Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SIMS I párt felvilágosító munkája a tömegek között A siófoki Pártmunkás Könyvtár működéséről Egészségvédelmi feladatok a betakarítási munkák idején A M AGYA R DO LG ÓZÓ k P A RTJA MEGY El P A' RT BIZ OTTSA'G A‘ NAk LA PJA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1952 JULIUS 1. Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást és a másodnövényvetést Megyénk egész területén lendüle­tesen végzik az aratás nagy munkált. Termelőszövetkezeteink, állami gaz­daságiatok és egyénileg dolgozó pa­rasztságunk az árpa aratását jó­részt belfejezték, a rozs és a búz-i aratását is megkezdték. A tarlóiiáii- tás és a másodvetés munkái -— ami közvetlen és legfontosabb feladat az aratás után — azonban vontatottan mennek. Dolgozó ipprasztságuniknak nagyüzemi gazdaságunk dolgozóinak tudatában keH> hogy éljen: az ame­rikai imperialisták és felbérelt ügy­nökei a harmadik világháború ki- robba irtását készítik elő. É,|>.pl!n ezért a> békőharc eddigi lendületét tovább kell fokozni. A jelenlegi nagy feladatok béketoaricosainktól — a ‘békeairatáson túlmenően: — megkövetelik, ai tarlóhántá® és a másod termelés sikeres megvalósítá­sát. Az arát ás után, tehát a legköz­vetlenebb feladat, a tarlóhán'tás azonnali elvégzése. Ha ezt a mű­veletet sikeresen oldják meg, akkor sikerrel rakják le az alaipjál az egész évi talajmíívSlésnek. Bebizo­nyosodott számtalan esetben, hogy ahol nem jól végezték el a tarló­ba ti t ást és iveim időben végezték el azt, a további munkákat sem tud­ták tökéletesen elvégezni., ami pe­dig a következő évi tepméseredmé' nyékre volt kihatással. A tarlóhán­tást, a talajművelés szakszerű mód­szerei szerint kell végezni. Rendel­kezésünkre állnak mindazok a nagy­szerű tapasztalatok, amelyekkel a Szovjetunió tudósai a mezőgazda­ság agrártudományát gazdagították. Mezőgazdaságiunk dolgozóinak fel­adata, hogy ezeket alkalmazzák, sa­ját jobblétük és Szocializmust épí­tő hazánk felvirágzása érdekében- Alihoz, hogy a talajnak a minősé­gét növeljük, hogy lerakjuk az alap­ját a következő étvi termelésnek, elsősorban szükséges, hogy a tarló­hántás azonnal, szinte órákon be­lül kövesse az aratást. Hogy a ta­lajban. lévő nedvességet megment­sük és biztosítsuk a leszántott tarló­ban lévő baktérium telepek kifej­lesztését. A tarlóbánitásnál két-három nap késedelemből nagy hátrány szár­mazik. A földet elsősorban nem lehel egyenlet esem elművelnii, hé­zagos marad, a nyári nap melege nem tud olyan erőt kifejteni, hogy _ a baktériumtelepek a kellő meny-" uyiségben elszaporodjanak. A víz elpárolog és a talaj teljes beéri elés® sem lesz kielégítő. Egyénileg dol­gozó parasztságunknak nagy része sekély — 10—115 centi — tarló­buktatást helyteleníti, és helyette a keverő szántásnak, de több eset­ben előlfordul, hogy az őszi. mély­szántásnak megfelelően végezte el azt a feladatöt — ntmi igen káros. Nem adnak így módot arra, hogy a korán beérő gyomnövények m ag­yai (kikelhessenek — a talajned­vesség és a napsugár hatása által — hogy azt a. mélyszántás alkalmá­val kiípusztftisák. A farlóhántás a föld gyomtalanítását is szolgálja. Tarlóhántás szakszerű elvégzésére legalkalmasabb a traktortárcsa. A gyors éis minőségi munkák mellett olcsó. Termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink csaknem maradék­talanul gépierővel végzik ezt a mun­kát. Egyénileg dolgozó parasztsá­gunknak is feladata, a többterme­lés a saját jobbléte érdekében, hogy ezt a munkát géppel végeztesse. A t!|laj tárcsázását azonnal kö­vetni kel] az utómunkának. Szá­razság esetén nagyon fontos, a hen- gerezés. A hengerezéssel megtörjük a legkisebb rögöket is, ezáltal ke­letkezett porréteg a föld felszínét beárnyékolja, elősegíti az alsó ta­lajréteg megny 1 rkosodását. A föld beérlelését. A megmentett talajned­vesség így az értékes növényi ma­radványokat a napsugár hatására készteti a baktériumok felélesztésé­re, ^szaporítására, az utónövények számára. Jól oldották meg ezeket a feladatokat a böhönyei 'Szabadság, a nagybajomi és még több termelő­csoportban. Az egyénileg dolgozó parasztok Bolhó községben szintén az aratás után a tar lóháté ás i mun­kákat is elvégezték. A másodnövények termesztésével niagymenny iségű szeme.s takiairmányr tudunk megtakarítani, a zöldtakar­mányon kiviül pedig kiváló minőségű silótakarmányt nyerünk belőle. Fon. tos tudni, hogy milyen talajban, mely növénylFajlla után és milyen tenyészidejű másodnövényt, milyen időben kell vetni. Mezőgazdasági dolgozóinknak ezt a feladatot is jól meg kell oldani, pl. a főnövények betakarítása után a megművelt tar­lóba — így a búza után — rövid tenyészidejű kukoricát magnak, cs”i- lamádénak, silócsal urnádénak ves­sünk. Nagyon fontos az clővete- iuény megválasztása. Az őszi lujk’ar- má ny ke v er élkek IWrlójáSra korai tarlóvetéssel vessünk vöröscsillag- fiürtöt, édescirokot, takarmányká­posztát „stb. A későn betakarításra kerülő fönövények helyére, rövid •tenyészidejű másodnövénymagvakat vessünk. Meg kell állapítani, hogy a másodnövények magvainak elve­tése ebbem az eseflbien. a száraz idő­szakra esik. Fokozottabb figyelem­mel és gondosan kell a talajt elő­készíteni. ebben az esetben. A másod'termelétsü növények el vetésénél figyelemmel kell kísérni akt is, hogy milyen növényi élesé get vetünk a következőben a má­sodvetésre szánt talajba. Figyelem­be kell vennünk a növényfajta igé­nyességét, tenyészidejét és azt, hogy mely időben kerül elvetésre. A ka- ,pásnövények közül pl. a gyapot előtt semmi esetne sem szabad má- sodmövényt termeszteni. Másod.ve­tés re a legalkalmasabb azoknak a területeknek a kiválasztása, amely­ben tavaszi növényiféleségek kerül­nek elvetésre. Az őszön elvetésre kerülő kalászosok talajába csak a legszükségesebb esetben vessünk másodnövényt, de hiai vetünk az fel­tétlen csak fehér mustár legyen, mely nőm zsarolja ki úgy a) talajt. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításában példamutató mun­kát végzett a tengődi Szabadság és a keresel igét i termelőcsoport. Van­nak megyénkben ezen a téren hiá­nyosságok is. ,,Az állatok termelőképességének emelésére irányuló összes tevékeny­ség közül takarmányozással érhet­jük ej a legnagyobb hatást“ — ta­nítja Sz. I. Steiiman kiváló szovjei író. Nagyüzemi dolgozóink, közsé­geink, egyénileg dolgozó parasztja­ink ezt a tanítást tegyék magukévá. A másodnövényök termesztésévé! foglalkozzanak komolyan pártszer­vezeteink és községi lanácsaink,. hi­szen a takarmányszükséglet nagy részét tudják ezzel pótolni, egyre fejlődő állatállományunk részére biztosítani. Hajtsák végre minde­nütt a miniszl er tanács határozatát, ezzel a bő termés alapját rakják le, a békeharcot segítik. Bregyük mintacséplés a nagybaráti állami gazdaságban Szombaton délelőtt a nagybará­ti állami gazdaság szentlászlópusz- tai üzemegységében tartották meg Somogy megyében az első Bre- gynik-gyorscsépléjsi bemutatót A bemutatón megjelentek a Somogy megyei állami gazdaságok vezetői, főgépészei és agronómusai, hogy a tanasztalatokat saját gazdaságaik­ban hasznosíthassák. Az előírásszerűén átalakított 1.3/0-es Hofherr-cséplőgép körül a következőképpen állt fel Vá­mosi József 26 tagú cséplőbrigád­ja: a három etető közül egy fel­váltva pihent, ezeket egy-egy ké­vevágó szolgálta ki. A gép két oldalán elhelyezett lasztagon há­rom-három kéveadogató dolgo­zott. hat kazalozó, négy pelyva- hordó mellett hárman álltak a zsá­koláshoz, s két kévevágó lány váltásra készen pihent. Fél tíz órakor megindult a mun­ka. A két etető ebben a beosz­tásban az első percben 38, a má­sodikban 40, a harmadikban 36 kévét eresztett a dobba. Ekkorra kiderült, hogy a két kévevágó lány nem győzi úgy ellátni kévé­vel az etetőket, hogy az etetés folyamatossá váljék. A negyedik percet már négy kévevágóval kezdték, s 43, az ötödikben 42 kéve ke­rült a dobba, s ez a szám az­tán állandósult. A Bregyuk- cséplési módszer jó megszervezése következtében az aránylag gyengén fizető árpá­ból az első óra alatt 20.36 má­zsát csépelt el a brigád, s ezzel a gép normájához viszonyítva 229 százalékos teljesítményt ért el. A jó eredmény természetesen szép keresményt is biztosított a bri­gád tagjainak. A harmadik kategó­riába tartozó brigádtagok (kéve­vágó, törekesek) 4.67 forintot, az etetők, s a kazalmester pedig 6.40 forintot keresett egy óra alatt, ami 12 órai munka esetén 55.34, illetve 76.80 forintos napi ke­resetnek felel meg, s ezen fe­lül 44 kg rozsot természetbeni prémiumként juttatnak a bri gádtagoknak. A bemutató után a részvevők megtekintették az állami gazda­ságban a rozs nagyüzemi aratását. A részvevők nagy lelkesedéssel szemlélték, amint a gazdaság két kévekötő aratógépe nyomán egy G—35-ös traktor azonnal szántot­ta a tarlót, s egy előző nap le­aratott táblán ugyanakkor végez­ték is a köles másodnövényként való vetését­Telefonjelentés: Baralsonyi Adolf vb.-ülkár Bőhonyérdl Böhönye községben a Világos­ság első típusú termelőcsoport az aratás és cséplési munkákat ver­senyszellemben, a harmadik típu­sú tszcs-k működési szabálya sze rint végzi. Az árpa cséplését meg­kezdték, az első mázsálásokból az államunkkal szembeni kötelezett­ségüknek tettek eleget. Amikor a megye kiküldötte, Boldis Géza elvtárs megkérdezte, hogy miért teszik ezt, egy intézőbizottsági tag így válaszolt! Az első az állam, és mi a kö­telezettségünket az első má- zsálásokből fogjuk teljesíteni. Az összes munkákat megszervez­ték és versenyszerűen végezték. Szaka István vb.-elnők Mkláról Nikla község dolgozó parasztsá­ga az árpa aratását a tegnapi na­pon teljes egészében, a rozs ara­tását 50 százalékig elvégezte. A községben három gazda, kezdte meg a búza aratását, köztük el­sőként Bokor József 14 holdas kö­zépparaszt. A község dolgozó pa IVagry Árpád, a m A csurgói Kossuth termelőszö­vetkezeti csoportnál szombaton a Bregyuk-féle gyorscséplési mód­szer szerint 8 óra alatt 152 mázsa árpát csépeltek el. A cséplés al­kalmával félszázalékos szemvesz­teség sem volt- Mezei László tszcs tag az odatömörülő középparaszt­rasztsága az aratás, cséplés, a be- hordás és az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére ver­senyre hívta ki Csömend község dolgozó parasztságát. A pártszervezet és a tanács, a jól dolgozó parasztok bevo­násával jól szervezett versenyt indított a községben. Párosversenyben áll egymással Bo­kor József, Légrádí Imre, Szaka István, Harangozó György, Fekete János, Míseta György és rajtuk kívül még több dolgozó paraszt. A község dolgozó parasztjai meg­fogadták, hogy beadási kötelezett­ségüket közvetlenül a géptől tel­jesítik. egyel gépállomások pol. vess. Csurgóról Sághoz fordult és megmutatta ne­kik, hogy nincs igaza az ellenségnek, amikor azt hireszteli, hogy a Bregyuk-módszer szerinti csép- lésnél nagy a szemveszteség. Mezei József a tszcs elnöke kér­te a gépállomást, hogy ezt a gépet biztosítsák a cséplési munkák ide­jére a termelőszövetkezeti cso­portok részére. Az erőgép vezető­je, Jancsi László, a cséplőgép ke­zelője Francz Aranka traktorosok kiváló szakértelemmel, jó munká­val bizonyítják be, hogy a Bre­gyuk-féle gyorscséplési módszer az eddigieknél sokkal jobban bevált. Balatonlelle dolgozó parasztjai teljesítették félévi hízottsertés- beadási kötelezettségüket Balatonlellén a dolgozó parasztok június 29-én félévi kízottsertésbeadásí kötelezettségüknek 100 százalékra eleget tettek. A jó eredmény eléréséhez a pártszervezet és a községi tanács együttes mun­kája járult hozzá. Jó népnevelő munkát végeztek, amelybe bevonták a tömegszervezetek tagjait, és az élenjáró dolgozó parasztokat. Már az év elején ismertették a beadási kötele­zettség számadatait. így a dolgozó parasztok igye­keztek beállítani süldőiket hizlalásra és időben fel­tudtak készülni a beadás teljesítésére. A községi tanács a lekötött sertéseket hetenként kétszer el­lenőrizte és amikor elérték a megfelelő súlyt, le­szállíttatták. A párttagok és a tanácstagok mutattak példát a begyűjtésben. Elsők közt teljesítette kötelezettsé­gét Kozma Sándor párttítkárhelyettes elvtárs, Kruppai Miklós 14 holdas és Bolla Gáspár 6 holdas VB-tagok, A dolgozó parasztok követték példáju­kat. Végezzen továbbra is ilyen lelkes, odaadó mun­kát a balatonlellei pártszervezet és községi tanács minden tagja. Szervezzék meg a második félévi beadási kötelezettség teljesítését. Mutassanak pél­dát továbbra is a község vezetői és akkor ezentúl nem fog elmaradni munkájuk gyümölcse. AZ ELSŐ SZÁLLÍTMÁNY AZ IDEI TERMÉSBŐL Nótaszótól hangos Kaposvár Május 1. utcája. Fel- virágzott, feldíszített kocsik viszik pártunk szere­tett Tezérének Rákosi elvtársnak és a béketábor első harcosának, Sztálin elvtársnak és Lenin elv­társnak arcképét. A Kaposvári Szabadságzászló tszcs kocsijai ezek. Az állammal szembeni kötelezett­ségüket viszik a bőséges átlagtermésből az állami begyüjtőhelyre, hogy védjék a békénket, hozzájá­ruljanak felemelt ötéves tervünk mielőbbi megvaló­sításához. A tszcs tagok között ott ül Kovács Mátyás elv­társ, a tszcs elnöke is. A kocsi a Május 1. utcán végighaladva a Berzsenyi utcán a Kanizsai úti be- gyüjtőhelyhez ér. A Terményforgalmi Vállalat te­lepvezetője Vágási Róbert elvtárs fogadja és üd­vözli a termelőcsoport tagokat. Kovács Mátyás elvtárs így beszél: — „Siettünk, hogy mi teljesíthes­sük Kaposváron elsőnek árpabeadási kötelezettsé­günket. Mind magam, mind a tszcs tagjai megfo­gadtuk, hogy minden egyes terménybeadásnál elsők leszünk, példát mutatunk megyénk egész területén termelöcsoportjainknak, s egyénileg dolgozó pa­rasztságunknak". A vételi jegy kézhezvétele után nótaszóval men­nek majd haza, s arról beszélgetnek, hogy a kenyér- gabona és egyéb gabonaneműek beadásában is tel­jesíteni fogják beadási kötelezettségüket, hogy ■hozzájáruljanak ezzel is a népek békéjének megvé­déséhez. Mihályi János propagandista.

Next

/
Oldalképek
Tartalom