Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-11 / 85. szám
SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK, 1952 ÁPRILIS 11. 9 A nemzetközi gazdasági értekezlet április 9-i telj es ülése Moszkva. (TASZSZ), A nemzetközi gazdasági értekezlet szerdán Paul Bast'de (Franciaország) elnökletével teljes ülést tart°tt. A szekciók elnökei ez ülésen beszámoltak a szekciók munkájáról Oscar L.nge lengyel professzor, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke a szekcióban lefolyt vitát összegezve rámutatott: a nemzetközi kereskedelem színvonala süllyedt, alig haladja meg az 1928 as színvonalat, sőt az egy főre átszámított külkereskedelmi forgalom kisebb, mint 1928 b an volt. Ennek egyik legfontosabb tényezője a nyugati és keleti országok közötti kereskedelem csökkentére. Beszélt a latinamerikai, ázsiai és nyugateurópaí országokban uialkodó dollárhiányról és arról, hogy a fizetési mér eg vá"ságának o!yan ,,megoldása", hogy a behozatalt korlátozzák, a lakosság életszínvonalának süllyedésére, ár- emelkedésre és munkanélküliségre vezet. A vita legfontosabb eredménye az a megálkpítás, hogy n gy lehetőségek vannak a nemzetközi kereskedelem szélesítésére. Elmondta Lange professzor, hogy a vita során bebizonyosodott, hogy a népi demokráciáik között* kereskedelem szüntelenül1 növekszik. Hasonló — az egyenjogúságra é-s a kölcsönös előnyre épülő — kereskedelmi egyezményeket lehet kötni más országokkal is Nyugat'Európa, Ázsia, Amerika és a világ többi része országainak képviselői kijelentették, hogy hajlandók fejleszteni kereskedelmi kapcsolataikat a Szov- jetunióv 1, Kínával és a Ke- lei*Eurcpai országokkal. Ezután felsorolta a szekció elé terjesztett legfontosabb javaslatokat: Az értekezlet következtetéseit és indítványait terjessze az Egyesült Nemzetek Szervezete elé és hívja fel az ENSZ-t, hogy te gyen intézkedéseket a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Javasolták az exportlehetőségekké és a behozatali szükségletekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási szervek megteremtését. Több javaslatot terjesztettek elő tájékoztató központ megszervezésére, tájékoztató bulletin kiadására stb. Kifejezték azt a kívánságot; hogy tartsanak második nemzetközi gazdasági értekezletet, lakít- Sgnak olyan nemzetközi bizottságot, am£ly előkészítené ezt az értekezletet. Javaslatot terjesztettek elő egyes konkrét, kereskedelmi és gazdasági természetű kérdésekkel foglalkozó nemzetközi g.zdasági értekezletek megszervezésére is. Lange igen célszerűnek tartja azt a javaslatot, hogy az értekezlet fordul,ion felhívással az ENSZ-hez, javasolja az ENSZnek: hívjon össze kormányközi értekezletet a világkereskedelem elősegítésére, A szociális problémák me'goldá sára irányuló nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó szekció munkáiéról Pierre Lebrun (Franciaország) számolt be. Elmondta, hogy a szekció a legnagyobb figyelmet az élelmiszerhiány és a munkanélküliség eküzdése lehetőségeinek, valamint a fegyverkezési verseny és a kereskedelemben megnyilvánuló megkülönböztetés kövefkez; ében kiéleződő szociális problémák megoldásának szentelte. Nagy figyelmet keltett a szekció ülésén V. V. Kuznyecovnak, a Szovjetunió Szakszervezeti Takácsa elnökinek e tárgyban elmondott beszéde Ezt? í .. Lebrun felolvasta a szekció java átait: a fennálló po- ;tikai és gazdasági feltételek mellett a gazdasági köröknek mindent el kell követniök, hogy megkönnyítsék az árucserét, va- : mennyi kormánynak minden eszközzel segítenie kell a„ kereskedelmi világ képviselőit és a kereskedelmi szervere fake; a nemzetközi kereskedelein fejlesztésé ben. A kormányoknak az ENSZ-en keresztül együttes akciókat kell índítjjníok a nemzetközi kereskedelmet bénító akadályok fokozatos megszüntetésére. Javasolni kell az ENSZ közgyűlésének: a lehe[ő legrövidebb •dőnj belül hívja össze valamennyi kormány' Képviselőinek, kereskedelmi köreinek és társadalmi szervezeteinek tanácskozását a, gazdasági élet és a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek megoldására. A kevésbbé fejlett országok problémáival foglalkozó szekció munká'ának eredményeiről Dzsan Csand (India) a szekció elnöke számolt be. Rámutatott: a vélemény- csere megmutaita, hogy a néptö- negek a kevésbbé fejlett országokban erősen szenvednek a nyomortól és a betegségeiktől. Az említett országok egészséges, gyors gazdasági fejlődésének alapfeltétele, gazdaságuk modernizálása és átépítése. Intézkedéseket kell hogy a kevésbbé fejlet szágok fejleszthessék ipáikat és hogy term®szeti kincseiket teljes egészében a lakosság érdekében használhassák fel, A szekció a megkülönböztetések felszámolása 'és a fejlettebb országok gazdasági uralmának megszüntetése mellett foglalt állást. Megengedhetetlen minden olyan kereskedelmi módszer, amely a kevésbbé fejlett országok gazdasági érdekeit csorbítja. Ezután Kora Tomi asszony, a 'apán szenátus tagja szólalt fel. Hangoztatta, hogy véleményét mint magánszemély mondja el. Elmondta, hogy az élelmiszerárak Japánban a háború előttihez viszonyítva 437 százalékkal emelkedtek, a munkanélküliek száma állandóan növekszik. A továbbiakban kijelentette, hogy a japán gazdasági életnek békegazdaságnak kell lennie. Heinrich Krumm, nyugatnémet gyáriparos kijelentette: a tanácskozáson megteremte (t kereskedelmi kapcsolatokat tovább kell bővíteni. Oscar Lange felszólalásában javasolta, bízzák meg az elnökséget, hogy az értekezlet4 elé tér- 'észtét] javaslatok alapján dolgozzon ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról, felhívásterveze ;et az ENSZ-hez és közlemény- tervezetet az értekezlet főbb eredményeiről. Bernard de Plas francia profesz- szor és Ali Vakili iráni nagykereskedő felszólalása uián a jevaslptot az .értekezlet egyhangúlag elfogadta- Az ülés végén R. Cham- beironnak, az értekezlet főti! kárának ja* v slagéra elhatározták, hogy a záróülést április 12-re halásznák, hogy addig a külföldi résztvevők találkozhassanak a szovjet szervzk képviselőivel, továbbá, hogy o'készít- hessék a javasí tokát. PÁRT ÉS PÁRTEPÍTES * JAVULT A PÁRTÉLET A KAPOSVÁRI BARNEVÁL-HÁL A szovjet kormányhülrlnttspg vhszn/rkpz*>t.t Moszkvába Moszkva. (TASZSZ) K. J. Vo ros'ilov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió minisz;ertanácsá- nnk elnökhe yeftese vezetésével április 9-én viszaérkeizett Moszkvába a szovjet kormányküldöttség =mely résztvett Magyarország felszabadulásának 7. évfordulóé alkalmából rendezett ünnepségeken. A Kaposvári Barnevál Vállalat éléről alig pár hónapja távolítottak el olyan vállalatvezetőt, aki nem érezte át ezt, hogy a munkáját a dolgozó nép érdekeinek meg- íe.élőén kell végezni. Amíg ő állt a vállalat é én, addig egy sor dolgozónak volt laza a munkához való viszonya- A vállalat vezetősége még csak nem is ellenőrizte azt, hogy mennyi az igazolatlanul mulasztó do gőzök száma. Azóta sokat változott a helyzet a Kaposvári B.mev álnál. A vállalat élére °ly«n elvtárs került, aki munkáját a dolgozók érdekeinek megfelelően, a párt irányvonalát íigyelembevéve végzi. A dolgozók most már magukénak érzik az üzemet, ezért igyekeznek munkájukat is ennek szellemében végezni, ezért fordítanak sokkal nagyobb gondot a, munka- fegyelem megszilárdítására. . Most már érvényesül a Barneyál-nál is a termelés párielleoörzsse, figyelemmel kísérik azokat a dolgozókat, akik igazolatlanul hiányoznak a munkahelyükről és a pártszervezet ezekkel a dolgozókkal egyénikig foglalkozik. A vállalat az 1952. első negyedévi tervét csak 97 százalékra tudta teljesíteni, ez pedig komoly lemaradást jelent. Azt jelenti, hogy a második negyedévben az első negyedévi lemaradást be kell hozni és itt komoly feladat vár úgy vállalat vezetőségére, mint pártszervezet vezetőségére. A vállalat vezetősége és a pártszervezet vezetősége kör l -zöft megvon már a szoros kapcsolat, ellentétben azzal mint ahogy a régi vállalatvezető időjében volt. Minden reggel megbeszélik a legfontosabb problémákat, azokat amelyek szorosan a termeléshez kapcsolódnak. A Barnevál dolgozói a vállalat vezetőséggel az élen és a pártszervezet segítségével már most a negyedév elején mindent elkövetnek, hogy a második negyedévi tervet túl tudják te*iesí- teni. Ehhez Iminden lehetőség megvan, annál inkább is, mert a pártszervezet az elmúlt időben megerősödött, következésképpen sokkal több segítsége] tud nyújtani a termelés eme'kedéséhez is. A pártnapok és taggyűlések most már rendszeresek a vállalat pártszervezetén belül. A legutóbbi taggyűlés március 27 én volt- Megvitatták a március 1-én és 2- án tazl ott járási titkárok országos értekezletének anyagát. A taggyűlésen a párttagságnak száz százaléka résztvett, ami bizonyítja, hogy a Barnevál kommunistái szívesen élnek párté’etet és szívesen éltek volni hónapokkal ezelőtt is, ha nem akadályozták volna az egészséges .pártélet kifejlődését egyes egyének, • / A pártszervezet vezetősége az elmúlt hárem hónap alatt gondot fordított az oktatási munka megjavítására. A kommunisták és a legjobb pár- tonkívüli dogozók szívesen vesznek részt az abp-í>és középfoké politikai iskolákon,\a lemorzsolódást szinte teljes egészében megszüntették. Minden jel arra mutat, hogy a párimunka meg fog javulni, a dolgozók az elkövetkezendő időben még jobban érzik m.r'd a pártszervezet támogatását. A pártélet mellett >a szakszervezeti élet is megindul] az üzemben, amit a dolgozók szintén örömmel vesznek, mert biztosak benne, hogy a párt és a szakszervezet segítségével sikerül túStelíesííeniük a második negyedévi tervüket. Nyujtson több segiítséget a csoport megerősödéséhez a kaposvári Szabadságzászló tszcs pártszervezete A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeieníése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli április 9-én, hogy a néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi, önkéntesek egységeivel folytatták a védelmi harcot az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmanista csapatok ellen. Emberben és hadianyagban veszteségeket okozva az ellenségnek. A néphadsereg légvédelmi tüzérségének egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek április 9-én lelőttek 3 ellensÉges reoüiőgépet. DCeieríí emlék . . . 1950 őszén alakult m-eg Kaiposvá fon 9 .jSzubadsúigzá'szró'“ Ivírnnas la pusú tszcs. We/ial okulásuk ó'ia £ ts/cs-ben dolgozók tudnak már szól eredményeket Is f. limu'alni. A jszc valamennyi dolgozója meggyőződni orról, hogy érdemen vo't rálépni < nngyüzmmi gazdálkodás áljára. lOöt ősze óla sok család kökep e példa jukait itt Kaposváron is, .de a megy* e'nész területién. A „Szabadságzáiszló“ tszcs különö sen szeretett kertészettel foglakoz ni és az eredményeit nőm is rejlett* ej az egyéni-, gazdák szeme elől. M’ áfa azonban megnővekodet1. a tszcs területe és vele Együtt a dolsozc családok szálma, már nem csak ker Veszettel foglalkoznak. A tavasz munkákkal a tszcs határidőre vé"- zetf, a cukorrépái1 is elvetették, mái éppen csak # kukoricavetéssel vannak vissza. A termelőszövetkezeti csoport mun'káiát nem segíti ke'lőkcppon a termelő csoport pántspervezOle. Március 20-án \ olt az u olsó 'argvü’és ahol a tavaszi munkáik időbeni el* végzése sz®reipelt napirendi pontként. Azóta a pártsz&nreze t nem ndi'dt segítsége! ennek a munkának időbem elvégzésére. A tszcs-n belül egyáltalán nem folyik népnevelő munka, , ebből a hanvagsá"ból adódik, hogy ; -magiuk a k imimiunis'ák sem igye- t köznek azon. hogy a komin unis!'» ) pélidlaimntatásnak megfelelően érvényt szerezzenek. ; Természetesen ez nem általánosít- li'i'ó. A trrios-ben dolgozóik Kovács Má'yás brigádvezető, kommunista, aki mind's élenjár a innirkában, de nem mondható el ez, mindert párttagról és tagjelöltről. És. hogy e* így van, annak nem utolsó soriban az az oka hogy a pártszervezet gyengén működik. ■| A termelőszövetkezeti csoportok i pártszervezetének komoly jelentősége van a szocializmus építésében, segítséget nyújtanak tcfcbeik között abban hogy az egyénileg dolgozó parasztság plő t ismertessék a nagyüzemi gazdálkodás, a tötbbtermélés , jelentőségét. A tszcs pártszervezetek már mindig nagyobb mentőkben kezdik belőttem ezt a hivatásukat Somogy menyében is. A kaposvári „Szabadságzászló“ hármas típusú Iszcs-nel; is az a feladata többek között, hogy segítsen a lermelöszö- 1 vetkezeti csoport megszilárdításában. jjelend iskolába Kaposváron a Rokkant-telepi iskolába jártam. OBI ültünk, mi Ina gyen a szagú, füstös kis prolinycrekek az utolsó padban. Késő őssael is l'la-pkos 'óbba', mezítláb tapostuk a sarat. Aztán, amikor leesett a hó, sokan nőm jöttek iskoláin, men mm volt cipőjük és zsákdlrrabok-sem voltak mindé n háznál, hej pedig de jól be lehetett csar.ami a 'ábat abba és m're átázott, addigra már az {»kólában voltunk. Oil szépen összehajtogattuk a nedves rongydarabokat és dó'e'őU megszáradt: alattunk. Mer! megengedték volra-e a jószágát tanító nénik és tanítóbácsilf, hogy a kályhához terítsük. Apám a téglagyárban dolgozol!, anyám mosni járt. Este meg ránk mosott, hogy másnap tiszta ruhában mehessünk iskolába, mert nagyon szerem^ a rendet, tisztaságot. Könyveim mindég használtak voltak. Színje felemelkedtem a padban, úgy nyújtogattam a nyakam az első padok fe é. ahol kinyíltak a hófehér, új tankönyvek. s' fjj ruhánk csak a legritkább esetben volt. Amikor a szakadt, régin már nem fértek új föltok. akkor a szőlek valahogyan kiizzadlak egy másikat, ami ázván hamar előlije sorsára jutott. Azon a napon, am'kor az ttj tanítónénit vártuk, Balogh Jóska áj ruhában jött iskolába. M'ndenki kö rmluolte, hát hogyne, amikor még cipő is volt a lábán. Tiz'enketten vo'tak testvérek, szülei ,a téglagyár ban dolgoztak. u Pár perccel Balogh Jóska után jött be az új tanító néni. Gyorsan a helyünkre surrantunk és nagy ér- dek cdé-Sise' nézegettük, ö pedig nőnket. Soha rtzm fog kitörlődni emlékezetemből a lekicsinylőén le/őr- bült szája és a szédítő illat, ami kísérte. Az új ta>n:tónéni intett. 1 ülhetünk. Aztán végigment a padsorok között. Az első padoknál megkérdezte a qyerm kék szüleinek fogadkozásnál és m'gsimogatta őket. Végül megakadt a szeme az utolsó padban ülő Balogh Jóskán. ffyh, hát te miért ülsz itt, az utolsó padban? Biztosan . nem tud á’ felelni. No, majd meglátjuk és megsimogatta Beringhat. Az első az volt. hogy szépírásversenyt rendezett és a táblá a kiszögezte az első díjat, egy képes levelező lapot. Sorba vittük a dobogóhoz a nagy gonddal m gírt mondatokat és a lg- j<ot>b reményekkel telve ültünk vtsz- sza i ml jóinkba. Végre megszólalt a tanílóréni: — Nn. az a kis mi fiú, ott az utolsó padiban, jöjjön csak ide. Va- lamennr;ie'n a jelzett irányba néztünk és a tanítónéni újjá könyorte énül Ba'o'tiva irányult, aki pirulna kiballagott a taníiónénihez átvenni az ajándékot és elfoglalni új bolyét, az első pádban. Jfyj^o.st, hogy rágondolok, emlékszem akkor sírtam és úgy éreztem n'm érdemes tanulni és anyámtól új ruhát, meg cipőt kővA- 'cllrm Aztán ahogy a mérgem el- tárolgoit csak örülni [adtam a kis lla'ogh szerencséjének. De ahogy cupoll az új ruha, úgy kopott Ba- ogh Jóska szerencséje is. míg egy topon az osztáh’könyv lett Balogh táska árulója, ahol f i volt tüntetve táska szedernek foglalkozása és ő Szénen visszakerül'! mellém, az itobó pndhá, hagy jóban, rosszban ^gyek legyünk, úgy, ahogy azelőtt rólunk, mi a lenézett kis proligye- ekek. J. B.
