Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-05 / 130. szám
_L 1 CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNIUS 5. SOMOGYI NÉPLAP Somogyjád dolgozó parasztjai élenjárnak a beadás teljesítésében Feladataink az aratási, betakarítási és cséplési munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelemről A* * *oklban a községekben, ahol a vezetők jó példával járnak elöl a "beadás teljesí éséJben és jó felvilágosító népnevelő munkán keresztül magyarázzák meg a dolgo-zó parasztoknak a beadás teljesítésének fontosságát, ott az eredmény sem marad el- Ezt bizonyltja Scmogyjáid község példája is, ahol a dolgozó parasztok, megértették, hogy beadásuk határidő előtti teljesítésével pártunk és kormányunk december 1-i határozatának megszilárdításához járulnak hozzá és a városi és falusi ellátatlpm .dolgozók élelmiszerellátását biztosítják, ezen keresztül ötéves tervünk minél előbbi megvalósítását s-edítik elő. A dolgozó parasztok teljesítették is maradéktalanul félévi beadási kötelezelt- «. «égőket. így a község félém hízottsertésbe- adásút 100, to jásbe adását 120, i> ágómci- r liftbe adásé t 123, baramfibeadását 110 százalékra és tejéeadísi kötelezettségét már jus hó végéig 110 százalékra teljesítette. Élenjár a félévi beadás teljesítésében és példát mulat a falu dolgozó parasztjainak Magyar József vb elnök 8 holdas, aki hizottsertés- ibeadását 500 százalékra, vágómarhabeadását 100 százalékra, egész évi tojás és b'arcmifibcaidiását 100, tej- beadását 110 százalékra teljesítő', te. Példát mutat még i'f'j- Ivánéi János állandó bizottsági elnök is, aki hí.zottsertésbeadásá't 100, vágómarhabeadását 100 százalékra, egész évi tojás és baromi/beadásai 110, illetve 100 százalékra teljesítette. Igazi hazafi módjára teljesítették még félévi beadásukat Sámson Pál 0 holdas dolgozó paraszt, aki hízotts'er tétibe adásrí? 100 százalékra, vágámarli'Abe- adását 300 százalékra, félévi baromfibeadásút 150, egész évi tojásbe adását 100 százalékra teljesítette. Vagy Tóth J. István 12 holdas középparaszt, aki félévi hiízottsertés- beadá'sát 100. vágómarha beadását 1000 százalékra, egész évi tojás és baromfíbeádását 100 százalékra, tejbeadását 110 százalékra teljesítette. Kristóf György 12 holdas középparaszt is példásan teljesítette félári beadási kötelezettségét, hízotfsertés- ből 100. vágómarhából 910, egész évi tojás-foaromtfíbéadásának szintén 100 százalékra tett eleget. De lehetne még tovább sorolni azoknak a becstületes dolgozó parasztoknak a neveit, akik példásan teljesítették félévi beadási kötele- ze;Régüket. mert tudják, hogy a beadás jó teljesítésével államunkat erősítik s újabb csapást mérnek vele a háborús uszlítókra. Most, amikor a mezőgazdasági munkák döntő szakaszához — az aratáshoz1, behordásHoz, csépiés-r hez — közeledünk, dolgozó parasztságunkra nagy feladat vár. Az ezzel járó munka elvégzésével biztosítjuk egész dolgozó népünk kenyerét és felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Éppen ezért fel kell készülnünk arra, hogy eddig elért eredményeinket megvédjük, mind az ellenséges elem tevékenységétől, mind a gondatlanságból keletkező tűzkároktól. A mezőgazdasági termények fűztől való megóvása érdekében az alábbiak legszigorúbb betartására hívom fel a megye mezőgazdasági lakosságát és egyéb dolgozóit: 1 Vasút mentén a mezőgaz* dasági termények aratását, a gabonatáblának a vasúthoz legközelebb eső részén kell elkezdeni. A tarlót az aratók után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladéktól meg kell tisztítani. A leara tott gabonát a vasútvonal mentén minél távolabb kell a sinektői összerakni — keresztet legalább 60 méterre, asztagot legalább 103 méteren túl. Akinek a földjén a termény ilyen távolságon túl, a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el, köteles gabonáját le- aratás után azonnal eihordaní. Vasútállomások körül a learatott terményeket csak a be- és kijárati váltóktól számított 200 méter sugarú körön kívül szabad asztag ba lerakni, vagv rakodót létesíteni Vasút mentén az első kereszt sortól 5—10 méter távolságban a vasúti töltés felől legalább 4 barázda széles védőszántást kell létesíteni az aratással egyidejűleg A védőszántásnak folytatólagosan egyvonalba kell esnie, úgy hogy a szántások végei a mesgyékkel ösz- szeérjenek. Az aratás megtörténte után a nem vasút mentén fekvő gabonatáblákon lévő keresztcsoportokat is körül kell szántani, amennyiben a tarlóhántás 3 napon beiül nem nyerne befejezést. Gabonát a község belterü* letére engedély nélkül mindenki behordhat és ott csépelheti ha a gabona mennyisége a 200 keresztet nem haladja meg. A behordott gabonát úgy kell elhelyezni, hogy az a legközelebbi la. kóháztól, gazdasági épülettől, szomszédos kazaltól, asztagtól és utcától legalább 20 méterre legyen. A terményt tűzveszélyes raktártól és gyártól legalább 300 meter, közúttól pedig legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni. Akinek gabonamennyisége a 200 keresztet meghaladja, vagy aki nem tudja betartani a 20 méteres tűztávolságot, annak csak enge déllyel szabad a község belterületére behordani. Az engedélyt a községi tanács VB adja meg. 300 keresztnél nagyobb mennyiségű gabonára' —- 8 méternél kisebb tűztávolságra a tanács nem ad engedélyt. Á behordásra az engedélyt a helyi tanácstól legkésőbb június 10 íg kell kérni. Aki ezen rendelkezéseket nem tartja be, a büntető eljárás megindítása mellett az illető gabonáját a helyi tanács más alkalmas helyre fogja elhordatni. Közős szérűt lehetőleg * olyan helyen kell kijelölni, ahol a területet lombdús élőfák, folyó, patak, tó vagy csatorna veszi körül. A közös szérű épületektől és vasútvonalaktól leg alább 100 méter távolságra legyen. A szérűn az asztagokat akként kell elhelyezni, hogy a szél uralkodó irányában legyen legkeskenyebb az asztag vagy asztagsor. A közös szérű területén a szérű hosszában 10 méter, az egyes asz- tagok, kazlak és baglyák közt 4 méter térközt kell hagyni, melyet állandóan szabadon és tisztán kell tartani. A közös rakodót és szérűket a VÉDEKEZZÜNK A CUKORRÉPA KÁRTEVŐI ELLEN Azt hihetnénk, hogy a cukorrépa felett elmúlt minden veszély, inert a beállott hűvös időjárás alatt mind a iöldibolha, mind a barkó eltűnt. Ez így is van, de helyette megjelent a répalevéltetű — népies nevén penészbogár — és a répa aknázómoly. A levéltetű kártétele mellett nem lehet szónéíkül elmenni és nem lehet felette szemethúnyní. Az általa okozott kár komoly hátrányt jelent az egyénnek éppen ágy, mint a népgazdaságnak. A répalevél fonákján (a levél alsó lapján) helyezkedik el, szívásával bsszesodorja a levelet, megbénítja 2 chlorofill szemcsék (levélzöld) életműködési lehetőségét, ezzel a répa mennyiségi és minőségi termését lerontja. Azzal, hogy a levél fonákján helyezkedik el, az eddigi védekezési módokkal alig lehet pusztítani, a tetű pedig nagy iramban szaporodik, évenként 10—16 nemzedékével. Természetes ellensége a katicabogár és lárvája, utóbbi naponta 270 darabot is fogyaszt belőle. Legegyszerűbb védekezési mód a fertőzés kezdetén a fertőzött levelek óvatos leszedése — vigyázva nehogy az egész tövet kihúzzuk, — zsákban vagy bélelt kosárban történő összegyűjtése, majd meg semmisítése. A megsemmisítés történhet trágyáiéval való leöntéssel •vagy petróleumos szalmával való •elégetéssel, távol egyéb gyúlékony tárgyaktól. A levél leszedésével óvatosan bánjunk. Ne vágjunk le minden levelet, csalt a fertőzöttet. Ha minden levelet levágunk, akkor a ré pa fejlődésében teljesen megakad. Ha a fertőzés erősebb, akkor a védekezést védekezőszerrel kell folyamatba tenni. Az idei évben a Cukorgyár először hozza forgalomba a nagyhatású „E 605 F 3“ nevű permetező- szert. Hatása három irányban is megnyilvánul, ugyanis érintési (ideg), légzési és egyben gyomorméreg is. Az eddig használt mér gekkel szemben nemcsak a háromszoros hatása miatt jobb, hanem a levél szöveteiben és azokon áthatoló rovart pusztító képessége messze a többi mérgek fölé emeli. A levél szövetén áthatoló tulajdonságának az a gyakor lati nagy értéke, hogy nem kell körülményesen alulról fölfelé permetezni az összekunkorodott levélze- tet, mert a fonákon elhelyezkedett tetveket felülről való permetezéssel is elpusztítja. „E 605 F 3“ permetezőszer a földművesszövetkezeteiknél használati utasítással együtt a cukor- répatermelo gazdák rendelkezésé re áll. A répaaknázómoly 1—5 milliméter nagyságú, fiatal korában áttetsző, később rózsaszínű álcája a szívlevelekben és ezek nyelében rágja aknáit. Felületes szemlélő észre sem veszi az álcák megjelenését, mert annyira megbújnak a szívlevelek között, ezért a kár te vő keresésekor a szívleveleket kézzel teljesen szét kell nyitni. Az álca a szívleveleket pókhálószerű, feketés színű ragadós anyaggal vonja be. Egy évben 2—3 nemzedék lehetséges, egy-egy répatövön pedig a pusztító álcák száma százig is felszaporodhat. A szívleve- itk a rágás következtében elpusztulnak, a répa új leveleket nem tud fejleszteni. A nyár második felében az álca már a répafejben és nya kon rágja aknáit, mindinkább nagyobb károkat okozva. A kártételt meg kell akadályozni kitűnő ellenszer a répalevéltetű el- lenni védekezésnél már említett „F 605 F 3“. Cukorrépát termelő gazdáink ne késlekedjenek, azonnal kezdjenek hezzá a védekezéshez, mert kis fáradsággal kevés anyagi befektetéssel nagy értékeket, mentenek meg. Varasdí Albert. NE HANYAGOLJUK EL A RÉTKASZÁLÁST Ál 1 att eny és ztésünlk f e jle s z t és én ek terve megkívánja, hogy k^llő szálastakarmányt biztosi'.sunk állataink számúi«. Szálastakarmányok közölt .egyik legjobb minőségű saénafcle- ség a rétiszéna a hiba n az esetben, ha azt kellő időben (kaszáljuk le, gondosan szárogatjuk meg és jól tároljuk. A rétiszéna tápanyagban akkor dús, ha azt virágzás elején kaszáljuk le. Ekkor Van 'benne az állal álfái feljöhető értékes tsipanyag és aránylag akkor legkevesebb az állat által nem hasznosítható nyersrost. Virágzás elején kaszálva a rétjszénáJt, a levél túlnyomó többsége még rajta van és a szár sem vénült el. Ha megkésünk a kaszálással, a levélzűf túlnyomó része lehullik, betakarítani nem tudjuk, csak a vastag szárat, amiből az állat tápanyagot keveset tud felvenni. A jó gazdák ez.t már régen tudják, s éppen ezért ezek már « szénájukat lek aszal Iáik, túlnyomó részben fel- gyiüjtötték és be is hordták. A barcsi Vörös Csillag tsz pl. ■már kazalba rakta össze a széné ját. De te mi« lös zöv efkezöteink, különösen az egyéni gazdálkodóink túlnyomó többsége még mindig ragaszkodik az átkos múltú hagyomá- nyálhoz ,,az apám is így szokta“ felfogáshoz, s n®m kaszálja le a rétiszénáját csak azért, mert azt más esztendőben jrunius lfl-e utáln szokták megkezdeni. Ezek a gazdák behunyt szemmel járnak és nem veszik észre azt, hogy ez évben a rétek füvei korábban virágoztak, hamarább megértek a kasza alá. Legnagyobb mennyiséget és vele együtt a legjobb minőséget az időben történő kaszálás biztosítja a gazdáknak, akik ezzel megkésnek, elveszítik az időben történő kaszálás eme két előnyét, s kiteszik magukat annak, hogy a megkésett kaszálás miatt esetleg a rétek második hozamú. vagyis a sarju termése is kevesebb lesz. Móléi késűbb kaszálnak. annál inkább ki /vannak ,téve annak, hogy a meleg és a csapadék hiány möatl a rétek újra sarjad- z&sa nehezebben indul meg, s éppen ezért a második, termés is kisebb le-sz. A réiek időbeni kaszálása mellett ne.hanyagoljuk ;el a,z utak és árkok mellékének a lekaszálását sem, rn-rt e területeken js szénát kapunk, gazdagítjuk takarmány-készletünket, s ezen túlmenően ha lek aszálya megakadályozzuk az itt tenyésző gyomnövények maigthozamát, akkor vele együtt megakadályozzuk « szántóföldek etgyomosodását is. Ha nem kaszáljuk 1« a nem művelt területek fűtermését, az itt tenyésző gyomok magot érlelnek, magjukat a s-zél ellviszi a szántóföldekre és gyomosiítj/uk talajunkat. ,4 kaszálás mellett nagy gondot fordítsunk a gyors és veszteség,nélküli szúrogatásra is. Amikor a lekaszált rét elvesztve a nedvességét, megszáradt, gyűjtsük össze, rakjuk pctrencébe, s a legrövidebb időn belül hordjuk js be, helyezzük fedél alá, vagy pedig gondosain- rakjuk össze kazalba. Időben végzett gondos műnk áriak eredménye a jó minőségű szóira lesz, amivel könnyön- kevesebb abrak adagolása mellett etethetjük állatainkat. A jól tÉrpiáit állat pedig több jövedelmet ad gazdájának. Bajcsy Ede főagránónms. Meg kell gyorsítani a lucerna, lóhere és rétek kaszálását Kétéves állattenyésztési tervünk fejlesztésének egyik döntő alapfeltétele a jó, tápdús takarmányok biztosítása. Ennek érdekében meg kell gyorsítani megyéink területén is a 1 ulcer na, lóhere és a rétek kaszálását, amiben lemaradás mutatkozik. Somogy’jád község dolgozó parasztjai megértették azt, hogy csakis az időiben lekaszált és behordott takarmányokkal tudják biztosítani állataik számára a téli takarmányt. így a község dolgozói időben hozzá is fogtak a lucerna kaszálásához, amelyet 100 százalékra elvégeztek, most a béhordását végzik a dolgozó parasztok. A rét kaszálásánál egy kis lemaradás mutatkozik, amelyet eddig 70 százalékra végeztek el. Ezt a lemaradást minél előbb hozzák be So- m-ogyjád község dolgozói, mert a széna is épp olyan fontos takarmány'az állataik számára, mint bármely más szálas takarmány. helyi tanács, tűzoltóság és rendőrség június hó 10 íg fogja felülvizsgálni. A közös szérűt a behordástól, a cséplés befejezéséig éjjel-nappal őrizni kell. A A belsőségeken való csép- lésnél a cséplés időtartama alatt köteles a csépeltető 500 liter mennyiségű vizet, 3 vedret és 3 szikracsapót a cséplőgép mellett tartani. Cséplés előtt és után 2 veder víz, 1 drb lapát és 1 drb ásó könnyen hozzáférhető helyen tartandó a kazlak mellett. A fentié- Ken kívül csépeltető a kazlak mellett még 200 liter víz tárolásáról is köteles gondoskodni. Közös szérűn minden terménytulajdonos köteles targonca-fecskendőt és mentőszekrényt a cséplőgép mellett tartani. A fecskendő tartályát állandóan vízzel töltve kell tartani. Sem a magánszérűn. s?m a közös szérű területén dohányozni nem szabad. A szérűk bejáratánál jól látható helyen dohányzási tilalomra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Dohányozni csak a szérűk, illetve a beérett gabonatáblák szélétől számított 30 méter távolságon túl szabad. Szérűk és gabonatáblák közelében házak oldalánál lévő kemencékben, hordozható katlanokban tüzelni szigorúan tilos. Robbanómotort cséplésre * csak akkor szabad használni, ha kipuffogója megfelelő szikrafogó berendezéssel van felszerelve és adagoló tartályában az üzemanyag a hordóból robbanást gátló szerkezettel összekötött csővezetéken szivattyúval szívható. A hajtógép kiömlő vezetékéből a le- rakodó koromréteget naponta ki kell tisztítani. A hajtógépet állandóan tisztán, rendben, felügyelet alatt kell tartani. A motor közelében benzint, ola- jat csak robbanást gátló szerkezettel ellátott hordóban vagy edényben és csupán csak egy mun- kanaora szükséges mennyiségben szabad tartani. A többi készletet a géptől és a kazlaktól legalább 20 méter távolságon túl jól zárható vashordókban a nap heve ellen védve, földdel körülsáncolva kell tartan}. Üzemanyagot a hordókból lefejteni, besötétedés után, csak zseblámpa-világítás mellett szabad. Villannyal hajtott motor alkalmazása esetén a villanymotort zárt motorházban kell elhelyezni. Gőzgéppel csak közös szé- rűn szabad csépelni — csépléshez csak olyan gőzgépet szabad használni, melynek teljesen zárt a tűzszekrénye — a kémény belsejében beépített kifogástalan szikrafogója és olyan hamuládája van, mely vízzel vagy gőzzel elárasztható és amelyben a kihulló parázs, hamu, salak azonnal el- oltnató. A napi munka befejezése után a hamut vízzel kell lelocsolni. r7 A cséplés ideje alatt a tűz- % * * rendészeti szabályok betar .fásáért a cséplőgép kezelője a felelős, csépelni csak az ő jelenlétében szabad. Minden cséplőgépnél tűzrendészetí naplót kell vezetni, melyet a helyi tanács hitelesít a cséplés megkezdése előtt. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és a 9360/1952 B. M. rendelet 14. §-a szerint 5000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel lesz büntetve. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok dolgozói illetve vezetői tűzrendészetí mulasztásaikért a 367.800/1951 B. M. rend. szerint lesznek felelősségre vonva. Polónyí József VB elnök.