Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 APRÍT,TS 17. SOMOGYI NÉPLAP ■EK issess'í's A SZTAHANOVISTA MOZGALOM FEJLŐDÉSE A KAPOSVÁRI FŰTŐHÁZIVÁL A Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferenciáról A kaposvári ffitőiházoál 1950 no­vemberében indult el * Sztahanov­ista mozgalom. Ekkor indult el a jzovjet vasú ások példára nyomán az 500 és a 2000 kilometres moz­galom is. Az e ső sztahanovista Miszner Gyula e’vtárs volt, aki meg­törte az utat és bevezeti, elsőnek alkalmazta munkájában a szovjet módszereket. íMiszmer elvtárs állandóak tanulta * bős szovjel vasutasok módszerét és a sztahanov mozgalom célját. 1950 május 1-re vállalást tett, hogy c mosás; kilométerét háromszoro­sára emrli fel, ami azt jelentet e, hogy az eddi' i 1600 kilométer he­lyett 13—14000 kilométernél mos­tak. Vállalása nagy visszhangot kel­teti. sokan kételkedtek a vállalás teljesítésében. Akik nem ismerték a szovjet módszereket, azt hajtogat­ták- hogy tönkre teszi Miszner elv- társ a gépét. üz ellenség rossz szemmel nézte a sztahanovista mozgalom beindulását Kocsányi Sándor pécsi osztályve­zető azzal támad! Miszner tlvtársra hogy felelni fog ha a gép elromlik vállalását hülyeségnek nevezte. — Miszner elvtárs lá t* a támadást, és pártunkhoz fordult segítségért. A párt segített, megvédte Miszner «Ívtársait az ellenség támadásától es vállalását sikeresen teljesítette. őfiszner elvtárs bátran alkalmaz­ta minden támadás ellenére a hős szovjet vasú'ások munkamódszerét az e"y lapátos tüzelést, a mosástól- «nosásig mozgalmat, valamint az 500 és a 2000 kilométeres mozgalmid. Elsőnek csatlakozóit a Nazarova mozgalomhoz is. Miszner elvtárs a pártszervezel segítségéi el továbbfej­lesztette * sztahanovis a mozgalmat az élenjáró szovjet móid'szerek alkal- fnaizásával. Nevelte, tanította a dol­gozókat, megismer.ette velük a viovjet módszereket. A II. pártkongresszus tiszteletére indított mnnkaoerSPnyben 10 dolgo­zó érte el a követelmények teljesí­tésével a sa'ahanovist* szintet. A követelményekhez hozzá tartozott a javí'ási kö’tség 35 százalékkal való •csökkentése, a szénfogyasztás 15 százalékos csökkentése, a baleset- mentes közlekedés, a szolgálatkép- telenség kiküszöbölése, a 4b százalé­kos túlterhelés hibátlan továbbí­tása. 9 11 szlahmovisia motorja volt a nrinkaversenvnek, müvoiH leiililete magéval rajain a Fíitöház daljotóit A verseny közben átadták munka- módszereiket a sztahanovista dol­gozók. A sztahanovisták kiváló mun­kája megmutatkozott a !erv telje­sítésén keresztül is. Olyan eredmé­nyeket értek el a szovjet módsze­rek alkalmazásával, amii valamikor lehete lennek tartottak. A sztaha­novisták példásan teljesítenék ter­vüket. pé'dát mutattak a párlmun- ’ kában, a munkafegyelem megszilár- diIásában, a munknversenijben, a vátlaVis teljesítésében. 1951-ben a mozgalom k'széles"- íése érdekében sztahanovista iskola nyir a fíitöház sztahanovistái és dolgozói számára. Az iskolák elő­adói, sztahanovisták, élenjáró mű­szaki értelmiség' dolgozók. Az isko­lát sok olyan do’gozó látogatta aki nem volt sztahanovista, ezek is el- sajátí hatják az élenjáró szovjet módszereket. A sztahanovista^ felszólaltak és elminihttftk saját tapasztalataikat, munka- m id szereiket, beszéltek a lejt viszonyok helyes kihasználásáról, mellyel na,?ymeny- nyiségű szenet takaríthatunk meg. Ez az iskola eredményes volt * további munkaversenybCn. Nap, mint nap tői b mozdony- és motor- vezető alkalmazta a hős szovjet ■vasutasok munkamódszereit, fejlő­dött a sz ahanov mozgalom is. 1951- ben a sztahanovisták számú 31-re emelkedett, amelg döntően hozzá­járul a terv teljesítéséhez, valamint a javí'ási költségek tervszerű csök­kentéséhez, az őszi és a téli forga­tom sikeres lebonyolításához. Ha számba vesszük a múlt év u'olsó hónapjainak eredményeit, vi- j szerű eredményről, melyet a »art*- lágos képet kapunk arról a nagy-j hanovisía dolgozók elértek. R szántskarékasság a tervhez viszonyítva fűlőházi szeptember ok óber november december átlag 11 százalék 2.6 százalék 5.6 százalék •5.5 százalékl sztahanovista átlag 23 százalék 20.9 százalék 26 százalék 33 százalék a iervteljostté& terén a fűtőházi dolgozók átlaga szPp'ember október november december 140 százalék 153 százalék 146 százalék 1-10 százalék sztahanovisták átlaga 158 százalék 170 százalék 160 százalék 151 százalék A mozdony átlagos javítási költ­ségének csökkentése terén is szép eredményeket ér ek el, csak a múlt év novemberét vesszük számba. Az átlagjavítási költség fütőlházi vi­szonylatban 551 forint volt. míg a sztahanovista dolgozóknál csak 369 forint. Q sztahanovistákról elismeréssel he izéinek, t, ejhecsiiit tagjai a társadalo nnak Az idén 4 dolgozó ment el két hete* igyencs üdülésre Galyatetőre, sok sztahanovista a prémiumon fe­lül ju álmát is kapott, de kerese ük is jcn<al magasabb mint a többi dolgozóké. Mise ne r Gyula elvlárs keresete átlag 2000 forint. Horváth II. János sztahanovista fűtő átlag 1100—1500 forintot keres. Ez év március 9-én Rákosi elv- társ 60. születésnapján újabb 11 dolgozó ka>pta meg a sztahanovista oklevelet, két dolgozó pedig jelvényt. Ma a sztahainov mozgalom odá’g fejlődőit, hory kevés dolgozó kivé­telével alkalmazzák a szovjet mód­szereket, túlfeeljes'tették az első ne­gyedéves tervüket, a rossz időjárás ellenére is, a sztahanovisták száma pedig í2-re emelkedett, köztük 52 tagja élcsapatunknak a Magyar Dol­gozók Pártjának. A sztahanovista mozgalom elter- jesz'ése nem men; magától, eleinte idegenkedtek a szovjet módszerek­től. de miután me-győződtek annak hatalmas jelentőségéről, széles kör­ben kiterjesztet ék. A sztahanovisták az újító mozgalomban is az élen ha­ladnak, példát mulatnak a szocia­lista építésben a termelés és a kul­túra münden ágában. A fű'őház sztatenov'sta mozgalmának egészsé­ge® fejlődése azt ibizonyilja, hogy sikeresen haladnak a dolvozók * szocialista vasút megteremtéséért vezető úton. Gáborhelgi Sándor A „Vanya Dübinyin" és a „Petőfi,,-brigád 3 Termelékenység növelésével készül május 1-re A Kaposvári Textílműveknél a C" műszakban dolgozó „Ványa j)uibiny;n" orsózó brigád má:us 1- •e t«tt szocialista munkafei;i.ján- ásában terven felüli napi nyolc diagramm főbb fonal e őállításáf -áll: It a- A brigád vezetője, Mol­nár Istvánná április 4-re nem ju­tott felajánlást tenni, 'mert kór- ázban volt, de május 1-ét ő is Tiíí’ltóképpen pkarja megünnepelni Molnár Istvánnénak három gyér meke van, ezeknek a boldog jö­vőjére gondo t akkor, amikor a termelékenység fokozását vállal­ta- A nemzetközi helyzet áll:-n dó éleződését, a Koreában folytatott raktérrumháborút és a hős görög hazafiak kivégzését, vagyis egy­szóval, a háborús gyújtogatok új:bb gaztetteit is szem előtt tar­totta, amikor brigádjával együtt a terven felül napi 8 kilogrammal több 7onal termelését vállalta, — Mi úgy harcolunk, ahogy leg­inkább elősegítjük a béke ügye; — mondotta' Molnár elvtársnő. — A termelékenység emelését a mun- Ka jobb megszervezésén keresztül akarjuk elérni. A „Ványa Dübinyin" brigád tag­jai máris szép eredményekkel büszkélkednek. Takács Istvánná átlag 160 százalékot teljesít, nem ma­radnak le a brigád többi tag­jai sem, akik valamennyien ICO százalék fölött teljesíte­nek. Ugyancsak a ,,C" műszakban do.gozik a Petőfi orsózó brigád is, melynek Gruber Rózsa a brigád­vezetője. A Petőfi brigád tagjai egyöntetűen vállalták a nemzet­közi munkásmozgalom nagy ünne­pére, hogy terven felül napi 5 kg fonállal emelik ter­melékenységüket. Vállalásuk teljesítéséhez jelentős segítséget nyújt az, hogy munká­jukat nem kézi, hanem gépi kö­téssel végzik. A brigád tagjai egy kivételével valamennyien 100 szá­zalék fölött teljesí;enek. Gruber Rózsa brigádvezetfl fel­ajánlásában szerepel az is, hogy Varga Máriát segíteni fogja, annak érdekében, hogy ez is minél előbb eférje, sőt túl­szárnyalja a Í00 százalékot. A két brigád valamennyi becsü­letes dolgozóval együtt egy célért, a szocializmus megvalósításáért harcol. Végfi el'nars jo munkával viszonozza azt, hogy szakmunkás lehetett A vasöntödében időközönként felbontva kalapáosütések zaja jel­zi, hogy az üzemben munka fo- Ivik. Az ön]őmunkások szorgalma­san dolgoznak. Munkájuk hangta­lan, az öntésnél csak a fehéren izzó folyékony vas halk sercegése ha.latszik. A munkások nagyrésze ott térdel a formák mellett, ki a homok su ykolásával, ki pedig a fából készített formák homokból va'ó kiszedésével foglalatoskodik. Ehhez h;son'ó munkát végez Végh József elvfárs, az ön;öde egyik brigád'ának vezetője is. Végh elvtárs már közel három éve, hogy az üzemben, mint önfő- szaamunkás dolgozik. És kora har­minc év körül jár már és alig öt éve annak, hogy szakmát tanuit, a múltban nem volt lehetősége, szülei nehéz anyagi körülményei nem engedték meg, hogy őt három éven keresztül valamelyik tőkés fizetés nélkül kihaszná’ia. Alig, hogy felnőtt, olyan munkát kel­lett keresnie, amit lega’áhb vala­hogy meg is fizettek, mert ő volt a legidősebb testvérei között és segíteni kellett szüleinek — test vérei felnevelésében. Hogy ő is szakmát tanulhatott, cs:k a fel- szabadulás után vált lehetővé. Mint fiaj aí szakmunkás a reá- bízott munkát tökéletesen elvégzi az öntödének egyik leg:obb szak­munkása. 0!yan új darabon dolgo zik, amilyen az üzemben még nem készült Régebben a legnagyobb munkadarab 7—8 mázsa volt, most ő 13 mázsás munkadarabok készí­tésén dolgozik. Ez komoly mun­kát igényel, éppen ezért esett az üzem vezetőségének a választása Végh elvtársra. Végh elvtárs nem elégszik T.eg az eddigi szaktudásával, á lindóan szakkönyveket olvas, hi,<y minél tökéletesebben megtanulta az ön­tés legapróbb méretei] is. Nem­csak m:gát képezi, hanem átadja tudását, tapasztalatait a brigádja tagjainak. A jó munkájával akiarja meghá álni pártunknak mindjzt a segítséget, amellyel elért« azt, hogy szakmunkás lehetett­prilis 12-én ült össze Bécsiben a Nemzetközi Gvemifkvé •ielmi Konferencia. Halalmas nem­zetközi esemény ez, amely vissz­hangra talált az egész világon. M'<?rt n«m lehet emberibb törekvés min Jen becsületes anya részéröl, mint küzdeni a gyermeke életéért, boldo­gabb, szebb jövőjéért. Pedagógusok, orvosok, anyák, apák, a ogermekvéde’em kérdései­vel foglalkozó kiváló személyisé­gek ezrei mozdullak meg világszer- «, hegy országos összejöveteleken megtárgyalják, mit kell lenniök azért hogy az egész világ gyermekeit fe­nyegető peszede ’meket elhárítsák, továbbá, hogy előkészüsék annak a világériekezletnek az anyagát, amely április 12-én ült össze 54 ország 432 képviselőjének részvéte­lével. A tel a dó Világ esjyre nagyobb figyelőmmel szemléli a gyermekek sorsának alakulását. Az imperial's- tá'k eszeveszelt fegyverkezési verse­nye, a, harmadik világháború kirob­bantására való törekvés egyre job­ban feleleveníti *z emberek milli­óiban az elmúlt világháború minden borzalmait és Mvja fe] a világ né pe]j le'if éltettebb kincsünk: gyer- mekeink életének megóvására a dü­hödt fenevad pusztító szándékai el­len. Az imperialisták őrült fegyverke­zési tejszája napról-napra óriási terheket ró a kapitalista országok dolgozóira. A gyermekgyilkosok fel­legvárában, az Egyesült Államokban a gyermekek is kénytelenek erejü­ket felülmúló munkát végezni csak­hogy ne haljanak éhen. A gyermek- mumkaiigvi kérdésekkel foglalkozó bizottság távolról sem teljes adatai szerint az elmúlt években az Egye­sült Államokban több minit három­millió gyermek volt kénytelen ott­hagyni az iskolát és * felnő bekkel egyforma, erejüket meghaladó mun­kát vállalni hogy az éhenhaláslól megmeneküljenek. ]%j *m könnyebb » többi kntpCri- a!is!a országok gyermekei­nek sorsa sem. Angijában, a lordok házában lord Straibolgi ejy vita során kijelentette, hogy az angliai gyermekbünözők egyre növekvő számának oka rendszerint .,a sze­génység, a szörnyű szegénysé'-’.“ A továbbiakban megállapította, hogy míg a háború előtt Angliában és Walesben évente 500—900 gyer­meket l éitek el az angol bíróságok, a múlt évben 1019 gySrmehbünö- zöt>el foglalkoztak a rendőrbírósá­gok és 25 gyermekkel a rendes bí­róságok. A eyermekek által elkö- vete t kisebb kihágások száma — állapítotls meg lord Strabolgi — évente 100 ezerre emelkedett. Úgy érezzük, ehhe* az önkéntel«» beismeréshez nem kell kommen'íré fűzni. A gyermekek és fiatalkorúak bűnözési hullám* altiból ered, hogy nem részesülnek a gyermekek meg­felelő nevelésben, hiszen nem érdek« a kapitalizmusnak, hogy a gyerme­keket emberi életre nevelje, meri égy jobban megfelel kizsáktmányolé céljaiknak. 11 ito jugoszláviájában is ***- morú sors* van a gyerme­keknek. Az amúgy is kevés számba» működő napköziotthonokat igyekez­nek felszámolni, melynek köve ke­ménye az. hogy egyre több dolgozó szülő gyeimeke kerül ki az utcái* és lesz elhagyatottá, kiszolgáltatva, a (fizikai és szellemi megfertőzésnek. A még meglévő napköz' otthonok­ban elvan magas hozzájárulást kö- oe'elnrk a mun.kásszülőktől, hogy * munkások jelen ős része nem képes napközin! tihonba adni gyermekét. Egy gi,érmékért egy hónapra 1500— 20CG dinúrit kell fizetni, ugyanakkor, amikor az átlagos munkás jő vedelem 5000—5000 dinár. Titéék * nspköziot'honnkban el­helyezett gyerimkek után fizetendő hozzájáru’ások állandó emelésével arra akarják kényszer(fen,i a szülő­ket. vegvék k' gvermekeiket az otk honokból, liovy ilymódon teljese» felszámolják a napköziotthon intéz­ményét. j‘.,j álunk, Magyarországon «e» voll jobb a »ycrmekek sors* a felszabadulás élőt;. Régente i* rendeztek ugyan gye nmek napokat, melyek csak arra szolgáltak, hogy i’z uralkodó osztá’y elterelje a dol­gozók figyelmét a kizsákmányolás­ról. Minden évb'n a megrendezeti gyermeknapon az uralkodó osztály fil'éi-es alamizsnái nyújtott a dolgo­zók gyermekeinek, de ezen till neve- 'éséröl és tisztességes ellátásáról nem gondoskodott. Ma a világ becsületei dolgozói féltő szeretet lel óvják gyermekeik egészségét, nyugodt gondtalan tanu­lását. Ennek érdekében gvüll ö-sz» Becsben i Nemzetközi Gyermekvé­delmi Konrerercia, hogy méghalá- rozzák azokat a. tennivalókat, m*- 'yek "yermekeink boldog életét biz­tosítják. A Konferencia célul tűzte ki, hogy megtárgyalja a gyer­mekek helyzetét a legkülönbözőbb országokban, feltárja az imperialis­tic országok és a rgarmatok gyerme­keinek nyomo át. Szenvedésének igaz! okait, hogv programmot dol­gozzon ki a gyeimckek helyzetének megjaMtására, ho-y harcra hívja­nak minden lrecsületes dolgozó; en­nek a programomnak megvalósítá­sára. EMLÉKEZZ! Gj ernte tw.p ?A Társaság“ 1955. május „A gyermeknap egy budapesti .különlegesség. Az első tavaszi társa­dalmi esemény, amelg a jótékonyság jegyében, a város legforgalmasabb utcáin folyik le■ Nemcsak kedves, de hasznos is az a versengés, ame­lyet hölgyeink ilyenkor kifejtenek. Ki tudja a legtöbbet gyűjteni? — Ez üt a kérdés. Az úgynevezett urna- tulajdonosok formálisan meghívják és elvárják 'barátnőiket segíteni: az 18. számból \5 oldal). urakat ped:g — adakozni. Ilyenkor szokták a hölgyek az új tavaszi t<mlet.:fük°t ‘bemutatni, a húsvéti ün­nepeket megbeszélni. házon kívül ebédelni, a nortyázó lányok kise­gítő — gavallérokat vonultatnak fel, általános fo’ci'rafá'áS', szóval sok érdekességgel fűszerezve lelik el • két nap s mindehhez csak egy felté­tel szükséges — a verőfényes szép idő.“ ßi'/eg s y er ekek Friss Újság 1955. ja nuár 15. (5. oldal). „A tisztifőorvos arról panaszko­dik, hogy a tüdövész elleni küzdel­met megnehezít; az a körülmény, hogy a gyermekeket sem szanató­riumban, sem kóiházba® elhelyezni nem ludjuk. ami nemcsak egyesek szempontjából, (hanem a fertőzés továbbterjedése miatt is rendkívül hátrányos. A fővárosnak van ugyan két erdei iskolája, ahol kitűnő eredménnyel gyógyítják » tüdőbe egségre hajla­mos gyerekeket, de hány ilyen, is­kolára lenne szüksé", hogy a ‘beteg kisdiákokat kellő számban elhelyez­ni tudják. Hiszen * felnőttekről sem tudunk gondoskodni.“ A koreai népliad ereg főparancsnokságának ír dijelentése Phenjaa. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főp' rancsnoksá- ga április 15-én közölt«, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének a'aku­latai, a kínai népi önkéntesekkel szoros együttműködésben, védel­mi h rcof vívtak az amerikai-an­gol beavatkozók é* a liszinmamsfca csapatok ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom