Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

KEDD, 1952 JUNIUS 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Pedagógus Nap részvevői ígéretet tettek: mindig^ önzetlen és odasiető harcosai lesznek a kékének Felejthetetlen ünnep volt a pe­dagógusok számára a 7-i kaposvári Pedagógus Nap, amelyen a megye kitüntetett és élenjáró nevelői, a pedagógia sztahanovistái és Ka­posvár valamennyi nevelője, taná­ra résztvett. Az a szívhezszóló, meleg fogadtatás, mellyel a pálya­udvaron az úttörők és DISZ fiata­lok fogadták őket, éreztette a pe­dagógusokkal: soha ilyen megbecsülésben nem volt részük, mint szocia­lista társadalmunkban. Ezért és mindazért a jóért, me­lyet pedagógusaink kaptak álla­munktól, dolgozó népünktől, róták le hálájukat a Szabadságparki •szovjet hősi emlékmű előtt, akik­nek felszabadításukat köszönik ki­váló pedagógusaink és helyezték el -a hála és szeretet virágait azok­nak a hős szovjet katonáknak em­lékkövénél, kiknek vére hullása pecsételte meg a pedagógusok bol­dog, szabad életét­Délután öt órakor a Béke-szálló nagytermében megkezdődött az ünnepélyes nagygyűlés, melynek •előadója Domonkos Lajos elvtárs a közoktatásügyi minisztérium tan- iigyigazgatási osztályának vezetője volf. Beszédében kihangsúlyozta kormányunk nagyjelentőségű hatá­rozatát, amely minden évben június első va­sárnapját Pedagógus Nappá- nyüvánította. Ezután rámutatott a pedagógusok múltbeli helyzetére és szinte vizió- szerűen megjelenítette az ünneplő pedagógusok előtt azt a küzdelmes életet, amelyet, főleg az időseb­bek, maguk is mindnyájan átéltek. Beszélt arról a továbbiakban, hogy -a pedagógus személyes elnyomása mellett az iskolák sem kaptak segítséget a múlt rendszer ural­kodó osztályától, mért mint mon­dották: „Suszter maradj a kaptafá­inál“, ami azt jelentette, hogy a dolgozók gyermekei nem juthatlak közép- és főiskolákra. A kötelező elemi népoktatás csak papíron volt csupán, a kor- jnánynak nem volt fontos, hogy a munkás és parasztgyermekek, de különösen az utóbbiak valóban ta­nuljanak. Műveletlen embereket kevesebb csendőrszuronnyal is ■össze lehetett tartani. így aztán "tavasszal, ősszel, a mezőgazdasági munkák idején csak az első pa­dokban ültek, a jegyző, az orvos, « néhány nagygazda gyermekei. A szegények hajszolták a mindennapi betevő falatot. Ilyen körülmények között nem volt csoda, ha Magyar- országon minden tizedik ember írástudatlan maradt. A gimnáziumokban a tanulóknak ■csak 5.1 százaléka volt munkás, szegényparaszt, ami azt jelenti, hogy 100 tanulóból 95 nem érzett semmiféle közösséget a magyar nép legjobbjaival, a dolgozókkal. A továbbiakban a nyugati impe- a-ialista országok pedagógusainak helyzetével foglalkozott Domonkos «ivtárs és megmutatta, hogy a magyar pedagógusok múlt­beli helyzete ma még nagyobb súllyal ismétlődik meg az im­perialista államokban, ahol minden fontosabb, főleg a há­borúra 'való készülődés, mint a népoktatás. Még igen sokat beszélhetnénk a múlt keserűségeiről, de részünkre mindez már csak történelem. A felszabadulás pedagógusaink szá­mára valóban örőmünnep volt. Ma már országunkban minden vezető világosan iátja, hogy a tanítók, ta­nárok nevelik iskoláinkban azokat akik holnap sztahanovisták, mín- tngazdák, technikusok, mérnökök, pedagógusok, tudósok lesznek. Dolgozó népünk megbecsülése igen sokrétűen jelentkezik A felszabadulás óta 11 általános és középiskolai pedagógus nyerte el a Kossuth-díjat, többen kaptak Köztársasági Érmet, 241 pedagógus részesült „Kiváló munkás“ kitün­tetésben és most 70 pedagógus kapta meg a „Kiváló tanár“ és „Ki­váló tanító“ kitüntető címet. Mind­ezt a megbecsülést és szeretetet pedagógusaink jó munkával érde­melték ki. Szívós harcot vívtak a tanulmányi színvonal emeléséért, a fegyelem megteremtéséért, igen sok nevelőnk fáradságot nem is­merve korrepetált, de derekasan dolgozott azért is, hogy a falu szo­cialista átalakulása minél előbb megvalósuljon. Ebből a munkából a somogymegyei pedagógusok is kivették részüket. Hogy csak a legjobbakról beszéljek, akik el­nyerték a „Kiváló tanító“ címet: Magyar Sándorné kaposvári tanító­nő alsótagozatban tanít, kiváló eredményt ért el. Háromnegyedévi eredménye 4.3. Nagy szeretettel tanulmányozza a szovjet pedagó­giát. Cselényí János a megye leg­főbb diákotthoni igazgatója. A tanulók tanulmányi átlaga 4.15. Fegyelem, rend és harcos politikai nevelés van intézeté­ben. Szoboszlai Ilona kartársnő Marca­liban tanít. Igen lelkiismeretes is­kolai munkája mellett szívósan küzd szocialista jövőnk kiformálá­sáért. Alapszervezeti párttitkár és járási szakszervezeti elnök. De jó munkával bizonyítja Merő Béla, Bódosi Magdolna, Dóczi Imre, Laszcik Iván, Mikóczi Alajos, Új­helyi Gyula, Puskás Mátyás, Né­meth Béla, Antal Teréz és még sorolhatnám sokáig a neveket —• hogy meHstiünx, a dolgozó nép mellett állnak és azt kiváló munkávsl szolgálják. Az elért eredmények mellett előre keíl néznünk a jövőbe és fel kell készülnünk a feladatok jó megoldására — hangsúlyozta a to­vábbiakban Domonkos elvtárs, majd adatokat sorolt fel az ötéves terv által elénk tűzött iskolázta­tás területéről, majd arról beszélt, hogy — ezeket a hatalmas felada­tokat csak akkor tudjuk eredmé­nyesen és jól megoldani, ha peda­gógusaink sokkal jobban elmélyí tik magukban a szocialista haza iránti olthatatlan hazaszeretetei és erre tanítják tanítványaikat is. Szeretnünk kell azt a földet, mely életet adott apáinknak, ne­künk, és boldog életet teremt fia­inknak. Szeretnünk kell forró szeretet­tel hazánk dicső múltját. Más a mai hazaszerefet, mint a múlt sovinizmusa. A mi szeretetünk mélyebb értel­mű, forrón szeretjük hazánkat, múltúnkat, jelenünket, de szeret­nünk kell a világ valamennyi dől gozóját. Pedagógusainknak fel kell ismerniük, hogy a munkásosztály politikája az egyetlen igazi nem­zeti politika, mert a burzsoázia nemzetáruió politikájával szemben — következetesen képviseli a dol­gozók millióinak, a nemzet túl­nyomó többségének érdekeit. Ez a megbecsülés, ami a mai napon fokozottan árad pedagó­gusaink felé, legyen ösztönző erő a jobb munkára és ha be csületesen, őszintén látunk hozzá, az eredmény nem ma­rad el. Dolgozó népünk, pártunk, kor­mányunk megbecsüli pedagógusa­inkat s ezt a megbecsülést a jö­vőben még fokozottabb munkával kell kiérdemelnünk. Iskoláink le­gyenek izzó kohói a szocialista em­bertípus kiformálásának. Neveljék fiainkat a béke harcos megvédé­sére, pártunk, a Szovjetunió, Sztá­lin és Rákosi elvtárs forró haza­szeretetére — fejezte be Domonkos elvtárs nagy tapsvihar közben be­szédét. Elsőnek Polónyi József elvtárs, a Megyei Tanács einige köszöntötte a kitüntetett pedagógusokat Beszélt a pedagógusok kitünteté­sének jelentőségéről és elmondót ta, hogy az országépítés feladatai­nak növekedésével a pedagógusok feladatai is nőnek. — Az egész népet művelté kell tenni — mon­dotta Polónyi .elvtárs — de egy­ben a műveltség emelése mellett, kommunista emberré is. Ennek el­ső követelménye, hogy pedagógu­saink állandó szakmai továbbkép­zésük mellett marxistává váljanak, mert csak így tudják kinevelni a kommunista embertípust. Nevel­jék az elvtársak gyermekeinket a dolgozók szerefetére, becsületes­ségre, bátorságra, elvtársi össze­tartásra, munkaszeretetre, a Szov jetunió iránti szeretetre. Polónyi elvtárs üdvözlő beszé­de után átnyújtotta a megye élen­járó pedagógusainak a kitüntetése­ket. Ebből az alkalomból a megye 191 legjobb nevelője kapott 1000, 700 és 500 forin­tos jutalmakat összesen 117.200 forint összegben. A hosszantartó és Lelkes ünnep­lés után, melyben a kitüntetett pe­dagógusokat részesítették, Ga­lambos Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság politikai munkatár­sa tolmácsolta a Megyei Pártbi­zottság üdvözletét a kitüntetett pedagógusok felé és egyben meg­mutatta azt az utat, melyen a pe­dagógusoknak haladni kell és megszabta a közvetlen nyári feladatokat mind a politikai, mind pedig a gazdasági célki­tűzések elősegítése terén. Még fokozottabb harcra szólí­totta fel a pedagógusokat a klerikális reakció ellen. Ezután a DISZ megyei bizottság nevében Hrabovszki elvtárs kö­szöntötte a pedagógusokat és kö­szönetét fejezte ki a DISZ szer­vezeteknek nyújtott segítségért. Apró kis óvodásod hangos Énekszóval jönnek a legembe, hogy ők is elhozzák apró kis szí­vük szerető melegét nevelőiknek és átnyújtsák virágaikat a legjobb nevetőknek. A köszöntők hosszú sorában a kaposvári vasút dolgo­zója, Vida Péter sztahanovista emelkedik szólásra, hogy az él­üzem dolgozói és sztahanovista társai üdvözletét tolmácsolja. Ké­ri a nevelők élmunkásait, hogy a jövőben is úgy végezzék a jövő nemzedék nevelését, hogy a büsz­két sztahanovista címet továbbra is kiérdemeljék. — Mi ezt a hatalmas nevelő munkát minden erőnkkel tá­mogatni fogjuk. A mi üzemünk élüzem lett és ígé­rem, hogy büszke élüzem jelvé­nyünket meg is fogjuk tartani. Eredményeinket még fokozni fog­juk és ilyen munkát kívánok én társaim nevében is a pedagógusok­nak — mondotta többek közt Vi­da Péter. Ismét zeneszóval jönnek köszönteni. A MÁV Fiúnevelő In­tézet úttörőinek zenekara vonul be az ütemre verődő tenyerek kí- séi etében. Varga Gyula VII, osz­tályos tanuló forró szeretetét és háláját tolmácsolja sokezer kis kaposvári úttörőtársa nevében a nevelők felé és kéri, hogy továbbra is olyan szeretettel tanítsák őket, mint eddig tet­ték. A. szülői munkaközösség 18 asz- szonya mindegyik hatalmas vörös szekfűcsokorraí, meleg szavakkal köszöntik őket, az MNDSZ gyö­nyörű virágkosárral, majd sorra a tömegszerve-zetek képviselői kí­vánnak még sokkal eredménye­sebb munkát a pedagógusoknak. Végül Szabó Árpádné kitünte­tett pedagógus társai nevében meghatott szavakkal mond köszö­netét a meleg ünneplésért és igé petet tesz arra, hogy a mai szép ünnep határkő lesz a pedagógusok munkájában és holnap újult erővel törnek a még jobb eredmények eléré­sére. Ezután a Pedagógus Nap lélkes- hangulatú részvevői egyhangúlag elhatározták, hogy táviratban kö­szönik meg Rákosi elvtársnak a felejthetetlen napot, valamint táv­iratot intéznek az Országos Béke­tanácshoz és megígérik, hogy mindig önzetlen és odaadó har­cosai lesznek a béketábornak. Ezután került sor a pedagógusok tiszteletére rendezett színvonalas kultúrműsor bemutatására, amely mindvégig lelkes tapsvihart vál­tott ki a nézőkből. A bensőséges ünnepséget a kitüntetettek ré­szére rendezett vacsora zárta be. Minisztertanácsi rendelet a lucernavörös here-, baltaeimmag kötelező termeléséről Egyre fejlődő állatállományunk szilárd takarmány-alapjának bizto­sítása érdekében a miniszterin nács elrendelte, hogy aki lucernát, vörösherét vagy baltacimot — külön-külön vagy együttesen 400 négyszögölet meghaladó területen termel, köteles a községi (városi) magtermelési tervelőirányzat ará­nyában a területe egyrészén ma­got termelni. Az egyénileg termelő magterme- ié-si kötelezettségét vetésterületük arányában a községi tanács vég­rehajtó bizottsága évenként jú­nius 15-ig állapítja meg és ezt a termelőkkel írásban közli. A termelőszövetkezetek (csopor­tok) állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok, valamint egyéb mezőgazdasági állami vállalatok inagtermelési kötelezettségét a jóváhagyott üzemtervük állapítja meg. A termelők a községi tanács végrehajtó bizottsága által megha­tározott, illetve jóváhagyott üzem- tervben megjelölt területen a baltacím első, a lucerna és a vöröshere második kaszálását kötelesek magtermelésre meg­hagyni. Azok, akik a baltacím első kaszá­lását már elvégezték, a második termésből kötelesek magot adni. Az egyénileg termelőknek min­den évi június 30-ig a községi ta­nács végrehajtó bizottságának írásban kell bejelenteni a mag- termelésre meghagyott lucer­na, vöröshere és baltacím te­rületét kát. holdban és négy­szögölben kifejezve, valamint a terület fekvését, tovább bá azt, hogy a magtermelésre kije­lölt területe arankával, vagy vad­virággal fertőzött-e vagy sem. A lucerna vetésterületeken a rragtermelés fokozása érdekében a pótbeporzást mindenütt el kell vé­gezni. A rendelet a továbbiakban fog­lalkozik a fenti pillangósvirágú ta­karmánynövények növényi és ál­lati kártevői elleni védekezés sza­bályozásával és meghatározza, hegy a magnak hagyott pillangós takarmánynövényeket milyen érési állapotban keli aratni. Visz község dolgozó parasztjai a beadási kötelezettség teljesítésével harcolnak az ellenség ellen — védik a békét Visz község dolgozó parasztjai is beadási kötelességük határidő előtti teljesítésével járulnak hozzá ötéves tervünk mielőbbi megvaló­sításához és a béke védelméhez. A községi tanács jól megszervezte a begyűjtés munkáját és így a köz ség félévi sertésbeadási tervét 100, vágómarhabeadási tervét 100, to játbeadási tervét 100 és baromfi­beadását 120 százalékra teljesítet te. A beadás teljesítésében élenjár Iíermecz Mihály 9 holdas dolgozó paraszt, aki hízottsertésbeadását 300 százalékra, tojás és baromfibe­adását egész évre teljesítette. Péi- d.'íját követték Fehér Péter és Aiakker Viktor dolgozó parasztok is, akik félévi beadásukat teljesí­tették, már a második félévre ad- ni.k be. A jói teljesítő dolgozó parasz­tok mellett van Visz községnek beadást szabotáló kulákja is. Ilyen Kovács Sándor, aki tavalyról is tartozik ;i dolgozó nép államának 20 kiló baromfival és 200 darab tojással. Az idén sem adott be még semmit, az adót sem fizeti, földjeit is hanyagul műveli. A községi ta­nács az eljárást megindította elle­ne, A községi tanács továbbra is ilyen jól végezze munkáját a be­gyűjtés terén, ne engedje, hogy ez a lendület lanyhuljon. A KÜRTÖSPUSZTAI LATINRA TSZ a növényápolás nagy munkája közben gondosan készül az aratás-csépiésre Mint a. környékünkön több cso­portnál, nálunk is meg volt az a hiba, hogy a tagok egyrésze csak papíron volt meg, sokan nem vet­tek részt a közös munkában. Ki az iparban, ki különböző állami vatfy szövetkezeti munkahelyeken helyezkedett el. A mi hibánk volt, hogy elhanya­goltuk a tagokkal való egyéni fog ialkozást. Csak megkésve, a tavasz elején vettük számba, hogy 50 tagból csak 38 tag van. De nem estünk azért kétségbe, újjászerveztük a brigádokat, felosztottuk közöttük az 598 holdas gazdaságunkat. A szépen szaporodó jószágállomá­nyunk gondozása sok embert le­köt, így bizony csak 18—20 em­ber jutott a növénytermesztéshez. Egy brigäßon belül két munkacsapat van. Ezek állandóan a növénytermesz­tésnél dolgoznak. Mivel nagy a te­rület, a tagság kevés, így a családtagokat és az asszo­nyokat is bevonjuk a munkák­ba. Jó példával jár elő az üzemi párt- titkár elvtárs felesége, Takács Lászlóné, aki reggel kimegy a ta­gokkal dolgozni és egész estig dol­gozik, normáját állandóan 142 szá­zalékra teljesíti. A növényápolási munkák időben való elvégzését azzal is nagyban elősegítettük, hogy a területet a brigádon belül felosztottuk munkacsapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre. A szétosztás igen eredményesnek bizonyul, mert nemcsak a család­tagok és a tagok dolgoznak széles szövetkezeti tábláinkon, hanem el jöttek segíteni egyes [kívülálló dol­gozó parasztok is. Mindezek mellett nem feledke­zünk meg a reánk váró legfonto­sabb munkáról, az aratás, behor- dás és cséplés jó megszervezéséről sem. Érvényesítjük a minisztertanács határozatát, amely magában foglal­ja azt, hogy a biigád köteles a termelési terv alapján területét egész éven át megművelni és azon a vetéstől a termés betakarítá­sáig minden munkát elvégezni, beleértve az aratást és csépi- lést is.“ Ezért készítettük elő tagjainkat az aratás és behordási munkálatokra, hogy jól helyt tudjanak állni az el­következendő munkálatokban. A munkában nagy segítségei nyújt a gépállomás. A brigád alacsony létszáma na­gyon megnehezítené az aratási munkákat, ha nem segítene szo­cialista államunk. A pusztaková­csi gépállomás 150 hold kalászos learatásához ad gépeket és kap­tunk ezenkívül a rétek kaszálásá­hoz fűkaszáló gépet is- A csoport tagjai hozzáfogtak a lóhere kaszá­lásához. A gépállomás kaszálógé­pe naponta 7—8 hold lóherét vá­gott le. Az aratáshoz kapunk egy kombájnt is. így tudunk most már minden kalászos területet learat­ni. A hordást még az aratásnál is gyorsabban be akarjuk fejezni. Hét pár lófogatunk van a gépállomás­tól kapunk egy vontatót, így men­ni fog majd ez a munka is. Legne­hezebben a cséplésnél tudtunk eredményt elérni, mivel kevés a tsz dolgozóinak létszáma. Ezt úgy oldottuk meg, hogy egyéni dolgo­zókból állítottuk össze a cséplő- brigádot. Ezzel elérjük, hogy még közelebb hozzuk őket a nagyüze­mi gazdálkodáshoz. Munkánk sikerétől függ nagyban a jövőévi kenyerünk s államunk­kal szembeni kötelezettségünk ma­radéktalan teljesítésének lehetősé­ge is, ezért igyekezzünk jó mun kát végezni, mindenben példát mutatni az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Horváth Mária könyvelő, Latinka-tsz, Kürtös-puszta. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom