Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

Wti«>l§lETfl1Ufll ECVKÜUETEH ! Békemüszakot tartanak a tabi téglagYárban a Béketalálkozó tiszteletére Gyorsítsuk a növényápolási munkák ütemét! Hz új diósgyőri nagykohó, az R. M.-müvek már várják az ócskavasat \y'.V 'V. ' * ’ . ... ; :gy •*- **31 * MDP SOMOGY MEG YEI m: ■m >■* *-F ■ te IP IX. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR. KEDD, 1952 MÁJUS 27. Megyénk élenjáró állattenyésztőinek tapasztalatcsereértekezlete Vasárnap, 25-én a Pártoktatás Házában állalmi gazdaságaink és fszcs-ink élenjáró állattenyésztői, agronönvusai, állatorvosai és pá'rt- funtkcioniá-riusai jötték össze érte­1050 deoemi'oeréíben megjelent mi­nisztertanácsi határozat az állatte­nyésztés és laka rmánytermelés fej­lesztéséről nagyjelentőségű mérföld­köve népgazdaság link fejlődésének- A határozat megállapítja, hogy mi­lyen eredményeket értünk el ezen a tér&n, de irámutatett arra is, hogy állattenyésztésünk erősen elmara­dott és tervszerűtlen. Megyénkben az állattenyésztés fejlesztésének feltételei radMa van­nak. A dolgozó parasztok szeretnek és tudnak állattenyésztéssel foglal­kezletre, hogy kicseréljék tapaszta­latai kát. A beszámolót Bőihim József elvtárs a Megyei Pártbizottság Mezőgazda- sági Osztályéinak politikai munka­társa tartotta. kozni. A mégye gazdag állatállo­mánnyal, aránylag jó egészségügyi viszonyokkal rendelkezik, gazdag rétek, legelők elősegítik a jobb takarmányozást. Egyszóval! a többi megyéhez viszonyítva 'előnyös hely­zetben vagyunk. Mégis megállapít­hatjuk, hogy a megye állatállomá­nya nem fejlődött kielégítően. 1951 februártól az 1952 márci­usi állatsz ám Iái ásig a sértésállo- imány 3.9, ezen beiül a kocák szá­ma 16.2, szarvasmarha állomány 2.8, juhailomány 8.6 százalékká! növe- kedeíit, a szarva s ma éh a á 11 óim án y o n belül a tehénlétszám azonban 3.5 százalékkal csökkent. Jelenleg 3 ka­taszteri holdra jut egy számos állat. Az állami gazdaságok szarvasímar- h'aállománya 23.4, ezen ibelüiL a tehe­nek Száma 31.7, a lóállomány 77.8 százalékkal emelkedett. A sertés és juh állomány 2.7, iilldLve 0.6 száza­lékkal (ősökként. A siertléslállomá- nyoni ibeliil a kocák száma 40 szá­zalékkal emelkedett. A tenni élő Szövet kezetek sertésál­lománya 76.9 százalékkal, ezen be- lül a kocák számia 120.5 százalék­kal) a szanvasmarhaállcimány 88.7, ezen belül a tehenek számia 55.7, a juhiállom,ánv 73.5, a lóajlomány 140.5 százalékkal emelkedett- Ugyanezen idő alattt a tszcs összte­rülete 84 százalékkal növekedett. Az egyéni panasztgazdiaságok ál­latállománya számszerűen lassan fejlődik. A kulákok állatállománya csökken. Rohm József clvtárs beszámolója Melyek azok a tényezők, amelyek gátolják a megye állattenyésztése színvonalának emelését? Az első' amit meg keli említe­nünk: sem a pártbizottságok, sem az állami szervek nem voltak gaz­dái az állattenyésztés fejlesztésének. A Megyei Tanács végrehajtó bizott­sága például eltűrte, hogy a •'nná- csainkban az állattenyésztési vona­lon dolgozókat heteken keresztiül más területen foglalkoztassák. A szakemberek idejűik nagy.részét ad­minisztratív munkával töltik, nem nyujV'an'ak a helyszínen elvi és gya­korlati segítséget. A kaposvári já­rás főállattenyésztője ideje 70 szá­zalékát adminisztrációs miunkával tölt], belienként egy két napot tud kint tölteni a közel 50 tsz-ben és 80 község egyénileg dolgozó parasztjai között. Az állattenyésztésben nem alkal­mazzák eléggé, az élenjáró szovjet t a,p asz falatok at. Mílndiöss ze 18 tsz-ben, vezették be idáig a háromszori íejést, 21 ben az egyedi takarmányozást, 20-ban az expressz hizlalást, 56 ban az egy ívarzás alatti kétszeri fedeztetést és 7 tsz-ben a mes­terséges borjúnevelést. Az állalmi gazdaságokban ezek­nek a módszereknek alkalmazása előrehaladottabb, de nem kielégítő. A szocialista szektorainkban lebe­csülik « nőj munkaerő bevonását. Állami gazdaságainkban és í>szcs­inkfoín mindössze 80 nő dolgozik az 'állattenyésztés vonalán. A veze­tők sok esetben eltűrik, hogy a fér­fiak nehezítsék a nők munkáját. A kusiiélyosdoirilbói 'tsz-ben á férfi fe­jők trágyát hordattak a nőkkel, hogy azok az istállóiból megszökje­nek. A 'tengődi ,állami gazdaság darúnyipiusztai üzem egységében a férfi fejők nem engedik he az istál­lóba m nőiket, mert akkor ők keve­sebbet keresnek. Hátráltatja a nagyüzemi állatte­nyésztés kifejlődését az építkezések elmaradottsága is. Az építkezési vál­lalatok nómi tartják he a batáridő­ket és minőségileg kifogásolható munkát végeznek, mint a balaton- iboglári és a kutasi állami gazdaság­ban. A tengődi állalmi gazdaság egyik istállóját egy éves késedelem­mel készítCiiték el. Tanácsaink sem nyújtanak az építkezésekhez elég segítséget. A megyei tanácsnál he­tekig ülnek egy-egy aktán, nem utal­ják ki a jogos romépületeket a '[sz ek részié ne 'bontás végett. A súlyos bürokrácia miatt több hónapon keresztül ne,m tudták elkészíteni pár szalufa hiányában a borinyai tsz sertésfiaztia,tóját. Az állafl teny ész lés. termelékenysé­ge emelés éhek egyik feltétele: „Az állatok bőséges takarmá­nyozása, olyan takarmányok­kal, amelyek az állomány min den egyes állatjának a szóban- íorgó termelési irányban való képességét a legmagasabb ionra emeli’1. Tanítja az élenjáró imicSurini tu­domány. Ezt a feltételt állami gaz­daságaink, de különösőfi tszcs ink nagyrésze nem teremtették meg. Az állatkiállftáison bemutatott ,a magya­róvári állait kísérleti gazdaság szov­jet iakarmáiiyozási módszerrel fel­nevelt növ.snidékállatokat, amelyek bebizonyították, hogy niem csak sok abrakkal lehet szép állatot nevelni- A répáspusztai fsz-ben Halasi András elvtárs munka­érdemrenddel kitüntetett ser­tésgondozó ennek a módszer­nek az alkalmazásával ért el 25 százalékos takarmányérté­kesítést és takarított meg 40 hízónál 130 mázsa abrakot. Nagy mérté,kiben hátráltatta még az állattenyésztés «fejlesztését, az államiét szám emelkedését az állam- polgári fegyelem lazasága és a ké­sőn megtorolt feketevágások. A ku­lákok állatállományának csökkené­sét elősegítette a feketevágásokon kívül, hogy nem harcoltunk kellő szívóssággal az oszl'.ályellensé-g el­lem, hagytuk, hogy állatállományu­kat levágják, vagy eladogassák. Ezért őket senki felelősségre nem vonta egé'szen a legutóbbi időkig. Mi a feladatunk az állattenyésztés fejlesztése, termelékenységének fokozása érdekében? Meg kell isuniemi minden párt és kormánybatározal; ot mindén párt, állalmi és tömegszervezeti funkcio­náriusnak és dolgozzanak ennek megvalósításáért. Az új begyűjtési rendelet pl. az állati 'termékek be­gyűjtésének tel jesieu új elve megerő­sítette a dolgozók érdekeltségét az állattenyésztés fejlődésében. A pánt és állami funkcionáriu- s'ainlk állandóan tanulmányozzák a szovjet ,és magyar haladó Szakiro­dalmat, szívleljék meg Rákosi elv­társ tanítását, ,aimit a járási titká­rok országos- értekezleten mondott: „N&m fin pornál és nem vezet az a járási titkár, aki a parasztember gazdasági kérdéseiben nem járatos és a^on kívül 'az ilyen, nflm is tud­ja a tennivalókat ellenőrizni." Párt- bizotlfságainik rendszeresen számol­tassák be a területi szakvezetőket. A beszámolókat előzze meg az illető területen végzett párt és gazdasági munká helyzetének részletekbe me­nő ellenőrzése. Adják meg a kellő segítséget a határozat végrehajtá­sához. Az állattenyésztés vonalán is meg kell alakítani a pártcsopor- tolkiat. A párt fokozza az állatte­nyésztésben dolgozók politikai ön­tudatát, általánosítsa és terjessze el az élenjárók módszerét, járjon élen az állatok nagy hozamáért folyta tott mu'nikavcrs©nybCn. A párt és iaz állam megköveteli, hogy különös figyelmet szemléljünk az állami gazdaságokban és tsz-kben az állattenyésztési brigádveze­tők, fejőnők, serfésgondozók, baromíígondozók, pásztorok képzésére, Zooféchníkusaink, állatorvosaink munkájuk köz­ben tanítsák ezeket a dolgozó­kat, el kell érni, hogy minden állat te ny észt ősben foglalkoztatott dolgozó rendelkezzen a zoolechnikai és ál- latgyógyászalíi ismeretek minimu­mával. Biztosítsák szakembereink műnkaitleirülétükön a munkafegye­lem betartását. Egyik legffon'tosiaibh ,feladat a! tisztek iközös áltállá Ro­mán vának legrövití'ebib idő alatt való megteremtése. Annak jelentő­ségét, hogy -a, tsz-ek lejgaláhb 3 ál­lation vésztő teleppel rendelkczzenek legjobban Rákosi elvtársinak a K.V. 1951. november 30-i ülésén elmon­dott szavaival lelhet érzékeltetni: „Komoly gyengéje még szövetkeze­teinknek, hogy ne\m elég erősen fej­lődik gz állatállományuk. Nem szo­rul magyarázatra, hagy erőteljes Iközös nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arm lehetőségük volna és az állattenyész­tés elhanyagol ásóval saját fejlődé­süket, no .meg az egész közellátást hátráltatják". Tsz-eink közös állattenyésztésé­nek mögt c reim! és ön belül súlypontot képez a közös hizlalás megszerve­zése. A hízóbeadá'si kötelezettségük teljesítése érdekében minden tsz a leggyorsabb au állítsa-be hizlalásra á nem tenyésztésire szánt malacot és süldőt. A kocáik beállításának egész éves tervét lehetőleg július 1-ig teljesítsék. Alkalmazzák az expresszihizlalást, falkásítsák a hí- z óá'll omá n y oka t. . Állattenyésztésünk fejlesztésének a termelékenység további emelésé­nek alapja a takarmánybázis meg­teremtése. Elsősorban a természe­tes kaszálók okszerű, .hclyes kihasz­nálására vegyük az irányt. A szakaszos legeltetést min­denhol be kell vezetni. Takar­mány vetéseinknél alkalmazzuk a szovjet agrotechnikai eljárá­sokat. Állami gazdaságaink, tsz-eink létesítsenek zöld fu­tószalagot, már most fogjunk hozzá a silózáshoz, mely a takarmánybázis kitérjesz lésének legkézenfekvőbb eszköze. Gondoskodjanak róla tanácsaink, hogy az- élönjáró állattenyésztés eredményei ismertté váljanak min­denki számára, tartsanak körzeti tapasztalatcsere értekezleteket. Eze­ket az értekezleteket alaposan ké­szítsék elő. vezetésükkel bízzanak imie.g szakembereket. Az •állaMOnyészf'Ss népgazdasági jelentősége mind inkább m,egnő és ezért a Megyei Pártbizottság kez­dem ényezésére versenyt indítunk el a megye legjobb á]lal[ lény észtő ál­lami gazdasága, tsz-e, a legjobb fe_ jőgulyláis, sortesgondozó és baromfi- gomdozó címéért. Ezen megtisztelő cím elérésének követelményei 'na­gyok, de teljesíthetők, ha alkalmaz­zuk a fejlett állattenyésztési eljárá­sokat, követjük a Szovjetunió állat- tenyésztőinek és a legjobb magyar á Ha t t e ny ész tők p él d á.j ált. A szocialista szektoraink állatte­nyésztési telepeiken építsék ki és szilárdítsák meg a munkaszerveze- i[éke[. (Minden (állattenyésztési telep­re külön brigádot szervezzenek. Minden brigádnak legyen terve az állatlétszám emelésére, a termelékenység emelésére, az állatok fedezte lésére, a növendékáílatok nö­velésére, a gépesítésre, a trá­gyakészítésre, a dolgozók szakmai képzésére, a szocia­lista munkaversenyre, az állat­egészségügyi tennivalókra vo­natkozóan. Az ál lat tenyésztő brigádjainkban meg 'kell valósítani az egyéni fele­lősség ejvét, mindem állattenyésztőt a brigádon belül önállósítani kell. 'Még ebben a>z évben Ibe kell hozni az építkezés terén a nagymérvű le­Bőlhím elvilárs beszámolója után sz élenjáró állat tenyésztőik elmon­dották tapasztalataikat. Paska Ferenc elvtárs, a nágocsi tsz elnöke felszólalásában elmondottja, hogy az alakulás után, il949-b®n a metiy- nvisiégi fejlesztésre törekedtek, á minőséig mellőzésével. Ma 2.7 ka­taszteri holdra esik egy számosál­lat, 146 szarvasimarháija, 374 juha, sertése 270 ős 1000 tyúkja van a ítérmelőszövetkezie'tnek. Ezen kívül 80 marha van ,a háztáji gazdasá­gokban, 210 juh, 300 sertés. Most térnek át a minőségi tenyésztésre, alho.1 igém szép eredményeket érnek el. Az egyéni felelősség érvényesül a munkaszervezés szilárd, s két ál- lat!;enyésztő brigádjuk van. A bri­gádok megalakítása óta 'komoly mértékben javult a munkafegyelem. Bevezették a háromszori fejőst és azóta a 'tejhozam 7 literről, 10 liter maradásokat, elsősorban házépíté­seknél. Tszcs-ink vegyenek példát a nagybajomi „Győzelem“ fsz-ről, amelyik * múlt évben saját erejé­ből egy marháid állót. sertésólat, baromfiólat és több más gazdasági épületet épített. A tanácsok segítsék főleg az új tsc-eket (; gazdasági épületek felépítésében. Az egyéni parasztok állatte nyésztését, tanácsainknak he­lyes irányba kell befolyásolni, tervszerűen kell irányítani, fi­gyelembe véve, hogy me­gyénkben az állatállomány zö­me még az egyénileg dolgozó parasztok tulajdonában van. Oda kell hatni, hogy az egyénij tu­lajdonban, lévő állatállomány állan­dóan iemelkedjen. Ha imíndCn dol­gozó paraszttal megísimerIetjük azo­kat a kormányrendeleteket, amelyek éppen ezl[ a- célt vamnek hivatva szolgálni, — pl. ihoigv az új (begyűj­tési rerüdelet értelmében az akiinek nincs állata, 'nem mentesül az élő­állat, vágy állati terrnőkek beadási kötelezettségének tel jesítése alól, — akkor feltétlenül tart állatot. Taná­csaink vessenek véget annak a helytelen gyakorlónak, hogy onnét viszhek állatot, pl. hízotlsörtést, ahol van. Tanácsaiimk vonják felelősségre azokat az állami funkcionáriusokat, akik törvényellenes utasításaikkal akadályozzák az állatfejlesz- tési tervek teljesítését, akik korlátozzák a szabad piacot, anyasertáseket gyűjtenek be, vagy bármilyen formában meg sértik pártunk parasztpolítíká- , lát, ailáálssiák a dolgozó nép törvényei­nek hitelét. Fel kell számolni állami szer­veinknek a kukák óikkal^ szemben megnyilvánuló lopportutniztmusj!, a tanácsok szerezzenek érvényt a tör­vénynek és minden kutókot kötelez- z0n!eik a ma. hogy két héten belül áilflsa vissza elherdált állatiáilomá- nyát és légailább annyi állata le­gyen, mjnt 1950 hasonló időszakál ban. Megyénkben az ál lat tenyésztés fej­lesztése, a beadási tervek teljesí­tése terén dérit eredményektől nagy mértékben függ további előrehala­dásunk üteme, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése idejének meg; rövidítése, dolgozó népünk életszin- vőnálának további emelkedése. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasá­gunk megteremtése és jövedelmező­sége. a,z állattenyésztés fejlesztésé­től elválajszthaHatlan, megvalósítása a békét szolgálja. átlagra emelkedett. Pillanatnyilag az állatok elhelyezése okoz gondot, amelyet megoldanak akkor, ha tető 'alá húzzák a 43 saját erejükből épített lakólbálzat a tagok részére és az általuk lakiotlt házakat pedig a,z állattenyésztés rendelkezésére bocsájtják. Knédli Gyula elvtárs, a csoma-szabadi Béke tszcs párttitkára arról számolt he az értekezletnek, hogy náluk 'azóta alkalmazzák a háromszori fejést, amióta a nőket beállították az 'állattenyésztésbe. A férfi fejő akadályozta a háromszori fejős bevezetését és mosit 5 literről 7 literre emelkedett a napi tehenen- kénti fejtési átlag. Majd pedig a ta- karmányeJlát'ás fontosságára imuta'- lott rá, hogy a vetés terület 25—30 százaléka nem elegendő az állatte­nyésztés fejle,szllésére, ezért ők át­építették az egész űzöm 'tértét, de

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom