Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 ÁPRILIS 10. JÓ MUNKASZERVEZÉSSEL határidő előtt végeztünk a vetéssel Csoportunk megszilárdítása most a döntő Az elnök tudta nékül csoport- értekezletet szervezet^ és a veze­tőséget le akarta váltatni a tag­sággal azért, mert szőlője tagosí­tásnál beleesett a csoport íöldte- rü'etébe és ő ebbe — mint mondja — nem tfog belenyugodni. Mun­kájára jellemző az is, bogy párttagsági könyvvel a zsebé­ben elment meglátogatni a börtönbe‘lezárt kulákot, lépé­seket tett érdekében, hogy mint ártatlan timber; onnét ki­hozza. Az ilyen csoporttag nem méltó a csoport bizalmára és az ilyen párttag nem méltó arra, hogy a pártnak tagja legyen. Pavelka Gyula Petőfi tszcs, Istvándi. A gyapotvetőmagnak napon történő felmelegítése Az élenjáró szovjet agrobioló­giai tudomány újabb és újabb ha‘ ladó agrotechnikai eljárásokkal fegyverei, lel a gyapottermelőket, amelyek segítségével a gyapot ter­mőképességének t°vábbi növelé­sét érik el. Az új agrotechnikai el­járások egyike a gyapotvetőmag napon törté­nő felmelegítése. A kísérletek, valamint az új el­járás alkalmazása bebizonyítot­ták, hogy a napsugár által felme­legített gyapotvetőmag egyenlete­sen csírázik (kel) és nagyobb ter­més { ad- Ennek oka az, hogy a nap sugarának ereje emeli a gya* pctimag hőmérsékletét, amelynek következtében sokkal gyorsabban megy át a fiziológiai érés állapo­tába- így a vetőmagnak a vetési értéke megjavul, ami a vetőmag csíraképességének és csírázásí erélyének növe­kedését idézi elé. Az eljárás növeli a kicsírázó miagok számát és ellenállóvá te­szi a csírákat a betegségekkel szemben. A napon való felmelegí­tés sietteti a gyaP°t beárését és növeli termését­A vetőmagnak a napon való fel­melegítését Mezei figyelőszolgálat azonnali megszervezése A több és minőségi termelés ér­A fásítással is védjük egészségünket Hazánk erdővel borított területe mintegy kétmillió hold, az összterü­A tavaszi munkák megkezdése előtt egyik legdöntőbb feladatnak tekintettük a munka jó megszer­vezését, a brigádvezetők oktatá­sát. Olyanná nevelni őket, hogy azok képesek legyenek mozgósí­tani a brigád valamennyi taigl)át­Jegyzőkönyvileg adtuk át a brígádvezetőkntik a földterü­letet, gazdasági felszerelést, hogy ezen keresztül az egyéni felelősséget elmélyítsük és ne legyen íennakadás a munkák­ban, A munka jó megszervezésével el értük, hogy termelőszövetkezeti csoportunk határidő előtt elvégezte a vetési munkálatokat. Elvetettünk 60 kát. hold zaibot, 12 hold cukorrépát, 5 hold tavaszi árpát, 5 hold gumípitypangot, 34 hold lóherét, 6 hold napraforgót, és 4 hold tavaszi burgonyát. Ha­sonló jó eredményeket ériünk el az állattenyésztés fejlesztésében is. Külön dicséretet érdemel Si­mon János terlnelőcsoporttag akí a rábízott feladatokat lel­kiismeretesen, mindig becsü­lettel teljesítette. A rábízott anyakocatörzset úgy gondozza, amint azt a na,gy csa­lád: a termelőcsoport tagsága el­várja tőle. A kutricákat példás rendiben tartja, jó munkájával el­érte az átlagos 9 darab malaco zást egy anyakoca után. Ezt az eredményt mint mondja, a kéjsze ri bugatáson keresztül még nö­velni fogja­Gáli József tehenész sem marad el Simon János és a többi becsü­letes csoporttag mögött­A tehenészetbe bevezefje a szovjet példa nyomán a mes­terséges borjúnevelést, napi háromszori fejést- Az istálló rendje, az állatok tisztaság3 dicséri munkáját. Csoportunk . büszke az ilyen íagságra. Eredményeink mellett vannak hiányosságaink is Jól dolgozó csepcrttagjaín,k mel lett vannak olyan cdoporttagok is, akik a csoport munkáját uem tekintik saját munkájuknak és még ma is jobban húznak vissza a régihez, az egyéni parcellához, a maradihoz, mint a fejlődő újhoz. Ilyen csoporttag Varga Józsefné, aki földiemlőiének nagyobb ré­szét egyéni gazdaságára akarja megtartani. Arra hivatkozik, hogy a községben működő Szabadság termelöcsoport is 1200 négyszög­öl szántót, 400 négyszögöl rétet, 300 négyszögöl szőlőt és 50 négy­szögöl kertet a dot ( csoporttagon- kent a háztáji gazdálkodásra. Vargáné állítása nem felel meg a valóságnak,- mert a Szabadság termelőcsoport vezetősége és tag sága az alapszabály szigorú betar­tásával dolgozik, megértve azt, hogy egyik lábbal nem lehet a nagyüzemi mezőgazdaság ta­laján, a másik lábba] pedig a k’pitalizmust szülő kisáruter- melés talaján állami. A csoport vezetősége több esetben beszélgetett erről Varga Józs-efnével, rámutatva, hogy a csoportnak munkaerőre van szük­sége, és ha ő ekkora földterületet kinthrgyna háztáji gazdaságban, akkor nem számíthatnánk egész éven keresztül munkájára a cső; porion belül. Megmagyaráztuk, hogy az alapszabály minden íermeíocsoporíra és minden tagra kötelező De ő ezt nem akarja megérteni, hogy miért az kiderül albból, ha megnézzük Vargámé múltját és munkáját. A multbzn baromfi és tojás- ikereskk időssel foglalkozott. Ott csapta be a becsületes dolgozókat, ahol akarta és ahol alkalma sdódott arra, Vargáné befurakodott a pártiba és tagsági könyvét most arra, hasz­nálja fel, hogy a csoport ellen lá­zason i kívülállók között és bomlasztó munkát végezzen bent a csoportban is. dekében a, községi (városi) taná' csők a. tavaszi mezei kártevők idő­beni felismerése, jelentése és azok eredményes irtása céljából — ébe­re,n működő figyelőszolgálatot szervezzenek meg. A figyelőszolgálat felelőse az állandó mezőgazdasági bizottság elnöke, helyettese a helyi növény- védelmi zárszolgálati tudósító le­gyen. Tagjai pedig: a mezőőr, dü- '.őfelelösök, és az állandó mező- gazdasági bizottság legéberebb tagjai legyenek. A figyelőszolgálat a, következő kártevőket köteles időben felis­merni és jelenteni a helyi tanács- ■ na'k: a helyi tanács a járási tanács mezőgazdasági osztályána k, utób­bi pedig a Megyei Tanács mező­gazdasági osztályához jelent­Gaben bfufrifika „csócsárló" pusztítását az őszi és tavaszi gabonavetésekben. A kártevő a gabonatövek mel­lett függőleges aknát készít. Az aknából kikerülő finom földtura- dék hangyatúráshoz hasonló. A csócsárló a.z általa készített ak­nába behúzza a, g-tbona levélét 'egészen május elejéig) és annak érközötti puha részét elfogyaszt­ja. E levél többi részét, többnyire a levélből megmaradt erezetet az akna, szájánál kócszerüen össze- tágja. Ezek a tünetek a csócsárló jelenlétét mindenkor elárulják. Vétkezés: Általános fertőtlenítéskor katasz­teri (holdanként 20 kilogramm Agritox porozót kell egyenletesen kiszórni. Folt- és sávtfertőzéskor a folt körül, vagy sáv mentén 30— 40 centimetermélly és ásónyomnyi szélességű fogósávokat kell ásni. Az árok maga a csócsárlókat nem pusztítja el. hanem csak össze­gyűjti kis időre, ezért az árkokat, a foltokat és a sáv 2—3 méteres épen maradt szélét Agritox pora­Helyes lenne, ha a vezetőség elgondolkodna ezen és az ilyen elemek eltávolításával új, becsületes tagok felvételé­vel erősítené meg a termelő- szövetkezetí csoportot, erősí­tenék a pártot, A termelőszövetkezeti csoport előtt nagy feladatok állnak a ta­vaszi munkák idején, az aratás, majd a betakarítás idején is. És a feladatokat olyan becsületes ta­gokkal tudjuk végrehajtani, mint Simon János, Gáli József és a többiek és az olyanok, mint Var­ga Józsefné pedig csak fékjei len­nének a munkának. ajánlatos a vetés előtt 10—15 nsppal megkezdeni. A felmelegítésre száraz, napos he­lyet válasszunk ki a <magtár kö­rül. Alátétnek ponyvát, használt zsákokat, furnírlemezeket, desz­kákat és más hasonló, alátétnek alkalmas anyagokat használjunk. A vetőmag felmelegítését napos időben délelőtt 10—11 - órakor kell kezdeni, 4—5 órán keresztül folytatjuk, délután 2—3 óráig. A vetőmagot 5—10 cm-es vé­kony rétegben terítsük szét, és 20—30 percenként gondo­san forgassuk meg, A vetőmagnak a, gyakori megfor- gatása a mag egyenletes átmele- gílését eredményezi. A vetőmagot éjszakára összelapátoljuk és a magtárba visszük. A gyapotvetőmag napon törté­nő átmelegítésének eljárása .egy­szerű eljárás, semmiféle különle­ges kíadással nem jár és mégis ha­talmas eredményt ad. Minden ál­lami gazdaság, termelőszövetke­zet és egyénileg dolgozó paraszt különleges munkaráfordítás nélkül elvégezheti a napon történő felmelegítést és ennek eredményeképpen nagyobb termést érhet el. zóval vonjuk be (kát, holdanként a szükséglet 3—10 kilogramm). Mezei pocok {egér} kártevését őszi és tavaszi veté­sekben, valamint évelő takarmány- növényekben, árkok és utak men­tén tapasztaljuk. Védekezés: A helyi tanács szervezése és irá­nyítása mellett kollektiven Arvalín egéirírtószerrel kell végezni. Kol­lektiven. végrehajtott általános mérgezés kát. holdanként 1—2 fo­rintba kerül. fl vetési bagalypílle áttelelt hernyójának (kártételét az őszi gabonákban, a kikelő tavaszi gabonákban és az éppen fejlődés­nek induló gyomokon vehetjük észre. Védekezés: Gyomirtással, mesgyék, utak, ár­kok és egyéb területek tisztántar­tásával. A növéinyek tövénél köz­vetlenül a talaj színe alatt tartóz­kodó hernyók pálcikával való elő- kotorásával és azok forróvízzel való elpusztításával. Tömeges fer­tőzéskor csaiétkes védekezéssel a helyi tanácsoknál lévő növényvé­delmi útmutató szerint (2 5 liter korpa vagy cautadara, 1 kilo­gramm Hungária Matador porzó, 3—5 kiló meiasz, nedves fűrész­porra emlékeztető vízmennyiség). fiz amerikai fehér szövőlepke figyelése április 20-tól. Megjelenik a gazdasági és gyümölcsfákon. Védekezés: Rendszerint az ágvégieken levő pókhálós hernyófészkek óvatos le- csípésével és azok azonnali el­égetésével. Továbbá 1—2 száza­lékos Hungária Matador perme­tező erős nyomású kiipermetezé- sével (100 liter vízhez 12 kilo­gramm Hungária Matador perme­tező), lel 12.3 százaiéba. Ezzel szemben Romániában 24 százalék, Csehszlo­vákiában 33 százalék, a Szovjet­unióban 40 százalék az 'erdővel bo­rított terület. A bűnös kapitalista rablógazdálkodás eredménye, hogy oly ^eves erdővel rendelkezünk és hogy meglévő erdei nk is meglelhe- Iős leromlott, kizsarolt állapotban vannak. Az erdősítés és fásítás hiánya, az egyre fokozódó erdő Irtás következ­tében a letarolt alföldi erdők helyén (megjelent a fütcihörook. Az, aka­dály nélkül 'végigseprő szelek kiszá­rították a 'talajt, elpusztították a termést. A száraz, iporo.s, kiétien vidéken egyre jobban elterjedt és .tízezerszámra szedte áldozatait a legpusztítóbb népbetegség, a tüdő- vész. ötéves terviünk harmadik eszten­dejében a Magyar Vöröskereszt, dolgozó népünk egészségügyi tömeg- szervezete előtt az egészségvédelmi munka úi területe nyílt meg: be- Jcdpcsalódni ia fásítási, faültetési ■mozgalomba, hogy ezzel is elősegít­sük hazánk kedvezőbb;, egészsége­sebb éghajlatának kialakítását. A fásítás egészségvédelem . Ha a kietlen, kopár, vadvizes, 'futóhomokos teriil-dek helyére ár­nyas loJÜbos erdőket felépítünk, hűs fasorokat, zöld ligeteket 'ültetünk, megváltozik a vidék 'éghajlata is. Az erdő mérsékli az időjárás szél­sőségeit és kedvezően befolyásol ja •a pára és csapadék képződésit. Az erdő széppé varázsolja a tá­jat. Derűssé, vonzóvá alakítja a kör­nyékeit. Az erdő kitűnő kiránduló- hely, amelyet a 'természeilbarátok —- turisták és kirándulók — tízez­rei keresnek fel. A lesiet, lelket erősítő, gondiiző kirándulásoknak egészségünk megőrzésében is fontos szerepük- van. Még komolyabb szerephez jut az erdő az egyik legpusztítóbb népbe­tegség a TBC elleni küzdelemben. A TBC leggyakoribb előfordulásé­ival az Alifőtdön találkozunk, ahol a mindent ellepő por egyik legfőbb előidézője ia TBC-nek. Az erdő fái. dús lombjai mintegy szigetet képez­nek a.z Alföld portengetegeben. Fás ■erdős területen egészségesebb, tisz­tább a levegő és is okkal kevesebb a tüdőbeteg. Az, erdőnek köszönthet­jük, hogy az Alföld keHős közepén. Vásárhe 1 ykutason és Gyulán két nagy liidőszanatórium .működhet. (Mindkettő Iköriil ihatalmtas erdő te­rül el, ahol a l iszt a ózondús levegő jelentősen elősegíti a 'tüdőbetegek gyógyulását. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa, hogy az erdőirtások ká­ros következményeitől megóvja dol­gozó népünket, határozatot hozott a tervszerű erdősítésről,, a fásítás széleskörű megindításáról. A leg­rövidebb Idő alatt mintegy 200 mil­Több mint ezer ember vett részt Siófokon eddig a, Fák He­tének ünnepségein, amelynek meg­nyitása 5-én volt. Az ünnepség megnyitása a helyi filmszínházban volt, ahol' Házi Imre népművelési ügyvezető megnyitó beszéde után Zsírai Pá! járási erdészeti előadó ismertette az erdők és fásítá­sok népgazdasági jeleníőséi- gét, az erdő és mezőgazdálko­dás biológiai szükségességét, Magyarország fásítási {exyé{ és ennek keretén belül zz öt­éves fásítási tervet. Ismertette a fásítások egyes moz­zanatait, a maggyüjfestői a cseme­ték felnevelésén, kiűzetésén és ápolásán keresztül egészen a fa kitermeléséig. Ezután ,a. „Mezővédő erdősá­vok", „Erdő és araiás“, „Észak erdeiben" és „Kígyóinak a fe­nyők" című színes rajzfilmeket mutatták be. Este a Magyar—Szovjet Társa­im főként gyorsan növő ipari ős bányaművelést célokra alkalmas fát, illatve ggiimöIcScsemetét ültetünk el. A meginduló fásítás az.első lépés ,hazánkban, hogy 'a Szovjetunió pél­damutatása nyomán, mi is ímegvaló- siítihassuk nagyarányú természetát­alakító terveinket, hogy a természet zabolátlan erőit megszelídítsük és az emberi haladás szolgálatába ál­lítsuk. A tervszerű erdősítés, a mezővédő erdősávok telepítése növeli szántó­földjeink terméshozamát i°, ■s így jólétünk, további felelmélkedé­sünk egyik- előfeltétele. Nomzet'gaz- dálkodási szempontból is óriási ,je­lentősége van unnak, hogy ne le­gyünk kénytelenek külföldi fát vá­sárolni, hogy ne kelljen dirága pénzt kiadni -arra, ami nálunk Magyaror­szágon is dúsan megteremhet. Telepítsünk tehát erdőt, ültes­sünk fát. ültessünk a házunk elé, iaz udvarokban és a kertekben, az ,utcákra és a terekre, patakok és ifolyók pántjára., legelőkre és árte­rekre. Kössük meg a homokot, hogy -a kósza szél fel ne kavarja, fog­juk fel a szeleket, hogy földünket »ki .ne szárítsák. Ültessünk fát, bok­rot, cserjét, hogy kedvező éghajlatok, kedvezőbb egészségügyi életfaltétele­ket biztosíthassunk dolgozó [népünk­nek. A Magyar Vöröskereszt községi és városi helyi csoportjai a közeljövő­ben megkezdik tevékeny közremű­ködésüket a községek és. városok belterületeinek, az üzemek, üdülők, tanyaközpontok és ternrelőosopoi- tek környékének fásítási munkála­taiban. A Baranya megyei vöröske- resztes aktívák felvilágosító és is­méi etterjesztő előadásokat tartamúk a fásítás egészségügyi jelentőségéről, részt veszetek a fák ültetésében és gondozásában és •ez egyes erdőré­szek feleli, védnökséget vállalnak. A Hajdú megyei vöiöskerésztfes helyi icsopcrtokban fásítási brigá­dokat szerveznek, amelyek a helyi tanácsokkal illetve a községek fá­sítási felelőseivel egyetértésben vég­zik munkájukat és mozgósítják tag­jaikat a fásításban való fokozott részvételre. Az orosházi járás köz­ségeiben 12 tagú vöröskeresztes fa- ülllető brigádok alakultak. Kedvező időjárás esetén . a brigádok nyom­ban hozzáfognak a kijelölt terület fásítási munkálataihoz. Fonyódon a helyf vörásker észté s csoport tag­sága vállalta, hogy az ónóda kör­nyékét bejásítja, A tavasz bekö&zs&n- tésével azonnal hozzáláttak válla­lásuk teljesítéséhez. , Szocializmust építő népünk alko­tó ereje megvalósítja erdősítési ter­vünket ás. Eltűnnek a sivár, puszta, kietlen vidékek és hazánk virágzó tájain egészséges, boldog nemzedék dolgozik .majd a még szebb, még boldogabb jövőért. ság rendezésében folytatódott a Fák Hetének ünnepi műsora, aü°l kultúrműsor kíséretében Ilikéi Zol­tán általános iskolpi tanífó tir­tott értékes szakelőadást. Vasár­nap ismét a fentemlített filmeket mutatták be díjtalanul az érdek­lődőknek, akik nagy tetszéssel fo­gadták. A lakosság, de különösen az ifjúság lelkesen fogadta Siófok község fásítási tervét és lelkes felajánlásokat {et­tek, hogy a község részére elő­irányzott 63 ezer facsemetét megérkezésekor azonnal el­ültetik, A fásítási ünnepség jelentősége megmutatkozik abban is, hogy az általános iskola úttörői néhány nap alatt több mint 30 mázsa fé­ké tefenyő-tobozt gyűjtöttek ösz- sze és adtak át az állami erdőgaz­daság magpergetőjének. Pál István, Siófok járási tanács oszt. vez. HBÜ&9 KS"SE !*nBE SMS* BSKB MBí'.ilBDilSB BfhCK & UBliB BBSS SBBBHHBBBBií BSflBBSBBBBBBa lllldil^. „A SZOVJET KULTÚRA": tanít, nevel, szórakoztat OLVASD RENDSZERESEN! ^nssu!aH»:Eißiai:«;&ai:üi:s:a:«ii::s!!i:usaB3!iiiEi!sip(!mr Siófokon az ifjúság 63.000 facsemete elültetését vállalta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom