Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

Vilié PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t A hivatali pártszervezetek feladatai fl Pedagógus Nap részvevői ígéretet tettek: mindig önzetlen és odaadó harcosai lesznek a békének Az elavult normák rendezése után naponta újabb kimagasló eredményeket érnek el az építőipar dolgozói MDP SOMOGYMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. KEDD, 1952 JUNIUS 10. Somogy megye minden dolgozója nevében követeljük: Ducloü elvtár§at azonnal bocsássák szabadon! Kaposvár dolgozói, férfiak, nők, öregek és fMúlok a Városi Szín­házban gyűlték [össze szombaton délután, hogy tiltakozásukat fejez­zék jti «x tanárikat imperialisták és hű kiszolgálójuk, a francia lakáj­társ — u nagy francia hazafi — letartóztatása ellen. A tiltakozó nagygyűlést Schwerter Ferenc elv társ, a Megyei Békebizotl- ság titkára nyitotta meg. A nagygyűlés előaódja, Birkás Imre elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság szervező titkára volt. A francia nép győzni fog! Nincs a világon olyan becsüle­tesen gondolkodó és szaibadságsze- rető ember, aki ne fogadta volna a legnagyobb felháborodással azt a hírt, amely Jacques Dulciosnak, a. Franciái Kommunista Párt titká­rának a ’legnagyobb franciaországi ipart kimagasló alakijának, a minde­mig ismert békélharcosnak letartóz­tatásáról számolt he. A magyar nép milliót és millióé is tudják, hogy ami JUcrjues Duelos-af Párizsban lye't az Országos Béketanács a fran­cia ikormányhoz intézett. A távirat rámutat, hogy a 'békét kívánó nra- gyar dolgozók milliói mélységesen egviittéreznek a szabadságért, füg­getlenségért és az egész világ béké­jéért hősiesen küzdő francia néip- pel. Jacques Duclos sZ’b ad o r.tb öcsátá- sát követelték és követelik az or­szág legkülönbözőbb szervezetei, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a D1.SZ, a Magyar Jogászok. Szövet­sége, a Magyar írók SzöV.etsége, to­vábbá a gyáriak, üzemiek, hivatalok, termelőszövetkezeti csoportok, gép­állomások, kutatóintézetek, kórhá­zak, iskolák dolgozói is. Néhány nap alatt tiltakozó értekezletek és röpgyűlések ezrei zajlottalí le az ország minden részében. A magyar dolgozók milliói ott vannak és ott kormány újabb gaztette, Duclos elv Birkás Imre elvtárs beszéde Az eltanult napok eseményei Fran- ciaországbán ismét óriási erővel be­bizonyították, hogy a francia nép­nek Szilárd eltökélt szándéka, meg­védeni Európa és az egész világ békéjét, nem tűri, hogy hazáját az amerikai imperialisták leigázzák. Az események azt is megmutatták, hogy az amerikai agresszorokat lakájmódra, alázatosan kiszolgáló nemzetáruló Pinay-kormány a leg­aljasabb eszközöktől sem riad. visz- sza abbeli igyekezetében, hogy fa­siszta terrorrendszert léptessem élet­be az országiban és megfélemlítse a Szabadságszerető francia népei. A francia nép — « Francia Kom­munista Párt, a béke híveinek moz­galma és a demokratikus szerveze­tek felhívására — erélyesen tiltako­zott Ridgw'ay-mak, a baktériumlhá- ború generálisának a koreai nők és gyermekek gyilkosának Franciaor­szágba érkezése ellen. Országszerte felharsant a nép szava: .,Takarod­jék Rklgway Framriooirszágból.“ A kormány azzal ipröbálla elfoj­tani a Ridgvvay érkezése ellen til­takozó hatalmas népmozgalmat, hogy eljárást indított az „Huima- mité“ és a Ce-Soir című újságok ellen, s elrendelte Andre Stílnek, az „-HuTnaaité“ íVfezerkosz tőjének letartóztatását.. Május 28-áni elko­bozták az ,,iHumanité“ és a „Libe­ration“ cémű haladó napilapok példányait. Ennek ellenére az ,,IToi- manjté“ 75 ezer példánya eljutott a dolgozókhoz. A Idnay-lconmányt [megrémítettéle a nép harcának hatalmas méretei. Ezért teljesen fasiszta ízű, alávaló provokációra szánta ,ol magát. 'Egyetértésben az amerikai miegsz,ál­lókkal — akiknek iRidgw.ay, a pes­tis-tábornok a képviselőjük — a kormány parancsot adóit Jacques »Duclos elvtársijaik, a Francia Kom­munista Párt titkárának letartózta­tására­lesznek 'abban a nemzetközi méretű harcban, amely Jacques Duclos szá­ll adontbocsátá'sáért folyik. Franciaországot az amerikaiak először a Marshall tervvel fosztot­ták meg önállóságától. A jobboldali szociáldemokratáktól a gaulleisták­ig mindem párt ujjongva fogadta a Marshall „segélyt“, amelyet csak a kommunisták, a legjobb hazafiak elleneztek. A Marshall tervvel az amerikai imperial is; ák tönkretették és gyarmatukká igyekezték tenni Franciaországot. Franciaország ugyan olyani idegen megszállás alá került, mint amikor a nácik horogkeresztes lobogója len­gett — a francia zászló helyett — az Eiffel-toronyról. Franciaország fővárosának legszebb épületeim az imperialisták csillagos-sávos zászla­ja lá;ható. A francia nép nem hajlandó el­tűrni ezt a gyarmatosítást. A fran­cia nép millióit és millióit végsőkig elkeseríti az amerikai megszállók magatartása. A francia nép milliói és milliói új ellenállási mozgalomra sorakoz­tak fel. Az új ellenállási mozgalom vezetőinek élóm ott menetelt a most letartóztatott Jacques Duclos is. Jacques Duclos elvtárs harcos élete ■ügye, hanem mindenkié, aki tisztá­ban van azzal, hogy csak az egész világot átfogó béketábor egyesült erejével lehat visszaverni az impe­rialistáik merényleteit a [békeszerelő emberiség ellen. Rákosi Mátyásnak, a magyar nép szeretett vezérének a Francia Kom­munista Párt Központi Vezetőségé­hez intézett: tálvinata kifejezte a Duclos elvtárs 1 e fa r t óz! ia tó'sáiv al kapcsolatosan minden magyar dol­gozó érzelmei! és felfogását. A párizsi gaztett miatt felháboro­dott magyar nép hangja szólalt meg abban a tiltakozó táviratiján, ame­Jacques Duclos évek óta a legke- nit-ny('}»;) és legfoátrabb küzdelmet vívja — Maurice Thor«z oldalán — az amerikai megszállókkal szemben A szerkesztéséiben megjelenő ,,Dé motorait ie Nouvelle“ (U‘j Demokrá­cia) nemrégiben külön számot adott ki Franciaország jamerikai meg­szállása elten. Duclos vezércikke rámutatott, hogy a ifrancia népnek teljes elszántsággal kell meghiúsíta­nia az amerikai imperialisták fran­ciaországi berendezésének folytatá­sát éis az amerikai imperialisták világuralmi terveinek előkészítését­Jacques Duclos, — aki évek óta nap-nap után bangót adott a fran­cia nláp jogos felháborodásának, iga­zi kívánságainak, s ugyanakkor utat is mutatott a nemzeti függet­lenségért és a béke -biztosításáért vívott harc új szakaszai felé, — nem most került elsőízben a francia nemzeti ellenállási mozgalom élvo­naléiba. Franici-a ország népe nem felejii el, bogy milyen szerepet ját­szott Duclos akkor, amikor nem az amerikai katonai rendőrök, hanem a hitlerista SS-legények garázdál­kodtak Franciaországiban és a haza- áruló Pét»i in volt a vezér, akinek tanácsadói közöli) ott szerepelt Pinny, a mostani francia miniszter- elnök is. Duclos elvtárs 56 óvas. Ifjúmun­kás kora óta részt vesz a munkás- mozgalomban. ‘1926 óta a Francia Kommunista Párt Központi Vezető­ségének, tmajtí- Politikai Bizottsá­gának tagja. Mint a nemzetközi munkásmozgalom, kiemelkedő -ve- zelöjét 1935-ben a Kommunista In­to mine i-on álé Végrehajtó Bizottságá­nak tagjaivá választották. 1926 óta a francia parlament tagja, 194ő—48 közölt a parlament alelnöke, jelen­leg is Franciaország legnagyobb Pártja, a Kommunista Párt parla­menti csoportjának -vezetője. A német megszállás idején Duclos^ elvtárs rettenthetetlen bátorsággal harcolt a betolakodók ellen Ö -vezette Franciaországban a 70 ezer vértanút feláldozó Francia Kommunista Párt és ezen keresztül az egész nép ellenállási küzdelmét. Amikor a francia reakció feloszlatta a. pártot, illegalitásba vonult. Pé- tain csendőrei, egyszer elfogták, de megszökött a börtönből és .folytatta az ellenállási mozgalom irányítá­sát. 1940 július 10-én Maurice Tliorez és Jncqueis Duclos az. illegális „Hu- manité“-én keresztül kiáltványt in­tézeti a francia néphez. A kiáltvány hangoztatta, hogy a náci csizmáik alatt minden más politikai párt meg­semmisült, csak ói Francia Kommu­nista párt maradt még, amelyet semmiféle fasiszta erő sóm tudott letiporni. ,A Francia. Kommunista Párt’ ebben a kiáltványban jelentet­te be az ellenállási mozgalom or­szágos méretű megszervezését a sza­badság. a függetlenség és a francia újjászületés frontijának kiépítését. Maurice Thorez és Jacques Duclos történelmi jelentőségű okmánya ez­zel a mondattal végződött: „Olyan nagy népet, mint w mienk, soha nem lehet szolgaságba taszítani.“ 1944-ben Duclos szervezte meg Párizs népének felkelését a hitleri megszállók -ellen. Ez a. felkelés je­lentős mértékben hozzájárult Pá­rizs felszabadításához. A második világháború 'befejezése után, mint a párt egyik legkiemelkedőbb vezető­je irányította a francia népnek n függetlenségéért, szabadságáért, na­gyobb kenyérért és a 'békéért folyta lőtt 'harcát. 1950 októberében az imperialisták által .felbérelt .fasiszták ,miéig akarták gyilkolni a francia nép nagy fiát. Egy vildéki városiban tartott béke­gyűlésen bombát dobtak Duclos elv­társra. iA merényiét azonban nem sikerült, Duclos elvtárs rendíthetet­len nyugalommal folytatta tovább beszédét. Jacques Duclos ma betegségétől akadályozott Thorezt, a párt főtit­kárát helyettesítve vezeti a .francia kommunistáik és az egész francia náp harcát az amerikai rabság, az imperialista háború ellen. a-z amerikai imperialisták és a fran­ciaországi „amerikai pártok“ dü­hét. A tömegek ereje feltárja majd Jacques Duclos börtönének kapuit Semmiféle terror sem tudja fel­tartóztatni a haladás és bébe erőit. Duclos elvtárs letartóztatása harci riadó nemcsak a francia munkás­osztály, a francia nép számára, ha­nem a békéért harcoló emberiség százmillióit is tiltakozásra, ellen­állásra, következetesebb békeharcra mozgósítja. .Az elemi erejű hazat és nemzetközi tiltakozás szét fogja zúzni azokat a 'börtönrácsokat, amelyek mögé zárták most a fran­cia nép hős fiát, a nemzetközi bé­keharc, a sztálini 'bétkepolilika. ki­magasló és világszerte tisztelt har­cosát — fejezte be beszédét Birkás elvtárs. Birkás elvtáps előadása után a. nagygyűlés részvétről az alábbi szö­vegű. tiltakozó táviratot küldték el az Országos Béketanáteson keresz- tül a francia kormánynak: Somogy megye 420 ezer dolgozója vészek, diákok, papok, hásziasszxv nßvSben mélységesen elítéljük Dúc- nyok egyhangúlag követeljük, hogy los elvtárs ollen elkövetett aljas szüntessenek meg minden olyan al- merényletct. Felháborodásunknak jas merényleteit, hogy letartóztatják és gyűlöletünknek adunk a. mai pl' a béka legjobb harcosat, akik <* fakozó béke nagygyűlésen hangot az népek békéjének a megvédése mcl- imperialisták ás csatlósaik, a fron- lett szállnak síkra. Szolidaritásunkat cia kormány iránt és követeljük, hogy azonnétl engedjék szabadon Duclos elvtársit és társait. Munká­sok, parasztok, értelmiségiek, kiske­reskedők ás iparosok, orvosok, mű­A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága —- Duclos elváirs letartóztatása alkalmából — ünne­pélyesen felszólította a. francia dol­gozókat, a 'dC'mokratákot. mindazo­kat, akik szivükön viselik Francia- ország függetlenségének és a. súlyo­san veszélyeztetett békének a sor­sát, begy lépjenek fel egységesen a Pinay-kormány terrorintézkedé- sejv-el szemben. I .Jacques Duclos letartóztatásába belenyugodni anngit jelentene, mint háborúra, fasizmusra, katasztrófám ítélni magunkat.“ A francia népnek azonban nem kell háború, nem kell fasizmus. A francia nép eleget szenvedett’ a reakciós kormányok katasztrófa po­litikájától. A francia nép ellenállása az 1951- es képviselői és a néhány héttel ezelőtt történt köztársasági tanácsi választásokon nagy erővel megmu­tatkozott. Az „amerikai pártok“ —- a reakciós választási rendszer el­lenére — nem Indiák kiszorítani a. kommunistákat a törvényhozás­ból. Ez a körülmény csak fokozta fejezzük ki Duclos elvtárs és társai mellett, követeljük azonnali szabó,- donbocsátásukat. Somogy megye dolgozói. A tiltakozó békenagygyűlés határozata Ezut’án a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta az alábbi határozati ja vaslatot1, melyet Porrogi elvtárs, • Megyei Tanátes elnökhelyettese ol­vasott fel: „Látva az amerikai imperialisták és csatlósaik gaztetteit szerte az egész világon, látva mindazokat kegyetlenkedéseiket, amelyet a béke- szerető. a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló népekkel el követnek, lativá áz imperialista bar­bárságot. melyet Puszanban és Ko- csedo szigetén, .a. hadifoglyokkal kö­veitek és követnek el, most legutóbb pídig koreai baktérium megszál­lottja, Hitlert is túlszárnyaló ko­reai hadszíntérről Franciaországba érkezett Ridgway tábornok, a,ki sze­retné Franciaországot, illetve Euró­pát is hadszíntérré változtatni. En­nek a gonosz banditának utasítá­sára tartóztatta je a reakciós kor­mány Duclos elvtársat, a Francia Kommunista Párt titkárát. Szeretnék kiirtani mindazokat a törhetetlen békeharcosokat, akik a népek jogai és szabadsága, .mellett szállnak síkra. Szeretnék mint aho­gyan Beloiannisz clvtáusat, —- a görög szabadságharcost kivégezni. Látjuk igazi céljaikat. A harma­dik világháborút igyekeznék kirob­bantani azért, hogy ú jabb millióikat vághassanak zsebre tlíz és százmil­liók élete és véle arán. Szeretnék ^pusztítani és rabigába hajtani az egész világot. De a népek foékeakarala meg­fogja. őket ebben az aljas merény­letben gátolni. Ezért mi Somogy megye dolgozói egyhangúlag meg­fogadjuk, hogy az eddiginél sokkal keménnyebben fogunk harcolni a béke megvédéséért, a munkánk te­rületén. A békeműszakok és verse­nyek kiszélesítésével, a tervünk ha­táridő előtti teljesítésével védjük hazánkat. A haza iránti kötelezettségeink maradékiedan teljesítésével, ® gyors, scemveszteségnétlküfi aratással, csép­ié s sei. a beadási kötelezettségeink azonnali teljesítésével erősítjük ha­zánkat. a béke országát. Tovább visszük a béke találkozóra tett vál­lalásainkat, szolidaritásban a világ valamennyi békéért harcoló népéi­vel keményen kivesszük részünket ® világ békéjének megőrzésében. Maréra szólítunk fel minden be­csületes embert, aki megyénkben él, hogy a saját vonalán álljon helyt a béke ügye mellett. Még jobb mun­kával erősítse hazánkat. Ez a mai tiltakozó békemtgygyü- lés egyben fogadalom tétel, hogy az imperialista gonosztevők, hábo­rús gyujtogat-ókaf megfékezzük al­jas szándékukban. Izzó gyűlöletün­ket fejezzük ki irántuk és mindany- nyian azt követeljük, hogy azonnal bocsássák szabadon Duclos elvtár­sat. A tiltakozó békenagygyülés résztvevői. * * A tiltakozó nagygyűlés kifejezte az amerikai imperialisták és csatló­saik elleni gyűlöletet és megmutat­ta, hogy a becsületes, békét akaró dolgozók meg tudják fékezni az imperialisták háborús terveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom