Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

PÉNTEK, 1952 ÁPRILIS 4, SOMOGYI NÉPLAP 3 Díszelőadás Budapesten az Operaháziján hazánk felszabadulásának hetedik évfordulóján A gyermekek tragiX*u§ sorsa liío Jugoszláviájában V. Kirszanov A Magyar Doligozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Búd pes­ti Pártbizottsága és a budapesti városi tanács csütör;ökön este az Állami Operaházban ünnepi dísz­előadást rendezett h,: zánk íe sza­badulásának 7. évfordulója alkal­mából. Az elnökségben ü’t pártunk és népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvlárs és a Magyar Dol­gozók Pár; ía Politikai Bizottsága Központi Vezetősége, a Népköz- társ,: ság Elnöki Tanácsa és minisz­tertanácsa számos taáía. tömeg- szervezeteink vezetői, a legkivá­lóbb dolgozók, művészek, tudósok, Írók. Az elnökségben foglalt helyet a felszabadulási ünnepségekre ha­zánkba érkezett szovji©) küldött­ség, élén Kliment Jefremovics Vo- rosilov marsaiul, a Szovjetunió minisztertanácsa e’nökíhe'yettesé- vel, a szovjet kormányküldöttség vezetőjével és a többi külföldi küldőt'ség vezetője. Megie’entek a díszelőadáson a külföldi államok budapesti diplo­máciai képviselői. A magycr és a Kis Kíroly e Kedves Vendégeink! Kedves elv- társak! Heted’k évfordulóját ünnepeljük ma hazánk felszabadításának. né­pünk újjászületésének. Hét eisz'en- dővtl ezelőtt a Szovjetunió hős' hadserege véget vele 4 a német fa- sisz!ák és nyilas csatlósaik gyilkos uralmának, szabaddá tette a magyar népe; és mcgny'totta előt'e gi hala­dás és a demokrácia útját. Az év­százados elnyomás alatt szenvedő magyar nép a Szovjetuniótól nyerte vissza szabadsága!, nemzeti függet­lenségét. amelyért történelmünk so­rán annyiszor sikertelenül hullatta véréi. Ezért vált 1945 ápr'ljs 4-e hazánk történelmének leg jelen ősobh for­dulópontjává. Ezért ünnepeljük ezt .a n’pot legnagyobb nemzeti ünne­pünkként. amelyen a magyar dol­gozók milliói, minden hazáját sze­relő manyap forró szeretet el, a há­ta mély érzésével köszönti felsza­badítónkat, a hatalmas Szovjetunió* * népünk szabadságáért oly nagy véráldozatot hozó hős szovjet nénid és lánglelkű vezérét; a nagy Sztá­lint. Hazánknak az ipari országgá való átalakulása tüneményes gyorsaság­gal megy végbe. Míg a második világháborút megelőző 20 év alatt az egész gyáripar termelése évenként átlag egy száz lékkai növeke­dett, egyedül az utolsó év fo­lyamán gyáripari termelésünk több mint 30 százaikkal emelkedett, vagyis az 1 százalékos emelkedés1 amihez a régi rendszernek átlagé san egy évi© volt Szüksége, népi de mokrácián* ' an átlagban 12 nap alatt értük el. Sztálinvárcs hatalmas építke­zései, a borsodi iparvidék gyors fejlesztése új, fontos gyárak üzembehelyezése olyan ezideig m jdnem tisztára me­zőgazdasági jellegű helyeken, mint Gyöngyös, Kiskunfélegy­háza, Kaposvár, Za'aegerszeg, Jászberény, Eger, stb. szemlél­tetően mutatják, hogyan vá'ik hazánk évről évre, hónapról hónapra egyre nagyobb mér­tékben a korszerű szocialista nagyipar, a vas és az acél or­szágává. A felszabadulás óta nngv átala­kuláson ment keresztül a mezőgaz­daság is. Eltűnt az ország területé­nek majdnem felét bitorló féltén chi­lis nagybirtok, a papasz ság töme­gei a nnmkásosz állya.l testvéri szö- vetségb, n védték mi*g a feloszlott földet a reakció támadásaival szem­ben. Az izmosodó nagyipar egyre jobban ellátja a mezőgazdasá­got korszerű tr ktorokkal, gé­pekkel, vegyianyagokkal, a népi demokrácia egyre na­gyobb beruházásokat fűd for­szovjet himnusz ©’hangzása után Dobi István elvtárs, a miniszter- tanács elnöke nyitotta meg a dísz­előadást. M:kor Dobi István e!v;árs üd­vözölte az elnökség tagjait, né­pünk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat, a nézőtér közönsége egy emberként á lőtt fel helyéről és percekig ;artó viharos tapssal és éljenzéssel ünnepelte felszaba­dult népünk harcainak szervező­jét tís győzelemre vivőjét, pártunk vezérét, Sztálin legjobb magyar tanítványát, egész népünk styjál és tanítóját..Mikor a miniszterta­nács elnöke Vorosilov marsait kö­szöntötte, dolgozó népünk szeret-e- tét fejezték ki a harsány hurrák, Ez ünnep’és. Viharos lelkesedéssel éltették felszabadítónkat, a nagy Sztálint. Valamennyi külföldi ven- cVget meleg ünnpelésben részesí­tett az Operaház közönsége. Egy­másután hprsanf fel: „Mao Ce- Tun.g" — „Kim ír Szén". A megnyitó beszéd után elhang­zása u;án Kiss Károly elvtárs, a M gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag’a, kuügymi- niszter mondotta el ünnepi be­szédét­ivtárs beszéde dítani a mezőgazdaság gépe­sítésére új »Egv területek öntözésére a rizs a gyei;)ót és más fontos pari növé­nyek termelésének ki*erjE’sz!óRőx-P'. Mindennek eredményeképpen a parasztság e,ryne szélesebb rétegei győződnek meg saját tapasztalataik •vlnp'án a szőve keze ti nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ez évben már az egész Szántóterület több mint egynegyedét a termelőszövet­kezetik és az állami gazdaságok művelik meg. Itvröl-évre szemlátomást növek­szik a dolgozó néptömrgek élel- sz'útvonala. Evröl-é'vre több jut a dolgozóknak nemcsak a fogyasztási javakból, hanem művelődési lehe­tőségekből, a kullúna gyümölcseiből is. A magyar h ladó értelmiség egyre lelkesebben vesz részt a kultúrforrada!omnak elds’ll a nagy munkájában, amely­nek er dméiiyei; .mutat ja a Kossuth díj jal kitiinte ett tudósok, művészek- dolgozók évröl-évre nüvekcő száma és az. hogy a Szovjetunió érdemes­nek tatáit két írónkat és egy tudó­sunkat arra, hogy a legjobbaknak kijáró Sztálin díjjal jutalmazza őket. Az elölt kíméletlenül elnyomott munkásosztályunk számban, erőben, öntudatban megerősödve ma veze­tőszerepel játszik az államigazga­tásban, a gazdaság irányításában, az egész társadalmi életben. A mun­kásosztálynak a munkához, a ler- meléshez való új viszonyú! beszé­desen mu'atják a munkaversonv nagv eredményei, a munka sztaha­novista hőseinek kiváló teljesítnié- uyiir. Mindezeket „ nagy eredmé­nyekei elsősorban azért tud­tuk elérni, mert állandóan ré­szesültünk a világ első n gy szocialista országának, a Szov­jetuniónak baráti segítségé­ben, Önzetlen támogatásában, A Szovjetunió a felszabad'tás után is éberen őrködött fiatal, demokra­tikus államunk függetlensége és megszilárdulása feleit, minden tőle le he ö eszközzel elömozd tolta, megkönnyítette és meggyorsította feli moik<désiink menetét és rendel­kezésünkre bocsátotta gazdag ta­pasztalatai !árházát. hogy minél na­gyobb sikerrel építhessük a szocia­lizmust. „Az újjáépítésnél és azóta is — mondotta Rákosi elvtárs — száz formában éreztük a Szovjetunió ta­rn >g:i asát és segítségét.- 'de a le"- nagyobb" segítség az az lümutatás és tanács volt, amelyet nehéz és bo- nyoju't helyzetünkben bölcs taní- !ónktól és vezérünk.öl a nagy Sztá­lintól kapnék.“ A felszabadulás óta eltelt 7 esz­tendő halaim s eredményei öröm­mel és büszkeségnél töltenek el ben­nünket, de nem feiej jük el, hogy felemelkedésünk betetőzéséhez, a szocialista társadalom felép léséhez vezető útnak jórésze még előttünk áll. A szocializmus alapjait lerttkó ötéves tervünket túlteljesít­jük, most az öíéves t«rv har­madik, döntő esztendejében további az eddigieknél is nagyobb feladatok, új, n gy erőfeszítések várnak ránk. Az 1952-cs év minden eddigit meghaladó, egymással megbonllia- intlaii egyse cl alkotó terviszámait csak akkor tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha nó'gazdaságimk min­den egyes ága, minden egyes válla­lata, minden egyes műhelye és munkacsoportja és ezen belül min­den egyes dolgozó állandó és teljes egészében mennyiségben és minőség­ben teljesfii a tervét. Nemcsak mi, ellenségeink is tud­ják, hogy ez az év az 5 éves tér' döalö csztend:je, ezért veszik igonv be a legalailomosabb és le elvi'te- miil'ebb eszközeit, hogy megpnVbáí- lák hátráltatni terveink pontos vég- nhajlásál, ez-éitt igyekeznek Saját célja kra felhasználni minden elma­radót iságob minden fegyelmezetlen sége; és lazaságot. A magyar dolgo­zók is tudják, honnan félj a szó* es keresztülhúzzák az ellenség számításait, amikor a Gazda Gézák, Rőder Bélák, Deák Jánosok, Loy Árpádok példá­jára még magas bb fokra eme­lik a szocialista munkaver- seryt, az egyéni felelősséget, a feryelem minden formáját és megteremtik legfontosabb clölel lé- tejeit annak, hogy ez az év az 5 évts terv döntő győzelmének, éve, a szocializmus építésének új, nagy mé:i!'ö!.dkövc legyen. Mikor Sztá.in elvlárs legtt|óbbi nyilatkozatában megállapította, hogy íz új világháború ma nincs közelebb, mint két vagy három évvel ezelőtt, ez az egyszerű tény a békeszerető népek sikerét je- len;! a háborús gyuj tógátokká! szemben és ez a siker a béke erői fölényének és mindenekelőtt a vi­lágbéke bástyája, a Szovjetunió ha't'EÖm.s lís rohamosan növekvő erejének köszönhető. Azonban minél kedvezőtleneb­ből fejlődnek számukra világszer­te az erőviszonyok, annál nagyobb dühvei próbál'ák a világuralomra szóm'as amerikai imperi; listák a népeket egy új világháború örvé­nyébe taszítani, ezért készítenek elő lázasan új agressziókai Nyu- '!at-Európában, a Távol- és Közel- keleten, ezért létesítenek felvo­nulási területet hazánk déli h. fá­sain, a Tito által nekik kiszolgál­ta tót; Jugoszláviában. Ezérf kö­vetik el Koreában a hitlerista há­borús bűnösökön is tú'tevő, a ,, b ak téri um h áb or ú'' bestiális gaz­te';!i-t­A világ népein múlik, hogy ;o vábbra is érvényesítsék a béketá­bor erőfö’ényét, hogy béklyóba verek a háborús gyuitoSafókát, mielőtt végrehajtanák bűnös ter­vüket. Felszabadulásunk 7. évforduló­ján a hsí'pfíasságg 1 egybefor­rott prolefár internacionalízr mus jegyébzn ünnepelíük szo­cializmust épí+ő népünk ered­ményeit, ame yeket Lenin 'és Sztálin legna­gyobb magyar tanítványának, Rákosi Mátyás elvtársinak vezeté­séve értünk el és fejezzük ki le- róhatat-an hálánkat és tántorí'i- ha^aflan hűségünket sikereink megalapozójának, felszabadítónk­nak, önzetlen segítőnknek, szö­vetségesünknek, a hataiknas szóv­al népnek és vezérének, az egész hal'gdó emberiség n.agy tanító- mesterének, a magyar nép iga7 barátjának, Sztálin elvtársnak! É,;en a párt és népünk bölcs vezére és tanítója, Rákosi Mátyás slv'árs! Éljen és erősödjön a magypr nép és p szovjet nép örök barátsága! É <en a béke lánglelkű zá-zló- vivője, a magyar nép igaz barátja, i nagy Sztálin! Kiss Károly elvtárs ünnepi be­széde ufán a Szovjetunió és a né­pi demokráciák küldöttei ad' ák szore'tetük baráti kifejezését leg- na^yobb nemzeti ünnepünk alkal­mából. Nehéz és örőmtelen a gyermekek sorsa a mai Jugoszláviában. Még a sötét valóságot gondosan eltitkoló t tóista Saj ó is kénytelen foglalkozni a gyermekek tragikus helyzetével. Hasábjain mind gyak­rabban jelennek meg cikkek utcá­kon bolyongó elhagyott fiúkról é< lányokról, fiatalkorú bűnözőkről- gyermekekről, akiket megfosztottak a tanulás lehetőségétől. Jellemző fasiszta cinizmussal írja le az elhagyott gyermekek sorsát a „Borba“, a Ti o-klikk topja: .,.A be’grádi mozik előtt bolyongó fiúk csapa.'ai gyorsan nettek. Ma már városSZ?rte találkozhat vein/, az ember. Lopkodnak a piacokon duhajkodnak a városi sörözőkben és vCrdá"lőikben, elhagyatott házak padlásain töltik az éjszaka'. Meg szaporodtak, mint az a betegség amilyet rosszul kezelnek.“ Ugyanilyen szellemiben ír a másik belgrádi lap, a „Politika“ is: „Ezek a gyerekek mind az ut­cán kószálnak. Nem mennek haza aludni, bár többnek vannak szülei Csavargók és bűnözők l?ttek.“ A gyermekek elesettsége a dolgozd öímgek rendkívüli nyomorának bi­zonyítékai, A nyomorúságos éhbért kapó jugoszláv munkások sem nem öHözietihe'ik, sem nem taníttathat­ják gyermekeiket. Ugyanez figyel­hető m'g ifalun is. „Min e-y száz­ezer 8—14 éves korú szegény gye.r- mok nem jár iskolába és teljesen analfabéta“ — írja a „Szelő“ ettníi belgrádi lap. De a helyzet sokkal súlyosabb Dalmác'a városaiban és falvaiban p 'Idául minlogy 40 ezer olyan f ú és leánv van. akiknek nincs cipője és ezért nfm járhat­nak iskolába. Boszniában és Her­cegovinában a gyermekek több min 00 százaléka nem tanul. Az omerikai gyarmotosítók belgrcdi sjo'gái mirdenek- előtt olcsó munkoerőnek tekintik a overrreteket A felnőit munkásokkal teljesen egy­formán zsákmányolják ki a f'a. al dolgozókat, de a felnőttek munka­bérének 'mindössze nyolcadát és ti­zedét fizst k rn-kik. A 12—10 éves gyeim kék lézezrei végzik a legne­hezebb munkákat az érofej'ökben, a bányákban, a gyárakban és üze­meld) n. A zanicai kohóművekné! például a vashulladékot a gyerme­kek rakják az olvasztókemencékbe. H'he'elleriiil magas hőmérséklet mellett dolgoznak. A zemuni öntő­dében mintegy 350 gyermeket al­kalmazlak. akik közül sok még a 12 életévét sem töl.ölte be. Az országban több mint egymillió árva és elhagyatott gyemnek van, akiknek saiihi a nemzed felszaba­dító liálio ú éveiben haliak meg, vagv akiket mint -a béketábor és a demokrácia Iiívsil Titóék börtönbe ve'.ettek. A bn'grádi fasiszta veze- ők n m akarnak e gyermekek ne- vcltetésére pénzt kiadni, ezért na 'y- és kisiparosokhoz, kulákokhoz. k**- reskedőklliöz adták őket „oktatás­ra“. Eay új törvény alapján a ma- gán válla'ko/rk tetszés szerinii számban a’knlmazilia mák gyerme­keket és saját belátásuk szerint „oktathatják“ őket. A ti óisía lapokból kider'theő, milyen k'mélet'enrk a gazdák az oktatásra .felvett gyermekekkel szemben. A ,.Nin‘‘ című hetenként megjslenő táiékoz'ató füzet írj«, hogy líel"rádban a ,,Tocsna Tech­nika“ műbely t'dajdonosa, Roden- ko Pe'rovics és a Voiszlav Vilics- utca 57 szám ai'tti lévő asztatosmű- lio'y vezetője, Konsz'^n'in Radisics , -pofonokkal és «''kölcsapá sokkal egészítik ki amúgyis gyatra ok!a- ási módszer űke;“. Zágráb az ország tek'ntélyes ipari gócpontja. Amint a „Napred“ c'mű lap közli, az itteni gyárakban, üze­mekben és kisipari műhelyeidben mintegy 8 ezer gyermek inasko- dik. „Rendszerint valamenny en Sjkkal kevesebb szakmunkát végez­nek, — írja a *ap, — sokkal kévé­st bb idő jut a szakma etsajálít'á- sá'a, mint amennyit dolgoznak, al­vásra pedig naponta csupán 3—-4 órát kapnak. Semmi) el sem jobb a városi ke­reskedők és a falusi gazdagok „fel­ügyel, téré“ bízott nyernvekek hely­zete sem. A „Juni 7“ című lap köz­lése szerint „a legnehezebb mun­kákra fogják be kis segédeiket és egyáltalán n:m akarnak rendes pol­gárokat nevelni belőlük“. A hivata- 'os adatok szerint egyedül Boszniá­ban és Hercegovinában közel 25 i zer cyermek van a „vagyonos pol­gárok“, vagyis kereskedők, kulákok, műhely-tulajdonosok gyámsága alatt. A gyermekek nem tudják el­viselni a kíméletlen kizsákmányo­lást, a verés* és a türhe.etlen bá­násmódot. ezért megszöknek gaz­dáiktól. Kénytelenek a városig utcá­kon, a vasúti pályaudvarokon, és állomásokon bo’vongani, liosy vala­hol egv darab kenyérhez jussanak. Napjainkban a jugoszláv ipar mindinkább háborús vágányokra áll át. A békés szükséglett kre termelő gyárakat leállítják. Országszerte fo­kozódik a munkanélküliség. E-;yre n:hez“bb a gyárakban és üzemek­ben elhelyezni az ipari tanulókat, itt vnn egv jellemző példa. A bel- grá'di kerületben 1938-ban 11 .(>36 tanorc dolgozott az ipari vállala­toknál, kisipari műhelyeknél és ke­reskedelmi intézményeknél. Most a tanoncok színia — a ütőista sajtó közlése szerint is — 22C3-ra csök­kent, A legtöbb gyermeknek nincs kilátása arra. bog-v „emberré vál­jék“ — e1 végezhesse az elemi isko­lát, termelő szakmát tanuljon, majd biztosított munkához jusson. \ A „Napred“ című horvál ű'p be­számol arról, milyen nyomorúságos sors vár a hegyek között fekvő Imocska Krajna-keriile't fiatalsá­gára, A lap kénytelen megállapf- ani: „Az elemi iskolát végzett ser­dülők. a semmiféle oktatásban nem részesült fiatalok pedig különösen elvesznek ebb n a korongé 'égben. Szin'e be sem lépnek az életbe, tel­jesen létfenntartási eszközök nél­kül maradnak.“ A nyomor és az éhínség otthonról az u*córa küldi a gyerekeket, a fiúkat bürőzésre, a lányokat pe­dig a prosíituációba űzik. Kell-e csodálkozni azon, hogy Ti­to fasiszta sajtójában egyre löbb az ilyen h'r? „Szarajevóban elfogták a zsebtol­vaj-banda'. Te'je* egészében utca- gyerekekből áll.“ „Amikor megérkezik az ember Rrcskoba, azonnal szembeötlenek az utcákon csavargó gyerekek. Egyetlen lehe'öségük a mcgélhe;és- re— az apróbb lopások.“ „A 12 éves Mi drág Mjloszlavie- vics tehetséges gverek. A nyomor vUtet'e az utcá'.a. Akkor f g'ák el, amikor eny pénzzel meg'ömölt tár- cá akart éppen kiemelni. Ez volt a tizedik lopása.“ „Telko Emil egy „feneketlen nazááska“ segítségével lopott a pályaudvarokon és állomásokon. Milan Oszpiccsrl együtt éjszakai szállást szervezett hajléktalan gyer­mekek számára a Tereza-,ér egyik léiig fe'épilett házában.“ A né kiilözés és különösen a rend­szeres éhezés kö etkez ében e' yre lerj.dnek a gyermekek közölt a ra­gályos és egvéb betegségek. A szara­jevói keriíle'ben például a gyerme­kek több mint 34 százaléka nyílt giimőkóros. A Iraohomás gyerme­kek eZrei vesztik fi szemi'k vilá­gát, mivel egyáltalán nem részesül­nek orvosi se> í ségben. Növekszik a gyermekihalandóság. A „Radnik“ c'mű lap s'a'isz'ikai adatokra hi­vatkozva közli, hogy Szerbiában az újszülött gytrmekek több mint 20 százaléka első életéi ének betöltés* előtt meghal. A gvarmati elnyomással kikészí­tett fasiszta rendszer fizikailag és szellemi'Ie'i egyaiánt eltorzítja és tönkreteszi a jugoszláv gyermeke­ket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom