Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 JUNIUS 22. Á négyesikrek Budapesten HARC AZ ÚJ KENYÉRÉRT A Mélyépítő Ipari Vállalat Szentendrei-úti telepén bemutatták Ma­jor Sándor mérnök találmányát, a 30 tonnás előregyártott beton épületelemet. A hatalmas szerkezeteket csörlővontatású vasúti kocsi és hidraulikus prés segítségével helyezik el. A találmány felhasználá­sával egy 50 méter hosszú üzemi csarnok főtartóinak beállítását 10 tagú brigád két nap alatt végezheti el. Ezzel a találmánnyal még gyor­sabbá válik tervünk nagy ipari alkotásainak felépítése. ( „Szaktársak, csakis minőségi árut termeljetek!' A moszkvai „Kiasznaja Róza“ se yemszövő kombinát a Szovjetunió egyik legnagyobb textilgyári. A kombinát két dolgozója Vera Hori- kova és Ligyija Belova szövőnő csakis kiváló minőségű anyagot gyár­tanak. Gépük mellett a következő felirat olvasható: „A Krasznaja Róza" márkával ellátott selyemnek a legerősebbnek, a legszebbnek kell lennie, Szaktársak, csakis minőségi árut termeljetek!" Csordás József erdőmunkás felesége 4 szép fiúgyermeket szült a Kaposvári Állami Kórházban: Lacit, Gyurit, Pistát és Jancsit. Az egészségügyi minisztérium azonnal intézkedett, hogy az ikreket és édesanyjukat Budapestre szállítsák a leggondosabb orvosi kezelés céljából, Csordásné és gyermekei a legjobb egészségnek örvendenek. A Csordás házaspárnak az ikrekkel együtt most már 6 gyermekük van, -«agyon örülnek a bő gyerme áldásnak, mert — mint mondot­ták — a mai körülmények között módjuk lesz felnevelni és taníttat­ni ókét. Kijelentették, hogy fokozottan megtesznek mindent azért, hogv megőrizhessék a békét, ami az ő gyermekeik nyugodt fejlődé­sét is biztosítja. Képünk: a négy Csordás gyerek a Tomcsányi-úti csecsemőkórházban, Meggyorsul gyárüzemeink építkezése nyi gabonavetését és ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ugyan­ilyen jól végezzék el majd a ter- ménybegyüjtést is. A pártbizottság irányításával 1100 lelkes népnevelő végez poli­tikai tömegmunkát. A jó felvilá­gosító munka eredményeként a dolgozó parasztok 55.944 hektáron példásan elvégezték a növényápo­lást, kijavítottak 316 aratógépet, 132 kévekötő gépet, 68 cséplőgé­pet, 20 gőzkazánt és 55 traktort. A rajon három gépállomása június 15-én befejezte az összes előkészü­leteket és 20-án hozzákezd az ara­táshoz. A ,,Georgi Dimitrov“ kol­lektív gazdaság vállalta, hogy a rajonban elsőnek kezdi meg az aratást. A néptanács jói szervezte meg az aratást, cséplést és begyűjtést puchneii Mari község dolgo­zó parasztjai rövidesen megkezdik az aratást. A község­ben n néptanács végrehajtóbizott­sága jól szervezte meg az aratási munkálatokat. A párt és a kor­mány határozata után a néptanács ülést tartott, amelyen megbeszél­lek a határozattal kapcsolatos te­endőket. Ebből az alkalomból a néptanács valamennyi tagjának konkrét megbízatásokat adtak. A végrehajtó bizottság titkára pél­dául a begyűjtési kampányt ké­szítette elő. A községben a mezőgazdasági gépeket és eszközöket már ki is javították. A községi szövetkezet útján beszerezték a szükséges új ekéket, kaszákat és sarlókat. Idén a községben a villanyszérű segítségével a cséplést sokkal gyor­sabban és jobban végzik majd el, mint eddig. A szérű zavartalan munkáját jóelőre biztosították. Megerősítették a villanypóznákat és felülvizsgálták a hálózatot. A dolgozó parasztok társadalmi mun kával megtisztították a szérűt a gaztól. A szérű szélén barakot épí­tettek, ahol jól felszerelt elsőse­gélynyújtó helyet rendeztek be. Á néptanács megszervezte a szé­lű őrzését is. A szérűn egy 3 ezer literes víztárolót állítottak fel, a szérű közelében lévő kutakat ki­tisztították. A községben — bogy a munkát minél gyorsabban befejezzék — a cséplést éjjel-nappal két piűszak- ban végzik. A néptanács legfőbb gondja most az, hogy a határban az aratást ide­iében megkezdjék. Naponta ellen­őrzik, érnek-e már a kalászok és türelmetlenül várják, mikor lehet megkezdeni az aratást. A népta­nács a marokszedésre mozgósítot­ta az úttörőket is. Az aratás után a község hatá­rában nyomban megkezdik a tarló­hántást. Nem kétséges, hogy a munka ilyen jó megszervezése biztosítja a nyári mezőgazdasági munkák si­kerét. A baltatí „Ilié Píntilie“ kollek­tív gazdaság 1. számú szántóföldi brigádja példásan felkészült az aratásra, a betakarításra, a csép- lésre és a tarlóhántásra. Á 46 tagú brigádnak 30.5 hektár őszi búzát, 4 5 hektár tavaszi búzát, 5.5 hek tár árpát és 6 hektár zabot kell le­aratnia és kicsépelníe. Egy szántóföldi brigád a gabonacsala győzelméért A brigád tagjai idejében hoz­záláttak a mezőgazdasági eszközök kijavításához és ezt a fontos munkát nyolc nappal a ki­tűzött határidő előtt elvégezték. Ezután Ion Ursache brigádvezető egyénekre felbontotta a brigád tervét. Minden brigádtagot fele­lőssé tett egy-egy rábízott külön területért. A helyes intézkedés nyomán megszülettek az egyéni és a csoportos versenykihívások. Ur sache az egyes csoportokon belül az élenjáró brigádtagokat bízta meg a legfontosabb teendők elvég­zésével. Ilyenek például az arató­gép kezelése és a gabona behordá- sa a szérűkre. Hat embert megbí­zott, hogy ahová az aratógép nem juthat el, ott kaszával aras­sák le a gabonát. Tizennégy asz- szony és lány szedi majd a mar­kot az aratógép után, nyolcán pe­dig a behordást végzik. Végül pe­dig összeállították a cséplőbrigá­dot és a négy főből álló tűzrendé­szet! csoportot. A munka kitűnő megszervezése például szolgált a kollektív gazda­ság többi brigádja számára. A járási pártbizottság az aratás sikeres elvégzéséért A calarasi rajon pártbizottsá- ^ ga az 1952—53. évi ter- ménybegyüjtésről szóló párt- és minisztertanácsi határozat mara­déktalan végrehajtását valamennyi alapszerv legfontosabb feladatául tűzte ki. A pártbizottság megálla­pította, hogy a rajonban lévő álla­mi gazdaságok és a kollektív gaz­daságok, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jól gondozták a rajon 22.629 hektár­Cenzura és A Trybuna Ludu a francia im­perialisták „kultúrpolitikájára“ rendkívül jellemző hírt közöl pá­rizsi tudósítója tollából. A francia fővárosban bemutatták az európa- szerte hatalmas sikert aratott „Talpalatnyi föld“ című magyar filmet. A marshallízált kormány cenzúrája azonban egyszerűen ki­vágta a fűm befejezéséi, Góz Jós­ka — a burzsoá lelkíismeret meg­nyugtatására — 1945-ben nem sza­badul ki a börtönből. A durva ha­misítást észrevette a haladó film­kritika is. A „L'écran francais“ történelem megállapítja, hiába ollózott a cen­zor, a gondolkozó néző tudja, hogy a csendőrök által bilincsbevert hős nem marad börtönében. A cel­lába vezető út a börtönfalak mö­gött kitáruló szép jövő felé veze­tett. Ezt pedig sem ollóval, sem hazugsággal nem lehel letagadni — írja a vezető francia filmtudomá­nyi folyóirat. A lengyel újságíró azért vette át a francia lap cikkét, mert a lengyel mozikban hónapok óta páratlan sikerrel vetítik a „Talpalatnyi föld ‘-et. A munkaerőforrások teljes kihasználása - a nagy nyári munkák sikerének záloga A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓI Sztálin elvtárshoz in­tézett leveleikben vállalják, hogy teljesítik, sőt túlteljesítik az álla­mi terv előirányzatait, fokozzák a mezőgazdasági termelést, fejlesztik és tovább erősítik a kolhozokat. A kolhozparasztok hazájuk iránt vállalt kötelezettségük tudatában fáradhatatlanul dolgoznak a me­zőkön és az állatgazdaságokban. A kolhozok gazdasági eredményeinek elérésében kiemelkedő jelentőségű az erős munkafegyelem, a munka helyes megszervezése, a gépek ma radéktalan kihasználása. A KALlNYIN-TERÜLETI „IL- JICS" LENTERMESZTö KOLHOZ például évről-évre időben végzi el az összes munkálatokat, bő ter­mést takarít be és beadási kötele­zettségének is maradéktalanul ele get tesz. Ennek magyarázata java 'észt abban rejlik, hogy a kolhoz­ban a fegyelem megszilárdításával sikerült teljesen kihasználni min­den munkaerőforrást- Az elmúlt évben a munkaképes kolhozparasz­tok évi teljesítménye átlagban 40Ü munkaegység volt. Idén a vetési munkálatokat előbbrehozott ha­táridőkre és kifogástalan minőség ben végezték el. Szervezetten fo­lyik a növényápolás. Ugyanez elmondható azonban ezernyi más kolhozról is, ahol szin­tén megvalósították a munkaerő­források helyes és teljes kihaszná­lását. A TAVASZI VETÉS BEFEJE­ZÉSE UTÁN a magas termésered­ményekért és a szükséges takar- r.iinyalap biztosításáért indított harc még felelősségteljesebb sza­kaszába lépett. A nyár a mezőgaz­daságban a leglázasabb munkaidő. Jól meg kell tehát szervezni a nö­vényápolást, a szénakaszálást és a takarmány-silózást, mintaszerű­en kell felkészülni az aratásra, a folyamatos gabonabetakarításra. A kolhozok e munkák sikeres-és idejében való elvégzése érdekében ügyes szervezéssel biztosítják mun­kaerőforrásaik, termelési eszkö­zeik és a gépállomások gépeinek maradéktalan és helyes kihaszná­lását. A kolhozok mindenekelőtt a helyes munkaszervezésről gon­doskodnak, erősítik az állandó bri­gádokat, a kolhozok munkafegyel­mét, fokozzák a brigádvezető sze­repét a brigád irányításában. A brigádvezető központi jelen­tőségű feladatkört tölt be a kol­hoztermelésben. Éppen ezért olyan feltételeket biztosítanak számára, hogy teljes mértékben érvényesít­hesse szervező képességeit, foko­zottabb felelősségérzettel gondos- kodhassék az emberi munkaerő, a gének, az igásállatok és a szerszá­mok helyes kihasználásáról, a bri­gád termelési előirányzatának tel­jesítéséről. A kolhozvezetőség a brigádvezetőknek segítséget nyújt az emberek helyes elosztásában, a munkacsapatok munkájának meg­szervezésében. A KOLHOZBAN SZIGORÚAN BETARTJÁK A MUNKASZABA LY OKÁT, amelyek meghatározzák a munka kezdetét és befejezését, a pihenés, az ebédszünet idejét, a munka átvételének és számvitelé­nek rendjét, valamint a kolhozpa­rasztoknak járó munkaegységek ki­számítását. Biztosítják a munka- egységek külön nyilvántartását az egyes brigádok szerint, a brigádo kon belül pedig a munkacsapatok­ra felbontva. A teljesített munka­egységek számát feltüntető kimu­tatás pontossága és nyilvánossága fontos feltétele a kolhozokban a szocialista verseny fokozásának. A kolhozvezetők odaadóan gon- doskodnak a mezőn dolgozó kol­hozparasztokról, így például a megfelelő mezei szállásokról, az étkeztetés megszervezéséről, s ugyanakkor figyelemmel kísérik a bölcsődék és napköziotthonok munkáját is. A legkiválóbb kolhozok életéből vett konkrét példákon mutatják meg a kolhozparasztoknak, milyen sikereket lehet elérni a gazdaság fejlesztésében, ha nemcsak a kői hoztagok többsége, hanem kivétel nélkül minden kolhoztag tevéke­nyen résztvesz a munkában, s ere­jének tejes latbavetésével dolgo­zik azon, hogy teljesítse, sőt túl­teljesítse a teljesítménynormákat. A kolhozok munkaerőforrásai­nak maradéktalan és helyes ki használása, a kolhozparasztok munkafegyelmének megszilardítá sa és munkatermelékenységének emelése fontos feltétele annak, hogy a kolhozok mind a növényter­melés, mind pedig a kollektív ál­latállomány hozama tekintetében eredményesen teljesítik az állami tervelőírásokat. A tolbuchini Bolgár—Szovjet Társaság beszámoló gyűlése A tolbuchini körzet bolgár— szovjet társasági szervezete meg­tartotta beszámoló gyűlését egy­évi működéséről. Az elmúlt év alatt 6.142 tag lépett be a szerve­zetbe. A Társaság igen szép ered­ményeket mutat fel a kulturális te­vékenység területén. Az év folya­mán 1.267 előadást tartottak és befejeztek két orosz nyelvtanfo­lyamot. Ezenkívül 28 társas össze­jövetelt és egy bolgár szovjet es­télyt tartották. Ugyanezen idő alatt 56 rádióelőadást készítettek elő és 22 fényképkiállítást rendez­tek, amelyeken bemutatták a szovjet népek életét. A bolgár­szovjet barátsági és kulturális hó­nap folyamán nagy szovjet könyv- és újságkiállítást rendeztek. A kör­zeti tanács gördülő filmszínháza a falvakban előadásokkal összekö töft szovjet filmbemutatókat ren­dezett. A társaság körzeti köz­pontjában jól berendezett könyv­tár áll a közönség rendelkezésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom