tönkretette a há­ború, kérni kell a.z államtól valamit. Az egyik tanácsülésen azután az ellenségtől felbérelt néhány ember kérőimére a tanácselnök niagy buz­galommal kijelentette, hogy min­dent fog kérni egyszerre, amire csak a községnek szüksége van. Ahelyett, hogy megmagyarázta volna: az öt­éves terven belül az ütemezés sze­rint mit fog kapni és már mii, ka­pott a község, fogta magát és írt egv hatalmas kérvényt, amelybe az összes minisztériumtól kért vala­mit. Az egyik miniszlériumtól vil­lanyt, a másiktól artézi kutat, kis­vasutak kultúrházat, meg amit csak az ellenség kiagyalt és a paraszto­kon keresztül a tanácsnak diktált. Az ellenség most is a markába röhögött, hogy sikerült a tervét megvalósítani. Azt azonban icn tanács még ninig sem vette, észre, hogy ez az ellenség :mun­kája volt, pedig tudja jól a tanács és Somogy Szentinálom mindenki, hogy már idáig is mit kapott a község pár­tunk és kormányunk gondoskodásá­ból. A fölszabadulás után Somogy- sZentipálon 346 szegény/p,araszt, — aki azelőtt a más földjén; nyomor­góit — földet kapott) és 130-ian kap­tak házhelyet, amelynek legtöbbje miár felépítette a házát. Szövetkezet létesült a faluban, könyvtárat kaptak és napköz.iotíhon létesült a dolgozók gyermekei szá­mára.és még több más olyan jutta­tásban részesültek, amely a község felemelkedéséihez járul hozzá. Ha­rangozó Gyula tanácselnök is 10 hold földet kapott és gyönyörű há­zat épített azon a házhelyen, amit népi demokráciánk áldott neki- Mindezek tudatában mégis hagyta, hogy az ellenség ilyen könnyen be­hálózza és rávegye a,rra. hogy túl­zott követeléssel lépjen fel pártunk és állalmiunk iránt. Ne\m válté észre, hogy ez az el­lenség provokációja, nknamunr ' kafir, amellyel aláaknázni akar­ja etépi demokratikus rendün­ket. Most a gabonabegyüjtés kezdetén is már érvényesül az ellenség ak­namunkája, habár a kulák be is ad ja a kötelezőt, hogy leplezze ma­gát, de jobban igyekszik lebeszélni a dolgozó parasztokat a beadás tel­jesítéséről. Ne ni véletlen az, ihogy 28 dolgozó paraszt nem teljesítette a beadását, miután elcsépeltek a ga­bonájukat. A tanács nem szerez érvényt a törvénynek olyanokkal szentben, mint Fekete Ignác és Bogdán Gábomé, akik már két-három napja elcsépeltek és neim adták be, ami jár az államinak. Pedig a rendelet világosan kimond­ja, hogy a csépiestül 24 órán belül, aki be nem adja a; kötelezőt, annak fej kell emelni 5 illetve 10 száza­lékkal a beadását. Hogy 8omogyszent.pálon ilyen hi­bák merülnek fel az ellenség mun­kájából, azt Androsics István köz­ségi párttitkár is látja, csak éppen nem tesz elleniük semmit. Elnézi sok időn, kérésziül, hogy a hibák ,ai fejük fölött összecsapnak- A felsőbb szer­vek nézzék meg ezt a kérdést és teremtsenek végre rendet Somogy- szentpálon. ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÉPÍTŐK SZAKSZERVEZETÉNEK HEGYEI KONFERENCIÁJÁT 1 liomlai állami gazdaság dolgozói szép eredményeket érlek el az aratásban, csípőén és a koreai műszálán A háromfali állami gazdaság dolgozói tervük túlteljesítésével veszik ki részüket a békeharcból. Annakidején felajánlásokat tet­tek arra, hogy az aratást, cséplést határidő előtt befejezik. Teljesítet­ték vállalásaikat. Takács József aratócsoportja 340 százalékos tel­jesítményt ért el az aratási mun­kák ideje alatt. Hasonló eredmé­nyekről számolhat be Tratnyek Imre munkacsapata, melynek tag jai a cséplésben is példamutatóan dolgoztak. A csép'ési 110 mázsás norma helyett 180—190 mázsás teljesítményt értek el. Az aratási idő alatt a gazdaság dolgozói kettős műszakot szervez­tek, éjjel-nappal dolgoztak. Az üzemegység dolgozói a koreai hét alatt is példásan vették ki ré­szüket a munkából. Harcsai Jó­zsef, Simon Ferenc, Vágner Fe­renc munkacsapata szintén 280 százalékos teljesítést ért el. A gazdaság dolgozói lelkesen fogad­ták a koreai bélyeg vásárlását, kevésnek bizonyult a kiadott bé­lyeg és pótlólag kellett kérni, hogy dolgozóink valamennyien ezen keresztül is segítséget tud­janak nyújtani ahhoz, hogy minél előbb béke legyen Koreában is. Ennek érdekében teljesítik ter­vüket a háromfai állami gazdaság dolgozói és végzik példamutatóan a cséplést, másodvetést, tarlóhán­tást, ami egyik alapja békénknek Cscra Margit igazgató. i/0 nem akarnak leimén! a rajtat Az aratással és csépléssel egy- idoben dolgozó parasztságunk nagyrésze megkezdte a tarlóhán tárt, másodvetést. Ezzel a munká­val nem akarnak lemaradni a kis- gyalání dolgozó parasztok sem. A jövő évi termés biztosításának érdekében a csépléssel és behor­ch,sál egyidóben végzik a tarló- hántást. Á községnek minden le­hetősége megvan, hogy határidő előtt végezze ed a tarlóhántást, másodvetést. A községi pártszervezet és a tanács tagjai népnevelő munkát végeznek, hogy a dolgozó parasz­tok a cséplőgép'ől teljesítsék be adási kötelezettségüket. A falu dolgozói nem akarnak lemaradni •t versenyben. Elsőnek Széles 1. József és Horváth János teljesí­tette az állammal szembeni köte­lezettségét 110 százalékra úgy ke­nyérgabonából, mind takarmány­gabonából. Példájukat követik a többi dolgozó parasztok. A községben komoly munkát végez a DISZ-szervezet is. A le- aratott területen kalászszedő bri­gádok gyűjtik a kalászt és ezzel is csökkentik a szemveszteséget, A DlSZ-fiatalok ezt a munkát a község begyűjtési sikerének érde­kében a koreai nép harcának se­gítéseképpen ajánlották fel. Major Károly nyilvántartó. Holniap tart ja a Építő- Fa- és! Építőanyagipari Dolgozók Szakszer­vezete az első megyei konferenciá­ját. 'A /Szakszervezetek Országos Tanácsa a múlt év végén hozott határozata értelmében, valamennyi ipari és alkalmazotti szakszervezet­ben) meg kell tartani a szakszerve­zetek újjáválasztását. Erre a mun­kára az Építőik Szakszervezetében 1952 július 1 és július 27 között került sor, megyénk területén. Az (MiDP II. kongresszusának határo­zatában testet öltött nagy feladato­kat csakis magasabb színvonalú szakszervezeti munkával teljesíthet­jük az építőiparban. Ennek, egyik alapfeltétele, a szakszervezeti funk­cionáriusok — a bizalmiaktól a. köz­ponti vezetőségig való — ú j já vá­lasztása. A megyei konferencia is arra lesz hivatva, hogy ,a megyei, küldöttek a demokratikus centralizmus elve alapján újjáválasszák az Építők Szakszervezetének megyei bizottsá­gát. A július 1-től 27-ig megtartott üzemi bizottsági választásokon meg­választották a megyei küldötteket. A megyei küldöttek, ia-z üzemek élenjáró dolgozói, sztahanovisták, kiváló dolgozók. A küldöttek közi van Desdejpold József elvtárs a Ka­posvári Magasépítő Vállalat több­szörös újítója, a termelés élhar­cosa. Osváth Károly építészmérnök, aki jól szervezi a munkát, megva­lósítja a dolgozók javaslatait, min­dent ejkövet a termelési tervek tel­jesítése érdekében. Vásczi Rózsa a tahi téglagyár fiatal dolgozója a termelésben kitűnt munkájával ér­demelte ki;, hogy részt vehet a me­gyei konferencián. Minit fiatal dol­gozó, állandóan 100 százalék felett teljesíti a normáját. A Barcsi Fű­részüzem dolgozói bizalommal vá­lasztották küldöttnek Angyal Ferenc elvtársat, kiváló dolgozót, sztaha­novistát, aki példásan, szinte min­den esetben túlteljesíti a vállalt kö­telezettséget. A megyei küldöttek lelkesen ké­szültek a megyei konferenciára. El­sősorban a termelésiben értek el, ki­váló eredményt, ezenkívül építő bí­rálatukkal is felkészültek, hogy a legjobb dolgozókat válasszák meg vezetőjüknek. A megyei konferen­cián meg kell tárgyalni, az Építők Szakszervezetének eddigi munkáját, eredményeit és hiányosságait egya­ránt. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának a szakszer­vezeti munka egye« kérdéseiről 1950 július 24-én hozott határozata fel­tárta ,a szakszervezeti munka hibáit és megjelölte a hibák kiküszöbölé­séhez vezető utat. A határozat rá­mutat arra, hogy meg kell javí­tani a szakszervezeti vezetők kap­csolatát a. párttal és a dolgozó tö­megekkel. Ehhez a szakszervezeti demokrácia kiszéleisütésére1, eleven üzemi szakszervezeti étel kialakítá­sára, a dolgozók javaslatainak, kez­deményezéseinek ,fe\lkctrolúsára, bírá­latának figyelembevételéie vau szükség. így érhettünk csak el gyö­keres fordulatot, javulást a szak- szervezet termelési, szocialista ér­dekvédelmi, nevelési tömegmunká- jában. Megyénkben pártunk Politikai Bi­zottságának határozata nyomán ja­vulás állott be az Építők Szakszer­vezetének munkájában- Az Építők Szakszervezete ma lényegesen job­ban végzi a. ráháruló .feladatokat, mint egy évvel ezelőtt. A párt út­mutatása nyomán megjavult a szak- szervezetek elsősorban a párttal és a tömegekkel való Szoros kapcsolata. A szakszervezetek munkáját Jv tud­juk mérni a termelési tervek telje­sítésében, a szocialista írnunk aver- sCnyben. A szakszervezet gazdá ja a munkaversemynek megyénk legtöbb építőipari vtálllalatánáh A taszári építkezésnél szép eredményt értek el a ha vi munka verseny bevezetésé­vel. Naponként értékelik a dolgozók termelési eredményét és a szakszer­vezet, a párt segítségével állandóan fogla.kozik a vállalások teljesítésé1- vel. Az eredmények mellett vannak hiányosságok ilS. Nem harcolt az Építők Szakszervezete megyénkben a dolgozók érdekvédelmének a meg­javításáért, különösen a munkavé­delmi törvények betartásáért. A leg- nagyobb lazaság a kaposvári Fo­noda építkezésénél tapasztalható, ahol a szakszervezet nem törődik kellően a munikaverseny nyilvános­ságával. A szakszervezetek elhanya­golták a dolgozók javaslatainak megvalósítását, ami nagymértékben hátráltatta a- dolgozók további kez­deményezésiét. Nem, kielégítő a bi­zalmiakkal való foglalkozás, amit az építők megyei bizottsága is el­hanyagolt. Ez a megnyilvánulás ki­hatott az üzemi bizottságokra is. Nem váltak a bizalmiak a szocia­lista munkaverseny szervezőjévé. Nem foglalkoztak kellőiképpen a dolgozók nevelésével, főként az új- jonnan bekerüli dolgozókkal. Súlyos hiányosság, hogy az üzemi bizottsá­gok nem bíznak a bizalmiakban, (pedig a szakszervezeti bizalmiak aktív munkája nélkül jó eredményt egyik feladat megoldásában sem tudnak elérni. Javulás van ugyan a szakszerve­zeteknek a párttal való kapcsola­tában, de ez nem, kielégítő. Szak- szervezeteink nem kérik rendszere­sen a párt segítségét a feladatok meg áldásához. Ahol a szakszervezet kéri a segítséget a párttól és a párt meg is adja a kellő segítséget, ott elsősorban a termelés terén mutat­kozik meg az eredmény. A taszári építkezésem a pártszervezet minden munkájában ,segíti a szakszervezetet. Énnek eredményeként a szocialista munkaversenyben szép eredménye­ket érnek >el a dolgozók. A párt­szervezetnek segíteni kell a szak- szervezetek munkájában. Bírálják a szakszervezet munkáját és közvetlen segítségen keresztül hassanak oda, hogy megjavuljon a szakszervezeti munka. A megyei konferenciáin a küldöt­tek számoljanak be a szakszervezeti munkáról, mondják el a hiányossá­gokat és eredményeket egyaránt. Tárják fel a szakszervezeti nvunkv fogyatkozásait és tegyenek jawas*- latot o munka megjavításának ér­dekében. Bírálják meg a vezetőség munkáját, élesem vessék fel az épí­tők Szakszervezete Megyei Bizott­ságának hibáit, hogy a megyei kon­ferencia útmutatása nyomán döntő változás álljon be az Építők Szak- szervezetének munkájában, me­gyénk területén is. Pártunk nagy feladattal bízta meg szakszervezeteinket. A szocialista építésben a párt útmutatásával a szakszervezeteknek kell élenjárnia, szerveznie a munkaversenyt, javí­tani a dolgozók érdekvédelmét, kö­vetkezetes harcot kell vívn'ok a párt és a kormányzatunk határozatainak meg valósí t ásóért. Szervezetté kell tenniük a munkát, a dolgozók ezreit kell bevonni a szakszervezetbe, egy táborba tömö­ríteni, nevelni és mozgósítani a bé­ke megvédésére, igazi hazaszeretetre helytállásra. Harcolni kell a szak­szervezetnek az ellenség, a jobbol­dali szociáld emokratizmus ellen.. Minden erejével arra kell törekedni, hogy ötéves népgazdasági tervün­ket sikeresen és eredményesen tel­jesíthessük. A Csurgói Lenüzem dolgozói fokozott munkával készülnek augusztus 20-ra Kismarton Józsefné kétszeres sztahanovista 120 százalékos terv- teljesítést vállalt, 132 százalékot teljesített. Morei János kétszeres sztahanovista 110 százalékot vál­lalt, ezzel szemben 194 százalékot ért el. Szűcs Pálné 120 százalékot ajánlott fel, 183 százalékot telje­sített. Az üzemen belül állandó népnevelő munka folyik, a mun­kában a párttagok járnak élen. Az üzemen beiül a „Békeharc Hírei'‘-táblán ismertetik az üzem dolgozóival a legjobb eredményt elérő és a lemaradó dolgozók név­sorát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom