Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-19 / 142. szám
L CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNIUS 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Felszólalások az állategészségügyi dolgozók értekezletén Fábián Imre, Fonyód: A mesterséges borjúnevelésnél előforduld megbetegedésekről beszélt. Elmondta, bogy a bél nyálkahártyájának. fertőző megbetegedése ellen hogyan védekeztek. — A megbetegedett állatokat orvosi szénnel, zabliszttel és általam ellenőrzött tejjel etettük, így a betegség hamar elmúl lőtt. Dr Váci Jenő: Álfa telihullásai lék nagy része abból is származik — mondta felszólalása egy részében, — hogy terme- lőcsoport jalnk önmaguk, az állatorvos és építési szakember megkérdezése nélkül építkeznek. Mint pl. a tengődi „Szabadság“ tszcs-nél, ahoi a baromitlótokat ablak nélkül készítették el, a somogvmeggyesi „Petőfi“ tszics-nél pedig olyan keskeny ólat építettek, ihogy az állat alig tud megfordulni benne. A továbbiakban pedig így beszélt: — Helyes lenne, ha községeinikiben lennie ut cafelclős, majd községi állatifelelős, ak; kapcsolatot tartania állandóan az állatorvossal, hogy, a betegség /fellépését minél előbb megtudjuk és a kellő intézkedéseket megtehes síik. Hegedűs Géza: Arról beszélt, hogy termelőcso portjainkban a zooteohnika bevezetése nehéz, mért sok helyen nincs meg a megfelelő szakember, vagy éppen épület hiány van. A kötésé' „Előre“ tszcs-nél 13 éve$ gyerekre bízzák az állatok gondozását, le gejtetését. Nem érzik, hog^milyen feladatok hárulnak rájuk a kétéves állattenyésztési terv sikeres megvalósításában, — majd így folytatta — javasolnám, hogy sűrűbben rendezzünk, tapasztalatcsere értekezleteket, egyik, másik csoportnál és ez véleményem szerint ezen ,® téren ez a leghaihotősubb ogU'óciós ér vek legjobbjai közé tartozik az új módszerek mielőbbi alkalmazása érd^kőben. Dr Erős János, Nagyatád: A munkamozgalom fontosságáró' beszélt és a tapasztalatcsere értekezletek kiszélesítéséről, majd a brucellózis elleni védekezésről beszélve megemlítette: a brucellózis elleni küzdelem folyamatos. Hogy egy állomány mentesült-e ezen káros megbetegedéstől azt csak a sorozatosan lefolyó ellések folyamán lehet megállapítani. Kellő, gondos munkával dolgozók előtti felelősség érzettel meg lehet és meg is kel] akadályoznunk ezt a betegséget. Dr Fazekas Jenő, Barcs: Felszólalásában a tanácsok és az állatorvosok közti viszonyról beszélt. Elmondta, hogy Siszler Sándor járási vb elnök sokszor meg sem akarja hallgatni. A végrehajtó- bizottsággal csak a járási mezőgazdasági osztály vezetőjén — Kurucz József elvtárson keresztül tud érintkezni — mondotta többek között. Vinicai Géza, Marcali: Hiba van az Állatforgalmi Vállalatnál is. Elsősorban a lediszponálás- nál, másodsorban olyan mennyiségű vasúti kocsikat rendelnek egyes helyeken, ami nem szükséges. Egy-egy kocsiba két három állat van. Nem gondolnak /a vasúti kocsik minid jobb kihasználására — helyesebben amikor megkérdeztem az állattfor- galimá vezetőjét, feltártam ezt a hiányosságot, azt mondta: „üresen nem hagyhatom a kocsit, mert a2ért megbüntetnek“. A vasúti kocsikat nem tisztítják. A fertőző betegségek könnyen terjednek és így nem véletlen, hogy a marcali gyüjtő- telepon a sertéspestis fellépett. Dr Kostyák József A íSomogymiegyei Állami Gazda- ságok Trösztjének ifőállatorvosa: A hozzászólások Során többen foglalkoztak « mesterséges borjúnevelés kérdéseivel, közelebbről a mesterséges nevelés során lépten-nyomon jelentkező egészségi zavarokkal, amelyek főokát egy hozzászóló abban látja, hogy megfelelő épület, kellő felszerelés és kellő szakértelem níélkíűl, imárol-íholnapra indították be helyenikint a mesterséges borjúnevelést. Tény az, hogy hibák ilyen szempontból is történtek a mesterséges borjúnevelés beindításakor. Ezekből okulva a hibák nagy részét igyekeztünk azóta kiküszöbölni, — az álatok azóta a nap legnagyobb részét kifutókban töltik. Uj borjúne,velők ópidtek és épülnek, a felszerelési tárgyaink is megszaporodtak, az emésztési zavarok azonban itbott mégis jelentkeznek. A kérdést ,azonban nem lehet és nem is szabad csak ilyen szempontból megítélni. Igen sok feladat hárul ránk, állatorvosokra Nem elégedhetünk meg az elhe- lyezésési viszonyok megjavításának, a tökéletesebb felszerelési tárgyak beszerzésének sürgetésével, de még ■a beteg állatok akár nap ónk in ti látogatásával és gyógykezelésével sem. Egyáltalán helytelen lenne az egész kérdés komplexumot olyképpen beállítaná, mint amelynek a megoldása, csak aranyiban állatorvosi feladat, hogy a betegeket naponta, vagy.időmkint gyógykezelésben részesítjük, az, elhelyezési viszonyok megjavítását és a legtökéletesebb berendezési tárgyak beszerzését sürgetjük, a kérdéskomplexum nagyobb részének megoldását, pedig állattenyésztési feladatként kezeljük. Még akkor sémi tettünk meg mindent a cél érdekében, ha a dolgozóknak megmondtuk, hogy miként kel! végezniük, a felnevelési technika egyes mozzanatait, sőt még akkor sem, ha azokat akár naponta ellenőrizzük is, anélkül, hogy megmagyaráznánk, miért kell a nevelési munka egyes mozzanatait az előírásoknak megfelelően végezniük, mik azok az okok, amelyek miatt az emésztőszervi megbetegedések lépten-nyo- mon előlbukkannak, hogy maguk a dolgozók is tisztában legyenek azzal, mit miért kell csinálniuk, munkájuk ne legyen gépies, tartalommél- küli technika. Nagyjában <a következő fontos tudnivalók tudatosítását tartom szükségesnek. A fejnek 75 fokon feliüli pasztőrözése alkalmával a tejcukor malái»cukorrá alakul, ennek pedig bas‘hajtóhatásn közismert. Ezért nem — és többek között ezért sem szabad az itatandó tejet 75 fok fölé hevíteni. Ugyanez az átalakulás megy végbe a tejcukorral akkor is, ha a tejet víz közbeiktatása nélkül közvetlen a tűzön hevítjük. Amennyiben n kifejt tejet hoszabb ideig — pár óráig — nem használ | juik föl itatásra, a meleg tej a tej- siavbaktériumok elszaporodása következtében meg savon yodik, s szintén hashajtó hatásúvá válik. A tejet a tejsavbaktériumok elszaporodásának megakadályozása végett le kell hűteni amennyiben az nőm kerül rögtön (felhasználásra. A tejben olyan anyagok u. n. enzinek vannak, amelyek mielőtt a fiatal borjú olt (Így ómra a tej szerves alkotórészeinek elbontására képes lenne, maguk végzik az elbontás' munkát, de az oltógyomor ilyetén működtetésének teljes megindulása utón is lényeges szerepen játszanak a bontási munkában. A bontás tökéletlen, hiányos volta következtében gyomor-bélhurutot kiváltó rendellenes bomlástermékek keletkeznek. Ezekre az enzinekre tehát igen kel! vigyáznunk, s minthogy a tej enzinjej 75 fokon felüli hevítésnél elpusztulnak, a pasztőrözést 75 fokon felül emiatt sem szabad végeznünk. A helyesen végzett pasztőrözés hőfokán (65 fokon 30 percig, vagy 75 fokon 30 percig) nemcsak a giii- mőkór okozóját pusztítjuk el. hanem egyben olvau baktériumokat is, (Bact, Coli stlb.) amelyeknek igen fontos szerepük van a bélhurut, illetve a bélgyul’ladás kifejlődéséiben. A tejesedények tökéletes tisztítása (hidegvizes kiöblítés, 1 százalékos gőzön, vagy napon) azért rendkívül fontos, mert ezáltal a tejesedéül)eket megszabadítjuk a bélgyulladást előidéző kórokozó csíráktól. A pasztőrözött tej egy részének melegen tartása, másik részének pedig lehűtése azért fonlos, mert a meleg és lehűtött tejből állítjuk össze közvetlen itatás előtt a kellő hőfokú (38—39) tejkeveréket. Ha ezf a műveletet úgy végezzük, ahogy kényelmi okok miatt néha végezni szokták, hogy a tej egy részét pasztőrözés nélkül, lehűtött állapotban keverik a pasztőrözött meleg tejhez, a pasztőrőzetleiml hagyott tejjel rengeteg gümökórt és emésztőszervi zavart okozó csirát .juttatunk a borjú gr, ómatbélcsatomájába. A túl meleg állapotban, vagy túl alacsony hőfokon itatott tej hőhatás folytán is képes gvomorbélihurutot megindítani. Nagy súlyt: kell helyezni a szabályosan előkészífett tejnek egészen az itatás befejeztéig való tökéletes tisztántartására, s nem szabad előfordulnia annak, Ihogy a tökéletesen előkészített tej közvetlen az itatás előtt, a meleg és lehűtött tej összekeverésekor, vagy az itatás közben, a borjú számára ártalmas csirákat tartalmazó idegen anyagokkal szennyeződjék. Nagy súlyt kell helyezni az itatási idők pontos betartására Az itatást, a reggeli és esti itatási idő között, arányos időközükben kell végezni. Az esti itatás túl korai, s a reggeli itatás túl késői végzése miialt az éjszaka (folyamán túlságosan kiéhezett állat reggel hirtelen esik a tejnek, a nagy kortyokban, hirtelen nyelt tej nem a rendeltetési helyre, az oltógyomorba kerül, harlemi az előgyamrokba, ahol kicsapódik. megtiúrósodi'k majd erjedni, rothadni kezd, az erjedési és rothadási termékek izgatólag, gyulladásl- keltően hatnak a gyomor-bélcsaitor- na nyálkahártyájára, a köziben keletkezett erjedési és rothadási gázok p; dig felfúvódást okoznak. A fokozott gáztermelés következtében az állatnál nem egyszer néhány perc alatt beáll a fulladásos halál. Ezek a fontos élettani és kórlani körülmények, melyek a mesterségesen nevelt borjak emésztőszervi megbetegedéseit előidézi, fönntart- I jak, s amelyek a mesterséges 'borjúnevelést sokak előtt népszerűtlenné, sőt értelmetlenné teszik. Részben helyes tehát csak a® a vélemény, hogy a mesterséges ibor- júnevelés alapfeltételeit (épület, elhelyezés, gépi és ed ényfe 1 szepelés stb.) az állattenyésztőnek kell biztosítani, de senki sem vonhatja kétségbe, hogy mint élettani, kórtdni, stb., tehát orvosi képzettséggel az állattenyésztés területén egyediül felruházott szakembereknek, nekünk, 'állatorvosoknak kötelességünk a fentiekre nemcsak felhívnunk az állattenyésztést irányító szakemberek és a, többi állattenyésztési dolgozó figyelmét, de elsőrendű kötelességünk ezeket tudatosítanunk is, állandó oktatásban kell részesíteni, bogy azt is tudja a dolgozó, hogy milyen technikai mozzanatot, miért kell elvégeznie, mert ha nem végzi, vagy nőm előírásszerűén és nem tudatosan végzi, járatlanságai, vagy hanyagsága milyen következményekkel járhat. (Nemes elvtárs, a Megyei Pártbizottság mező gaz das álgti osztályvezetőjének, Sási János elvtárs, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének hozzászólását és a jutal- mazottak névsorát holnapi lapunkban' közöljük.) Könnyen jutunk pénzhez, ha nyulat tenyésztünk Kössön termelési szerződést a Prémesállattenyésztő Vállalattal Budapest, V. Sütő-u. 1. Telefon 181—466, 383—180 PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * A siófoki járásban sikeresen fejeződnek be az évvégi összefoglaló politikai vizsgák A Magyar Dolgozók Pártja 11. Kongresszusa hatalmas feladatokat tűzött a párt és a magyar munkás- osztály, az egész dolgozó nép elé. E feladatok maradéktalan megvalósításának a szocializmus felépítésének egyik döntő feltétele a pártpropaganda megjavítása. A siófoki járásban a politikai iskolák eredményességét elősegítette a politikai iskolavezetők nagyrészének folyamatos, rendszeres elméleti és módszertani képzése, amelyet az elvtársak kéthetenként a járás székhelyén megkaptak. Ennek a munkának eredménye, hogy járásunk területén az évzáró vizsgára nem félve, hanem örömmel jelentek meg a dolgozók, ahol tanúbizonyságot adtak egész évi tanulásuk eredményeiről. Kőröshegyen valamennyi hallgató ünneplőbe öltözve jelent meg az előadói teremben A hallgatókat az úttörők énekkel, szavalattal és virágcsokorral köszöntötték. A feltett kérdésekre az elvtársak konkrét, világos felelettel válaszoltak. Ezt bizonyítja László Imréné dolgozó parasztasszony felelete is, amikor elmondta, hogy mit tanulhatunk Rákosi elvtárstól: az igazi hazaszeretetet, a bátor, harcos magatartást. — Nekünk Rákosi elvtárs példája nyomán kell haladnunk, úgy kell gyűlölnünk az ellenséget, ahogy Rákosi elvtárs, akkor a feladatokat sikeresen végre tudjuk hajtani. Ürögi Jolán 18 éves DISZ fiatal értékesen beszélt arról, hogy mi a feladatunk a párt erősítése terén. Beszélt a fiatalok és a nők fokozott bevonásáról pártszervezetünkbe. Deák Sándor elvtárs népgazdaságunk ötéves tervének jelentőségével foglalkozott. Ezen belül az iparosítással, a nehéziparral. A többi között elmondotta, hogy nehéziparunk fejlesztését megköveteli a nemzetközi helyzet éleződése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ürögi elvtársnő a klerikális reakció elleni harcról beszélt, elmondta, hogy Balatonföldváron van két kivetkőzött apáca, akik átjárnak Kőröshegyre „agitálni". Ezek ellen nekünk szívós harcot kell folytatnunk, mert ezek célja, hogy megfertőzzék a dolgozókat, szem beállítsák pártunkkal, népi demokráciánkkal, és a Szovjetunióval. A balatonszárszói alapszervezet összefoglaló szemináriumán helyesen vitatták meg a kérdéseket Ezt mutatja Víszneki elvtárs hozzászólása is, aki konkrétan elmondotta, hogy mi a feladatuk a pártépítés terén. Pákozdi Gézáné a párttag jogairól és kötelességeiről beszélt •— helyesen. Elmondotta, hogy egy párttagnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, mint pl. az, hogy állandóan őrködjön a párt tisztasága felett, nehogy a pártba bejussanak oda nem vaíó ellenséges elemek. A tagság kötelessége, hogy fizesse rendszeresen a tagdíjat, ami nem csupán gazdasági kérdés, hanem politikai kérdés is. Minden párttagnak kötelessége, hogy állandóan képezze magát politikailag, hogy a feladatok végrehajtásában meg tudja állni a helyét. Puskás Kálmán pártonkívüli hallgató az Októberi Szocialista Forradalom győzelméről és nemzetközi jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy az Októberi Szó cialista Forradalom nyomán megszűnt a kapitalizmus, mint egyeduralkodó társadalmi rend a világon. Még hozzáfűzte, hogy az Októberi Szocialista Forradalom nyomán a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadításával szakadtunk ki mi is és a többi népi demokrácia is az imperialisták zsarnok uralma alól. A siófoki alapszervezetnél jól zárult a politikai vizsga. A siófoki alapszervezetnek 2 közép és 3 alapfokú szemináriuma volt. Ezek a szemináriumok sikeresen fejeződtek be, amit bizonyít az, hogy a középfokú politikai iskola értékelésénél Vajda János, Aranyos László, Pécsi Ferencné kiváló eredménnyel végezték az iskolát, rajtuk kívül 7 hallgatót propagandistának javasoltak. Az 1951—52-es oktatási év sikeres befejezése elősegíti az 1952 —53-as oktatási év sikeres be- „ indulását- Az idei oktatási évben új káderekkel erősödünk. Mindazokat a hallgatókat, akik az idén mind az alap-, mind a középfokú politikai iskolát eredményesen elvégezték, a jövő oktatási évadban magasabbfokú pártoktatásban fogjuk részesíteni, hogy marxista-leninista tudásukat tovább tudják fejleszteni, a feladatok végrehajtásában minél jobban meg tudják'^ állni a helyüket. Horváth Józsefné oktatási felelős. A Pártoktatás Háza közleménye 19-én, csütörtökön este 7 órakor a Pártoktatás Házában „Az időszerű nemzetközi kérdésekről“ tart előadást a Központi Előadó Iroda tagja. A beküldött kérdésekre válaszolunk. A konzultáción vegyenek részt a párt, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, a me gyei, városi tanács osztályvezető» és munkatársai. A káderofrtstáS- ban részvevő elvtársak. A pusztakovácsi alapfokú politikai iskola hallgatóinak vizsgájáról Pusztakov ácsiban az alapfokú politikai iskola vizsgája 13-án este volt megtartva. Igen meglepő volt, amikor beléptem a párthelyiségbe, vörös terítővei, virágcsokrokkal és koszorúval körülfont asztal komi lelkes arcokat láttam. A vizisgán be is bizonyították, ihogy a lelkesedés nem ihiába volt. Benke István elvtárs, szemináriumvezető, rövid beszéde után megkezdődött a vizsga. Első kérdésemre Samu Mária elv- társnő felelt. A kérdésnél nem volt meglepődve, mert a foglalkozásokon mindig résziveit, idejét jól kihasználta, tisztában volt minden kérdéssel. A vizsga aktív menete megmutatta, hogy a hallgatók meggyőződtek pártunk helyes politikájáról, tisztán látják, ihogy nálunk a fiatalokat nism a háborúra ás az embergyűlöletre nevelik, mint a kapitalista országokban. A pusztakovácsi fiatalok úgy harcolnak a békéért, hogy fokozzák politikai tudásukat, mert így még jobban helyt tudnak d&lni munkájukban. A párt titkár elvtársnak is na"v érdeme van abban, hogy a politikai iskola eredményesen ért véget, most -az a feladat, 'hogy foktrt za munkáját az eljövendő <V!ilI>for. politikai iskolára még több dolgozó becsületes parasztfiatrlt vonjon be. Péter Gyula Járási Tanács Marcali, r
