Somogyi Néplap, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-05 / 130. szám

_L 1 CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNIUS 5. SOMOGYI NÉPLAP Somogyjád dolgozó parasztjai élenjárnak a beadás teljesítésében Feladataink az aratási, betakarítási és cséplési munkálatokkal kapcsolatos tűzvédelemről A* * *oklban a községekben, ahol a vezetők jó példával járnak elöl a "beadás teljesí éséJben és jó felvilágo­sító népnevelő munkán keresztül magyarázzák meg a dolgo-zó parasz­toknak a beadás teljesítésének fon­tosságát, ott az eredmény sem ma­rad el- Ezt bizonyltja Scmogyjáid község példája is, ahol a dolgozó parasztok, megértették, hogy beadá­suk határidő előtti teljesítésével pártunk és kormányunk december 1-i határozatának megszilárdításá­hoz járulnak hozzá és a városi és falusi ellátatlpm .dolgozók élelmi­szerellátását biztosítják, ezen ke­resztül ötéves tervünk minél előbbi megvalósítását s-edítik elő. A dolgo­zó parasztok teljesítették is mara­déktalanul félévi beadási kötelezelt- «. «égőket. így a község félém hízottsertésbe- adásút 100, to jásbe adását 120, i> ágómci- r liftbe adásé t 123, ba­ramfibeadását 110 százalékra és tejéeadísi kötelezettségét már jus hó végéig 110 százalékra teljesítette. Élenjár a félévi beadás teljesí­tésében és példát mulat a falu dol­gozó parasztjainak Magyar József vb elnök 8 holdas, aki hizottsertés- ibeadását 500 százalékra, vágómarha­beadását 100 százalékra, egész évi tojás és b'arcmifibcaidiását 100, tej- beadását 110 százalékra teljesítő', te. Példát mutat még i'f'j- Ivánéi Já­nos állandó bizottsági elnök is, aki hí.zottsertésbeadásá't 100, vágómar­habeadását 100 százalékra, egész évi tojás és baromi/beadásai 110, illet­ve 100 százalékra teljesítette. Igazi hazafi módjára teljesítették még fél­évi beadásukat Sámson Pál 0 holdas dolgozó paraszt, aki hízotts'er tétibe adásrí? 100 százalékra, vágámarli'Abe- adását 300 százalékra, félévi baromfibeadásút 150, egész évi tojásbe adását 100 százalékra teljesítette. Vagy Tóth J. István 12 holdas kö­zépparaszt, aki félévi hiízottsertés- beadá'sát 100. vágómarha beadását 1000 százalékra, egész évi tojás és baromfíbeádását 100 százalékra, tej­beadását 110 százalékra teljesítette. Kristóf György 12 holdas középpa­raszt is példásan teljesítette félári beadási kötelezettségét, hízotfsertés- ből 100. vágómarhából 910, egész évi tojás-foaromtfíbéadásának szintén 100 százalékra tett eleget. De lehetne még tovább sorolni azoknak a becstületes dolgozó pa­rasztoknak a neveit, akik példásan teljesítették félévi beadási kötele- ze;Régüket. mert tudják, hogy a beadás jó teljesítésével államunkat erősítik s újabb csapást mérnek vele a háborús uszlítókra. Most, amikor a mezőgazdasági munkák döntő szakaszához — az aratáshoz1, behordásHoz, csépiés-r hez — közeledünk, dolgozó pa­rasztságunkra nagy feladat vár. Az ezzel járó munka elvégzésével biztosítjuk egész dolgozó népünk kenyerét és felemelt ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását. Éppen ezért fel kell készülnünk arra, hogy eddig elért eredményeinket megvédjük, mind az ellenséges elem tevékenységétől, mind a gondatlanságból keletkező tűzká­roktól. A mezőgazdasági termények fűz­től való megóvása érdekében az alábbiak legszigorúbb betartására hívom fel a megye mezőgazdasági lakosságát és egyéb dolgozóit: 1 Vasút mentén a mezőgaz­* dasági termények aratását, a gabonatáblának a vasúthoz leg­közelebb eső részén kell elkezde­ni. A tarlót az aratók után azon­nal fel kell gereblyézni és a hulla­déktól meg kell tisztítani. A leara tott gabonát a vasútvonal mentén minél távolabb kell a sinektői összerakni — keresztet legalább 60 méterre, asztagot legalább 103 méteren túl. Akinek a földjén a termény ilyen távolságon túl, a te­rület keskeny volta miatt nem he­lyezhető el, köteles gabonáját le- aratás után azonnal eihordaní. Va­sútállomások körül a learatott terményeket csak a be- és kijárati váltóktól számított 200 méter su­garú körön kívül szabad asztag ba lerakni, vagv rakodót létesíte­ni Vasút mentén az első kereszt sortól 5—10 méter távolságban a vasúti töltés felől legalább 4 ba­rázda széles védőszántást kell lé­tesíteni az aratással egyidejűleg A védőszántásnak folytatólagosan egyvonalba kell esnie, úgy hogy a szántások végei a mesgyékkel ösz- szeérjenek. Az aratás megtörténte után a nem vasút mentén fekvő gabona­táblákon lévő keresztcsoportokat is körül kell szántani, amennyiben a tarlóhántás 3 napon beiül nem nyerne befejezést. Gabonát a község belterü­* letére engedély nélkül mindenki behordhat és ott csépel­heti ha a gabona mennyisége a 200 keresztet nem haladja meg. A behordott gabonát úgy kell elhe­lyezni, hogy az a legközelebbi la. kóháztól, gazdasági épülettől, szomszédos kazaltól, asztagtól és utcától legalább 20 méterre le­gyen. A terményt tűzveszélyes raktártól és gyártól legalább 300 meter, közúttól pedig legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni. Akinek gabonamennyisége a 200 keresztet meghaladja, vagy aki nem tudja betartani a 20 méteres tűztávolságot, annak csak enge déllyel szabad a község belterü­letére behordani. Az engedélyt a községi tanács VB adja meg. 300 keresztnél nagyobb mennyiségű gabonára' —- 8 méternél kisebb tűz­távolságra a tanács nem ad enge­délyt. Á behordásra az engedélyt a helyi tanácstól legkésőbb június 10 íg kell kérni. Aki ezen rendelkezéseket nem tartja be, a büntető eljárás meg­indítása mellett az illető gabonáját a helyi tanács más alkalmas hely­re fogja elhordatni. Közős szérűt lehetőleg * olyan helyen kell kijelöl­ni, ahol a területet lombdús élő­fák, folyó, patak, tó vagy csator­na veszi körül. A közös szérű épületektől és vasútvonalaktól leg alább 100 méter távolságra legyen. A szérűn az asztagokat akként kell elhelyezni, hogy a szél ural­kodó irányában legyen legkeske­nyebb az asztag vagy asztagsor. A közös szérű területén a szérű hosszában 10 méter, az egyes asz- tagok, kazlak és baglyák közt 4 méter térközt kell hagyni, melyet állandóan szabadon és tisztán kell tartani. A közös rakodót és szérűket a VÉDEKEZZÜNK A CUKORRÉPA KÁRTEVŐI ELLEN Azt hihetnénk, hogy a cukorré­pa felett elmúlt minden veszély, inert a beállott hűvös időjárás alatt mind a iöldibolha, mind a barkó el­tűnt. Ez így is van, de helyette megjelent a répalevéltetű — népies nevén penészbogár — és a répa aknázómoly. A levéltetű kártétele mellett nem lehet szónéíkül elmenni és nem lehet felette szemethúnyní. Az általa okozott kár komoly hát­rányt jelent az egyénnek éppen ágy, mint a népgazdaságnak. A répalevél fonákján (a levél alsó lapján) helyezkedik el, szívásával bsszesodorja a levelet, megbénítja 2 chlorofill szemcsék (levélzöld) életműködési lehetőségét, ezzel a répa mennyiségi és minőségi ter­mését lerontja. Azzal, hogy a levél fonákján he­lyezkedik el, az eddigi védekezési módokkal alig lehet pusztítani, a tetű pedig nagy iramban szaporo­dik, évenként 10—16 nemzedéké­vel. Természetes ellensége a katica­bogár és lárvája, utóbbi naponta 270 darabot is fogyaszt belőle. Legegyszerűbb védekezési mód a fertőzés kezdetén a fertőzött le­velek óvatos leszedése — vigyázva nehogy az egész tövet kihúzzuk, — zsákban vagy bélelt kosárban történő összegyűjtése, majd meg semmisítése. A megsemmisítés tör­ténhet trágyáiéval való leöntéssel •vagy petróleumos szalmával való •elégetéssel, távol egyéb gyúlékony tárgyaktól. A levél leszedésével óvatosan bánjunk. Ne vágjunk le minden le­velet, csalt a fertőzöttet. Ha min­den levelet levágunk, akkor a ré pa fejlődésében teljesen megakad. Ha a fertőzés erősebb, akkor a vé­dekezést védekezőszerrel kell fo­lyamatba tenni. Az idei évben a Cukorgyár elő­ször hozza forgalomba a nagyha­tású „E 605 F 3“ nevű permetező- szert. Hatása három irányban is megnyilvánul, ugyanis érintési (ideg), légzési és egyben gyomor­méreg is. Az eddig használt mér gekkel szemben nemcsak a há­romszoros hatása miatt jobb, ha­nem a levél szöveteiben és azo­kon áthatoló rovart pusztító ké­pessége messze a többi mérgek fö­lé emeli. A levél szövetén átha­toló tulajdonságának az a gyakor lati nagy értéke, hogy nem kell kö­rülményesen alulról fölfelé perme­tezni az összekunkorodott levélze- tet, mert a fonákon elhelyezkedett tetveket felülről való permetezés­sel is elpusztítja. „E 605 F 3“ permetezőszer a földművesszövetkezeteiknél hasz­nálati utasítással együtt a cukor- répatermelo gazdák rendelkezésé re áll. A répaaknázómoly 1—5 milli­méter nagyságú, fiatal korában át­tetsző, később rózsaszínű álcája a szívlevelekben és ezek nyelében rágja aknáit. Felületes szemlélő észre sem veszi az álcák megjele­nését, mert annyira megbújnak a szívlevelek között, ezért a kár te vő keresésekor a szívleveleket kéz­zel teljesen szét kell nyitni. Az álca a szívleveleket pókhálószerű, feketés színű ragadós anyaggal vonja be. Egy évben 2—3 nemze­dék lehetséges, egy-egy répatövön pedig a pusztító álcák száma szá­zig is felszaporodhat. A szívleve- itk a rágás következtében elpusz­tulnak, a répa új leveleket nem tud fejleszteni. A nyár második felében az álca már a répafejben és nya kon rágja aknáit, mindinkább na­gyobb károkat okozva. A kártételt meg kell akadályozni kitűnő ellenszer a répalevéltetű el- lenni védekezésnél már említett „F 605 F 3“. Cukorrépát termelő gazdáink ne késlekedjenek, azonnal kezdjenek hezzá a védekezéshez, mert kis fá­radsággal kevés anyagi befektetés­sel nagy értékeket, mentenek meg. Varasdí Albert. NE HANYAGOLJUK EL A RÉTKASZÁLÁST Ál 1 att eny és ztésünlk f e jle s z t és én ek terve megkívánja, hogy k^llő szá­lastakarmányt biztosi'.sunk állataink számúi«. Szálastakarmányok közölt .egyik legjobb minőségű saénafcle- ség a rétiszéna a hiba n az esetben, ha azt kellő időben (kaszáljuk le, gondosan szárogatjuk meg és jól tároljuk. A rétiszéna tápanyagban akkor dús, ha azt virágzás elején ka­száljuk le. Ekkor Van 'benne az állal álfái fel­jöhető értékes tsipanyag és aránylag akkor legkevesebb az állat által nem hasznosítható nyersrost. Virág­zás elején kaszálva a rétjszénáJt, a levél túlnyomó többsége még rajta van és a szár sem vénült el. Ha megkésünk a kaszálással, a levélzűf túlnyomó része lehullik, betakarítani nem tudjuk, csak a vastag szárat, amiből az állat táp­anyagot keveset tud felvenni. A jó gazdák ez.t már régen tudják, s ép­pen ezért ezek már « szénájukat lek aszal Iáik, túlnyomó részben fel- gyiüjtötték és be is hordták. A barcsi Vörös Csillag tsz pl. ■már kazalba rakta össze a szé­né ját. De te mi« lös zöv efkezöteink, különö­sen az egyéni gazdálkodóink túl­nyomó többsége még mindig ra­gaszkodik az átkos múltú hagyomá- nyálhoz ,,az apám is így szokta“ felfogáshoz, s n®m kaszálja le a ré­tiszénáját csak azért, mert azt más esztendőben jrunius lfl-e utáln szok­ták megkezdeni. Ezek a gazdák behunyt szem­mel járnak és nem veszik észre azt, hogy ez évben a rétek füvei korábban virágoztak, hamarább megértek a kasza alá. Legnagyobb mennyiséget és vele együtt a legjobb minőséget az idő­ben történő kaszálás biztosítja a gazdáknak, akik ezzel megkésnek, elveszítik az időben történő kaszá­lás eme két előnyét, s kiteszik ma­gukat annak, hogy a megkésett ka­szálás miatt esetleg a rétek második hozamú. vagyis a sarju termése is kevesebb lesz. Móléi késűbb kaszálnak. annál inkább ki /vannak ,téve annak, hogy a meleg és a csapadék hiány möatl a rétek újra sarjad- z&sa nehezebben indul meg, s éppen ezért a második, termés is kisebb le-sz. A réiek időbeni kaszálása mellett ne.hanyagoljuk ;el a,z utak és árkok mellékének a lekaszálását sem, rn-rt e területeken js szénát kapunk, gaz­dagítjuk takarmány-készletünket, s ezen túlmenően ha lek aszálya meg­akadályozzuk az itt tenyésző gyom­növények maigthozamát, akkor vele együtt megakadályozzuk « szántó­földek etgyomosodását is. Ha nem kaszáljuk 1« a nem mű­velt területek fűtermését, az itt te­nyésző gyomok magot érlelnek, magjukat a s-zél ellviszi a szántóföl­dekre és gyomosiítj/uk talajunkat. ,4 kaszálás mellett nagy gondot fordítsunk a gyors és veszte­ség,nélküli szúrogatásra is. Amikor a lekaszált rét elvesztve a nedvességét, megszáradt, gyűjtsük össze, rakjuk pctrencébe, s a leg­rövidebb időn belül hordjuk js be, helyezzük fedél alá, vagy pedig gon­dosain- rakjuk össze kazalba. Idő­ben végzett gondos műnk áriak ered­ménye a jó minőségű szóira lesz, amivel könnyön- kevesebb abrak adagolása mellett etethetjük állata­inkat. A jól tÉrpiáit állat pedig több jövedelmet ad gazdájának. Bajcsy Ede főagránónms. Meg kell gyorsítani a lucerna, lóhere és rétek kaszálását Kétéves állattenyésztési tervünk fejlesztésének egyik döntő alapfel­tétele a jó, tápdús takarmányok biztosítása. Ennek érdekében meg kell gyorsítani megyéink területén is a 1 ulcer na, lóhere és a rétek ka­szálását, amiben lemaradás mutat­kozik. Somogy’jád község dolgozó parasztjai megértették azt, hogy csakis az időiben lekaszált és be­hordott takarmányokkal tudják biz­tosítani állataik számára a téli ta­karmányt. így a község dolgozói időben hozzá is fogtak a lucerna kaszálásához, amelyet 100 százalék­ra elvégeztek, most a béhordását végzik a dolgozó parasztok. A rét kaszálásánál egy kis lemaradás mutatkozik, amelyet eddig 70 szá­zalékra végeztek el. Ezt a lemara­dást minél előbb hozzák be So- m-ogyjád község dolgozói, mert a széna is épp olyan fontos takar­mány'az állataik számára, mint bár­mely más szálas takarmány. helyi tanács, tűzoltóság és rend­őrség június hó 10 íg fogja felülvizsgálni. A közös szérűt a behordástól, a cséplés befejezéséig éjjel-nappal őrizni kell. A A belsőségeken való csép- lésnél a cséplés időtarta­ma alatt köteles a csépeltető 500 liter mennyiségű vizet, 3 vedret és 3 szikracsapót a cséplőgép mel­lett tartani. Cséplés előtt és után 2 veder víz, 1 drb lapát és 1 drb ásó könnyen hozzáférhető helyen tar­tandó a kazlak mellett. A fentié- Ken kívül csépeltető a kazlak mel­lett még 200 liter víz tárolásáról is köteles gondoskodni. Közös szérűn minden terménytu­lajdonos köteles targonca-fecsken­dőt és mentőszekrényt a cséplő­gép mellett tartani. A fecskendő tartályát állandóan vízzel töltve kell tartani. Sem a magánszérűn. s?m a közös szérű területén dohá­nyozni nem szabad. A szérűk be­járatánál jól látható helyen do­hányzási tilalomra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Dohányozni csak a szérűk, illetve a beérett gabonatáblák szélétől számított 30 méter távolságon túl szabad. Szé­rűk és gabonatáblák közelében házak oldalánál lévő kemencék­ben, hordozható katlanokban tü­zelni szigorúan tilos. Robbanómotort cséplésre * csak akkor szabad hasz­nálni, ha kipuffogója megfelelő szikrafogó berendezéssel van fel­szerelve és adagoló tartályában az üzemanyag a hordóból robbanást gátló szerkezettel összekötött cső­vezetéken szivattyúval szívható. A hajtógép kiömlő vezetékéből a le- rakodó koromréteget naponta ki kell tisztítani. A hajtógépet ál­landóan tisztán, rendben, felügye­let alatt kell tartani. A motor közelében benzint, ola- jat csak robbanást gátló szerke­zettel ellátott hordóban vagy edényben és csupán csak egy mun- kanaora szükséges mennyiségben szabad tartani. A többi készletet a géptől és a kazlaktól legalább 20 méter távolságon túl jól zár­ható vashordókban a nap heve el­len védve, földdel körülsáncolva kell tartan}. Üzemanyagot a hor­dókból lefejteni, besötétedés után, csak zseblámpa-világítás mellett szabad. Villannyal hajtott motor alkal­mazása esetén a villanymotort zárt motorházban kell elhelyezni. Gőzgéppel csak közös szé- rűn szabad csépelni — csépléshez csak olyan gőzgépet szabad használni, melynek teljesen zárt a tűzszekrénye — a kémény belsejében beépített kifogástalan szikrafogója és olyan hamuládája van, mely vízzel vagy gőzzel el­árasztható és amelyben a kihulló parázs, hamu, salak azonnal el- oltnató. A napi munka befejezése után a hamut vízzel kell lelocsol­ni. r7 A cséplés ideje alatt a tűz- % * * rendészeti szabályok betar .fásáért a cséplőgép kezelője a fe­lelős, csépelni csak az ő jelenlété­ben szabad. Minden cséplőgépnél tűzrendészetí naplót kell vezetni, melyet a helyi tanács hitelesít a cséplés megkezdése előtt. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, ha cse­lekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és a 9360/1952 B. M. rendelet 14. §-a szerint 5000 forintig terjedhe­tő pénzbüntetéssel lesz büntetve. Az állami gazdaságok, gépállo­mások, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok dol­gozói illetve vezetői tűzrendészetí mulasztásaikért a 367.800/1951 B. M. rend. szerint lesznek felelős­ségre vonva. Polónyí József VB elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom