Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁJUS 29. SOMOGYI NÉPLAP 5 Ratkó Anna egészségügyi miniszter megnyitotta a Szovjet Könyv Házában megrendezett könyvkiállítást Hozzászólások a megyei élenjáró állattenyésztők értekezletén elhangzott beszámolóhoz A Saov’jet Könyv Háza és a Gorkij Könyviár szovjet kön yvk iái lítást a-endezeítt. A kiállítást, amely meg­ismerteti a szovjet .gyermeknevelési, pedagógiai irodalmat,, Ratkó Anna •«gószsé^ügyi miniszter kedden este ■nyitott® meg. A szovjet pedagógia, orvostudo­mány, szépirodalom remekművei I "hozzásegítik a magyar pedagóguso- Ikjat, orvosokat, növelőket ahhoz, hog)' az előttük álló hatalmas fela­datokat a Szovjetunió gazdag 'ta­pasztalatainak Ifelhasz ná 1 ás á val si­keresen oldják meg. Napjainkban a gyermekei nik jövőjéért folyó küzde­lem1 egyet jelent a békéért világmé­retekben folyó hatalmas küzdeleim- mol — mondotta a többi között. Az ünnepi megnyitó után a jelen­lévők megtekintették a kiállítást. Végiül Kovács Ottó, a Pajtás című lap főszerkesztője 'aru>:í előadást a Bécsi Nemzetközi Gyermekvédel­mi Konferencia eredményeiről. Minek köszönheti a somogytarnócai állami gazdaság a Tröszt vándorzászlaját A Somogy megyei állalmi gazda­ságok között az elmúlt években Soimiogytarnóca mindenlben az utol­sóik között kullogott. Az idén el­nyerte a Tröszt vándorzáiszlójrót. A gazdaság elsőisoribain a párt, a Tröszt vezetősége által nyújtott 'Se­gítségnek köszönheti a* elért ered- jményetoe;. Megvizsgálták tüzetesen -a gazdaság «dotteágait, a legjobb szakembereket és a kipróbált mun­kájuk által eredményeket elért mun- 'káskádereket bízták meg a gazdaság veiz ütésén el. Miikavics György igaz­gatót, Mánninger Sándor vezető ag- roulámust. Iberpacker István állat- tenyésztési agronóimust. Rövid idő illán vizsgálva az adottságokat, le­hetőségeket megállapították, hogy Sehet itt állalmi gazdaság, mégpe­dig élenjáró. 9 Üzeimti gyűlésen, röpgyű lésen is­mertették a dolgozókkal iaz előttük álló nagy feladatokat, melyek azok a legíontosahib teendők, melyek se­gítségével a gazdaság az élenjáró gazdaságok közé kerül. Mlég a télen politikai és szakmai iskolákat szer­vezlek, altul a gazdaság legjobb dol­gozói, ibrigádivCzetői és összes gép­kezelői vettek részt,, hoay a megin­duló tavaszi munkáknál jó munka- t«rvez&sel, taiptasztaiiaitiaiik átadásá­val, a Szovjetuniótól átvett modern -agrotechnikai eljárásokkal, újítá- jsokkql, az összekapcsolt munkagé­pek használatával már egy új típusú mtzötjazdmági nagyüzemi gazdálko­dás munkájút kezdték meg. A fő- hangsuly a munkaííegyielem me-gszi- láildításán az egyéni felelősség elvéti és a vorsenyimozgah im kiszfélesítésén volt. A murika és erőgépek fokozot­tabb beállítása a termelésibe, megkö­vetelte, hogy még a téten a gép­javítási munkálatokat ideiben és lel­kiismeretesen elv égez z ék. A féli javítási munkákra külön brigádokat a laki to Ittunk, felelős ve­zetőkkel és jegyzőkönyvileg vették á't és adták át a kijavító',!t munka és »tógépeket. Tehát nz egyéni fele­lősség bevezetésével elérte a gazda­ság a lelkiismeretes munkát, a gé­pek kijavítása terén. Gépesítési cso­portunk a tavasszal két műszakban dolgozott és eredményesen alkal­mazta a Szovjetunió tapasztalatai­ból állivetí jól bevált, összekapcsolt gépeket. Amint pl. egy húzóhámlfa segítségével kilenctagú borona-hu- zatást, vagy vetőgép utáni mlag'tia- kflirást, vagy 'tárcsázásit sírni tózás­sal. A növényápolási munkáknál égy bánnia segítségéve} 7 darab saraboló töltögető ekét gépi vontatással. Az elért eredményekhez hozzájárult az új mezőgazdasági kollektív beveze­tése, a darabbérezés. Ismertetve lett a dolgozók előtt az új koltektiv, mindenki tudta miért miit kap. A gazdaság terme fej lett bontva■ Min­den csapóit, üzemegység tudta mi w terve, mit kell neki elvégezni. A munka helyes, szakszerű megszer­vezése és a dolgozók jó munkálja, magával hozta az eredményt, úgy a növénytermesztési, állattenyésztési hízlalási, mint ,a gépesítési munkák­nál. A dolgozók úgy is hozzájárultak «z eredményekhez, hogy a munka- fegyelem lazátokkal, a lógó sokkal szemben felléptek és kiközösítették a javíthatatlanokat maguk közül. Kiszélesedett ,a versenymozgalom a dolgozók között, de nem kampány- szerű verseny-mozgalom fejlődött ki, hanem hosszúlejáratú versenyszer­ződéseket kötőit, brigád^brigáddrl, egyén, egyénekkel. Ä dolgozókat nem csupán az a cél vezette a ver- senymoz gal ouih o 3, hogy többet ke­ressenek, hinnem itt a ha társáéban, közvetlen Tito szomszéd ságáfcan, meg akarták mutatni, az imperialis­ták 1-eghüMr kiszolgálójának és bé- roncének. begy ia magyar dolgozók békét akarnak, dolgoznak a béke- 'táboir mfigerösillésén,, úgy, -hogy eredményes munkájukkal meggyor­sítsák a szocializmus felépítését. Látják a szomszédiban az elnyomási, a robotot, a kényszermunkát, amit Tito janicsárjai idegen imiperialisía érdekekért végeztetnek * jugoszláv dolgozókkal és nekik munkájukért csak az elszórt morzsák jutnak, csa­lódjuk éhezik, rongyosod ik-, nyomo­rog, alddig nálunk a jó. és becsüle­tesen elvégzett munka uíán minden­ki megkapja ,a megái Időméit bért, rmiitől úgy magát, minit családját emberi módon el tudja tartani. A pártszervezet és a szakszerve­zet a gazdaság vezetőségével és a dolgozók széles tömegeivel szoros kapcsolatot tartanak, nem szigete­lődnek el ős minden problémát kö­zösen beszélnek meg és közösen hsjMnak végre. Gazdaságunk dolgozói meg is há­lálják a róluk való gondoskodást, a pánt és kormányzatunk támogatását, azt. hogy szabad hazában, szabadon dolgoztatnak — ezt úgy fej,ezt ék kk hogy május 22-ig a növényápolási mimikáikat 100 százalékra elvégezték. 200 kataszteri hold burgonyát meg­kapáltak, a cukorrépát kiegyellék, úgyszintén a napraforgót, kukori­cát és kokszag'zt (gu'mipilypia'ng) kétszeri kapálását végezték el. 60 kataszteri hold lucernát, 20 katasz­teri hold lóherét kaszállak le és már lassan befejeződik a zöldtakar many silózása. Ezek az eredmények azonban nnm azt jelentik, bogy most már minden jól imfigv és megpihenhe­tünk a habárainkon. Vaunak még hiányosságaink, amit pótolni kell. Dolgozóink családtagjait js be kdl szervezni a munkába, hogy megfe­lelő munkaerővel rendelkezzünk az elkövei'kezendő aratási és cséplósi munkáikhoz. Az egyén felelősségér­zetét fokozni kell dolgozóinknál, hogy a munkaeszközöket, a gépeket kocsikat és egyebeket gondosan ke­zeljék, mint a szociálist!a tulajdoni- la nép vagyoniált. Munkafegyelmet még jobban meg kel} javítani úgy, hogy a ,munkia alatt a ,.Te János bá- tvámolásnak“ a vezetőkkel szem­ben meg kell szűnnib de emelletl a vezetőik emberségesen bánjainak a dolgozókkal. A politikai felvilágo­sító munkát a dolgozók között még inkább elmélyíteni és szélesí­teni kell és nagyobb számiban kell bevonni őket ia politikai és szakmai 'tanulásba. Több élenjáró dolgozót, helyetteseket nevelni, brigádveze- tőknek, »tb. Mindenkit tudásához, az őt megillető helyre kell állítani, nem kell félni a fiatalság munká­val való megbízásától. Ahol neon úgy megy a munka, .alkalmazni keH az egészséges, építő bírálaíot. Az élenjáró dolgozókat úgy kell foglal­koztatni, hogy alkalmasaik legyenek pártunk tagjelöltjeinek. A tagjelöl­tek közül pedig felvenni a pártta­gok sorába azokat, akik érdemesek rá. Az előttünk álló feladatok még Igen nagyok, jön az arafáls, a csép- lés, dolgozó népünk jövő évi ke­nyerének biztosítása, a munkát úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi tapasztalatok állapján mlinldénnel időiben és újra elsőnek végezzünk. Fodor József Somogyiamócat Állami Gaz­daság. A Somogyi Néplap levelezője. Fa István eivtárs a tengődi állami gazdaságból Az elért eredményekről és az al" kalfli,azott módszerekről számolt be. Az áiattenyésztés alapja a takarmá­nyozás, legfőbb feladatnak tartották azt, hogy az adott viszonyokhoz mérten a takarmányozást helyezzék 'előtérbe. A takarmányozás terén a legnagyobb jelentőséget a vizenyős takarmányoknak 'tulajdonították. Ezek összeállításánál figyelembe vették, mint döntő szempontot,, az állatok egyedi Súlyát- A takarmány ilyen összetételén januártól kezdve a zöldf akianmáinyok bevezetéséig két ízben .változtattak. Az állat jó ét­vágyának megtartásához a változa­tos eleség szükséges. Bevezették az egyedi takarmányozást, melynek al­kalmazása óta 3.5 literről 10.1 li­terre emelkedett a fejőst átlag. Az eredmény még szemibetűnőb’b, ha, az állományt veszik. A gazdaságban 114 darab tehén van és ebiből 87 előha.si üsző, ezek közül 50 saját tenyésztésű. Jttviasolja Jtta eivtárs az állami gazdaságok és nagyobb tepmelőszövelkezeti csoportok felé: a Szovjetunióban bevált rendszer., hogy münden szovhoznak, és kolhoz­nak takarmányozási vetésforgója van. Ilyen formában a növényterme­lés és állattenyésztés összhangba kerül. Az állattenyésztés iizemszie- r űségét sokkal jolbba-n lehet biztosí­tani ilyen körülmények között. Szikszai László, a barcsi járás főállattenyésztőj e elmondotta felszólalásába», hogy hiba volt, hogy nem ellenőrizték kellőképpen a kulákofc állattenyész­tését. lakik igyekeztek megszabadul­ni a jószágaiktól. Az állattenyésztés terén még van tennivaló, s különö­sen foglalkozni kell. a törzskönyve­zéssel a termelőszövetkezeteknél, de egyénileg dolgozó parasztok állo­mányai között is. Az állatállomány melyet bevittek iá, temelőcsoporlok­ba, nem kielégítő. Különösen nem a ló és szarvasmarha álló,mányiban. A járás tszcs-i ellátják magúkat a három szükséges állatfajjal. , Három termelőszövetkezeti cso­portnál nincs meg a szükséges ál­latfaj- Elmondja azt is Szikszai elv­társ, hogy az állattenyésztés járási tervét a seri és kivételével megvaló­sították. A növénytermelés azonban nem tia.pt lépésit az állat tenyésztéssel és most a másodnövény vetésnél kell ezt a hiányt pótolni, igen nagy súlyt helyeznek a zöld futószalag bevezetésére, a siló takarmány meg­teremtésére, mint az állattenyésztés egyik fontos alapjára. Horváth Rozália, a ladi állami gazdaság sortésigondozója elmondotta hozzá­szólásában azt, hogy ő tudatában van annak',, hogy az ötéves tervünk miegva'lósításia az állattenyésztési terv végrehajtásában nagy feladata van. A tervek végrehajtása békét, jólétet jelent. Az ő célja az, hogy munkájával példát mutasson a ter­melőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt. Munkájában a Szovjetunió tapasz­talatait -alkalmazza. Munkamódsze­ré! állandóan tökélotes.íli. 50 anyakocát gondoz, etet és ápolja őket, s különösen tisztán 'tartja őket. Az 50 koca melleit 237 malacot is nevel. Ebből 12 darab hullott el a többit felnevelte. Má­jus 1-re a választási tervet, amely átlag 5.6 százalék volt, 6.2 száza­lékra .teljesítette. Az álltai;,ok éhsé­gében kellő mennyiségű zöldfétesé- get kevert,, amely ásványokat, vasat és kellő fehérjét tartalmaz, mely serkenti az aP^kocák tejhoz aim át. így elérte, hogy a választási malac- súly 16 kilogramm lett. 6.2 száza­lékos választási állag helyett 7-et vállalt, az elhullást százalék 0-2 százalékra való csökkentésiét. Csat­lakozik « legjobb sertésgondozó cí­mért indítóit versenyhez. Nagyobb gondot fordítsanak a bízottsertésbeadásra Fonó községben Megyénk területén szép ered­ményt ért el Fonó község a tej tojás és baromfibegyüjtésben. A pártszervezet és a tanács politi­kai felvilágosító munkával győzte meg a dolgozó parasztokat a be­adás teljesítésének fontosságáról. Ennek eredményeként a község a félévi begyűjtési tervét tojásból 138 százalékra, baromfiból 96 szá zalékra, tejből a havi előirányza­tot 100 százalékon felül teljesítet­te. A község jó eredményét nagy­ban elősegítették az olyan élenjá­ró dolgozó parasztok, mint Kelemen Sándor 8 holdas, Fo­nal Imre 15 holdas, Molnár La­jos 12 holdas, Cséplő G, Jó zsef 17 holdas. Ezek egészévi tojás, baromiibeadásukat telje, sítették és a tejből is mindig túlteljesítik a havi tervet. Ezek a becsületes dolgozó parasztok megértették azt, hogy pártunk és kormányunk december 1-í határozatának meg­szilárdítását segítik elő, ha eleget tesznek állampolgári kötelezettsé­güknek. De nagyban hozzájárult a község jó eredményéhez az, hogy a tanács gazdagyűléseken és ta­nácsüléseken állandóan tudatosít­ja a begyűjtési törvényt, a Béke harc Hírei táblán népszerűsítik az élenjárókat, a nem teljesítőket pe­dig kipellengérezik a szégyentáb­lán. Azonban még ennél is jobb ered­mény ért volna el a község, ha nem volnának olyanok, akik ha­nyagságból hátráltatják a terv tel­jesítését. Pedig ilyen is akad bő­ven, mint pl. Pezsőny Ferencné 17 holdas, aki 80 drb tojás, 6 kg baromfi, 149 liter tej, Fonaí Ferenc 17 holdas, aki 140 drb tojás, 8 kg baromfi, 95 liter tej, Ba lázs Antal 15 holdas, aki 186 liter tejjel tartozik a nép álla- I mának. Göndöcs Béla 20 holdas kulák, aki 220 drb tojás, 7 kg baromfi és 137 liter tej be nem adásával szabo­tálja’ a begyűjtést. Könyörtelenül le kell leplezni az ellenséget és szigorúan felelősségre kell vonni a terv nem teljesítéséért, ha más­képp nem, a bíróságon keresztül. Fonó község pártszervezete a továbbiakban tartsa feladata kö­A sertés (mindemevő állat, ezért megfelelő szoktatás után a jó minő­ségű silótakarmányt is szívesen fo­gyasztja. A silötakar’mány vitamin- tartalma. vizenyős volta, savanyú­sága, kellemes szaga miatt termé- •szetszlerű takarmány a teoyészko- eák, kanok, süldők!, de a hízóserté­sek részére is, ez utóbbiaknál azon­ban csak a hizlalás első időszaká­ban. Télen a legeltetés hiányában a silózott ztöldtakarmány minden- Iben pótolja a - legelő füvét. Jó siló- takarmány ia sértések részére a zöld- takarmányokkal kevert fők és főtt burgonya. Az ilyen silótakarmány­ban a zöld'akanmány 30 százalék, p. burgonya 70 százalék legyen. A zöld takarni Any ok közül a sertéssiló készítésére kiváló a lóbab, takiaj- imányborsó. édescsillagfiirt, bük­könyfélék, lóherét lucerna és a siló­kukorica. A (burgonyát silózás előtt párolni kell, mert a főtt burgonyá­ból készült silótakarmányt a sertés szívesebben eszi, mint a nyersbur­gonyából készültet. A zöld silóta- ikarmánylbiól <és főtt burgonyáiból ké­szült silóból a veimhes koca na­ponta és darabonként 2—3 kilót, a szoptatós koca Ifjadzáís után 10—15 napig 1—2 kilót, üres koca 3—4 kilogrammot, tenyészkan bug&tási zéppontjának a hízottsertés be­gyűjtését is, az eddigi módszere­ket felhasználva biztosítsák, hogy a hízottsertésbegyüjtési tervet is teljesítse a község. Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy úgy, mint más mindenből, hízott- sertésből is kell a tervet teljesíte­ni, mert csak így tudjuk pártunk és kormányunk december 1-i ha­tározatát megszilárdítani, a szv badpiaci értékesítést biztosítani. időn kívül 2—3 kilót, 3—6 hónapos süldő 1 kilogrammot, 6 hónapon felüli süldő 2 kilót és a hízósertés 2—3 kilogrammot kapjon. A serté­seket fokozatosan kell a süótakar- mány etetésére fogni. Etet ősikor a! siló-takarmányt az ábráik-(keverékhez keverjük. A vemhes kocáknál a *!• ló'takarmány fejadagot a vemhesség utolsó hónapjaiban a felére kell csökkenteni, miajd el}és előtt kél héttel teljesen el kiéli hagyni. A ser­tések silólakarmányánál főkövetel­mény, hogy minél kevesebb legyen benne ia. nyersrost, tehát ha a serté- iSek részére |kés|zílünk siló takar­mányt a silóba besilóz&nidó növé­nyeket főleg a pillangós zöldnövé- ny ékből, a gumósok és tökfél ékből válasszuk ki úgy, hogy azok kever- ten kerüljenek be a silóba. Az élenjáró szovjet állutlcnyészz tök már régen etetnek a sertésekkel dlótakarmúnyt és ezzel nemesük abrak-megtakarítást, hanem jobb' megtermékenyítést, az állatok jobb fejlődését és súlygyarapodást is ér­nek e}. Egy szocialista nagyüzemi gazda­ság se mulassza eh hogy sertései részére ne silózzon őszi takarmány­keveréket, pillangósokat, herefüvet a tavasz folyamán. Készítsünk a sertéseknek is silótakarmányt Tájékoztató az időszerű gyapotföldi munkákról A gyapot! terűiéit,ekeu a fagy nem volt általános, Iranern inkább folt­ként okozott károsodást- A fagyká­rok gyors kiküszöbölése csak akkor lehetséges, ha azonnal hozzáfognak a hiányok pótlásához. Számos helyen g talajban eddig elfeküdt vetőmagvak a kedve­ző nedvességgel most indultak csírázásnak. A pótlást tehát a kipusztult foltokon ennek megfelelően kell elvégezni. A kézi pótlás módszerét alkalmaz­zuk azokon a területeken is, «hol (a soitban iméterenkimt cslak 1—2 nö­vény maradt meg. A pótlás munkáját kézi kapával végezzük el. A kézikápával 4—4.5 cm mély- fészkeket vágunk a talaj­ba és az így elkészített fészekbe 4—7 szem imlagot teszünk. Ügyelni kell arra, hogy a magra nedves föld kerüljön, mert ez biztosítja a gyors kelést- Helyes módszer az is, ha a pó'tve- [éshez használt magvakat legahrlblb 24 órán keresztül váltott vízben áz­tatjuk. A pótültetéslbez ia, Pdbejanszkij- fé'íe készüléket is alkalmazhatjuk. Ha hiányos a gyapot, viszont más helyeiken pedig elég sűrű és ritkít­ható, ezzel a készülékkel sikeresen végezhetjük el az átültetést. A Po- bejanszkilj szovjet gyapottermeiő állttal szerkesztett eszközt házilag is el lehet készíteni. (Ez két 20 cm hosszú hosszában kettévágott fél vascső, amelynek felső átmérője 12 cm, az alsó pediig 8 cm. Hasonlít a virágcserúphez. A két fél csövet felül össze kapcsoljuk és fogantyúval látjuk el. A két fél­cső alsó szétnyíló,si távolsága 1—1-5 cm.) Ezzel a készülékkel a talaj­ból kiemeljük az egyes növényeket és földldiel együtt a megfelelő helyre ültetjük át. Minden területen el kell tehát végezni a szükséges pótlásokat. A gyapot terme lés sei foglalkozók ha­ladéktalanul fogjanak hozzá ehhez a munkához és 1—2 napon beiül mindenütt fejezzék be a hiányok pótlását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom