Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

%

mis pmuéfijai cgvcsOuctcu i

A VATIKAN A BEKE ELLENSÉGE

fi torvaji pártszervezet munkágárói

Újabb nagyarányú fémgyűjtés lesz pénteken

Hozzászólások

a megyei élenjáró állattenyésztők értekezletén elhangzott beszámolóhoz

IX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM.

ÁRA 50 FILLÉR.

CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁJUS 29.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDAI ULESE

Az országgyűlés szerdai ülésén megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, akit ci,képviselő,k helyükről felállva, mqgy tapssal köszöntöttük. Részt- •vett ctz ülésen Rónai Sándor, az Elnöki Tanács el'nöke, Dobi István, a Minisztertanács elnöke és « kormány iícihb tagja.

Az ülést 10 óra után néhány perccel nytíoták meg és megkezdték az alkotmány 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvény javaslat előadója, Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai Bizottságának tagja volt.

Hidas István elvtárs beszéde

Hidas István elvtárs előadói beszédidőén beszámolt arról, 'hogy a Nép köztársaság Elnöki Tanácsa 1952. évi I. számú törvényerejű rendeletével új — a középipari, az építőanyaigipari, ®z álltami gazdaságok és erdők, a begyűjtési, a posta- ügyi és a helyijpari .minisztériumok létesültek.

Mindezek szükségessé teszik, hogy az alkotmány 24. pontját az újonnan alakult minisztér'iumotkkal egészítsük ki.

Fiatal demokráciánk — folytatta a továbbiakban — már a meginduláskor sem elégedhetett meg a burzsoá-íeudálís Magyarország szűk, túlságosan centralizált gazdasági, igazga tásí szervezetével.

Maga élet vetette feli, hogy új típusú, gazdasági irányító minisztériumokra van szükség. Ennek megfelelően, az «dikotmiáaiv- az ipar vezetését már két mini szí.ériiuimr.a, a nehézipari és könnyűipari minisztériumira Ibiízitia és növelte a többi gaz'd'asátgi minisztériumok számát is.

Az 5 éves tervnek már az első éve olyan nagymértékben fejlesztette népgazdaságunkul!, hogy már 1950 deconvbertben szükségessé vált űjalbS) miinisztériuiniíok létesítése.

Az 5 éves terv második éve egész népgazdaságunkat újabb hatalmas lépésekkel vitte előre. A gyáripar az 1951 évben 30.1 százalékkal termelt többet, mint az előző éviben és ezen belül a nehézipar termelése 37.7 szálzalékkal nőtt.

Iparunk gy orsii temü fejlődése melleit egyre erőteljesebben fejlődik falun is a mezőgazdaság szocialista szektora.

Öféves tervünk további éveiben mi a fejlődés ütemét nemcsak megtartani, hanem fokozni akarjuk.

A mognövekrdett feladatok elvégzéséhez olyan szervezetre van szükség. amely iparunk egyes fontos ágazatával behatóbban és közelebbről tud foglalkozni. Tehát a megnő vek edett feladatok helyesebb eloszlása, az -egyszemélyi (felelős vezetés elvének következetes érvényesí- tése tette szükségessé, hogy egyes, túlságosan szétágazó feladatkörű minisztériumok ke Itébontá sáv a 1 új gazdasági mini.sztériuimokat ihozzunk létre. A kohó- és gépipari minisztérium alá tartózó üzemek termelése 1951 év folyamán az előző évhez •viszonyítva 58 százalékkal emelkedett. Nőit az üzemek szervezete, száma és kapacitása. Folyamatban van kohászatunkniak rekonstrukciója. Uj szocialista város ópiil Sztá- ili nyárodban. Az egész magyar kohó- és gépipar operatív irányítására nem volt tovább is alkalmas cgv minisztérium és szükségessé vált a középgépipari minisztérium létrehozása.

Országunkat átformáló ötéves tervünk megvalósításához hatalmas beruházások megvalósítására van szükség

Ez a körülmény építőiparunkat igen niagy' feladat elé állítja.

1952. évi terveink építőiparunk elé fokozott követelményeket állítottak.

Az 1949 es év óta az előregyártás nálunk is egyre gyorsuló ütemben megindult.

A .fokozol! tervelőirások megvalósításának e.líím'Ozidi:i!ásá.r.a 15 nagy- jelentőségű beruházás van folyta- matba», köztük a hejőtesfllbai és váci cementgyár, vályl iagyaggyár,, mészhomok téglagyár, épüietel9mgyár,

slb.

Az építőiparnak ez a gyors ütemű fejlődése im'á.r csak igen nagy nehézséggel lenne ímegvalósílhaló az eddigi szervezeti keretek között. Elkerülhetetlenül szükségszerűség volt az úpítlö-any1"giipa.r!>'ak egy új, az építőipari m misztérium keretibe való összpontosítása.

Az ck'lnvistzPri'par irányítása, valamint a begyűjtés eddig az élelmezési minisztérium feladata volt. Az új beadási törvény végrdhaijilásániaik megszervezése és lebonyolítása, egy minisztériumot teljesen leköt és így ez «. feladat nem látható c,I megosztva agy rnálsik niagy feladattal, •az clelmiszeripn-r irányításával.

Az 1952. év első negyedében az élelmiszeripar egy mílliárd- dal nagyobb termelési értéket állított elő- az előző év hasonló negyedéhez képest.

Uj gyártási ágazatok keletkeztek: így a mélyhűtött és készételek egész sora, a gyümölcslevek és édesipari készítmények választéka nagyiméi' tékáén emelkedett.

Mezőgazdáságunk szocialista, fejlődésének egyre gyorsuló üteme megkövetelte a régebbi földművelésügyi minisztérium kettéválasztását.

Az állami gazdasagok összes „területe 1930 január í-tői 1952. április 30-ig 550.000 kalasztráli.s holddal, .szántóterülelünk 388.000 ka- ‘tsiszttális holddal nőtt. Az állami gazdaságokban n dolgozók 1952 első negyedévi átlagos létszáma 1950 első negyedévéhez viszonyítva 144 száz ailék k a 1 em e lkede 11.

Az állatok száma 88 ezerről 231 ezerre emelkedett. Az állami gazdaságok Iraktorállománya 1952 április 30-án .2509 volt. Az 'állami mező és erdőgazdaságoknak ez a gyors•iitíiniű fejlődése, nagy és fontos szerepe tette szükségessé az állami gazdaságok és erdők minisztériumának létesítését.

Helyijpar köréhez tartozó tanácsi vállalatokra és a kisiparra elsősorban a kisipari termelő- szövetkezetekre jelentős szerep vár a lakosság közszük ségleíí cikkekkel való ellátásában.

A helyi iparhoz 'tartozó vállalatoknak kell megoldani többek között olyan problémát, mint a nők. .fokozott irmmkálhaálllítúsának elősegítését olyan vállalatok ~ például ru- haimosó, varró, takarító vállalatok, st.b. — létre'hozás ä v.a 1, amelyek a nők válláról a háztartási munka nagy részét leveszik. A helyiiipar alkalmas arra, hogy a nagyipar termelése körében keletkező és más fel nőm használható Ihullaidékanyagot, valamint a helyi nyersianyagokait. feldolgozva a helyi fogyasztás céljára nagymennyiségű értékes árut termeljen. A helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek is az elmúlt év sóién jelentős fejlődést tettek meg. il9524ben ,a helyiipari vállalatok száma — a szolgáltató és építőipari vállalatok nélkül — 465-10, az ipari termelőszövetkezetek száma 1.17'0-re .emekedett.

A posta fejlődése is az elmúlt években messze meghaladta azokat a kereteket, amelyek között, mint a közlekedési minisztérium egyik főosztálya és az alá tartozó postaüzem sikerrel oldhatná meg, egyre növekvő feladatait. A posta feladatai is jelentősen megnőttek. A megnövekedett feladatok elvégzése szükségessé tette az önálló postaügyi minisztérium létrehozásátMeg vagyunk győződve arról, hogy a törvényjavaslat előre fogja segíteni a dolgozó magyar népet azon az úton, mely részünkre a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs bölcs és körültekintő vezetésével a békét, a jólétet, hazánk fel- emelkedését és szabadságát jelenti.

Az országgyűlés Hidas István előadói beszéde után az Alkot mány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényja- .vasíatot általánosságban és részleteiben vita nélkül, egyhangúlag elfogadta.

Ezután áttértek a központi állami ellenőrzésről szóló törvény- javaslat tárgyalására.

Sebes István előadó, az ÁEK elnöke ismertette a javaslatot.

Sebes István előadói beszéde a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatról

Sebes István a többi között a következőket mondotta:

— Az ÁEK feladatait és működését meghatározó 1949. évi törvényerejű rendelet az új körülmények között már túlhaladottá vált. Ez szükségessé tette a központi ál lami ellenőrzés új alapokon való továbbfejlesztését, amit a benyújtott törvényjavaslat a Szovjetunió élenjáró módszerei gondos figyelembevételével állapít meg.

— A régi tőkés Magyarorszá» gon a törvények éle a dolgozók ellen irányult. A mi törvényeink kifejezik a nép akaratát, a dolgozó nép érdekeit védelmezik és szolgálják. A törvényt mindenki számára hozzák, mindenkire egyformán kötelező, bármilyen állást is töltsön be valaki. Következetes harcot kell folytatni a népi demo-. kráciánk törvényeit megsértőkkel

szemben, mert aki nem tartja be az állami fegyelmet, vagy szembehelyezkedik vele, az fékezi a fejlődést, s akarva, akaratlanul az ellenség szekerét tolja.

A központi állami ellenőrzésnek őrködni kell azon is, hogy a vezetőszervek utasításai ne váljanak papiros rendelkezésekké.

— A bürokrácia legnagyobb veszélye abban jelentkezik, hogy megköti a tömegek energiáját és nem engedi feltárni a rendszerünk méKen rejlő óriási tartalékokat, gátolja Azok felhasználását. A központi állami ellenőrzés fontos feladata, hogy segítsen utat törni a tömegek alkotó erejének, öntevékenységének, kezdeményezésének. Főképpen arra van szükség, hogy a tömegek tevékeny részvétele az államapparátus munkájáGyorsítsuk meg a növényápolást munkákat

A növényápolások elvégzése során a tahi járás most is az élen halad, már 100 százalékra elvégezték ■a cukorrépa eigye'lését és első kapálását, a kukorica egy,elését és kapálását 90 százalékra, a (burgonya kapálását 100 száz dókén , a töÚög®- tóst kell még meggyorsítani, mert dühöt csak 64 százalékos az, eredmény, a, napraforgó kapálást ugyancsak 100 százalékra elvégezték.

Meglátszik, hogy wi Itahi járásban jól megszervezték a növényápolást és a dolgozó parasztok is megértették, hogy a növényápolás idiőlbieni elvégzésével migycibb jövedelemre számíthatnak.

.4 marcali járás második a versenyben, exkllg bet fejezték a cukorrépa egyeléisét és első kapálását, valamint a napraforgó kapálását is 90 százalékra végezték el. A kukorica egy el ősénél és kapálásánál azonban fokozni kell a verseny lendületét ex burgonya, kapálása és töltögető se téréin is minden esélyük megvan ahhoz, hogy az első helyre kerüljenek a versenyben.

A kaposvári járás a burgonya kapálását. napraforgó kapálását 100 s z á 7« 1 é11; rti bclfeljezie. U gy a n-akk-o r kevés igond-ot fordít a szálastakar- imányiok lekaszálására, a 'munkát ezen a területen fokozottabban kell végezni. A burgonya töltöigetésében is.

•A fonyódi járás csaknem egy irányba halad a kaposvári járással. Cukorrépa, ,niapraforgó kapálását 100 százalékra befejezték és nem sok van vissza a burgonya kapálásából s'Cm. Azoribah meg kell javítani a vöröshere és rétkass>$ást, hogy az amtá<si~\cséplési munkálatokra' kellőképpen ás időben fel tudjanak készülni.

A csurgói. Járásban lassú ütemben (végzik, a tavaszi mövényápolási munkákat. Eddig még csak a cukorrépa egyélését és a burgonya kapái- fását fejezték be ,a járásban. Lemaradás mutatkozik a kukorica egye- lés, kapálás és a burgonya löltöge- tésében, -amilből 70 százalékos teljesítést érlek csak el ©dldig.

A siófoki járás hatodiknak került ki a növényápolást munkákból. A járásban csupán a cukorrépa első kapálását fejezték be. A többi munkáknál azonban dg&onaan javítani kell a verseny ütemét, hogy a szálas,takarmány be takarításban lévő lemaradást is behozhassák határidőre.

A barcsi 'járásiban sem végzik kielégítően « n övé n y sípol ás i .munkákat. A bőséges májusi esőzés után kettőzött erőivel kell hozzálátni a munkáihoz, hogy időben befejezzék a növényápolást és a kukorica egye- léslbcn elért 70 százalékot, a burgonya tölt ügetésben elért 60 százalékot -és a 'vöTöshere kaszálásiban elért 33 százalékot minél előbb 'liúl- szárnyaiva határidőre befejezzék a munkáikat.

.4 nagyatádi járás az uiaisó helyen kullog a növényápolás terén. Napraforgó kapálásán kívül még megközelítette a 100 százalékot a burgonya kapálásban elért 99 százalékos teljesítmény. De nem kielégítő •az 55 százalékos kukorica egyelős, a 47 Százalékos kiikoricatöltügetés:, de a 66 százalékos' kapálása sem. Hogy a termelésben több és jobb eredményeket érjenek el és így biztosítani tudják az állammal szembeni kötelezettségük teljesítését a lemaradást a legrövidebb időn belül be kell hozni és ezzel egijtxo- Maftban már nvost elkezdeni az előkészületekéit az aratás-csépiési munkákra, hogy azt is határidőre befejezhesse a járás.

ban, a milliós tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése, mint a bürokratizmus legjobb ellenmérge, teljes mértékben érvényre jusson és bátran felfedje intézményeink fogyatékosságait és hibáit.

:— Az állami ellenőrzés, miközben kitartóan küzd a régi kapitalista rend maradványai .ellen, ugyanakkor az ellenőrzésnél szerzett gazdag tapasztalatait használja fel arra, hogy tanáccsal, útmu tatással segítsen megóvni a szocializmushoz hű, becsületes kádereket az esetleges tapasztalatlanságból, járatlanságból eredő nagyobb hibák elkövetésétől és segítséget nyújtson hiányosságaik leküzdésére.

A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat a központi állami ellenőrzés figyelmét elsősorban a termelés kérdéseinek vizsgálata felé irányítja.

Az Állami Ellenőrző Központnak a legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseket kell ellenőrzés alá vennie, amelyeknek teljesítése, vagy elhanyagolása lényeges módon befolyásolja egy népgazdasági ág, vagy az ejjesz népgazdaság fejlődését.

Rákosi elvtárs nyomatékosan figyelmeztetett arra, nem szabad megengedni, hogy a szocialista ipar termelvényeinek minősége roszszabb legyen, mint a kapitalistáké volt, ellenkezőleg, a szocialista ipar fölényének a minőségben is meg kell mutatkozni. A központi állami ellenőrzésnek fel kell fednie, hogy kik azok, akik a minőségrontásért felelősek, akiket meg kell büntetni, súlyosabb esetekben pedig a bíróság elé kell állítani, A benyújtott törvényjavaslat az állami ellenőrzés munkatársaival szemben nagyobb követelményeket állít fel és fokozott felelősséget ró rájuk. Az államhatalom, vagy az államigazgatás semmilyen helyi szerve nem avatkozhat bele az állami ellenőrök tevékenységébe és nem vonhatja el őket ellenőrzési munkájuktól.

Az állami ellenőrök jó munkájának elengedhetetlen feltétele, hogy egész tevékenységüket pártunk politikája és ideológiája hassa át

és állandóan tökéletesítsék szakmai képzettségüket. Nagy alapossággal el kell sajátítaniok a szovjet állami ellenőrzés gazdag tapasztalatát.

A dolgozók növekvő éberségét, bírálatát és ellenőrzését bátorítani és fejleszteni kell, hogy egyre erősebben kapjon hangot a tömegek véleménye, ami nélkül helyes vezetés és helyes ellenőrzés nem valósulhat meg.

m