Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

Vilié PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK r •: NA'.».* Hz MSZKSZ-szervezeteli új feladatai A nagyatádi járásban rosszul halad a növényápolási munka Péterhida dolgosé parasztsága tettekkel bizonyítsa, be, hogy tud harcolni a békéért! Anyanyelvűkor! tanúinak a pofonyi iskolában » /~\Vk • A.­r\4 gChS ... • ■ ■ . éj i * n k í'l .-A 'C v-v r' 7 r Lv1 p i A r n T map aa r* a éi a \y i a n i a V: * ikvJ.jkf yn 17 t; ^•V fvi 1* V m. y U 1 v L ' A H i \ A . 1 , A r\ ! 1 ZA L^l . 1 '.’Mai ’ ~ . - V. 1 •r.- - vmht.vd 11 ;.F“- — 1 . Km 1 A. , I.U 1 A ;v', ff-A tm , ' .WV. Ví#. 1^1 I \ hmm T* ” V T\ IX. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. CC3 PÉNTEK, 1952 JUNIUS 6. Az MNDSZ-kongresszus után Az MNDSZ III. kongresszusa hosszú időre megszalbla a szeUvCz''- tek elő« álló feladatokat. MNDSZ szervezetiünk az elköv-ötkiezendő időbe« a kongresszus szelleméiben kell, hogy végezzék műnk áljukat. A kongresszus egyik legfontosabb fel­adatának szab! a m«g a magyar nőik előtt. a békéért folyó harcol. Asszo­nyaink és Lányaink tudó tálban van­nak annak, hogy mit jelent számuk­ra békében élni, békóhsn dolgozni A mi dolgozó asszonyaink és lá­nyaink nem akarják, hogy az ame­rikai imperialisták országunlktbn is azt tegyék, amit Koreáiban tesznek és hogy ezt mégakadá 1 yozzák, ezért harcolni is ludnsik. Nálunk a szo­cializmus építése sorfán az asszo­nyoknak és a lányokniak úgy ]<.ell harcolniok a békéért, hogv kapcso­lódjanak bele a termelésbe, növel­jék erekíményeiket, hogy induljanak ■fokozottabb harcba a. második ne­gyedévi terv teljesítéséért, a mező- gazdasági munkák sikeres elvégzé­séért, a begyűjtés maradéktalan tel­jesítéséiért. A mi becsületes asszonyaitok egyre jobban megértik, hogy 5 éves tervünk megvalósításúért folyó harc egyet jelent a béke védelmével. Ép­pen ezért most az MNDSZ III. kon gresszusa után még fokozottabb lendülettel segíük élű a béke harc kiszélesedését. A június 1-i béke-találkozó élőké, szoi'rteílböl is az asszonyok minde­nütt becsülettel kivették a részüket. A béketalál'kozó elmúltával nem zárult le a tevékenységük ez irány­ban, ellenkezőleg, junius 1 újabb ki indul ó po nh ja V0U a (magyar a sz- szonyoknak és leányoknak is a bé­kéért vívott harcukhlan. Az MNDSZ III. kongresszusa a másik döntő feladatiként a szgnvfi- z,etek megc rtSsítését szabta meg. A Somogy megyei MNDSZ asszonyok szqp ered,menyeket érlek el ezen a t-éren már a kongresszus előtti idő­ben is. A kongresszusi felajánlások teljesüléséiben Somogy megye a má­sodik helyre került. Az MNDSZ me­gyei titkársága elérte, hogy ezek a szervezetek minden segítséget megkapjanak abhoz, hogy munká­jukat a kongresszus határozata ér­telmében jól tudják elvégezni. A falusi szervezetek megerősítése ér­dekéiben máris törtiéintek lépések, olyan irányban, hogy a megyei és járási választmányi tagok kimennek ezekhez a szerkezetekhez, hogy ott személyesen; a gyakorlatiban nyujf- sain'ak segítséget a munkák megin­dulásához. Az MNDISZ szervezetek harcot in­dítottak azért, hogy minél több be­csületes asszonyt és leányt vonjanak be soraikba, s ezen -a téren máris értek el eredményeket. A feladat most az, hogy ezt a lendületet ne engedjék ailábMíagyni, erősítsék to­vábbra is szervezeteiket becsületes, harcos asszonyokkal, leányokkal. A belegi MNDSZ asszonyok nem hagyták abba a szervezési munkáit, ■s az eredmény az lett, hogy az elmúlt héten 11 új becsületes asz- szoinnyal növekedett a tagságuk létszáma. A harmadik döntő fontosságú fel­adatnak a kongresszus a nők minél szélesebb rétegének a munkába való bevonását szabta meg. Népköztársa- ságumk alkotmánya az asszonyok­nak és leányoknak a férfiakkal egyenlő jogot biztosít, .egyenlő mun­káért egyenlő bért kapnák a férfi­akkal, éppen olyan megbecsülésben részesülnek mindenütt a nők is, mint a férfiak. Ezekkel a jogokkal élni kell a nőknek. A magyar nők elölt .példaképül állnak a hős szov­jet asszonyok, akik a munka min­den frontjain az élvonalban halad­nak, a.z ő példájukat keill követni a mi becsületes asszonyainknak is. Erről Rákosi elktárs a járási titká­rok országos értekezletén azt mon­dotta: „netm építhetjük addig a szocializmust, amíg a nőket úgy fel mfím szabadítjuk, hopp mindenüvé o>d<adtthatna!k, ahol dolgozni akar­nak és tudnak“. Somogy megyében a nők munkába való bevonása terén vannak kisebb «redménvek, de ezek még egyáltalán nem kielégítőék. Me­gyénkben most döntő feladatkén! áll előttünk a növényájpolá,i mun­kák gyors befejezése, hogy a mun­kaerőket ennek sikeres elvégzése után aztán teljes létszámban az ara­tás, cséplési munkákhoz tudjuk biztosítaná. MNDSZ szervezeteink a növény- ápolási munkák meggyorsítása ér­dekében asszony-brigádokat szervez­tek, a,mely brigádok rendszerint élenjárnak a munkában. Ilyen nö­vényápolása brigád alakult Tatban Tab-honvédtelepen, Topon ár on, Ka- posíii reden és még löllb községijén is. De eredmények mutatkoznak a nők munkába való bevonása fenén a termelőszövetkezeti csoportoknál, ahol egyre jöbb asszony érti meg. hogy neki is ki pell vQnini részét, a csoport munkájából, mert ezzell saját miagát is segíti, azontúl, hogy elősegíti a csoport megerősödését. Sok tszcs-ben az asszonyok mrn- kábaallálsát akadálvozt-U hogy a munkaidő a lati n°m tudták hová tenni a gyermekeket. Most már s°k tszcs-ben ezt a kérdést megoldatlak állami segítséggel, de sokhelyütt saját erejükből is. Az asszonyoknak ki kell harcolni jogúikat olt, ahol akadályozzák, hogy a termelés min­den területén ott legyenek és ebben a toareblatn kell élen járni az MNDSZ asszonyoknak. A nők bevonása a termelőszövet­kezeti csoportok munkájába, fontos go-zdasági, de egyben politikai fel­adat is. Azt jelenői, hogy megerő­södnek, fellendülinek tszcs-ink, hogy ezáltal sokkal vonzóbbá válnak az egyéni gazdák előtt. Sok női tszcs tag munkája bizonyítja azt, hogy a nők kiválóan megállják » helyüket a barcsi ,.Vörös Csillag“ termelő­szövetkezetiben pl. Gu kicsi András'né egyike azoknak a csoporttagaknak, akik a legkicmelkediőbb eredménye­ket érik el. MNDSZ szervezeteink a pártszervezetek irányításéival és segítségével induljanak fokozottabb harcba az ósldi felfogás, a ma-padi - ság ellen és mutassanak rá, hogy az asszonyok mimkábaállása milyen fontos feladat, mutassanak rá, hogy az Alkotmány által biztosított jo­goknak kihasználása elsőrendű kö­telessége a nőiknek. MNDSZ szervezeteink kiveszik ré­szükét az aratási, cséplési munkák előkészületeiből is. A növényápolá­si brigádok az aratási, cséplési munkák megkezdésére befejezik rmmkájufeát és átalakulnak arató és cséplőlbrigádokká. Gölten a cséplő­géphez máris 11 asszony és leány szerződött le. MNDSZ '(asszonyaink ezeknek a feladatoknak a sikeres végreHiajlá- sáíval új’abb csapást mérnek az el­lenségre, amely igyekszik minden eszközt megragiadni arrta, hogy megtévessze becsületes asszonyain­kat, lányainkat, hogy ezáltal ki­vonja őket a termelő munkából. De ennek a feladatnák a sikeres meg­oldásával újalbh csapást ménünk «z amerikai háborús uszítokra és azok hű csatlósaira, kiszolgálóikba, is, s ezzel egyidőben jelentősem .hozzá­járulunk hazáinkban a szocializmus felépítéséhez, a béke védelméhez. A marcali állami gazdaság legjobb növénytermesztő brigádjai versenyben végzik a munkát A marcali állami gazdaság nő vénytenrneszíő brigádjai a tavaszi nüvéíiyápolási mimikákban példásan megáltták a helyükéit. A béketalál­kozó tiszteletére tett felajánlásaik hétről-ihétre növekedtek. Amikor a brigádok megkezdték a növényáipo- lási munkákat, az á|ll:igtelj©s:timé- nyiik 1(25 százalék • volt. Ezeket az erediményeíket szorgalmas munkává május 1-re jóval túlteljesít lelték, 135 százalékot értek el. A mimika a továbfci'kha.n m-ég nagyebb len­dülettel fokozódott. A Kossuth brigád teljesítmé­nye elérte az átlagos 165 szá zalékot, a Vöröscsillag brigád átlagteljcsut- ménye 150 százalék, a sávolyi brt gádé pedig 125 százalék lett. A Kossuth brigád szép eredmé­nyeihez nagyban hozzájárul Bükki János, a gazdaság legjobb brigád- vezetőjének jó szervező munkája. Bükki elvtárs gondoskodik -arról is, liogv a hozzá beosztott dolgozók a -nekik megjárt bért megkapják. Tel-1 jesítménvüket pontosan vezeti és ígv nem fordul elő az, ami a Sáli­ján Gábor brigádvezet önéj, hogy esetemként a dolgozók reklamálás utóin kapják meg a munkájukért já­ró bért, amit * brigád munkalapjá­nak rossz vezetése okoz. Bükki elvtárs megtartja a fegyelmet is, ügyel aJrra, hogy a dolgozók meny- nyisögi munkája ne menjen a mi­nőség rovásáiti. Ha valamelyik dol­gozó ebbe a hibába «stk, mégegy- szer megcsinál^fja ve.le a munkát őzért az eljárásáért becsülik is a brigád dolgozói. Ugyancsak szép eredményeket ért cl Takács Anna elvtársira, aki mun­káját átlag 202 százlrlékba ieljesí- fette, (yagy Lukács Istvánná, aki 193 százalékos teljiesí't'ést ért el. Ne>m múradt le mögöttük a versemy- bem Lúkáics Irén sóm, aki munka csapatéival együtt átlag 180 száza­lékos tel jesítményt ért el a növény- ápolási munkákban, de szorosan i felcsatlakozik melléjük és megelőz­te őket Gróf Irén cltvtársnő a mun­kacsapatával. Átlagteljesítményük 185,6 szá­zalék. De vannak a gazdaságban olyan dolgozók is, akik inkább a.z órabér munkához ragaszkodnak és ot-t is rosszul dolgoznak, min-t Ángyán Im­re és Tóth Géza. inkák mindössze 70 százalékos munkát értek el. Ter­mészetesen ehh&z megfelelő a 'bé­rük is, csupán 97 forint volt. Hogy több időt használhassanak ki ló" gással, Tóth Géza eltörte a morz&o- ló gépet, aminek a |y javítását a gaz­daság fizetésiéből levonta. Egy pár dolgozó kivételével n-agy ütembe végzik a marcali állami gazdaság brigád jai a tavaszi nö- vényápolási munkákat, hogy azokat határidőre befejezve kelőképpen felkészüljenek az aratálsra, csépi és munkáira, 'ami egy másik igen fon­tos feladata most állami gazdasá­ga mk-nak. Jól halad a növényápolási munka a somogyjádi Augusztus 20 tsxcsben A somogyjádi ,,Augu.szuts 20“ tszcs t?asá'fp-»fcu-l4 a wwrlyi hibák­ból, amelyek, a munkafegyelem és a munkaszervezésiben állottak fenn és az idén jobban megszervezték a munkákat- A területet felosztot­ták -munkacsapatokra és egyebekre, A terveit ismertették a csoporttagok- kfil és így a tagok tudták, hogy me­lyik területen kell dolgozniok. Be­vontók a munkákba ,a családtagok nagyrészét is>, bár még van olyan csoporttag. -minit pl. Illés János, aki csak egyediül jár dolgozni i a családtagjai még egy esetben sem monitök a tszcs-be dolgozná, inkább elmentek máshiová. így a jó munkaszervezéssel elér­ték azt, hogy a növényápolási munkákat már nagyrészben elvégezték. IA burgonya kultLvátorozásával készen vannPk, mo-st ,a kapálását 1 végzik, annak is már a vége felé járnak. A cukorrépa ■figyelésénél I ■ 8.5 hóidból 15 holdat elvégeztek. A kukorica kapálását, is elvégezték a 25 százalékos fagykárt is pótol­ták, olymódon, hogy »ztt a kukori- orbökrot, -amelyik nemi hajtott ki, újra vetették. A nővényápolási mun­káknál igénybe vették a gépállomás segítségét is, különösen a páterozás- ináL A növény ápolási munkákban élenjárt Székely Sándor 'és Toldi Kálmán munkacsapat®, amelyek át­lag 130 százalékot értek el. Egyé­nileg Kása Sándor végezte példamu­tatóan a növényápolása, munkákat, aki 150 százalékot ért e], A takar imiáJnyok kaszálásáJbhn sejn maradt le a csap-ort. Lfikasz álltak 14 hold lucernát, lekaszáltak és felgyijjilőt­tek 14 hold Lóherét, a rét kaszálását is elvégezték, 7 holdat lekaszállak lés fel gyűjtöttek, most a széria, be- hordás-a van folyamatbhn. A nő!vényápolási munkák és a azálastakliTniúnyok mellett I az, ar.-)»ás--ícp!c.i munkáira is jói felkési ilnek a csoport tagjai. Ezeknél a munkáknál is igénybe akarják venini a gépállomás gépeit. de ez amellett argió munkacsapato­kat szerveznek, amelyeket úgy fog­ják megszervezni, hogy azok napon­ta elért eredménye kiértékelhető le­gyen. Az elért jó eredmények mel­lett azonban van még hiányosság js -a csoporton belül, afnjely nóm kis mértékben hátráltatni a csoport fej­lődését. Ez különösen a munkiaffe gy-elem terén- mutatkozik meg, még mindig n-em elég szilárd! a munka­fegyelem a csoport tagjai között. , Vannatk még rendszere® hiányzók, ilyenek Ambrus Erzsébet és Ambrus Istvánné és ci fogatosok közül egy­néhányon. A csoport vezetősége igyekezzen ezeken a hibákon javítaná, ha ipm használ a rendszeres hiányzókon a munka®gyslég leivonás, akkor a]lktil- mjazzák a kizárást velük szemben. B báüvánvosi és a kösesei tsics-k vers&nye a növényápolás gyors elvégzésiéit A növényápolási munkák gyors és határidő előtti elvégzése érdekében a bálványosi „Dózsa“ tszcs tagsága versenyre hívta ki a kötcsei „Előre“ tszcs tagságát. A versenyben a bálványosi „Dózsa” tszcs halad az élen, ahol jól megszervezték a mun­kát. A csoport tagsága között megszilárdult a mun­kafegyelem. A hiányzó dolgozókkal szemben alkat mázták a munkaegység levonást. A területet felbon­tották egyénekre. A brigád és kampányterveket elkészítették, melyeket a falra kifüggesztettek, hogy a dolgozók lássák, hogy melyik területen fognak dolgozni. Rendszeresen tartanak hetenként brigádértekezlete­ket, melyen értékelik az eddig elvégzett munkájukat és megbeszélik az előttük álló soronlévő feladatokat. Versenytársuk a kötéséi termelőszövetkezet kissé lemaradt a növényápolásí munkákban, lázép eredményt ért el a „Kossuth" brigád, amely verseny­ben volt szintén a „Petőfi" brigáddal. A versenyből győztesen a „Kossuth" brigád került ki, amely erő­sen lehagyta a „Petőfi“ brigádot. A „Petőfi" brigád lemaradása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bál­ványosi „Dózsa” érte el az elsőséget. A kötcsei fiatalok nagy lendülettel fogtuk most a munkához. Azon igyekeznek, hogy a bálványosi „Dózsa“ tszcs-től visszanyerjék a növényápolási munkában az elsőséget. Élenjáró trsSitsrosaink minden erői latbaveíve harcolnak a hókéért Gépállomásaink becsületes dolgozói tavaszi ter" vük teljesítésével, túlteljesítésével tesznek tanúbi­zonyságot, hogy a békét nemcsak óhajtják, hanem készek azért minden erőt latbavetve harcolni. Gyertyás János elvtárs a csokonyavisontai gép­állomás dolgozója jó munkaszervezéssel, gépeinek gondos kezelésével, hazája és a dolgozók iránti sze­retettel, a béke ügye iránti felelősségérzettel kezdte meg munkáját. Már a kezdetben kitűnt. Most pedig a megyénk legjobb traktorosa R 22-es erőgépével 267 normál holdat szántott fel. Tervét 452.7 száza­lékra teljesítette. Nem sokkal marad el mögötte Ben- kő István a lengyeltóti gépállomás traktorosa sem, aki 440 százalékos eredményt ért el. Munkáját a bu- zsáki termelőcsoport tagjai és a környékbeli egyé­nileg dolgozó parasztok dicsérik. A ladi gépállomás dolgozói közül Jónás János traktoros tűnik ki 410 százalékos teljesítményével. Jónás -elvtárs versenytársa — aki szintén a ladi gép­állomáshoz tartozik. Hauptmann János 400 százalé­kával ad választ a háborús gyujtogatóknak. Gépállo­másaink női dolgozói közül Bati Julianna balatonki- lítí traktorvezető tűnik ki, 230 százalékot ért el a tavaszi kampányterv teljesítésében és így kiérde­melte a megye legjobb női traktorosa címet. Meg­feszített erővel dolgozott az egyéni kisparcellákon, de tudta, hogy minden jól teljesített százalékkal a béke táborát erősíti és ez adott lendületet munká­jához. Megyénk traktorosainak ezeknek az élenjá róknak a példája szerint kell dolgozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom