Somogyi Néplap, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-15 / 112. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 15. Mw«Biniiiifii«ifWiw«ni i iijMiiiFiE^aag3d»«g^ wwz&a xmvwuMmmm'&ass? Fordítsanak nagyobb gondot a begyűjtésre Mernye községben Mernye község idáig a begyűjtési tervet tojásból és baromfiból 78 százalékra, tejből 100 százalékon ifelül teljesítette, az első félévre. Vannak olyan dolgozó parasztok, mint Hegedűs Imre és Kovács Ferenc, akik a hízo'ttserlés és a vágómarba beadásukat is túlteljesítették az első félévre. Azonban még igen kevés azoknak a száma, akiit a vágómarba- és hízoMsCrlésbendási kötelezettségűknek az első félévre elesel tettek. Hízottserlésfoő.1 alig néhány százalékot teljesített a község. Még igen sokan vannak olyan dolgozó parasztok, mini Csima Ferenc, aki a múlt évre is tartozik és Fáncsi János, aki még erre az évre nem adott be semmit és nem is igyekszik teljesíteni beadását. így aztán a község elmarad a begyűjtési terv teljesítésében. II lemaradás egyik looks az, hogy nem folyik állandó népnevelő munka a faluban, nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak a begyűjtési törvényt. A pártszervezet nem irányítja, és nem segíti kellően a tanács munkáját és így nem is tudnak olyan eredményt elérni, .mint amilyent kellene. A pártszervezet nem vonja be a tömfigszfirvezeteket a. népnevelő munkába. A DISZ szervezet is csupán a kultúrmunkába meríti ki összes tevékenységét, pedig a DISZnek mint a párt segédcsapatának a legnagyobb 'mértékben kellene, bogy segílse a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. Hogy mennyire el van laposodva a felvilágosító .munka .Mernye községben azt bizonyítja az is, bogy vasárnap a havj tanácsülésen alig egy-két dolgozó paraszt jelent meg. A tanácsülésen a dolgozó parasztok legszélesebb tömegének részt kell, hogy vegyen, mert itt lúd megismerkedni azokkal a párt és kormányhatározatokkal, . amely a parasztságot érdekli, amely a parasztság problémáival, a falu fejlődésével foglalkozik. A párt irányításával a tanács használjon fel .minden ilyen gyűlést arra, bogy nevelje a parasztságot az állami fegyelem betartására, szervezzék meg úgy a tanácsüléseket, hogy ott .a falu dolgozóinak legszélesebb tömege vegyen részt. A pán', szervezet vezetősége. de minden egges tagja érezze a felelősséget a község beggiijléséért. Érvényesítsék a tanácsnál a párt irányító szerepét és követeljék meg a tanácstól a párt és kormányhatározatok maradéktalan vég r.eh a j í ás á t. A beadási kötelezetiség teljesítésében is először a párttagjainknak kell példát mutatni a falu parasztsága előtt, de ugyan úgy jó példával kell élenjárni a tanács tagjainak is. Állandóan népnevelő,, felvilágosító munkát kell végezni a dolgozó parasztok között, meg kell magyarázni a begyűjtési rendeletet, azt, hogy a beadás aló] senki nem bújhat ki, hiába -spekulál, meri aki nem teljesíti beadását, annak a tanács 5, illetve 10 százalékkal felemeli a kivetést és utólag akkor is teljesíteni kell. Csak a iá beadás biztosíthatja a szabadpiacot Meg kell értetni minden emberrel az!, hogy a szabadpiaci értékesítést csak úgy tudja pártunk és kormánynak biztosítani, ha mindenki maradéktalanul teljesíti beadási kötelezettségét. Az a becsülelesen teljesítőknek is hátrány, ha a .falu néhány hanyagul teljesítő gazdája .miatt nem viheti terményét szabadpiacra. így tehát saját érdeke minden egyes dolgozó parasztnak, hogy teljesítse beadási kötelezettségét államával szemben. A’cgye kezébe a pártszervezel és a tanács Mernye községben a begyűjtési munkát, vonja be a tömegszervézetek 'tagjait és az élenjáró dolgozó parasztokat, különös gonddal kell, hogy foglalkozzanak a biízottserlésbegyüjtéssel, hogy az itt meglévő lemaradást mielőbb behozzák és a tervet minden területen maradéktalanul, batáridőre lelkesítsék. A termelőszövetkezetek és gépállomások tanácsüléseiről A termelőszövetkezetek és gépállomások vezetői megtartották a gépállomási tanácsüléseket. Ezeken a tanácsüléseken megbeszélték a soronkövetkező feladatokat i és kiértékelték az elvégzett munkát. Ezek a tanácsülések bizonyítják azt, bogy úgy termeiőcsoportjaink, mint gépállomásaink hatalmas mértékben fejlődtek a múlt évhez viszonyítva. Azonban a tanácsüléseken komoly hibák is taPasz^ak hatók, így elsősorban az, hogy sok termelőcsoport nem ismeri a je lentőséglét és döntő fontosságát annak, hogy részt vegyen ezen a tanácsülésen, hogy ezzel is elősegítse saját maga, valamint a gépállomás munkáját. A tanácsüléseken kiértékelték az elvégzett munkákat, elkövetett hibákat, de itt úgy a termelőcsoportok, mint a gépállomások igyekeznek a felelősség kérdését elkenni ahelyett, hogy feltárnák a hibákat, és ezzel is elősegítenék saját maguk, valamint a gépállomás munkáját-. A tanácsüléseken keveset foglalkoztak az előttük álló feladatok megoldásával. Nem beszléltek arról, hogyan kívánják a növényápolási munkákat biztosítani, hogyan fogják megszervezni a munkákat és hogyan készülnek fel az aratás-cséplési munkákra. Az iharosberényi gépállomáson megtartott tanácsülésen az iharos- herényi Dózsa tsz elnöke, Lukács elvtárs helyesen megbírálta a gépállomás vezetőségét hozzászólásában rávilágított arra, hogy a gépállomás nem tartía ke minden esetben a határidőt és ezzel komolyan veszélyezteti a tsz gazdálkodását. Ezen a tanácsülésen egészséges határozatokat hoztak, így például a növényápolási munkák határidőre való elvégzésére meghatározták hogy a munka sikeres elvégzése érdekében mik a tsz és mik a gépállomás kötelességei, megjelölnék az egyes munkák elvégzésének határidejét is. Határozatot hoztak arra is, hogy a növényápolási munkák elhanyagolása esetén kártérítéssel kell büntetni azt, aki a mulasztást elköveti. Lad, Lengyeltóti és még több gépállomáson a tanácsüléseken nem hoztak konkrét javaslatokat a munkák megjavítására, és a beszámolón kívül alig foglalkoztak az előttük álló feladatokkal. Túlsúlyban a panaszkodás és az elköve tett hibák felett való siránkozással folyt le a tanácsülés. A Somogy szili Kossuth tszcs fejlődéséről A somogyszili Kossuth termelő- csoport megyénkben az elsők kő zött a’akult 1949-ben. Nagy utat tett meg azóta és sokat fejlődött. Most 610 kát- hold földje van, 38 család, 52 taÉÍa van a csoportnak. A tagság szervezett jó munkája nyomán egyre nagyobb eredmények szüleinek. Ezt bizonyítja az is, hogy most az előleg pénz kiosztásnál 4.30 forint jut egy-egy munkaegységre. Azok a tagok akik .rendszeresen kiveszik a re szűkét a munkákból, most egész komoly összgre tesznek szert a szétosztásra kerülő pénzből. A te henészek közül id. Lukács János több mint 1GG0 ioriuioj; kapott munkaegységére előlegbe. Punok László kocsis 853 forintot vett fel munkaegysége után. A nö vénytermelésbcn dolgozók is maid. nem mind 100 nál több nmnkaegy ségre teltek szert az idén, amely után szépen kaptak előleget is. A csoport jó munkáját bizonyítja az is, hogy a tavaszi vetéseket határidőre befejezték és a növényápolást teljes lendülettel végzik. Már megkapáltak 5 és fél hold mákot, amelynek most egyelésén szorgoskodnak. Megsaraboltak 2 hold hagymát, kiültettek 1 holdra paprikspalántát és 50 hold búzából kiirtották a gyomotA 100 hold négyzetesen vetett kukorica kapálását a gépállomás gépe végzi. Termelnek 2 holdon anyarozsot, rmelyen a megtermékenyítéshez szükséges fertőző porzást elvégezték. A csoportban a nők is kiveszik ítészüket a munkákból. A csoportban napköziotthont létesítettek a csoport apró gyermekeinek számára, ahol két idősebb néni gondviselésére vannak bízva, míg édesanyjuk kint van a mezőn. így az asszonyok gondtalanul végezhetik a kinti munkáimért gyermekeik biztonságban vannak. A csoportnak szépen fejlődik az á latállománya is. Most 14 darab tehén, 5 darab üsző, 14 darab növendék szarvasmarha van. Ezenkívül 3 darab bikát nevelnek törzs tenyészel re. A sertésbe1: dás teljesítésére 21 darab hízó van, amelyek 110 kiló áffagsúlybaji vaunak. 44 darab süldő 65 kiló átlagsúly- ban, 33 darab süldő 30 kiló átlag- súlyban és 60 darab választási ma iaca van a csoportnak. A sertés- állomány t°'ábbí szaporodását biztosítja az a szép 50 darab anyakoca, amely majd mind be van bugatva. Tenyészkan 7 darab van a csoportnak. Az állatok takarmányszükségletének kielégítésére el van vetve 70 hold lóhere, 20 held lucerna, 15 hold baltacím és még vetnek 120 hold másodnövényt is. A silózás segítségével teljes mértékben biztosítva lesz fejlődő állatállományuk részére a takarmány. A csoport fejlődését és erősödését nagyban elősegíti a növénytermesztés fejlődése is. Ez az egészséges fejlődés és a csoporttagok jó munkája meggyőzően hat a kívülálló dolgozó parasztokra, akik egyre inkább látják a szövetkezeti gazdálkodás hatalmas előnyeit. TUDHSVaLÜK fl RÉZGÁLIC KIGSZIfiSáilGL A földművelésügyi minisztérium rendeleté értelmében az egyénileg d lgozó parasztok, az ■egyénileg termelők csoportjai a ternrelőszö vei kezelj csoportok a szőlőjük megműveléséhez szükséges rézgálicot utalvány ellenében ia földművesszövet- kezetek útján k:1pják meg. Az utalványok technikai okokból későn jutottak el a dolgozó parasztokhoz és ezért az eredetileg kitűzött időpontig, május 10-ig nem lehetett, kiosztani a rézgálicot. Ezért a SZÖVŐ,SZ felhívja a községi tanácsok és a földművé,sszövelkezetek figyelmét. hogy május Ihó 25-ig minden további nélkül váltsák be a réz- gáiic utalványokat. Május 25-e után azonban a kiadott utalványok már nem válthatók be, mivel a. községi tanácsok a rézgábc második részletének kiadására pótutalványokat bocsátanak a dolgozó parasztok rendelkezésére. Minden pót utalványra 50 dkg, rézgálicot szolgáltatnak majd ki. Szovjet segítség az albán mezőgazdaságnak A Szovjetunió testvéri szeretett®1 segíti a felszabadult, szocializmust építő népeket. Szovjet traktorok zúgnak az albán szántóföl deken is. Az albán mezőgazdaság a szovjet gépek és mezőgazdasági módszerek segítségével katalm as lépésekben halad előre a korszerű szocialista gazdálkodás felé. Épül a sertésliízlaló P. Vorosenko fcrígádvezető (baloldalon) és V. Kanienszkij munkaátvevő rádión közli a zelci gépállomással a „Cskaiov‘‘ kolhoz földjén végzett napi munka eredményét. Az elmúlt évben a Szovjetunió kolhozainak dolgozói 400.000 lakóházat, sok kulturális és gazdasági épületet, valamint istállói építettek. Egyedül az OSzFSzK kolhozaiban 35 ezerniél több új gazdasági épületet és 30 ezernél több istállót éoítettek. Az állam tervezőintézeteket létesített, hogy műszaki segítséget nyújtson a falvak énítőinek. Ezek a tervezőintézetek nemcsak az épülő kolhozvárosok lakóházainak terveit készítik el, h nem a különböző gazdasági épületek tervezésével is támogatják az éDÍtömunkákat a kolhozokban. Az elmúlt évben mintegy 60 istálló-típustervet dolgoztak ki. E tervek íígyelembeveszik a kolhozok által támasztott fokozott követelményeket is. Az istállókban gépesítik a takarmány előkészítést, a trágyakihordást, önitatók:t, villamos fejőgép eket alkalmaznak, a korszerű technika minden vívmányát igénybe veszik. Képünk a „J. V. Szíáhn“-kolhoz sertéshízlalótelepének éoítkezéseít mutatja be. Ez az épület is az állami tervezőintézet terve alapján készül. Cskalov kolhoz rádión jelenti eredményeit A nagyobb városok fémgyűjtésének rövid értékelése Nagyobb városaink gyűjtési eredménye nem kielégítő. Ahhoz, hogy tervüket teljesítsek, a napi begyűjtés mennyiségét jelentősen meg kell növelni. Legrosszabbul Szekszárd teljes1' tette eddig tervé;. Vasban a havi tervnek csak 1.3 százalékát gyűjtötte be. Veszprém, Zalaegerszeg, Balassa,gyarmat, Pécs, Békéscsaba, Gyöngyös, Komárom, Vác, Kaposvár szintén hátul kullognak. Legjobb eredményt Sztálinvá- ros és Sopron érí/::ik el. Sztálin- város vasban 34.8, színesfémben 23.6 százalékos, Sopron 30.3, illetve 45.8 százalékos teljesítésnél tart. Az élenjárók közé tartozik Esztergom és Székesfehérvár is. A vasárnapi gyűjtést a városok közül egyedül Sztálinvárcsban szervezőik meg kielégítően és 8.6 százalékát teljesítették havi vas- gyüjtési tervüknek. A többi város messze elmarad e teljesítmény mögött, gyűjtési tervük 1—2 százalékát teljesítették vasárnap, vagyis jóval kevesebbet, mint egy hétköznapon. Egyes városokban nem is szervezték meg a gyűjtést. Ezek: Eger, Vác, Zalaegerszeg, Szekszárd, eigy deka vasat sem gyűjtött be, Gyöngyösön pedig csak egyíized százalékát gyűjtőt' ték be a havi előirányzott meny- uyiséguek vasárnap, ■ ..._J
