Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 JULIUS 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 A párt felvilágosító munkája a tömegek között Horváth Márton elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Horváth Márton elvtárs beszé­dének első és második részét elő­ző számainkban közöltük. Alább következik a beszéd befejező ré­sze.) A tsz tagok felelősségérzetét fej­leszteni kell nemcsak a smjáit kol- lcktivájukikail, hanem az egész dol­gozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani k&k bennük, hogy a mggasubbrendü, kulturáltabb, új pa­raszti. élet úttörői. Modern, nagy­üzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelműiket fokoz­zák, hanem általában segítik a, falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelentőségű az agratetíhniík'a és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ szervezetek, elsősoriban a gépállo­mások segítségével szervezzék meg a technika és az új termelési, állat- tenyésztési módszerek iránt lelkese­dő falusi fiatalokat, akik elsajátít­ják a gépek kezeléséi, néipszerűsi- tik és alkalmazzák az új termelési módszereket, az élenjárók tapaszta­latait. A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasztalaitok alapján minden fon­tosabb falusi felaídHtal kapcsolat­ban tegyük a politikai tömegmunka fömódszerévé az élenjárók, á példa­mutatók köré megszervezett tömeg- mozgalgnat, mielv buzdít és társa­dalmi nyomást fejt ki az elmara­dókkal szemben. Ez vonatkozik a beszolgáltatásra, adózásra, munka- fegyelemre csakúgy, mint a nagy munikaknimipányokra. A falusi taná­csok mm irkájában az apparátus te­vékenységét sokkal bátrabban egé­szítsük ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszeré­vel. Békemozgalmunkról Az ipar és a mezőgazdaság napi mozgósítást kivánó feladatain túl- politikai felvilágosító munkánknak válaszolnia kell azokra az átfogó jellegű kérdéseikre, amelyek felve­tőidnek a tömegeikben. Ezek köziül egyike a legfontosa-blbaknak az im­perialisták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése. Központi Vezetőségünk illése egy­beesik Korea gyalázatos megtáma­dás ána'k második évifordulójával, amely százmilliók előtt mutatta meg az amerikai imperializmus igazi arculatéit és Ülésünk ugyanak­kor egybeesik a Tájékoztató Iroda tört értelmi jelentőségű határozatá­nak nógyedik évfordulójával, amely lerántotta az álarcot a Tito bandá­ról. Az ataerikai imperializmus ez­alatt kimutatta fenevad ábrázatát. Koreáitól Franciaországig, Németor­szágig egyre szélesebb tömegek is­merik fel, hogy a fasiszta német to- perializimus utódjával állunik szem­ben, mely felülmúlja Hitlert. ■De az Egyesiül* Államoknak az a törekvése, hogy vezetése alatt egye­sítse az imperialista világot, minid nagyobb ellenállásba ütközik, nem­csak a néptömegek, hanem az im­perialista . vetélytársak részéről is. A Tito-bandáról szólva Horváth Márton elvtárs a következőkét mon dotta: Jugoszlávia nyo'inora és gyalázata megmutatja, hogy mit jelent az ina peria listák uralmának visszaáll í tása. Jelenti a kulákuralinat a fa­lun, amely saját népének és szom­szédainak halálos ellensége. Jelenti a termelés szétesését, az ország ki­rablása ellenében amerikai jud-ás- pénzt, almit addig és olyan mérték­ben kapnak, amíg teljesítik a sza­bad nőnek elleni orgyilkos megbí­zatásukat. A szerencsétlen jugoszláv népet megkísérlik az állati bur- zSoá-sovinizmus mocsarábai taszí- tiani, határséitósök és légi provo­kációk gyalázatos sorozatával elle­nünk fordítani. Adjon erőt a ju­goszláv népinek is az a hidalt, hogy Sziabaicf szomszédai a nagy Szovjet­unió oldalán győzelmesen építik a szocializmust és meg van az erejük, bogy a Tito banda mindenféle pro­vokációjával szemben megvédjék magukat. Az imperialista háborús provoká­ciók különös jelentőséget adrtalk bé­kénk védelmének, a június 1-i me­gyei békét alá líkozók ékesszólóan 'bAzonyáfcoMák, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem ,a parasztságot és értelmiséget i» a rokonszenv egyre szorosabb kapcso­lata fűzi a béke ügyéért harcoló népekhez, s e bare kiemelkedő hő­seihez. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nemzetközi szolidaritás nagy öszméjélvel a békémozga 1 óim itatta1 át tö'miegiméret-ekben a magya falut. Ugyancsak nőt* a békemoz- galteni mozgósító ereje a termelés­ben. A mozgalom fő hiányossága toiváibbra is az, hogy nemi kiüzid! elég­gé a sor alton fellelhető pacifista hangulatokkal. Nem mozgósíit eléggé helytállásra és nem tudja megoldani a béke védelmének szükségszerű összekapcsolását a honvédelemmel. Meg kell magyarázni, hoigy e kettő lehetetlen k ülőn válasz tárni: békévé delem honvédelem nélkül annyit je­lent, mint kitúrni országunk hatá­rait, az imperialista fenOvedaknaik. I7 e gy ver t ele ntségii nk, vagy éppen „kicsiségünk“ pacifisla hangoztatá sa háborús felhívás lenne a Tito bandának és gazdáik számára. Meg kell magyarázni hazánkban a béke miniden hívének, más szóval min­den becsületes dolgozó embernek: aimíg a koreai pestisterjesztő'k fe­nyegetik a- békét, addig békevéde- íem és honvédelem egy és ugyanaz. Bizonyos pacifista eliferdülés ta­pasztalható a békém,ozgalom fő jel­szavával kapcsolatban is. A „mun­kával) a békéért“ jelszó helyes, mert milliók számára magyarázza meg. hegy jelenleg a termelés legköz­vetlenebb és legáltalánosabb egyéni hozzájárulás békénk védelmiéhez hazánk erősítéséhez. De sokan van­nak, akik olyan .munkamegosztást“ képzelnék e jelszó mögé, hogy a bé'ketábomr.k a mii hozzájárulásunk a béke védeknébez kizárólag a ter- mclőmunika és például Koreáé a harc. Amilyen helyes a ,,munkával a békéért“ mint fő jelszó, olyan helytelen egyetlen jelszóként hasz­nálni. Fiata Is ág umk körében nép­szerűsíteni 'kell néphadseregünket azt a gondolatok hogy a „honvéde­lemmel a bőkéért“ nem kevéslblbé fontos, mint a ,,munkával a béké­ért“. Népünkben izzik a gyűlölet az iimperi a listák ellen, lángol a sze­reltet édesanyánk, szalbad hazánk iránt. Kész érte dolgozni, de har­colni is. Ha milliók számára tesz- sziik magától értetődővé a honvédc- 10mi kötelezettségét — ezzel egyút­tal a termelőm unka lelkesedését is magasabbra, szítottuk és jobban biztősitoittulk a termelési felajánlá­sok becsületes teljesítéséi. Hazafi ság Mindenekelőtt a népünkben fej- lőidö új hazaszeretet az, amely ne­veli a munkaletkesed.es és\ helytál­lás szellemét, amely nem tűr mu­lasztást a honvédelem szent kötele­zettségében. A szocializmus építésének eredmé­nyei megteremtették népünkben a szoicialisHia hazaszeretet kialakulásá­nak feltételeit. Megvan, illetve k'l- a'lalkúl'Óban van hozzá: a népi — nemzeti egység: az imperialisták iránti tömeggyűLölét; a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és népünk fejlődő inIcrnaciona 1 iznnusa. Uj hazaszeretetünk erejét az ad­ja, hogy bennifoglaltatilk a régi is. Pártunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának miniden nagy ta­nulságán- is -közelebb hozta. A Hu­nyadiak és Zrínyiek, Dózsa és Rá­kóczi. K-ossiulb és Petőfi kora né­pünk új nömzedi büszkeségének és hazaszeretetének forrása. Itt az ide­je, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső munkásosztályunk és nagy pártunk hősi harcaival is. A nemzeti önbudid és a nmnkás- ■öntudat együtt, egymást erősítve váljon az új szocialista ltazafiság forrásává. Hirdessük büszkén, hogy a mii -műnkdegenerációnk nagysze­rű történelmi hivatása, hogy mind­azt, amiért -a magyar munkásosz- tály kialakulása és öntudatának kez­dete ó-ta annyi vért áldozott: Tán­csics, Fraukel Leó, 1919 hőseinek örökségéi, a szocialista Magyaror­szágot -megépítse és megvédje. Nagy m-unkáselődelnlk harcai összekap­csolják mai győzelmeinket elmúlt századok szab ads ágm o z ga Imáivá 1. Legyen döntő szerepe népünk neve­lésében a közelmúlt történelemitoir- máló éveine'k. Népi demokráciánk története, más szóval népünk né­hány év alatt megszerzett tapaszta­latai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. De ha a -múltról különösen ha a felszabadulás előtti évekről szó­lunk — ne csak a dicsőségre, ha­nem a szégyenre fe emlékezzünk. Emlékezzünk, hogy v-olt idő még­hozzá a mi generációnk életében, a felszabadulás előtt — amikor volt urairjk nacionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünk bein, aimlikor az imperialista uralom a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünknek. Fogadjuk meg. hogy életünk arán sem tűrünk töb­bé sem imperialista szolgaságok sem nacionalista e limairadottságot, s-ómi pacifista gyávaságot soraink­ban. Szocialista haza, fiságnak másik forrása a népi egység. Régén néni ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a hazaszeretet a hazai zsar­nokok elleni gyűlölettel együtt le­begett népünk szívében. A gyűlölet akkor sem homályositotta el a ha­zaszeretetei népünkben, amikor az uraik, minit tulajdonukat árulták a hazáit a többet Ígérő, vagy nagyobb erővel jelentkező imperialistáknak. Abban az idő-ben a hazaszeretet és a keserűség, a hazaszeretet és n honfibú elválaszthatatlan ödc.sles-t- vérek voltak. Szabadságmozgalma ink sorra,rendre elbuktak — nem utolsó sorban- a népi egység hiánya milaitt. Ma mindez megváltozott. Népünk egységét megteremtette a kizsákmá­nyolás, csaknem teljes felszámolása a volt uralkodó osztályok megsem­misítése, vagy visszaszoritása. Né­pünk egységét megteremte,tte nagy pártunk, a Magyar Dolgozók rántja étén vezérünkkel, Rákosi Mátyás elvtárssal, népünk győzelmes har­cok tapasztalataiból ifanulta meg, hagy a párt, Rákosi elütöm köve­tése egyértelmű a földesurak és tő­kések wercségével az imperialisták hamáruló ügynökségeinek szétzúzá­sával, az ötéves terv megvajósítá- sévMl, a szocializmus diadalával hazánkban. Ma népünk hazaszerete­tét megsokszorozza, hagy magáé­nak tudja: az Maimat, amely az ö hatalmát jelenti, n: ü gazdaságát jelenti, az ötéves terv alkotó, mun­káját, pmelif népünk eljövendő jó­létét jelenti, A szocialista ltctzajfiság erejét megsokszorozza, hogy „új or­szágot épít ettünk, melyben új nem­zet a szocialista Magyarország van kialakulóiban.“ (Rákosi). Olyan or­szágot építünk, amelyben nőm lesz kizsákmányoló és kizsákmányolt, amelynek népe többé nemi -olcsó já­tékszere, halbem törhetetlen akadá­lya minden imperialista hódítónak. Olyan országot építünk amelyben a dtolgozóil többé nem az éhség hajtja, h-anQmi az a tudat, hogy minden erőfeszítésének gyümölcse el idegen Dühe tétlenül az övé. Ez az alapja népiünk egységének, -kialaku­ló szocialista hazaszeretetének. H\azánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nag’J Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Népünk megértett-e, hogy újjászületését, a szocializmus építésének lehetőségét és biztonságát, fejlődésének korlát­lan távlatúit a népek élén járó ha­talmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy -vezéréinek, Sztálinnak köszönheti. Népünk nemcsak saját hősi1 múltjából, hanem -a szovjet- néptől tanulja a hazaszeretet leg­nagyobb példáját, aimely nem ismer leküzdhetetlen harci feladato-t — azt a hazaszereteteit, amely egy a • győzelem biztonságával. A mi né­pünk a szovjet n-ép példájából, ta­nul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a uij szabadságunkért áldozták életükét, örökre megtaní­tottak arra, hogy az imperi-alizm-us és a belső kizsákmányolás kar mai­ból a szovjet népet- vezető proletár- nemzetköziség. az, elnyomottak irán­ti önfeláldozó szolidaritás szaba­dított ki minket. Azok a szovjet hő­sök, akik úgy áldozták életűikéit Ma­gyarország felszabadításáért, mint­ha Saját hazájuk lenne, örökre megí.ianitották népünket arra, -hogy saját szabadságunk elválaszthatat­lan, a töibbi néip szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a haza- szeretet egyet jelent a, mi népünk volt zsarnoka inaik és más népek miaj zsarnokainak gyűlöletével, egvet jelent saját hazánk éta minden A magyar jegyzék leleplezi a Tito-fasiszták hazugságait A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A belgrádi magyar követség a jugoszláv külügyminisztériumhoz június 30-án eljuttatott jegyzéké­ben válaszolt a jugoszláv kormány­nál-: egy, 1952 április 11-én átadott jegyzékére, amely állítólagos ma gyár „határséríésekkel“ foglalko zott. Az illetékes magyar hatósá­gok beható vizsgálatának eredmé­nyeként a követség válaszjegyzé ke megállapítja, hogy a jugoszláv jegyzék egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak és az abban fog­laltak minden eddigit felülmúló ko holmányok és ügyetlenül összetá kőit hamisítványok. A jugoszláv külügyminisztérium jegyzéke azt sérelmezi például, hogy magyar katonák egy ízben Murska-Sobotától 15 kilométerre északra rakétát lőttek volna jugo­szláv területre. A magyar jegyzék utal arra, hogy a magyar határ Murska-Sobotától északi ránybait közel 24 kilométerre húzódik és nyilván a jugoszláv külügymíniszlé rium sem gondolhatta komolyan hogy a magyar határőrök egy re. kéta kilövésére csaknem kilenc kilométerre behatoltak jugoszláv terület.re, A jugoszláv jegyzék sze rint egy másik esetben magyar ka­l fonák Subotícától északra egy ál­lítólagos 17-es magassági pont kö­rül hatoltak volna be jugoszláv te­rületre: a magyar jegyzék ezzel szemben megállapítja, hogy ezen a vidéken sem 17-es magassági pont, le még csak határkő sincsen. A ju­goszláv jegyzék olyan állítást is tartalmaz, hogy magyar katonák Suboticától tíz méterre északra ra­kétát lőttek ki jugoszláv területre, noha közismert, hogy Subotíca jó néhány kilométerre fekszik a ma­gyar határtól. Titóék nem átallják „határsér lésnek“ minősíteni azt, hogy mint azt saját jegyzékük közli — egy magyar repülőgép kétszáz mé­terre a határvonaltól magyar olda­lon repült, továbbá azt is, hogy a jegyzékben közöltek szerint jugo szláv területen jugoszláv, tehát aem magyar katonák rakétákat lőttek ki, amelyek jugoszláv terű letre estek. A magyar követség jegyzéke rá­mutat arra, hogy ilyen és ehhez ha­sonló durva valótlanságok és rágal­mak nyilvánvalóan a Titó-kormány láborús uszításának céljait szolgai­ak és követeli a jugoszláv jegy ;ék légbőlkapoft, a közvélemény iélreveze jését célzó állításainak visszavonását. A Pártoktatás Háza közleménye A Városi Pártbizottság értesíti a város területén lévő összes alapszervezeteket, hogy július 4 én pénteken este 7 órakor a Pártok- tatás Házában „A pártcsoportok és pártbizalmiak feladatairól“ cím­mel előadást tart Sándor József elvtárs, a Központi Vezetőség mun­katársa. Felhívjuk az alapszervezetek figyelmét, hogy az előadáson az alapszervezetek titkárai, pártvezetőségí tagok, páribízalmiak vegye­nek részt. dolgozó hazája: a szocialista. Szov- jetirdió szeretef-ével. Éppen ez. az egyre szorosabbá váló kapcsolat szocializmust építő hazánk és a szocialista Szovjetunió között —- erőnk, biztonságunk és jövő fejlődésünk legfőbb forrása. Azl a lehetőséget tárja elénk, hogy a .szocializmus építésének korszaká­ban Magyarországon a termelés a politika, a kultúra, a tudomány és a művészetek kérdéseinek kidol­gozása, a miarxizmus-leninizm-us elv színvonalára emelése, a helyes út megtalálása a részletekben is an­nál könnyebb lesz, miinél tovább ju tunk előre a. szocializmus építésé­ben. E tapasztalatok megfelelő al­kalmazásának kidolgozása után — mely pártunk egyik legfontosabb feladata -—■ döntően nevelő műin kánkon múlik, hogy a népgazdiasá: éts a kultúra minden terület-én tő megméret-ekbeni elterjesszük és a gyakorlatba áfivi-gyük azokat. Né­pünk tehát abban a kivételesen sze­rencsés helyzetben van, hogy nemi csupán saját , tapaszte 1 atiaiu-ak isko­láját“, hanem az úttörő Szovjet unió tapasztalatainak egyetemiéit is kijárhatja. A Szovjetunió példájá­nak növekvő ereje nem ment azon­ban fel bennünket saját fejlődésünk történelmileg kialakult' helyzetünk népünk adottságainak -figyelőimbevé­tele alól. Ellónkezőleg. Az a tény hogy a Szovjetunió példája egyre erősödő fölénnyel világítja -meg utunkat, lehetőivé és szükségessé fe­szi . hogy nevelő és felvilágosító munkánk annál nAgyobb figyelmet szonteljen a -hazai körülményeik minden sajátosságának. Mérhetetlenül megnöveli a haza fiságoiti az, hogy olyan viszonyok közönt hárul ránk a szocialista ha- zafiság kifejlesztésének feladata, minikor az imperializmus ellőni harcban világszerte újjáéled a haza- szeretet nagy eszméje: -a dicsőséges honvédő háborút vívó Koreától- a neműét! függetlenségét védő Fran­ciaországig. Ahogy a nemzetköziség szelleme m"-p, -mint nap erősödik, úgy lángolnak fel a hazafias moz­galmak hátországaiban is, a. nemze lék szuverenitását el tip ró, kozmo­polita és zsoldos szellemet árasztó becstelen amerikai iimiperializinius ellen. A mi emuk. .fejlődésünk, köz vétlen támogatásit jelent más népek szinbadsiágmO'zgalma'Mwz és mi ma­gunk olyan mértékben számíthatunk a -olágot átfogói béketábor segít­ségére, amennyire ezt saját áldo­zatra és lettre kész hazaszer elünk­kel kiérdemeljük. A haza védelme és erősítése tőlünk nemi- kevesebb hősiességet követel, mart a még el­nyomott népektől szabadságuk ki­vívása. Mindig szemelőH kell tartanunk, hogy a sz-oci-ailLam-iis- építése saját hazánkban item- öncél, hanem .szer­ves része a nemzetközi munkásosz­tály felszabadító harcának. Ez* je­lenti a proletáriinternacicHiializmus, melyihez hűnek kell maradnunk miniden körülmények között, A szocialista hazafi ság és a pro­letár nemzetköziség mozgósító, munkára és harcra- lelkesítő ereje hasisa át egész életünket. Naponta állítsuk a tömegek éjié példaképnek az egyszerű Qmlb-erek hazafias tet­teit. Az a dolgozó, aki jól’ -megállja a helyét, ki-váló tetteket hajt végre a munka frontján — mindenek­előtt jó hazafi. A haznjtság nem elvont eszme: formálja dolgozd né­pünket, méltóvá teszi a mi generá­ciónkul nagy történelmi feladatai­hoz. Politikai nevelőimunkánk ak­kor és csak akkor tekinthető ered­ményesnek, ha tömegméretekben elterjeszti- az internacionalista és hazafias helytállás Szellemiét, amely legfőbb biztosítéka mindén nehéz­ségünk legyőzésének, megnövekedet* termelési é's harci feladataink sike­res elvégzésének. Összefoglalásk-óp két dolgot sze­detnék kihangsúlyozni: t. Ne becsüljük le ,a belső ellen­séget. Ha gyengül, ..beássa ma-gát“, nehezen felisimerbé'.ővé válik, de magától meg item- semmisül, miért állan-dó támogatást és utánpótlást kap az imperializmustól és a gon­dol kodás polgári maradványaitól. Végső győzelmet csak akkor aratunk felelte, ha végzünk az ellenség ide­ológiájával is. 2. A -milliós tömegek neveléséhez és mozgósításához mindenekelőtt egész pártunk nevelésére és moz­gósítására van szükség. Miniden szervezetiünk, -minden' párttagunk nap nap utáni szüntelenül szálljon harcba a párt po­litikájáért, a tömegek megnyeré­séért. Legyen ebiben a harcban min­den kommunista jelszava: a párttal Rákosi elvtárs vezetésével, a törne, gek élén, a szocializmus végső győ­zelméért! — Vége —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom