Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-28 / 123. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1952 MÁJUS 28. A szovjet kormány válaszjegyzéke leleplezi a nyugati imperialista kormányoknak a német egység ellen irányuló háborús politikáját és ismét javasolja: haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a német békeszerződésről s az össznémet kormány megalakításáról Moszkva, május 25. (TASZSZ) Ez év május 13 án a Szovjetunió külügyminisztere az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségétől megkapta az Egyesült Államok Nagy-Britannia és Franciaország kormányának hasonló tartalmú jegyzékét, válaszul a szovjet kormány április 9-i jegyzékére a né met békeszerződésről. Május 24-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetségéhez a szovjet kormány válaszjegy- zékeít. Közöljük az Egyesült Államok kormánya 1952 május 13 án kell jegyzékének szövegét és a szovjet kormány 1952 május 24-í válaszjegyzékének szövegét. Az Egyesült Államok kormányának 1952 május 13-i jegyzéke „Az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője tiszteletét fejezi ki a Szovjetunió külügyminiszterének és kormánya utasításainak megfelelően közli a következőket: 1. Az Egyesült Államok kor mánya, válaszul a szovjet kormány április 9-i jegyzékére, a következő megjegyzéseket kívánja tenni Németország egységével, a szabad össznémet kormány létrehozásával és az e kormánnyal való béke- szerződés megkötésével kapcso latban: az Egyesült Államok kormányának politikája változatlanul az, hogy elérje ezeket a célokat olyan körülmények között, ame l>ek biztosítják az egységet a szabadsággal és a békét a biztonsággal. 2. Az Egyesült Államok kormánya kész tárgyalásokat kezdeni a szovjet kormánnyal ezekről a kérdésekről és ezt akkor kívánja megtenni, amint világos lesz, hogy a szovjet kormány is el akarja kerülni a terméketlen vitákat, ame lyek a múltban voltak. Az Egye sült Államok kormányának, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányának, valamint a szovjet kormánynak azonban először világos megállapodásra kell jutniok a tárgyalások kereteit és a megtárgyalandó alapvető problémákat illetően. A siker és annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a hosszas huza vona, megfelelő elő készület szükséges. A szovjet kor mány április 9-i jegyzéke kevés új fényt vet arra a kérdésre, hogy a szovjet kormány véleménye szerint milyen eszközökkel kell biztosítani bármely ilyen tárgyalás sikerét. 3. A szovjet kormány legutóbbi jegyzékében azt a feltételt szabja, hogy Németország nem csatlakozhat „a hatalmak ilyen, vagy olyan csoportosulásához, amely bármely békeszerető állam ellen irányul". Németország feltételezett belépése az Egyesült Nemzetek Szerve zetébe, természetesen, fölöslegessé kell hogy tegye az ilyen feltételt. Az Egyesült Államok kormánya semmiesetre sem fogadhat el o.yan határozatokat, amelyek megtiltják Németországnak, hogy olyan egyesülésre lépjen más ál lamokkal, amelyet a békeszerződést aláíró egyik fél önkényesen „valamely békieszerető állam ellen irányúiénak" tarthat- Az Egyesült Államok kormánya nem engedheti meg, hogy Németországot megfosszák attól a szabad és egyenlő nemzeteket megillető jogtól, hogy egyesüljön más nemzetekkel békés célokból. Az Egyesült Államok kormányának fel kell tennie, hogy a szovjet kormány sem ellenezheti Németországnak azt a jogát, hogy védelmi egyezményeket kössön. 4. Az Egyesült Államok kormánya március 25-i jegyzékében rámutatott, hogy teljes mértékben támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Nyugat-Európa szabad államai — beleértve a Német Szövetségi Köztársaságot — tesznek abból a célból, hogy megteremtsék a békés európai közösséget és ezzel megvessék az alapját egy új korszaknak, amelyben a nemzetközi kapcsolatok az együttműködésen, nem pedig a versengésen és a bizalmatlanságon fognak alapulni. Az Egyesült Államok kormánya üdvözli olyan európai közösség létesítését, melyben Németország részt fog venni. Németország meg van osztva ép- ügy, mint Európa. Ez az európai egységpolítika nem fenyegetheti a Szovjeuníó vagy valamilyen más ország érdekeit, mert ez a politika a béke fenntartását szolgálja. Ezért az Egyesült Államok kormánya nem tér el ennek a politikának a támogatásától. Jobban, mint bármikor, meg van győződve arról, hogy ez a politika a békéhez vezető valóságos utat jelenti. 5. Az Egyesült Államok kormánya nem felelős azért, hogy ezt az együttműködést nem sikerül annak jelenlegi határán túl kiterjeszteni. Továbbra is kész őszintén és jóakarattal megvizsgálni bármely gyakorlati és konkrét javaslatot, amely a feszültség csökkentését és a fennálló szakadás megszüntetését szolgálja. 6. A német békeszerződést csak abban az esetben lehet kidolgozni, ha létezik majd az össznémet kormány, amelyet szabad választások eredményeként alakítottak meg és amelynek lehetősége van teljes szabdasággal résztvenni a szerződés megvitatásában. Ezért jelenleg nem lehet tárgyalásokat folytatni a német békeszerződés határozatairól. Az Egyesült Államok kormánya már kifejtette nézeteit a szovjet kormány néhány javaslatával kapcsolatban, különösen a potsdami jegyzőkönyv területi rendelkezéseinek hibás magyarázatával és a szovjet kormány ama szándékával kapcsolatban, amely Németországot Nyugat-Európával szemben állandó elszigeteltség állapotába juttatná, kötelezve egy- úttal arra, hogy védelmét kizáró lag saját nemzeti fegyveres erőivel biztosítsa. A szovjet javaslatok azt jelentenék, hogy tartósan bilincs be vernék Németországnak azt a jogát, hogy nemzetközi egyesiilé sekhez csatlakozzék, ezek a javas latok állandó (feszültséget és bizonytalanságot okoznának Európa középpontjában. 7. A szabad választások útján megalakított össznémet kormánynak magának is szabadnak kell lennie. Szükséges, hogy ilyen szabadsággal rendelkezzék mind a békeszerződés előkészítése előtt, mind utána, a tárgyalások során. Abban a helyzetben kell lennie, hogy fenn tudja tartani valóban képviseleti jellegét, kötelezettséget vállalhasson, mint az újból egyesített Németország kormánya és teljes szerepet játszhasson a bé keszerződés megvitatásában. Ezért a szabdaság kérdése elválaszthatatlan a választások kérdésétől. A szovjet kormány mindeddig nem közölte nézeteit ezzel kapcsolat ban. Az Egyesült Államok kormányának különösen azt kell megkérdeznie, hogy a szovjet kormány úgy véli-e, hogy a szabad választások útján megalakított össznémet kormány a négy hatalom el lenőrzése alatt álljon egészen a békeszerződés megkötéséig, vagy a szovjet kormány egyetért azzal, hogy az össznémet kormánynak, kormányt megillető, szükséges cselekvési szabadsággal és hatáskörrel kell rendelkeznie. 8. Az Egyesült Államok kormánya örömmel állapítja meg, hogy a szovjet kormány most elfogadta azt az elvet, hogy szabad választásokat kell tartani egész Németországban. Ilyen szabad választásokat csak abban az esetben lehet tartani, ha ehhez Németország minden részében meglesznek a szükséges feltételek és ha ezeket a feltételeket nemcsak a szavazás napján tartják fenn, de előtte és később is. Ezért az első szükséges lépésnek ilyen feltételek biztosítására kell irányulnia. Máskép nem lehetséges semmilyen haladást elérni. Az utóbbi időben Németország keleti része olyan irányban fejlődött, amely egyre inkább eltér Németország fejlődésének alapvető útjától. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a választá sok előtt elfogulatlan vizsgálat szükséges. 9. A szovjet kormány azonban nem egyezik bele abba, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése által alakított nemzetközi bizottság ilyen vizsgálatot folytasson egész Németországban. Elutasító álláspontját az Egyesült Nemzetek alapokmánya 107. cikkelyének magyarázatára alapítja. Ez a cík kely azonban így hangzik: „A jelen alapokmányban foglaltak semmiben sem hatálytalanítják, vagy zárják ki azokat a rendszabályokat, amelyeket az ilyen rendsza bályokért felelős kormányok a második világháborúban a jelen alapokmány bármely aláírójával had banálló valamely állam ellen a háború folyományaképpen foganatosítottak vagy engedélyeztek.'' Ezek a szavak szemmelláthatóan nem akadályozzák meg az Egyesült Nemzeteket, hogy megvizs gálja a német ügyeknek ezeket az oldalait. Ezt a magyarázatot tá mogatta túlnyomó többséggel az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. De még ha elfogadjuk is azt a hibás magyarázatot, amelyet a szovjet kormány tulajdonít j az alapokmánynak, még ebben az 1 esetben sem akadályozza semmi a j négy nagyhatalmat, hogy felhasz j nálja az Egyesült Nemzetek bi zottságát azoknak a feltételeknek a meghatározásában, amelyek mellett meg lehet tartani a valóban szabad választásokat egész Németországban. Í0. A szovjet kormány ehelyett azt a megállapítást szögezi le, hogy a vizsgálat végrehajtásáért a négy megszálló hatalom által ala ki tandó bizottságot kell f elelőssé tenni. Mielőtt az Egyesült Államok kormánya meggyőződhetnék arról, hogy ez a javaslat biztosítja az elfoguhatlan vizsgálatot, tudnia kell, hogy milyen volna az ilyen szerv összetétele és funkciója. A kizárólag a Németországban közvetlen felelősséget viselő tagokból összeállított bizottság egyidejűleg volna bíró is és érdekelt fél is An nak az időszaknak a tapasztalatai, amely alatt a négy hatalom közös ellenőrzést gyakorolt Németország felett, arról beszélnek, hogy a bizottság nem hozhatna hasznos határozatot. Ilymódon ez jelentős mértékben elhalasztaná a választásokat. Az Egyesült Államok kormánya nem mehet el amellett a tény mellett, hogy a négy hatalom bizottságának megalakítását a négy hatalom Németország feletti ellenőrzésének helyreállítása felé vezető lépésként lehetne magyarázni. Ez lépés volna hátra, ami nem felélne meg a szövetségi köztársaságban végbemenő alkofmá nyos változásoknak. 11. Ezért az Egyesült Államok kormánya előnyben részesíti az Egyesült Nemzetek bizottságát: ez már létezik, funkcióit meghatározták és késedelem nélkül működni kezdhet. Mégis, az Egyesült Államok kormánya kész tanulmányozni bármely lehetőséget annak lei derítésére, hogy megvannak-e a feltételek egész Németország te* rületén valóban szabad választá sok megtartására. Az Egyesült Államok kormánya, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányának beleegyezésével és a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, valamint a berlini német hatóságokkal folytatott ta nácskozás után ennek megfelelően a következő javaslatokat teszi: 1. Az elfogulatlan bizottságnak azonnal meg kell állapítania, hogy Németország szovjet övezetében, továbbá a Német Szövetségi Köztársaságban, valamint Berlin minden övezetében megvannak-e a- szabad választások megtartásához szükséges feltételek és ha nincsenek, a Németországban felelősséget viselő négy hatalomnak lépéseket kell ajánlania, amelyeket ilyen feltételek megteremtésére meg kell tenni... A négy hata lomnak biztosítania kell & szükséges feltételeket, hogy ez a bizottság vizsgálatot folytathasson a Német Szövetségi Köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlin minden övezetében. A három nyugati hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya már kijelentette, hogy kész ezt megtenni. 2. A négy hatalomnak erre a célra az Egyesült Nemzetek bizottságát kell felhasználnia, amely már létezik. Ez láthatóan a leggyorsabb és a leggyakorlatibb módja a cselekvésnek. 3. -Noha az Egyesült Államok kormánya határozottan előnyben részesíti a 2. pontban kifejtett eljárást, kész megvizsgálni bármely más gyakorlati és konkrét javaslatot az elfogulatlan vizsgálóbizottságra vonatkozólag, amelyet a szovjet kormány javasolni kíván... azzal a feltétellel, hogy ezek a javaslatok elő fogják segíteni a szabad választások leggyorsabb megtartását egész Németországban. 4. Amint ennek az elfogulatlan bizottságnak a jelentése elkészül, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjetunió kormányának képviselői találkozzanak, hogy megvizsgálják a jelentést abból a célból, hogy megegyezzenek: a) A szabad választások leghamarabb történő megtartásában egész Németországban, beleértve a megfelelő feltételek megteremtését ott, ahol ez szükséges, és b) a biztosítékokról, amelyeket a négy hatalomnak keli adnia arra vonatkozólag, hogy az ezeknek a szabad választásoknak eredmé nyeképpen megalakított össznémet kormány rendelkezni fog a szükséges cselekvési szabadsággal a békeszerződés életbelépése előtti időszakban." A szovjet kormány 1952 május 24-i jegyzéke A szovjet kormány az Egyesült latban szükségesnek tartja kije- Allamok kormányának ez év má ienteni a következőket: jus 13-án kelt jegyzékével kapcso1. A NÉMET KÉRDÉS MEGOLDÁSÁNAK HALASZTHATATLANSÁGÁRÓL ÉS E KÉRDÉSNEK A NYUGATI HATALMAK ÁLTAL JEGYZÉKVÁLTÁSSAL VALÓ HALOGATÁSÁRÓL. A szovjet kormány ez év március 10 í jegyzékében javasolta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy közösen vitassák meg a német békeszerződés megkötésének ás az össznémet kormány megalakításának kérdését. A szovjet kormány, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a német békeszerződés előkészítését, előterjesztette szerződéstervezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész megvizsgálni más lehet séges javaslatokat is ebben a kérdésben. A szovjet kormány szükségesnek tartotta és tartja ennek a kérdésnek haladéktalan megoldását, mert szemelőtt tartja az európai béke megerősítésének érdekeit és annak szükségességét, hogy teljesíteni kell a német nép jogos nemzeti követeléseit. Mivel az Egyesült Államok kormányának március 25-í válaszjegyzékében az össznémet kormány megalakításával kapcsolatban javasolták a né metországí általános választások megtartása feltételeinek kivizsgálását, a szovjet kormány április 9-i jegyzékében elfogadta ezt a javaslatot, ragaszkodott azonban ahhoz, hogy az említett vizsgálatot ne az Egyesült Nemzetek Szervezetének bizottsága végezze — amelynek hatáskörébe nem tartoznak a Németországra vonatko zó békés rendezés kérdései — hanem a Németországban megszállási funkciókat teljesítő négy hatalom elfogulatlan bizottsága. A szovjet kormány egyúttal másodszor is javasolta az Egyesült Államok kormányának, valamint Nagy-Bri- tannía és Franciaország kormányá nak, hogy ne halasszák tovább a német békeszerződés, valamint Németország egysége és az össznémet kormány megalakítása kérdésének megvizsgálását. Noha a szovjet kormány elfogadta az Egyesült Államok kormányának azt a javaslatát, hogy vizsgálja meg megvannak-e Németországban a szabad, általános választások megtartásának feltételei; noha a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy a négy hatalom közti megegyezés alapján nevezzenek ki bizottságot ilyen vizsgálat megtartására, biztosítja az említett bizottság tárgyilagosságát és elfogulatlanságát, —- a német békeszerződés és Németország egyesítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült Államok kormányának május 13-i jegyzéke tanúsítja, ismét elhalasztják bizonytalan időre. Az említett jegyzékből látható, hogy az Egyesült Államok kormánya elutasítja, hogy a négy hatalom végre min den huza-vona nélkül hozzáfogjon ezeknek a kérdéseknek a megvitatásához. Az Egyesült Államik kormánya ehelyett május 13-i jegyzékében egész sor új, előzetes feltételt tűzött ki, amelyeket március 25 í jegyzékében nem tűzött ki és amelyekről most javasolja a megállapodást jegyzékváltás folytatása útján, még mielőtt a közvetlen tárgyalásokat megkezdenék, így az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében javasolja, hogy a közvetlen tárgyalások megkezdése előtt állapodjanak meg „a tárgyalások kereteit és a megtárgyalandó alapvető problé mákat illetően“ és hogy folytassák a jegyzékválíást a németországi általános választások teltételeit vizsgáló bizottság összetételéről és funkcióiról. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is halasztja a német békeszerződés megkötését, valamint Németország egyesítése és az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldását. Csak ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében ismét több kérdést vetett fel az anélkül is több hónapja húzódó jegyzékváltás foly tatása érdekében, ahelyett, hogy a négy hatalom hozzáfogna a közvetlen tárgyalásokhoz és megkezdené a német békeszerződés és az összes ezzel kapcsolatos kérdések közös megvizsgálását. Ebben a helyzetben mind Németországban, mind Németországon kívül szükségszerűen megerősödik az a vélemény, hogy az Egyesült Államok kormánya a valóságban nem törekszik arra, hogy a békeszerződést megkössék és végetvessenek Németország megosztásának. A békeszerződés meg kötése és Németország egyesítése nélkül azonban nem lehet helyreállítani a független és teljes jogú német államot, amely az egész német nép igazi akaratát fejezi ki. 2. A NYUGATI HATALMAKNAK NYUGAT-NÉMETORSZÁG GÁL KÖTÖTT KÜLÖN EGYEZMÉNYEIRŐL ÉS AZOKRÓL A KÍSÉRLETEKRŐL, AMELYEKKEL KI AKARNAK TÉRNI A NÉME1 BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ELŐL. A szovjet kormány szükségesnek tarja külön felhívni a figyel met arra, hogy az Egyesült Államok kormánya, Nagy-Éritannía és Franciaország kormányával együtt a folytatódó jegyzékváltással egyidejűleg külön tárgyalásokat folytat Nyugat-Némeíország bonni kormányával az úgynevezett keret szerződés megkötéséről. A valóságban ez a keretszerződés külön szerződés, amelyet hamisan neveznek keretszerződésnek a nép félrevezetése érdekében. Ilymódon durván megsértik a potsdami egyezményt, amely a négy hatalomra — az Egyesült Államokra, Nagy-Brítanniára, Franciaországra és a Szovjetunióra — bízta a német békeszerződés előkészítését. Bár a bonni kormánnyal folyta tett tárgyalások titkosak és bár a külön egyezmény teljes szövegét mindeddig nem tették közzé, a sajtóban megjelenő adatokból már ismeretessé vált e külön szerződés tartalma. Ezekből az adatokból látható, hogy az Egyesült Államok Nagy-Brítannía és Franciaország kormánya által előkészített emlí tett külön szerződés Nyugat-Né- metországgal, egyáltalában nem tűzi ki célul az önállóság és függetlenség megadását Nyugat-Né- metországnak. A megszállási statútum formális eltörlésével egy idejűleg ez a szerződés fenntartja a tényleges katonai megszállás