Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-18 / 115. szám

VAT.'RNAP, 1952 MÁJUS 18. SOMOGYI NÉPLAP *íssa*BW;755w»BaawBJWB» n> Á SZABAD NÉP, PÁRTUNK KÖZPONTI LAPJA 1952 május 20-tól az eddigi külön fővár :5 és vidéki kiadás helyett egy, egységes éjszakai kiadásba® jelenik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a vidéki és a fővárosi olvasók is a legfrissebb bel- és külpolitikai eseményeket olvashatják a lap" ban. A laP a ®yárí vasúti menetrend figyelembevételével Kaposvárod és Szigetváron 8 óra előtt megér­kezik a postára. Barcs, Siófok 9 óra körül, Fo­nyód 11 óra előtt) Marcali dél­után 1 óiá után kapja meg a lapot. Kaposvár—Fonyód vonal fél ÍO-íg, Kaposvár—Siófok vonal 11 óra körül, Kaposvár—Gyékényes és Barcs—Kaposvár vonal 1 óra körül, Kaposvár—Szigetvár vona­lon lévő községek délután 1 és 4 óra között kapják meg a lapot­A marcali járás DISZ-fiataljai a fémgyűjtés sikeréért A marcali járásban a DISZ szer­vezetek bekapcsolódlak a fémbe- gyüjtés munkájába, brigádokat szerveztek a DISZ szervezetben és versenyre hívták ki egymást. Ilyen község pl. Pusztakovácsi DISZ szer­vezete. Ebben « szervezetben három tagú brigádot alakítottak és verseny­re hívták ki egymást. Az első brigád vezetője Landor János elvtársi DISZ titkár, a második számú brigád ve­zetője Zerényi Lajos elvtárs, a har­madik számú brigád vezetője Bar- csánics József elvtárs. Egymás közt versenyt indítottak és az első számú brigád 21 mázsa, a második számú brigád 19 mázsa, a harmadik számú brigád 12 má­j zsa hulladék vasat gyűjtőét be. A fémibegyfíijtés tovább folyik és a ' versenyszellemet itovább tartják. Az elnmlt héten közöltük w kis- vidi DISZ szervezet és a csákány: DISZ szervezet versenykihívását, Ez a két szervezet egymás közt páros- versenyben van, jelenleg a csákányi DISZ szervezet fiataljai vezetnek. Járásunk DISZ fiataljai legyetek azon, hogy a fémgyűjtésben elő­irányzóit [Cruet túlteljesítsük. Csat­lakozzatok a pusztakovácsi DISZ szervezet mozga'mához és legyetek azon, hogy a járási területén « hulla déle gyűjt őst sikeresen befejezzük. Samu László levelező h. járási DÍSZ titkár. Gazda Géza elvtárs nyilatkozata a Fémgyüjtő Hónapról VASKOS KÖNYV kell ahhoz, hogy méltó módon megörökíthes­sük azoknak az üzemi dolgozók­nak neveit, és érdemeit, akik hősi erőfeszítéseikkel, kezdeményezé­seikkel, ötleteikkel vagy újításaik­kal és észszerűsítéseikkel megsok­szorozták iparunk termelékenysé­gét, megjavították iparcikkeink minőségét és sok százmilliót ta­karítottak meg népgazdaságunk­nak. Ebben a vaskón könyvben külön fejezet illeti meg Gazda Gé­za elvtársat, a Rákosi Mátyás Művek acé'hengerlő üzeme helyet­tes vezetőjét, akit népi demokrá­ciánk &z anyagtakarékos'sági moz­galom elindításáért Kossuthdíjjal tüntetett ki. Gazda Géza elvtárs nem elége­dett meg azzal, hogy útnak indí­totta a most már nevéhez fűződő mozgalmat. Fáradhatatlanul mun­kálkodik azon, hogy ez a mozga­lom minél szélesebb körben ter­jedjen el, állandó irányító és el­lenőrző szerepet tóit be, a sajtó hasábjain és a rádióban, levelezés, közvetlen személyes érintkezés formájában szüntelen kapcsolatot tart az üzemekkel, magukkal a dolgozókkal. Igen természetes, hogy figyelme májusban a Fém­gyüjtő Hónap fellé fordult s ezzel kapcsolatban lapunk munkatársá­nak az alábbi nyilatkozatot tette: MÁJUS 5, a Flémgyüjtő Hónap megindulása ót«a, jelentős mérték­ben megszaporodott napi postám. Rengeteg levelet kapok üzemek­től, iskoláktól, háziasszonyoktól és gyermekektől, s ezekben a Fémgyüjtő Hónap időszerű pro­blémáivá® kapcsolatban kérnek tőlem vagy adnak nekem taná- csot- Nagyon érdekesek ezek a le­velek, amelyek elsősorban azt bi­zonyítják, hogy a fém- és vashul- ladékgyüjtés országos mozgalma dolgozó népünk szívügylévé vált s ma már mindenki hazafias köteles­ségének érzi, hogy a takarékosko­dásnak ezzel a formájával is 'erő­sítse népgazdaságunkat. A levelek túlnyomó része arra a kérdésre vonatkozik: mi köze a fém- és hulladékgyűjtésnek a Gazda-mozgalomhoz? Hadd mond­jam meg itt is, hogy nagyon sok, A hulladékgyűjtés szerves része a Gazda-mozgalomnak, annak egyik jelentőségében nagyon is fontos te­rülete. Úgy vélem, hasznos dolgot cselekszem, ha a hozzám intézett levelek alapján néhány konkrét példával világítom meg ezt a szo" ros összefüggést és néhány ta­náccsal szolgálok azoknak, akik a gyűjtés munkájában részt vesz­nek. Az első amit mondani szeretnék az: nine; olyan ház, .akás, ahol ne lenne használható hulladék. A Nagymányo<u Szénbánya Válla \f. telepgondnoka, Marton Ede, a gyűjtési versenykihívások során 10 mázsa vas- és fémhulladék össze szedését ajánlotta fel- ,,Összesen 170 család lakik a telepen — mon­dotta szinte mentegetődzve — itt nem lehet több hulladékot ta­lálni. ... “ Aztán megkezdődött a gyűjtés és a gondnok elvtárs, hogy segítsen a háziasszonyoknak, sze­mélyesen járt végig minden lakó házat, pincét, padlást, kamrát- Mi lett az eredmény? A szakszerű és körültekintően gondos gyűjtés megnégyszerezte a felajánlást: 40 mázsa vas- és fémhulladékot szed­tek össze a telepen. EGÉSZ SEREG háziasszony ta­nácsolta nekem — s én már to­vábbítottam is ezt egyik rádió- üzenetemben — hogy a házak, háztartások hulladékgyűjtését a tervelőirányzat sokszorosára lehet fokozni, ha a gyűjtésbe bevonjuk a gyermekeket is. Egy tudá)’ékos ismerősöm nem­régiben arról igyekezett meggyőz­ni, hogy iaz ócskavasgyüjtés való­iában nem jelenthet megtakarí­tást, hiszen azt is újra kell önteni s szerinte akkor már mindegy, hogy új ércből, vagy ócskavasból történik az öntés. Ha akadna niég hasonlóképpen gondolkodó „szak ember", aIlnak a számára elmon­dom, milyen fontos szerepe van az ócskavasnak az anyagtakarékos­ságban. Nézzük csak meg a vas vagy acél útját a bányából az ön- lőszekrényig. Az érc a föld mé­lyéből először a pörkölő kemencé­be kerül, ahol kiégetik belőle a szennyező anyagok nagyrészét- További útja a nagy vasolvasztó­hoz vezet, itt rengeteg drága koksz- és mészkő felhasználásával megszabadítják a még benne ma­radt fölösleges anyagoktól. Csak ezután kerül a; Martin-kemencé­be. Az ócskavas azonban rögtön a Martin-kemencébe jut- Ha tehát egy Martin-kemence tartalmának mondjuk egyharmada. ócskavas, akkor már megtakarítottuk a bá­nyász munkájának, a pörköléshez szükséges szénnek, a nagyolvasz­tónál felhasznált koksznak és m!észnek egyh: rmadát is. Ezenfelül csökkentettük az olvasztás idő­tartamát is, hiszen az ócskavas salakmentes, annak nem kell ti*2' tulnia, egyszerűen csak megolvad­nia. És itt kapcsolódik a hulladék- gyűjtés a Gazda-mozgalomba. Er­re gondolva becsüljük meg a leg­apróbb, akár néhány dekás vasda­rabot is, az utcán heverő törött félpatkót éppúgy, mint egv töre­dezett, rozsdás pléhlemiezt, vagy egy elgörbült kampós szeget. Be­csüljük meg és gyűjtsük a hulladé­kot, mert száz és százféle vadonat­új szerszám, eszkiz lehet belőle.... PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & A tagjárulék-íizetés jelentőségéről írta: Pusztai János, a Megyei Pártbizottság Pártgazdasági Osztályának vezetője Párttagságunk és pártszervezete­ink politikai fejlődésének több is­mertető jele van, amely megmutat­kozik megyénk termelési és begyűj­tési eredményeiben, a taggyűlések, pártértekezletek egyre emelkedő színvonalában és megmutatkozik a pártoktatás mennyiségi és minőségi fejlődésében. De lemérhetjük a fej­lődést olyan, egyszerű ,,szürke“ szá­mokon is, mint a tagsági díj fizeté­sének számai,. Mit mutatnak, mit tükröznek vissza őzek a számok? Mutatják el­sősorban azt a hatalmas politikai fejlődést, amelyet párttagságunk, pártszervezeteink az elmúlt években — különösen Mólnár-Takács-Brand- lerné féle ellenséges csoport lelep­lezése után — elértek. Míg 1918—19-ben a tagság hO— 50 százaléka fizetett tagdíjjárulékot, addig ma g tagság 87 százaléka tesz eleget ennek a követelménynek. •Fejlődés elsősorban üzemiéin kiben mutatkozik. 'Üzemeink párttagságá­nak 90 százaléka rendszeresen fi­zeti tagjárulékát. Községeinkben is vannak ezen a területen jó pártSzer- vezeieink. Pl. Bolhás, Kutas, Sza­bás, Nagykorpád, Lakácsa, Dráva- szentes, Órtilos párttagsága több hónap óta rendszeresen 1Ö0 száza­lékig fizeti a tag járulékot. Azonban ez általánossásban kedvező képen belül vannak hiányosságok is. Me­gyénkben nem kevés azoknak a köz­ségeknek a száma is, ahol a párt­tagság 60 százalékánál is keveseb­ben fizetnek tagjárulékot. Rinya- ujlak 44 százalék, He-resznye 39 százalék, Somogysárd 25 százalék. Nem kevés azoknak a párttagoknak a száma sem, akiknek több hónapos hátralékai vannak­De még gyakori azoknak a szá­ma, akik nem a Központi Vezetőség 1949. március 5-i határozata ériel­mében fizetik a tagjárulékot. „600 forintig 2 forint, 601—4200 forintig 3 forint, 1201—1500 forintig 10 fo­rint, 1501—2000-ig 30 forint, 2001 —2500 forintig 45 forint, 2501— 3000-ig 60 forint, 3000 forint felett havi 120 forint a tagdíj, munkanél­küliek, munkaképtelenek és nem kereső 'Családtagok díja 1 forint, földmunkások és dolgozó-parasztok tagdíja 2 forint. Pl. a csurgói tsz- nél 1 forint 1.20 a havi átlag, hol­ott a K. V. határozatából világosan kiderül, hogy csak a keresette] nem rendelkezők fizethetnek ilyen arányban tagsági járulékot. Melyek ezeknek az egyes helyeken előforduló hiányosságoknak legfőbb okai? Az, hogy a fpár’szervezetek ne,m végeznek megfelelő politikai felvi­lágosító munkát a (tagdíjfizetés je­lentőségének tudatosítása érdeké­ben. Pártszervezeteink egy része pusztán minden politikai jelentősé­get nélkülöző gazdasági kérdésnek veszi a tagjárulék fizetését. Pl. a kaposvári és a csurgói járási, párt­bizottság teljes egészében a gazda- ságfelelősi-e bízta a tagdíjfizetéssel kapcsolatos összes feladatokat. Vagy egy másik példa: ugyancsak a csur­gói járásból Holota elvtárs két hé­tig táskájában hordta a május havi tagbélyegeket, elfelejtette odaadni a járási ügykezelőnek, azokat szét­osztásra, minek követkéz.ében a május havi bélyegeket a járás csak késve tudta az alapszervezeteknek szétküldeni. De ilyen jelenségek elő­fordulhatnak több funkcionáriusnál is, hogy amikor megkérik az elv­iái sakat, hogy úgyis kimegy abba a községbe, ahova el kellene juttatni a tagbélyegeket, átveszi ugyan, de elfelejt] átadni a ti kár eivtársnak- ilyen formában nemhogy segíte­nénk, hanem hátráltatjuk az alap- szerv,'izetek határidőre való elszá­molását is. Mert jelen pillanatban még ez is eryik komoly hiányossá­ga a megyének. Pl. a járási bizott­ságok elszámolási halárideje min­den hó 10-e. ma már 13-a van, ás csak 3 járás küldte be az elszámo­lását, a nagyatádi, marcali járás és a kaposvári városi bizottság. A töb­bi járások még nem küldték be. Természetesen ebből következik hogy a. Megyei Pár'bizottság is csak késve tudja a K. V. rendelkezésére bocsájtani azokat a fontos politika' adatokat, amelyeket a megye tagdíj- fizetési összesítéséből dolgoznak fel. E'zzei szemben a nagyatádi járási bizo'tság teljes egészében kollektiv és állandó feladatának tekinti a tag- díjfizetéssel való .foglalkozást, az eredmény meg is mutatkozik. Ebben a járásban következetesen a tagság 97—98 százaléka rendszeresén fi­zet tag járulékot. Politikai munka elhanyagolása, mint minden téren a tagjárulók fizetésénél is súlyos hiba. Ez az oka, az előbb felso­rolt községek alacsony tagjárulék- ivzetésének, ez az oka, hogy általá­ban a termelőszövetkezeti paraszt­ságunk, amelyik 'pedig növekvő jó­módban él, a kellő politikai felvilá­gosító munka hiányában nem teljie- si'ti kielégítően a tagjárulék fizeté­sét. Szocialista szektoraink közül a termelőszövetkezeteinknek a legala­csonyabb az átlaguk. Havi 2 forint 20 fillér. Pedig a tagjárulék fizetése a párhoz való tartozás egyik fontos fokmérője. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy ki mennyire áll köze] a pártihoz, mennyire érzi azt magáé­nak. Mit árul el az, aki nem idejé­ben, több hónapot megvárva egy­két forintot „megtakarítva“ nem tesz eleget ie kötelességének. Elárul­ja azt, hogy nem törődik a párttal, nem érzi, hogy milyen megtisztelte­tés a párt tagjának lenn], II tagiárulók rendszeres fizetőse tehát politikai kérdés Fontos fokmérője a tagok és a tagjelöltek öntudatának, fegyelmé­nek és a párthoiz való viszonyuknak. A Szervező Bizottság 1952. április 1'0-i határozata még jobban alá­húzza a tagdíjfizetés politikai je­len1', őségét. E határozat szerint a pénzügyi és adminisztrációs munká­kat kivéve „a pártbizottságok párt és tömegszervezeti osztályainak, az alapszervezetek vezetőségeinek fel­adata a tag járulékkal való foglalko- zás‘‘. Tapasztalatunk azonban, hogy ezt a határozatot egyes járásoknál nem megfelelően értékelik. Ugyan­csak a kaposvári és a csurgói járás­nál, aihol megtárgyalták a. járás tag­díj-munkáját e határozat után ismé­telten a gazdasági felelősöket akar­ták felelőssé tenni az egész tagdíj- munkáért. Nem helyesen következ­tettek e határozatból, hogy a gazda- ságvúzető felelősöknek jelenteniük kell, hogy ki'k és miért nem fize>tek egyes párttagok és pártszervezetek, a pártbizottságoknak, párttitkárok­nak pelig meg kell vizsgálniolc, hogy mi az oka, hogy a párttagoknak, pártszervezeteknek meglazult ez az elemi anyagi kapcsolatuk a párttal Ki kell értékelniük a párttilkárok- nak és a pártszervezeteknek a havi jelentéseket és e kiértékelés alapján hitézkedéseket tenni. Milyen inléz- kedéseket javasolunk mi? A taggyű­léseken a titkár elvtárs számoljon be az előiző havi tagdíjfizetó&ről. Név szerint említse meg azokat az elvtársakat, akik nem fizették he a tagjárulékukat. Beszélgessenek el azokkal a párttagokkal, akik nem tesznek elege] e kötelezettségüknek, tlt helyes a kaposvári járásnak az az intézkdése, amely szerint havon­ként 8—10 több hónap óta nem fizető elvtársat behívnak a járási pártbizottságra, ahol elbeszélgetnek az elvlárssal, a tagdíjfizetés jelentő­ségéről. És végül egyes kirívó esetben ér­vényesíteni 'kell a szervezeti sza­bályzatnak azt a pontját, melynek értelmében „a párttag, vayg tagje­lölt, aki 3 hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat és ezen idő elteltével a felszólítás ellenére sem te»z eleget kötelezettségének, meg­szűnik a pár,' tagja, illetve tagjelölt­je lenni.“ Elsősorban azonban ezt politikai munkával párttagjaink és tagjelöltjeink alaposabb nevelésével kell elérnünk, hogy minden tagunk Illetve tagjelöltünk világosan lássa a tagjárulék fizetésének politikai jelentőségét. A tagdíjfizetés megjavítását n«m lehet elválasztani egyéb politikai munkától sem. A tagdíjfizetés és aiz egyéb .politikai munka szoros ö.sz- szefiiggéshen, szoros kölcsönhatás­ban 'van egymással. Ha. .megvitatjuk a pártszervezeteink, pártbizottsá­gaink munkáját, megvitatjuk ;a tag­díjfizetési is. Ehhez nekünk komoly segítséget adott a járási titkárok or­szágos értekezlete, amelynek az út­mutatásai alapján dolgozunk, meg tudjuk és megvalósítjuk a Szervező Bizottság határozatát, hogy az év végére a tagságunk 100 «»áaaléka fizessen járulékot. Az SO kg-os hulladékhegyüjtési mozgalom fokozása Mi, a karádí földművesszövet­kezet dolgozói az első negyedév­ben beindítottuk az 50 kg-os liul- ladékbegyüjtési mozgalmat és fel* hívtuk taiegyénk minden szövet­kezetének dolgozóit, hogv csatla­kozzanak mozgalmunkhoz. Ezzel a mozgalommal mi szép eredményt értünk el, mert minden dolgozónk vállalta, hogy naponta 50 kg hulladékot fog begyűjteni és ezzel elértük azt, hogy az első ne­gyedévi tervünket 100 százalék­ban tudtuk teljesíteni attól elté­rően, hogy az 1951. évi begyűjtési időszakban már 400 százalékban teljesítette községünk a hulladék- begyűjtési tervét. Most, a májusi Fémgyüjtő Hó­nap idején qz. 50 kg-os mozgalmat tovább fokozzuk. Üzemi értekez­leten megbeszéltük és e;hataroz' ;uk, hogy minden dolgozónk na­ponta 50 kg hulladékot felkutat 'és azt minden nap kollektiven ösz- szeszedjük és a gyűjtőhelyre szál­lítjuk. így biztosítani tudjuk, hogy tervünket túlteljesítjük. Az eredményeink már eddig is azt bizonyítják, jhogy tervünket túlteljesítjük, mert a begyűjtést már 70 százalékon felül teljesí (et­tük és vállaljuk azt, hogy május 15-re tervünket 100 százalékban teljesítjük, de ez nem azt jelenti, hogy begyűjtésünket tovább nem fokozzuk. A célunk ezután az> hogy tervünket minél nagyobb mértékben túlteljesítsük. Dolgozó parasztságunkat nép­nevelő munkával győzzük meg a gyűjtési munkánk idején a hulla­dékanyagok fontosságáról, 'ami­nek az eredménye meg is mutat­kozik. Megértik a hulladékbegyüj tés fontosságát. Ilyen például Gar- tai Vendel igazgatósági tagunk, aki felajánlotta, hogy 1 mázsa va­sat szed össze, pedig már a. múlt­kori gyűjtésűnk alkalmával 1 má­zsa vas-at átadott­A begyíij lésnél segítségünkre vannak még az úttörők és a DISZ szervezet- Az úttörők vállalták, hogy 30 mázsa vasat gyűjtenek össze és átadják a szövetkezet gyüjtőtelepíére. A DISZ szervezet szintén vállalta, hogy 35 mázsa vasat begyűjt. Ezek után a vállalások után már azt látjuk, hogy tervünket közel 200 százalékig tel jesítjük és most is, mint mindig, eleget teszünk né­pünk és hazánk iránti kötelezett­ségünknek, mert több vasat adunk iparunknak, amivel elősegítjük 5 éves tervünk mielőbbi sikeres meg valósítását. Földművesszövetkezet, Karúd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom