Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 17. As új mezőgazdasági bérezési rendszerről A Szovjetunió és saját többéves tapasztalataink alapján kormány­zatunk március hó 1-től olyan új bérezési rendszert vezetett be me­zőgazdaságunkban, amely minden eddiginél jobban kifejezésre jut­tatja szocializmust építő társadal­munk alapvető célkitűzését, hog': minden ember képessége sze­rint dolgozzon, a társadalom pedig a végzett munkája sze­rint részesítse a tcrmcH ja­vakból. Állami gazdaságaink dolgozói ezt örömmel fogadták, minp a me­zőgazdaságunk fejlődésének egy újabb jelentős eredményét- Alig múlt el egy hónapja annak, hogy az új bérezési rendszert bevezet­ték, máris megmutatkozott az eredménye. Ez nagyban hozzájárult a mun- ljifegyelcm megszilárdításá­hoz, emelkedett a munka ter­melékenysége, emelkedett a dolgozók bére is, A tengődi állami gazdaságban Szavári Géza tehenész az új bé­rezési rendszer bevezetése óta 2 literrel növelte a fejési átlagot, a fizetése közel 1000 forintra emelkedett. Fodor József, az alsóbogáti állami gazdaság felsőmocsoládi üz(e|m- egységében kocsis, a tavaszi mun­kák során á tlagtel j esátésé t 147 százalékra emelte, ugyanakkor a fizetése is 600 forintról 820 fo­rintra emelkedett. Állami gazdaságainknál az új bé­rezési rendszerre való áttéréssel némi nehézségek merültek fel. Kü­lönösen március hónapban és így a béreket csak késedelmesen tudták elszámolni, ennek kö­vetkeztében később tudták ki­fizetni is. Az új elszámolási rendszer ne. hézs:ígc:t növelte az is, hogy ed dig nem gyakorolt adminisztrációs rendszerben kellett az elszámolt béreket könyvelni. Ezek a nehéz ségek a jövőben ki fognak küszö- bolődni, ha a gazdaság vezető gondoskodnak a jó munkaszerve­zésről. Szüntessék meg a iritinkaert állandó cserélődését és biztosítsák, hegy a munkára be­osztó it dolgozók munkahelyükön állandóan megmaradjanak. Ezzel nemcsak a bérek elszá molását gyorsítják meg, ha­nem javul ít termelékenység is és fokozzák-az egyéni felelős­séget­A gazdaság vezetői számolják fel azt a káros jelenséget, mint a™ megmutatkozott például a vésel állami gazdaságban, ahol a dolgo­zóknak nem volt biztosítva, hogy egy területen egy munkafolyama­tot végig dolgozzanak, igy a ke­resetük sem emelkedett. Az állami gazdaságok dolgozói tárják fel a vezetőség előtt, ha ilyen hibákat észlelnek, a vezetők pedig javítsák ki, változtassák meg munkájukat- A helyes munkaszer­vezés, a dolgozókkal való törődés és gondoskodás a legelső előfelté­tele a terv teljesítésének. A tervet ismertessék minden dolgozóval mielőtt azt felbontanák, hogy minden dolgozó tisztában legyen az előtte álló feladatokkal. A gaz­daság vezetői a dolgozókkal együtt jól nézzék át, hogy a terv teljesítésének feltételei hogyan a sertésbegyüjtés. A gazdák közül többen spekuláltak, gondolván, hogy jó az, amit az államtól kap­nak, de azúrt a kötelességüket, mégsem teljesítik. így gondolkodott Gadanec Jó­zsef 8 holdas gazda is. Sokat ka pott ő is az államtól, neki is a felszabadulás hozta üreg az embe­ribb életet- Mégis, amikor arro- volt szó, hogy adni is kell valami! az ellenség uszályába esett, speku ált. A tanácstitkár ment el hozzá, hogy meggyőzze, de ez sem hasz­nált, ő a feleségével együtt ocs- mány szavakkal ,és tettlegesen bántalmazta a tanácstitkárt- Hasonlóképpen viselkedett Ga­danec István is. Hozzá is a tanács- titkár ment el, hogy ismertesse vannak biztosítva és a jövőben a dolgozók kereseti lehetőségei ho­gyan alakulnak. A szükséges átcsoportosításo­kat, főleg az állattenyésztés terén ® legrövidebb időn belül hajtsák végre. Ahol az állatlétszám és az elhe­lyezési lehetőségek olyan rosszak, hogy a normát biztosítani nem tudják, o11 olyan, kiegészítő mun­kakört kell biztosítani, hogy a dolgozók teljes mértékben kive- liessék részüket a munkából. győzze, hogy az állam nem kére­gét, megköveteli a kötelezettség teljesítését. Szocializmust építő országunkban nincs helye a spe­kulációnak. Gadanec István, aki 8 hold földjének egy részét álla­munktól kapta. megfeledkezett ar" ról, hogy adósa a népnek. Kilökte a. tanácstitkárt. Mindketten, megkapták méltó büntetésüket. Gadanec Józsefet 6 hónapi börtön és 600 forinj pénz­bírságra, feleségét 400 forint pénz- büntetésre, Gadanec Istvánt pedig ö havi börtön és 500 forint pénz­bírságra ítélte népünk bírósága. Nem használt nekik a meggyőző munka, nem akarták megismerni a törvényt, most lesz idejük gon­dolkodni azon, hogy helyesen cse­lekedtek-e. A beadási kötelezettség teljesítése helyett bántalmazták a tanácstitkárt Példás ítéletet hozott a bíróság vontatottan haladt Piáiterhidán vele a begyűjtési törvényt, meg Gépek az iij öiitözési rendszer szolgálatában A Szovjetunióban a kolhozok és tzovhozok az ideiglenes csator­nák új öntözési rendszerére térnek át. Két—három esztendő leforgá­sa alatt több mint négymillió hektár területen alakítják át az ön­tözési hálózatot- Az áHam számos traktorral, talajgYahivab buldó­zerrel, gépkocsidaruval és még sok teás géppel segíti a kolhozokat és szovhozokrt az ideiglenes csatornák elkészítésénél. Képünk a Tadzsik SzSzK Kírov-szovhozábau készült. Bemutatja, hogyan te­meti be a buldózer a régi öntözőcsatornát. H A hinni önkéntesek számos1 di­cső haditettel írták be a nevüket a koreai háború történetébe. A hős önkéntesek között is kitüntető he­lyet foglalnak el a kínai nők, akik vállvetve harcolnak a férfiak olda­lún Korea ás ezzel együtt Kína sza­badságáért is. Ismerkedjünk meg e sorokon ke­resztül néhány Koreáiban harcoló kiírni hősnővel, akik tetteikkel nem csak maguknak, hanem valamennyi kínai dolgozó nőnek dicsőséget sze­reztek. La Ke-hsien történetéből megtud­juk, hogyan lett egy félénk paraszt­id nífból hősnő. Amikor az amerikai agresszió egyre közelebb ért a kínai határhoz, Lo KeMisien még hatalmas harcol vívott önmagával. Érezte, hogy he­lye a harcmezén lenne, de félénksége még nagyobb volt. De aztán legyőzte saját félénkségéit és szolgálatiételre jelentkezett Koreába. Amikor anyja ellenezte elhatározását, emléke zielte az öregasszonyt arra, hogyan rom­bolták le falujukat pár évvel ezelőtt a japán betolakodók. j., Egy sitit éjszakán, — ír ŐSHŐK A KO kinn a fronton, — a föápolónő ma­yához hívta a fiatal lányt és azt mondta: — Csapataink olyan gyorsan törnek előre, hogy a sebesültek egy részét ideiglenesen hátra kell hagy­nunk. Amíg nem tudjuk kórházba szállítani őket, li fogjátok gondozni a sebesülteket. Rámutatott a sötét pincére, ahol a sébcsúiltek feküdtek, aztán eltár ■vozott. A pincében nyolcvan sebesült fe­küdt, köztük húsz súlyos beteg. A betegek sorsa Lo Ke-hsien és társai kezében volt. A szükség őt is, társait is találékonnyá tette. Alig 24- óra alatt a sötét pincét barátságos ,,kór­házzá" alakították át. A betegek most már nyugodtan várták, amed­dig elszállítják őket. ... Pár hónappal később a lány már egy nagy kórházban dol­gozott. Éppen reggelit készített a betegeknek, amikor négy amerikai repülő oyujlóbombákat dobott le a kórház egyik szárnyára, ahol a leg­súlyosabb sebesültek feküdtek. A hSs kínai önként esni nem törődött REAI FRONTO a lányokkal, néhány társával együtt a lángokban álló épületrészhez ro­hant és kimentették a sebesülteket a lángokból. Számos kínai női önkéntes tagja a kimi Uj Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek. Közülük Cseng Feng- jing mint ápolónő szolgát. Egy re- ' piilőlámiadás alkalmaiból a lbetegeket saját hálán vitte az óvóhelyre. Ami­kor végre már maga is az óvóhely­re ment, hallotta, hogy egy nő se­gítségért kiált. Kirohant. Akkor lát­ta, hogy egy öregasszony háza, lán­got fogait. Nem törődött a feje je 'leit keringő ellenséges repülőkkel, habozás nélkül az égő kunyhóhoz rohant, baltával szétvertei annak lángolt fogott tetejét és tgy megmen­tette a kunyhót a pusztulástól. Vang Cse-hao szintén mint ápoló­nő szolgált. Meghallotta, hogy a se­bészeten az egyik sebesült katona arcán plasztikai műtétet akarnak elvégezni, de ehhez élő bőr kellene. Felajánlotta, hogy kezének bőrét használják fel erre. Amikor erről le akarták beszélni, kijelentette: — Ezt azért teszem, hogy a s*be­Gy a pot term éléssé! kapcsolatos feladatok Gyapottermelési tervünk sikeres végrehajtása érdekében jó fel keli készülni ,a vetésre. Az erősen le­tömött, vagy gazosiodásna.k indult földet nehéz boronával, ha szük­séges kétszer, vagy háromszor kell .megjáratni. Vetés előtt a földet egy nappal 4—5 centiméter mé­lyen kultiviátorozzuk. A kuitivá- tor után könnyű sima hengert vagy könnyű boronát járassunk. Ameny- nyiben laza talajon a hengerezés vált szükségessé, a magtakaró bo­ronát feltétlenül használjuk. Vetés előft kuitívátorozás he­lyett tárcsázni nem szabad. A szerződött vetőmag a tízes­hez té.s az egyéni termelőkhöz már megérkezett, A mag tárolására ügyelni kell. A vetés bekövetke­zéséig — ami előreláthatólag áp­rilis 20-ra lesz meghatározva -— minden nap a déli órákban napi 4—5 órán keresztül fer­tőtlenített ponyván, vagy desz. kapallón melegíteni kell. A gyapotmag napon való melegítése új agrotechnikai eljárót A kísérletek bebizonyították az említett módon kezelt vetőmag egyenletesebben és jobban csírá­zik, A kikelt növény jobban fej­lődik és korábban érik be. Ez ab­ból következik, hogy a nap suga­rának az ereje emeli a gyapotmag hőmérsékletét, melynek következ­tében gyorsabban megy át a fizio­lógiai érés állapotába, mely a ve­tőmag csíraképességének és csí- rázási erejének növekedését idézi elő. Melegítéskor a vetőmagot 10 —15 centiméter vastagságban terítsük ki és időnként gondo­san forgassuk meg. Mindazokat az eszközöket, me­lyekkel a gyapot érintkezik, — ponyva, lapát, majd a vetőgép — gondosan mossuk le 5 százalékos formalinos oldattal, ezzel a mag­fertőzést kerülhetjük el. Egyes ter- melőcsoportok és egyéni termelők olyan vetőmagot kaptak, amely­nél elő van írva a formális csává- zás végrehajtására. (Ezek a té­rnélek ,a csávázó szert is megkap­ták vele együtt a csávázás végre­hajtásáról szóló utasítást-) Az agrotechnikai eljárásokat maradéktalanul hajtsuk végre Különös fitív,elmet kell fordítani arra, hogy az 1 százalékos forma- inos oldatban való 10 perces ke­zeié, s után a magot fertőtlenített helyen kupacba öntsük le és ugyan­csak fertőtlenített ponyvával nagy zsákokkal takarjuk. A füllesztés 3 óra hossza [i tartson, unit közvetlen a vetés előtt kell elvégezni. Amennyiben a vetés aem történhet meg valamilyen óik­nál fogva, a csávázás után, abban az esetben a magot meg kell szá­rítani. Nagy gondo|< kell fordítani az agrotechnikai utasítások maradék­talan betartására, mert az előírás rzerint elvégzett talaj és vetőmag alőkiészítő munkák, továbbá a ve­tés időben és jó minőségben való elvégzése biztosítja népgazdasá­gunk részére a gyapot bő termé­sét. Hámori Ferenc Megyei Tanács. Néhány tanács a buFgonyatérme§ztőknek A burgonya négyzetes-fészkes ültetését egyidejű helyi fészkes trágyázással „KÖTSZ—2. 8b‘‘ traktoros kultivátor, „KON—2, 8" traktorra szerelt kultivátor, két- j vasú traktoros eke, fogatos ' eke speciá is ülietőgép után vé­gezzük. A burgonyát feltét énül por- hanyított talajba ültetjük. Ennek érdekében a burgonya alá az ősz­szel felszántott földet, tavasszal ■a lehető legkorábban fogasoljuk, azután, a ta* árviszonyok tói és a trágyázás módjától függően, át­szántjuk, vagy pedig lazítjuk, anélkül, hogy átforgatnék. Amennyiben a talaj az ültetésig ösozetömődnék (eső után), ismét lazítani kell, mégpedig kormány- lemez nélküli ©kével. fl trágyát a négyzetes-fészkes ültetésnél közvetlenül a fészekbe visszük Ajánlatos a humusz, vagy jól kor­hadó síkláptőzeg használata mű­trágyákkal. A legnagyobb figyel­met most a helyi trágyák.— töb­bek között a tőzeg, humusz, ha­mu, baromfitrágya és keveréktrá­gyák — gyűjtésére kell fordítani. A gumókat sima ültetésnél 8— 10, ormos ültetésnél 10—12 centi­méter mélyre munkáljuk be. Az ; élenjáró kolhozok „KÖTSZ—2, 8b‘‘ traktoros kultivátor után ma­gas ormokkal 14—16, sőt több centiméter mélyen munkálják be a gumót azért, hogy miután az or­mokat simitóval 4—6 centiméterre simítják, rendes alátakarási mély­séget nyerjenek. A sor.közöket négyzetes-fészkes burgonyaültetésnél három-négy­szer műveljük, kereszt- és hosz- szani'i irányba, mégpedig idejében és jói. Az élenjáró kolhozok ’•'az első művelést — a kultívátoro- zást — rögtön azután végzik, hogy a vetés sorai meglátszanak. A kul- tdvátort „lúdtalpu' (exstirpátor), vagy véső alakú fogakkal szerelik fel. A burgonya föltögetését nedves vályogtaiajC'U, ha elegendő a csa­padék és homokos talajon már a második sorközi művelésnél vé­gezzük. Könnyű talajon, kevés csa­padék esetén a burgonyát a lom­bozat összeborulása előtt ajánla­tos töltögetni. Délen, (az aszályos vidékeken nem keli töltögetni a burgonyát. N sült bajtárs felépüljön és tovább szolgálhassa a népet­igen Solt hősnőről kellene még megemlékezni. Nőkről, akik hideg­ben, sárban és forróságban, hegye­ken, völgyeken ál menetelnek a csa­patokkal, hogy szórakoztassák a ka­tonákat, előadásokat rendezzenek nekik, rendben tartsák a harcosok ruháját, vagy mint ápolónők dol­gozzanak. De ott találjuk a nőket a híradósok között is, ott vannak a legjobban támadott közlekedési vo­nalakon. Megtaláljuk őket a külön- 'bözö harcos alakulatoknál, mint propagandistákat. Sok hősnő a leg­nagyobb áldozatot hozta a szabad­ságért. Egy 19 éves lány mind .a két lábát elvesztette. Amikor az első vo­nalból hátra akarták hordágyon szállítani, nem akarta engedni. — Ti mindnyáijan egészségesek vagytok, szüksége van rátok a hazá­nak, ne veszélyeztessétek magatokat értem. Kína büszke hős lányaira, de büszke rájuk az egész haladó világ, mert hősiességükkel mérhetetlen szolgálatokat tesznek « dolgozó em­beriségnek. A csapadékdús helyeken a sorközttk minden művelésénél végzünk töitögetést Az eső után összetömődött ta­laj mély porhanyítását véső alakú porhanyító kapakéssel végezzük, bz'élesfogású kapakiést használunk abban az esetben is, ha a fals] elég nedves, de ä sorközökben gyomnövények jelentek meg. Ha a talaj is tömődött és gyomnövé­nyek is feltűntek, a kultivátorra kétféle kapakést szerelünk: por­hanyító és gyomirtó kapakést. Annak érdekében, hogy a bur­gonya négyeztes-fászkes ültetésé­nek haladó módszerét még jobban elsajátítsuk és nagy területen al­kalmazzuk, gondosan kell tanul­mányoznunk és átvennünk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Moszkva-terület ég más területek élenjáró gazdaságaiban e téren sze­reztek. A kolhoz szakemberek kö­telessége, hogy az ültetés előtt a burgonyatermesztéssel foglalkozó minden kolhozparasztot megismer­tessenek a négyzetes-fészkes ülte­téshez szükséges agrotechnikai kö­vetelményekkel és az ültetés tech­nikájával. A. Makszíniova, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom