Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-27 / 73. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁRCIUS 27. A Pártoktatás Háza közleménye Március 28-án, pénteken este 6 órakor a Pártoktatás Házában előadást tartunk „A NÉP alkalmazása Magyarországon“ címmel. Az előadáson vegyenek részt a vezető párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusok, valamint az MB, a tanácsok mezőgazdasági és ipari osztályának vezetői és munkatársai, párfiskolai előadók, népnevelő felelősök és a politikai gazdaságtant tanulmányozé elvtársak. Előadó: Vilmos József elvtárs, a Gazdasági és Műszaki Akadémia tanára, a Központi Elődóí Iroda tagja. Április 4-én kezdődnek a „Magyar filmhetek,, PeliEnM'áulftSnnfc <5% el»® íritta, április 4-i kezdettel megrendezik a „Magyar filmheteX“-St:. Á műsorban teérQpel a ■*a»ynr filmgyártás legújabb alkotás*', az ,,Ütközet békében", *e é]stf játékfilm, amely néphadseregünk életével foglalkozik. A bemutatásra kerülő „Vadvíz-ország“, a szegedi Fehértó snadánrilágának életét ér#- kilíi «leg. Erén fcfvül -beaiuttfíják a ..Kiskakas gyémánt félkrajcárja1-' efmű színes magyar r*jzjfi'lmftt', továbbá a ,.Képzelt beteg“ című rövid játékfilmet. A közönség elé kerülnek a legújabb ki «filmek is. A ,,Magyar filmhetek“ budspes- ten április 4-én kezdődnek, majd májukban foly»nwítosan megrendezik tv, egésa országban. TÉIYEK ÉS SZÁMOK J A TI TO-FASIZMUSÉ ÓL (A „Szlavianye“ 1952 februári számából) Az amerikai imperialisták dél keleteurópai támaszpontjáról, Tito Jugoszláviájából állandóan érkeznek hírek a nép nyomoráról, az életszínvonal rohamos süllyedéséről, a tomboló terrorrá! éa a háborús elő készületekről Most a tények és számok adataival világítjuk meg, hogy mi történik Jugoszláviáin, milyen a jugoszláv ttép élefe a fasiszta uralom alatt. j4 //tíű'ltóítítfe® ♦ • • • • • íí Ucdás-a ű> ttíji'i'í Az első adat már sokat megmond: Tito Jugoszláviájában iaz állami költségvetésnek 70 százalékát háborús előkészületekre fordítják. Jelenleg közel 1 millió ember van fegyverben ée a belgrádi vezetők parancsa 2 millió embert kényszer! tett munkára az országban mindenfelé folyó katonai építkezésekhez. A fegyveres alakulatok tagjait besúgók veszik körül, akiknek jelentése alapján 130.000 „megbízhatatlan" katonát büntető alakulatokhoz helyeztek át, 20.000 forradalmi gondolkodású katona és tiszt pedig börtönökben éa koncentrációs táborokban sínylődik. A besúgók, az UDB kémek mindent..., jelen vannak és szorgalmasan működnek, amit bizonyít, hogy Rankovícs börtöneiben, amelyek száma egyre szaporodik, 250.000 munkást, parasztot és értelmiségit tartanak fogva, olyanokat, akik felemelték s2avukat a fasiszta' terror ellen ég akik ,,megbízhatatlanok" voltak a Titouralom szemében. Ezzel szemben 20.000 háborús bűnöst, akik együttműködtek a hitleristákkal, szabadon bocsátották és ezeket Rankovics, mint „megbízható" elemeket az államgépezethez és a. hadsereghez osztotta be. Harmincnyolc hivatásos tisztiiskola, 18 tartalékos .tisztiiskola és 29 kémiskola működik Jugoszláviában — amerikai tisztek vezetése alatt. A határszéli provokációk egymást követik: 1950-ben a magyar határon 795, Bulgária határán 123, ez albán határon pedig 80 prvokácíót követtek ©1 a tiföis- ták. Az ország értékeit a nép elől elvonják és az imperialistáknak juttatják: a színesfém-kivitele az Egyesült Államokba! 1939-hez vi* szonyítv.i, ötszörösére emelkedett, s ugyanakkor, amikor a jugoszláv nép éhínséggel küzd, a titóisfák évenkínt 1 millió t°una búzát és kukoricát szállítanak Nyugat-Né- metorSzágba, az amerikai imperialisták nyugateurópai támaszpontjára. Ezt csinálja, így dolgozik a Tito politika. Mindent az imperialisták érdekében é* parancsa szerint. A katonai kiadások, a háborús előkészületek hatalmas tételei általános dráguláshoz, az életszínvonal zuhanásszerű süllyedéséhez, nyomorhoz vezettek. A t*lóista Jugoszlávia ipari üze meiben 12—14—16 óra a munka nap. A jugoszláv munkás havi 2000—3000 dinárt keres, miikor egy kiló olaj 700, egy férfiing 3000 dinárba kerül, 1951 októberében az amúgyis magas vasúti tarifát a háromszorosára emelték, » városi közlekedési viteldíjak úgyan- ekkor 7—lOszeresükre emelkedtek. Az áramtarifa és a vízdíj 300 százalékkal emelkedett, a tél elején a fa árát 72, a szén árát pedig 250 százalékkal drágították. 10— 15-szörösére emelkedett a gyógyszerek ár* ifi. Nyomorúságosak a lakásviszonyok, Semmi nem történik a lakásépítés térén, de még a háború romos házait sem tatarozzák. A szerbiai Városokban * Lakóházak 50, a íakásoknk pedig 60 százaléka még ma is romos állapotban van. Az egészségügy megdöbbentően elhanyagolt- Jugoszláviában évenként 100.000 ember hal meg tüdővészben és az ipari munkások 80 százaléka tüdőbajos. A mezőgazdaságban a kulákok uralkodnak, a szegénypaTasztság nyomorog. Hetvenezer kulákgaz- daság van Jugoszláviában, amely két és félszer több földdel rendelkezik, mint a 629.000 dolgozó paraszt-gazdaság. A kulákok éven- kint a szegényparasztok gazdaságának 10 százalékát tönkreteszik. A szegényparaszt ipari cikkekhez csak feketepiacon juthat, egy liter petróleumért például 5 liter tejet és 10 tojásf kénytelen adni. A mezőgazdaság termése 1939-hez viszonyítva 50 százalékkal csökkent. A „Jugoszlávia éléstárának" nevezett Bácska, é# Szlavónia szántóföldjeinek 65 százaléka 1951- ben bevetetlen maradt. Ilyen a helyzet az állattenyésztés területén is, a szarvasmarha-állomány például 1950-hez viszonyítva 600 ezerré! csökkentRomiái és nyomor az egész vonalon: ez a következmény» a Tito politikának. Megemlékezések Beethovenről Március &5-á», Beetlhov?» halálának 125. évfordulóján, g berlioi Deutsche Statsoperben ünnepséget rendeznek, «melyen Wilhelm Pieek, a Német Demokrat ikus Köztársaság elnöke megemlékezik * német zen« ■agy alakjáról. Március 22-én az Állami Múzeumban kiállítás nyílt meg „Beethoven és kora" »íinmel. A kiállítás életét 4« ■«■Mámáfát szemlélteti. Anyagát később a Német Demokratikus Köztársaság nagyobb városaiban is bemutatják. Berliniben az ünnepi héten 39 előadást tartanak Beethovenről. Sok üzemi hangversenyt is rendeznek. Berlinben 3 napos zenetudományi ülésszakot tartanak. Az ünnepi hét alkalmából a Beethoven bizottság ünnepi albumot ad isi, SZEBB ÉS GAZDAGABB LESZ HAZÁNK A HUNKA NYOMÁN Az ötéves terv hírei A háború során súlyosan megrongálódott székesfehérvári vasútállomás épülete helyett új. korszerű állomást építenek. "A bejáraton át üvegfalú, oszlopos csarnokba jutnak az utasok, a földszinti nagy várócsarnokból kettős lépcsőlfcl járat vezet az emeletre, aihol még egy várótermet, külön diák várótermet és kultúr várótermet helyeznek el. Építenek ezenkívül- egy külön várótermet a kisgyermekes anyák számára is, ahol fürdőhelyiség, ételmelegítő és kis ágyak is lesznek. 120 személyes éttermet, földszinti és emeleti bttfifért is létesítenek. Az emeletes iroda-részen korszerű menelirányíló berendezést készítenek, az állomás .másik szárnyához emeletes postaépületet építenek. Az ország egyik legkorszerűbb állomásépülete a terv szerint augusztus 2ö-ra készül el. Ötéves terviünk első esztendejében kezdték el Szolnok közelében a Tiszamenti Vegyiművek építését. Az új gyár jelentősen hozzájárul vegyiiparunk fejlesztéséhez. Az építkezési dolgozók lelkes munkája eredményeként ez év közepén már magkezdi működését a tisza- menti vegyiművek. Az Országos Tervhivatal Vízgazdálkodási Csoportja a múlt érben komplex-brigádokat szervezett, amelyek eSY hónapig tanulmányozták hasznosítható kisvií- zeinket. Kutatómunkájuk eredményeképp közel hetven millió köbméter víz tárolási lehetőségére adtak be. javaslatot. Zsilipek beépítésével a vizet állandóan hasznos, közepes szinten tudják tartani és ezzel nagy terület öntözését teszik lehetővé. Különösen jelentős a Számos-völgyi kisvízek visszatartása, ahol 4—5 ezer holdat öntözhetnek. Ugyancsak 4—5 ezer hold öntözését teszik telhetővé majd a Sárköz kisvízinek hasznosításával. >f, * * Az ismét meginduló hajózáshoz nagy segítséget nyújt a vízállásjelentés. A Vízrajzi Intézetnek 260 v'zmérő állomása van, amelyek közül 58 távirati jelentést ad a vízállásról. Ezek alapján látja el az intézet a naponkénti vízjelző szolgálatot. Az intézet naponta tájékoztatót ad ki, elkészíti a rádióban leadott vízállásjelentést és szükség esetén előrejelzéseket ad a. hajóknak. A Vízrajzi Intézet munkájához tartozik az ország területén lévő 600 talajvizszint észlelő kút kezelése, valamint a vízsebességmérések. Az ötéves terv kepeiében az intézet egyik központi feladata, az ipartelepek vízellátása, szempontjából fontos vízkészletek feltárása. Kultúrált kereskedelemmel az életszínvonal emeléséért Rákosi elv társ 60. születésnap járónk tiszteletére vállalatunknál a „Kultúrált Kereskedelemért“ mozgalmat indítottuk be. A mozgalom egyik fő célkitűzése, megyénk dolgozóinak fűszer és édesipari cikkek vonalán történő ellátásuk figyelemmel kísérése, áruellátásunk megjavítása» az ellátás terén mutatkozó hibák falfedése és azok kiküszöbölése. E mozgalomhoz széles körben csatlakoztak megyénk területén lévő FŰSZERT fiókjaink dolgozói és felvették^ kapcsolatot az állami kiskereskedelem, a szövetkezeti boltok dolgozóival, illetve 'vezetőivel, és megbeszéléseket tartottak. A megbeszélések eredményeként sorra alakulnak meg a Fűszert fiókák rajonjitbctn » Fűszert fiókák, -az -állami kisekereske- dt'lem, a szövetkezén boltok dolgozóiból m komplex brigádok. A megalakult brigádok hetenként rendszeresen látogatják le az egyes árudákat és földmüivesszöv’etkezeti boltokat, helyszínen tájékoztatást adnak a szakszerű árukezeléssel kapcsolatban, de legfőképpen a bol-| tokban vásárló dolgozók igényeinek | maradéktalan kielégítését tárgyalják meg és segítséget nyújtanak «z egyes áruda és boltvezetőknek mimikájuk megjavításánál. Rendszeresen meglátogatják a nagykereskedelmi vállalat raktárát és átvizsgálják azt, nehogy a nagykereskedelem hibájából valamely áruféleségből a holtok árukészletei hiány! szenvedjenek. A látogatások eredményeit hetenként brigád értekezleteken vitatják m?g, melyekre meghívják a helyi tanácsok képviselőit is. A komplex brigádok megalakításé rank célja továbbá az, hogy köze tóbb hozzuk a kiskereskedelem dolgozóit, az állami nagykereskedelem dolgozóihoz és e'vtársias segítséggel élve a nagykereskedelem hivatásához méltóan támogassa *z állami és szövetkezeti kiskereskedelmet, megyénk dolgozóinak áruellátásával kapcsolatos munkájában. A november 80-i párt és kormányhatározat) eredményeként a szocialista kereskedelem munkájában gyökeres fordulat állt be. A határozat ereid meny óként az azelőtti i elosztás munkája helyett a beálI lotit áruhőség következtében a szocialista kereskedelemnek mindinkább az értékesítés munkájára kell áttérnie. Vállalatunk, amely elsőrendű cikkek forgalomba hozatalával foglalkozik, mindenféle cikkel 'bőségesen rendelkezik, ellátja a kiskereskedelem boltjait. A kiskereskedelemnek viszont oda kell halmi, hogy a dolgozók igényeit a legteljesebb imér- !éjiben ki tudja elégíteni. -Pártuník, Rákosi elviárs bölcs vezetésével fejlődésünk azon szakaszához értünk el, amikor ánibűség van és mmt « szociálisa kereskedelem dolgozóira vár az a feladat, hogy. az ámt időben megjelelő mennyiségben óv választékiban a dolgozók igényiéinek megfelelőien biztosítsa. >a dolgozókat bőségesen ellássa. Tanulmányozni fogjuk a szovjet kereskedelem tapasztalatait és az,°n leszünk, bogy pártunk és Rákosi elvtárs útmutatása alapján kijavítsuk kereskedelmünk terén mutatkozó hiányosság,dkM, dolgozóink hibátlan és példás áruellátása érdekében. Csordás János Oiectkaatíi-iz&nÁta írfa: Sz. Szmirnov ■ (Ítészle! az írónak: ..Harcban Budape síért“ című regényéből, «mely Rocömtny Szidónia fafdí- 'bísábcan az Uj Magyar Könyvkiadónál jelenik meg.) AZ ELLENSÉG ÉSZREVETTE mennyire kímélik csapataink a város történelmi emlékműveit és épületeit. A németek igyekezték is kihasználni katonáink e nemes törekvését. Gépfegyvereiket egyenesen a szobrok talapzatára helyezték. A város legszebb építészeti műemlékeit, kímélet nélkül, erődítménnyé alakították át. így vált erődítmény- nyé a Tisza Kálmán téri Városi Színház, így lett hatalmas haditámaszpont a Parlament, * Ludovika Akadémia. Ugyaniakkor Göbbels hisztérikusan arról ordítozott és hazudozott, hogy az oroszok lerombolják Budapest történelmi emlékeit. A budapesti ,,kattanba“ szorult német tábornokok pedig kárörvendően a markukba nevettek, amikor a szovjet tüzérség, hogy *a építészet rit- kaszép műemlékeit megkímélje, a tüzet beszüntette és a gyalogság inkább vállalt nagy ás nehéz kerü- lőútakat, hogy #- legkisebb pusztítás árán foglaljon el ilyen épületeket. Érdekes jelenet játszódott 1« a belvárosi harcokban. Egy ház előtt folyt a harc, amelyet gyalogságunk már minden oldalról körülvett, * amelybe szálasi fickók jókora. alaposan felfegyverzett csoportja bujt meg. Az ablakokat, ajtókat eltorhszolták és bár többször megadásra szólították fel őket, folv- teftáik » Lévé Idézést. A ház szilárd építmény volt, rohammal bevenni nem Kft volna könnyű. A csapat parancsnoka, minthogy a házat megszállva tartók makacskodtak és elutasították felszólításainkat a megadásra, eiha- tározta’, hogy felrobbantja a házai. Az árkászok előkészítették a robbantó anyagot. EKKOR ÖSZHAJU, öreg magyar bukkant fel lövészeink rajivonalában. Rendkívül f elindult an, ideges kézmozdulatokkal mutogatott az ostromlott házra és igyekezett mAg- értclni magát. Katonáink érdeklő-' dése felébredt, tolmácsot hivattak. Kitűnt, hogy az öreg magyar — zenetanár, az épület pedig, amelybe a szálasi-emberek befészkelték magukat, Budapest egyik legnagyobb zeneinilézefe. Az öreg könyörgött, hogy ne robbantsuk fel a házat. Megmagyarázta, hogy ott néhány tucat nagyértékű zongora van, melyek drágák, szinte pótolhatatlanok. Azt javasolta, küldjék őt parlamenternek a szálasi-fickókhoz és biztosra veszi, hogy sikerül őket megadásra bírni. — Hát jól van! — mondotta a csapaitparancsnok. — Próbálja meg! Valóban kár lenne jlyen kincset felrobbantani. ißotot adlak a magyar kezébe, amelyre fehér kendőt kötöttek és az öreg, e zászlócska1 magasra tartva, a ház felé indult. A szálasi- fiekók nem lőttek. Az öreg az úttest közepén megállt és emelet fővel kiáltott valamit magyarul. Válaszul részeges hörgés hallatszott a második emelet ablakából, majd géppiszt»ly-s»rozat kattogott, A febérkondős bot a földre hullott és az öreg zenetanár, kezét vérző nyakára szorítva, visszatámolygoH A golyó — szerencsés véletlen — cS::ik könnyen horzsolta az öreg nyakát. Míg az egészségügyi katona a sérülést bekötözte, az őszíhajú magyar így szólt a parancsnokhoz: .— Robbantsák fel! Hadd vesszenek a zongorák is, de ezeket a gazembereket el kell pusztítani. A tiszt azonban mégis sajnálta az értékes hangszereket. — Elvtársak, rohamra menjünk? — kérdezte a köré csoportosult gyalogosoktól. — Rohamra! Bevesszük! ... — zúgtak a katonák. ÉS FÉLÓRA MÚLVA a zene intézetet ellenállhatatlan rohammal bevettük. A szálasi-fickókból álló őrség elkeseredett ellenállás után mind egy szálig elpusztult Az öreg határtalan és izgatott örömében magáihoz ölelte a szovjet katonákat. Nagy ünnepélyesen « második emeletre vezette őket, ahol a nagyteremben, tört ablakok előtt álltak a zongorák. Lassú, óvatos mozdulattal felemelte az egyik zongora fedelét. A teremben még a roham löporfiistje go-molygott, amikor öreg barátunk a zongora elé ült és ujjai alól Beethoven Pethe- tikus szonátája hangzott fel. Értettünk a zenéből, a felszabadítóknak szólt a köszönet ®s a dicsőség himnusza. * * * MÚLNAK AZ ÉVEK. Sok víz lefolyt már a Dunán. A pusztulás nyomai is eltűntek Budapest utcairól. De a nagy csata emléke örökké élni fog ^ Magyarország földjén a Szsvjelunió -beláthatatlan térségein.
