Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-18 / 141. szám
2 SOMOGY* NÉPLAP SZERDA, 1952 JUNIUS 18. Jacques Duclos elvtárs nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt Párizs (MTI). Jacques Duclos elvtárs a június 13-i kihallgatáson aktatáskája ellopásával és a jobboldali sajtó hazugságával kapcsolatban — mely szerint aktatáskájában a május 28-i tüntetés előkészítésével összefüggő térképet találtak — rámutatott: „Hitler rendőrsége pontosan így járt el, amikor megszervezte a Reichstag felgyujtására irányuló összeesküvést“. Duclos elvtárs ezután hangsúlyozta: a kormány — akkor, amikor megbízta a vizsgálóbírót, hogy a május 28-i tüntetést „összeesküvés jellegével" ruházza fel — nem tett mást, mint elővette Göringnek Dimitrov elvtárs ellen felhasznált érveit. „Figyelemreméltó, vizsgálóbíró ür, a különös hasonlóság az ön által emelt vádak és az aljas Göring által emelt vádak indokai között — márpedig mindenki tudja, hogyan fejezte be Köring hamisító és háborús bűnös karrierjét“. Duclos elvtárs a továbbiakban így folytatta: Ön felszólított: mondjam, meg, mi a Francia Kommunista Párt politikája a Pinay- kor'mánnyal összefüggésben. Kész vagyok kifejteni a Francia Kommunista Párt álláspontját a Pinay- kormány politikájának különböző oldalairól és kész vagyok magyarázatokat adni, °bár ezeket a magyarázatokat voltaképpen a nemzetgyűlésnek kellene adnom. A kormány azonban nem érzi képesnek magát arra, hogy meggyőzően válaszoljon érveinkre, ezért önkényesen börtönbe vetett, Duclos elvtárs ezután kijelentette: mindennél megdöbbentőbb, hogy ön, vizsgálóbíró úr, nem tudja megmondani nekem: mire alapozza „az állam belső biztonsága ellen irányuló összeesküvés" ellenem emelt vádját? A május 28 i tüntetést önök „összeesküvésnek" minősítik, holott május 28-án egyszerű betiltott tüntetés zajlott le. Párizs népe már korábban is többször (tüntetett, azonban e tüntetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy összeesküvést emlegessen. Nemrégiben egy újságíró megállapította: „Általánosan elismert dolog, hogy az állam belső biztonsága ellen irányuló összeesküvés katonai alakulatokat, polgárháborús hadifelszerelést s az államcsíny végrehajtására irányuló szándékot feltételez“. Duclos elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mindezek a feltételek nem voltak meg a május 28-i tüntetésen —- majd így folytatja: Én erre csak azt válaszolhatom, hogy a tüntetés jelmondatai a következők voltak: „Ridgway go home!“ és „Szabadságot André Stílnek!“ —< Mindehhez még a következőket akarom hozzáfűzni: az összeesküvésre jellemző a titkos jelleg. Márpedig — amint ezt ön is tudja — nyíltan, a sajtó útján, röpcédulák, falragaszok útján hívták fel a tüntetőket, hogy május 28-án nyilvánítsák ki tiltakozásukat a baktériumháború tábornokának Franciaországba érkezése ellen. — A Ridgway ellen irányuló tüntetés nemzeti jellege talán ért lietetlen azoknak a volt pétainis- táknak, akik ideiglenesen a hatalmat bitorolják Franciaországban, viszont pontosan megfelel a francia nép mély érzéseinek, Duclos elvtárs ezután emlékeztette a vizsgálóbírót 1935. június 25-ére, amikor az akkori parlament baloldalának küldöttsége kifejezte a népi tömegek nyugtalanságát a kormány ama magatartásával szemben, hogy betiltotta a népi tüntetéseket. Az akkori miniszter- elnök kijelentette: „A frank vé- j delmére alapozott politikánk miatt í elhatározott szándékom a rend fenntartása". — Ezt a miniszterelnököt Láváinak hívták. Nem hangsúlyozom, mi történt vele azóta, viszont a nemzetgyűlés baloldalát képviselő küldöttségben volt egy olyan részvevő, akinek Pínay elsősorban köszönheti, hogy Laval 1935-ben birtokolt tisztségét ma ő birtokolja. — Vincent Auriol köztársasági elnökről van szó. Vincent Auriol New-York. (TASZSZ.) Az Egyesült Államok kongresszusa nagy sietséggel tárgyalja a Smith-féle törvény- javaslatot. Ez magában foglalja a szakszervezetekbe való tömörülés jogának érvénytelenítésére kidolgozott programot. Országszerte terjed az arra irányuló tömegmozgalom, hogy a kongresszus ne fogadja el az említett törvéniyljavaslatot. Meg a CIO szak- szervezeti szövetség élén álló reakciós szakszervezeti vezetők is kénytelenek voltak a munkások tömegeinek nyomására tiltakozni a Smith- féle törvényjavaslat ellen. George Harrison, az AFL szakszervezeti szövetségihez tartozó vasutas-szakjogi tudása és régi tapasztalatai alapján érdekes dolgokat mondhatna azokról a betiltásokról, melyek ellen annakidején harcolt és azokról a betiltásokról, amelyeket most tekintélyével fedez. Duclos elvtárs ezután hangsúlyozta: az az összeesküvés, amellyel vádol, sohasem létezett. Van ugyan összeesküvés: az, amelyet a külföldi szolgálatban álló miniszterek szőnek a haza ellen. Az ön dolga, vizsgálóbíró úr, hogy eldöntse, vájjon továbbra is összeesküvésről beszéijen-e akkor, amikor összeesküvés ném létezik. Ma — mint minden egyes esetben — ismét követelem annak a jogi eljárásnak a megszüntetését, amelynek tái-gya vagyok. Duclos elvtárs végül kijelentette: a demokratikus szabadságjogok védelméért, a bebörtönzöttek szabadon- bocsátásáért, a béke védelméért folytatott harc — ha mindenütt állandóan és egységesen, az adott körülményeknek megfelelően folytatják — Franciaország legnagyobb hasznára megdönti majd Pi- nay gyászos politikáját, amelyről rosszul tenné vizsgálóbíró úr, ha azt hinné, hogy örökkévaló. szervezet elnöke rámutat, hogy az amerikai iparmágnások fasiszta állammá akarják változtatni az Egyesült Államokat. Az amerikaj monopóliumok továbbra is arra törekszenek, hogy megfosszák a .szakszervezeteket kollektív szerződéskötési joguktól és attól a jogtól, hogy országos méretű sztrájkokat (hirdessenek. William Garritt, a gyáriparosok szövetségének elnöke a legszigorúbb intézkedéseket követeli a szakszervezetek ellen, minthogy — úgymond — a mostani szak-szervezetek „csucsmo- nopóliumokká“ változtak és nagy veszélyt jelentenek az amerikai gazdasági élet szempont iából. Az Angol Békebizottság mozgalmat indított a koreai háború megszüntetéséért Az angol béköbizóttság mozgalmat indított a koreai háború megszüntetéséért. A londoni Hyde parkban és a brimingihamd városházán tartott gyűlésen1 Jack Gaster. a De_ mokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége Koreában járt bizottságának tagja kijelentette: „vessünk KOREAI SZOLIDARITÁSI HÉT AUSZTRIÁBAN Az osztrák béketanács felhívására június 29-től julius 6-ig „Koreai szolidaritási hetet“ rendeznek egész Ausztriában. véget a koreai háborúnak, mielőtt még az amerikaiak parancsára ném sodornak bennünket pusztulásba!“ A gyűlésen Burhop fizikus, a londoni egyetem tanára siki-aszállt minden tömegpusztító fegyver betiltása mellett és elítélte a -vegyi eszközök alkalmazását Maláljlföldön. Az osztrák béketanács a koreai háború haladéktalan megszüntetését követeli az Egyesült Államok kormányától és követeli, az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését a világ békéjének megőrzése és megszilárdítása érdekében. As amerikai dolgozók harca szakszervezeti jogaik védelmében A Tito-klikk újabb provokációja ) Száfia. (MTI.) A „Rohotnicsesz- ko Delo“ a Bolgár Kommunista Párt központi lapja a Titó-banda újabb provokációjával (foglalkozik. Á lap többek között ezeket írja: ■ Még a burzsoá laipok is kénytelenek elismerni, hogy Párizsban évek óta nem voltak olyan tiltakozó tüntetések, mint most. Pinay kormánya sokezer rendőrt mozgósított, sok tüntetőt lÁartóztattak. Mindezekről a francia nép nagy tiltakozó gyűléseiről, sokszázezres sztrájkoló tömegről a belgrádi lakájok ia „Borba" című lapban azt írják, hogy „néhány tüntető csoport megkíséreli«, hogy áthaladjon a téren, de a rendőrség visszaszorította őket. A tüntető csoportból sok revolverlövést adtak le.“ Titóék nyíltan és félreérthetetlenül a tegnapeíőtti náci-együttmüködő Pin»y oldalára állnak, akik ma az amerikaiak bábjai. Azt írják, hogy sem a május 28-i tüntetés, s^m az általános sztrájkra való felhívás nem tartalmazott semmiféle olyan gazdasági követelést, vagy legalább egy olyan társadalmi problémát, amely a francia munkás- osztály létéz-dekét érinti. Titóék számára az olyan fogalmak, mint becsület, nemzeti függetlenség, vagy béke már régen értékükéit vesztették. Titóék lakáj és áruló lelke újból megmutatkozott a Prága. (TASZSZ.) A broni bíróság most tárgyalta vatikáni ügynökök, kémek, terroristák és di'verzánsok egy csoportjának perét. A vádlottak a Vatikán, valamint az amerikaj imperialistáik szolgálatában álló államellenes, felforgató bandákat hoztak létre, kémihálózia- tot szerveztek és terrorista cselekedeteket hajtottak végre. Az államellenes csoport élén a hazaáruló Otto Madr katolikus pap állt. Madr vallásos nevelés ürügyével a Vatikán érdekében ,röpcédulák terjesztésére Franicia Komlmiunista Párt és a francia nép hős harcával szemben tanúsított magatartásukban. Titóék jsmót bebizonyították, hogy az amerikai (háborús gyújtogatok piszkos ügyének védelmében mindig a legreakciúsabb fasiszta elemekkel éreznek együtt, minden országban, minden alkalommal. és egyéb bűncselekményekre oktatta ki a rábízott fiatalokat. Madr és cinkostársai kémjei 1 egű értesüléseket gyűjtöttek és azokat imperialista kémszerveknek vagy közvetlen a Vatikánnak továbbították. A bíróság Vlastimil Zeleznyt és Aloiz Bokornyt halálra, Otto Madrt életfogytiglani börtönre ítélte. A kémbanda többi tagját 14—25 évi börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet valamennyi elítélt vagyonának elkobzására, valamint polgári jogaik megvonására is kiterjed. Vatikáni ügynökök és kémek csoportjának perében hirdetett ítéletet a broni bíróság Á SZOQALIZMUS KATONÁJA írta: P. A. Pavlenko fcyíakszim Gorkij! Az egész vi- ® * lág haladó emberei számára forradalmi jelszó ez a név. Míg ő el nem jött, nem volt a történelemben példa arra, hogy író ekkora népszerűségre tegyen szert. Ez a népszerűség akkor válik csak érthetővé, ha tudjuk, milyen erők (képviselője és milyen sorsok prófétája volt a mi nagyszerű barátunk és tanítómesterünk, Gorkij. Az orosz nép mélyéből feltörő hatalmas erő élő tanúbizonysága volt ő az 1905-ös forradalom küszöbén s élő jelképe lett az egyszerű emberek sorsának, akik szétzúznak' minden útjukban álló akadályt, hogy kezükbe vegyék osztályuk és államuk sorsának irányítását. A: a korszak, amelyben Ma- ” kszim Gorkij ifjú géniusza kibontakozót, nem szűkölködött tehetségekben. Franciaország jogosan büszkélkedhetett Anatole France és Romain Rolland nevével. Angliában sziporkázott a kérlelhetetlenül ítélő Shaw, Európa színpadain a német Hauptmann és a norvég Ibsen színdarabjait játszották. A tengerentúlról áthailat- szott Jack London csengő hangja. Tolsztoj Leó nevét mint az irodalom koronázatlan királyáét emlegették. S Gorkij „Éjjeli menedékhely" című színdarabja és különösen az „Anya“ című regénye ebben a ragyogó nevekkel gazdag korszakban is rendkívüli újszerűség és frisseség benyomását keltette. Nem Gorkij volt az első, aki a munkásosztályról, a szegényekről írt. De ő volt a proletáriátus első kuuiöttje, a társadalom alsó rétegeinek első rendkívüli követe a művészet magaslatain, aki a saját életévei bizonyította be a proletariátus érettségét arra, hogy ugyanúgy, mint a politikában, a művészetben is vezető helyet foglaljon el. ^Lorkíj kialakította az író-po- litikus új típusát. Az ő fellépése előtt nem ismert a történelem példát arra, hogy valakiben szervesen egyesüljön a költő a politikussal. Pedig ez az egyesülés megtízszerezi a művész erejét és rendkívül kedvező alkotási feltételeket teremt számára. Gorkij után lehetetlen már visszatérni az elefántcsont toronyba zárkózó íróremete típusához. Gorkij a szocialista építés fáradhatatlan harcosa volt, úgyszólván mindenre jutott ideje. Amikor éppen nem írt könyvet, akkor folyóiratot szerkesztett, kiadóvállalatokat vezetett, tanította az ifjúságot, tudományszervezői tevékenységet fejtett ki, vagy a de mokrácía táborába szólította a kapitalista országok íróit. Számos tehetségnek lett vezérlő' csillaga. Művei megismertették és megszerettették az egész világgal az orosz népet. „Ha mi ma sokat tudunk az orosz népről, szeretjük ezt a népet és hiszünk szellemének erejében, akkor ezt önnek köszönhetjük, Makszim Gorkij, mindenekelőtt önnek“ — írta Stephan Zweig Gorkij 60. születésnapjára. Gorkij útja nem volt egyszerű és nem volt mindig egyenesvonaiű. Élete azonban a legszorosabban összekapcsolódott a Bolsevik Párt történetével s a legélesebb politikai harc tüzében forrott ki előbb V I. Lenin, majd J. V. Sztálin hatása alatt. ^orksj élete utolsó napjáig engesztelhetetlenül harcolt a fasizmus ellen és a már-már kirobbanó háború első áldozata volt. Nemcsak egyszerűen elhunyt. Őrhelyén esett el, a szocializmus építéséért folyó harc hevében élt és balt meg. „Az emberiség nem pusztulhat el azért, — írta Gorkij — mert jelentéktelen kisebbsége alkotásra képtelenné vált és bele- rethad az élettől való rettegésbe, a haszon beteges, gyógyíthatatlan szomjúságába. E kisebbség elpusztítása a legteljesebb mértékben igazságos cselekedet és a történelem e tett végrehajtást a proletá- riátusra bízta". Gorkij, a haladó emberiség egyik \ legtekintélyesebb irodalmi mestere, meghagyta nekünk, hogy szeressük népünket cs művészetét, mert ez a munka költészete. Mint fáradhatatlan munkás, a munka költője volt. Legnagyobb dicséret volt, ha azt mondta valakire: tud dolgozni. „Egész életemben azokat az embereket tartottam csak igazi hősöknek, — mondotta — a'kik szeretnek és tudnak dolgozni, akik céljukul tűzik ki, hogy az ember minden erejét az alkotásra, földünk szebbé- tételére és az emberhez méltó életforma, megszervezésére szabadítsák fel", Gorkij nagy neve az egész világot bejárta. Ismerik mindenütt, méltán foglalta el az egyik legelső helyet az emberiség tanítói közt. lyjost, amikor a népi demokráciákban győzelmesen halad előre a szocializmus építése, amikor a szocialista életforma százmilliók életformájává válik, amikor szovjet hazánkban nagyszerű népünk hozzálátott már a kommunizmus építéséhez, amikor a kapitalizmus bilincseiből még ki nem szabadult emberiség harca a békéért és a boldogságért egyre kiélezettebb és bonyolultabb formákat ölt, nem szabad elfelejtenünk, hogy Gorkij nagy és jó szívében született meg az egész világot bejáró keményhangú jelszó: „Ha az ellenség nem adja meg magát — megsemmisítik!" Gorkij ma is úgy áll csatarendünkben, mint a szocializmus katonája. „A FRANCIA DOLGOZÓ NÉP BÉKEHARCA GYŐZNI FOG ...!“ Tiltakozás Duclos elvtárs letartóztatása ellen Mi, a Vörösmezői Kísérleti Gazdaság dolgosói felháborodással tiltakozunk a Pinay kormány fasiszta módszeréi tér rothad járata ellen. A francia kormány az egész világ előtt le leplezte magái azzal a cselekedetével, hogy a tömegekkel szemben rendőri terrort alkalmaz. Ezzel a fasizmus útjára lépett. A rendőrterror, békéért tüntető tömegek elleni erőszak, a dolgozók legjobbjainak letartóztatása: egy új világháborúra való előkészület. Duclos elvtárs és számos kiváló hazafi letartóztatását esek azért követte el a francia kormány, mert fél a béketübor élharcosától, a békéért harcoló tömegektől. Épptn ezért mi, vörösmezői dolgozók tiltakozásunkat fejezzük ki a francia kormány terrorja ellen és követeljük Duclos elvtárs azonnali szabadonbocsátását. j Tudjuk, hogy a francia dolgozó nép békeharca győzni fog a háborúra spekulálókkal szemben, mert legnagyobb pártja, a kommunista párt vezeti harcát. Harcukat a béketábor több százmilliós tömegével együtt segítjük mi is, vörösmezői dolgozók felajánlásainkkal, jó munka további megszervezésével, újításokkal és a többtermelés fokozásával, hogy a szocializmus minél előbb megvalósuljon az egész világon. Antal János munkacsapat vezető ebből az alkalomból felajánlotta, hagg kaszás munkacsapatával 4 nappal előbb elvégzi az aratási és betakarítási munkálatokat a tervezet! nél. Kölgyesi László gazdaságvezető vállalja, hogy agranámus és főkönyvelő hiányában az eddig elért eredményeket továbbra is megtartja és a termelésben továbbra is az első helyen fog maradni. Bata Árpád elvtárs vállalta, hogy az irodai segédmunkán kívül két héten keresztül a vontatón rakodó munkát végez. Gőbölös György munkacsapat vezető vállalta, hogy a munkaidőt a legnagyobb mérteikben kihasználja és a munkából való hiányzásokat munkacsapatánál teljes egészéiben kiküszöböli. Vörösmezői Kísérleti Gazdaság dolgozói.
