Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-22 / 69. szám

SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT, 1952 MÁRCIUS X. ó A BARCSI JÁRÁSI PÁRTVÁLASZTMÁNY ÜLÉSE A Magyar Dolgozók Pártja barcsi járási választmánya 19-én értekezletet tartott. Az értekezleten Kovács elvtárs, a járási párt- bizottságok titkárainak értekezletén elhangzott beszédét vitatták meg. A beszámolót Szabó István elvtárs, a Járási Pártbizottság tit­kára fartotfs. Szabó István elvtárs beszéde Pártszervezeteink jelentős ered­ményeket értek el a II. kongresz- szus óta a pártépíbé1« és a begyűj­tés terén, különösen jó eredményt értek el a termelőszövetkezeti mozgalom terén. A járás földterü­letének 18 százaléka termelőszö­vetkezeti, az állami gazdaságokkal és erdőgazdaságokkal együtt 57 százaléka szocialista szektor. Ter­melőszövetkezeti községek legna­gyobbrészt a határ mellett alakul­tak, Bélaváron, Vízváron, Barcson, stb. Majd arrói beszélt Szabó elv­társ, hogy a termelőszövetkezetek hogyan harcolnak a termésátlag emeléséért, hogy méltó választ adjanak Titonak a provokációira, melyekkel nemcsak a járás dolgo­zót, hanem egész dolgozó népün­ket akarják megfélemlíteni. A szocialista szektoroknak éle* kell járni a tavaszi ve­tésbe* és a begyűjtésben egyaránt­A begyűjtésben a járás lemaradt tavaly, nem sokkról jobb a helyzet ebbe* az évben sem. Nagyon r isz- azul áll a sertésbe gyűjtés, az 1302 darabból eddig mindössze 441 da­rabot gyűjtői! tünk be és a taná­csok nem kellő pontosággal és szi­gorral járnak el, sőt meghátrá'inak •a nehézségek elől, pl. a patosfai tanácselnök elvtárs a Járási Párt- bizottságra és a Járási Tanácsra vár, hogy majd begyűjtik a ter­ményt. Ma»jd arról bőszéit Szabó elvtárs, hogy a kommunisták, elsősorban a pártvezetőség: tagok, a tanácsok vezetői, a tanácstagok, tömegszer- .vezetek vezetői és dolgozói járja Bak elől jó példával a beadásnál, különösen a hízottsertés beadásá­nál Ás teljesítsék kötelességüket. Fel kell számolni az opportu­nizmust, amely eddig megjmutatko. zik a begyűjtésnél, de különösen * sertésbegyüjtés munkájánál. A kommunista példamutatással kapcsolatban kiemelte a Barcsi Fűrészüzemet, ahol a, dolgozók Rá­kosi elvtárs születésnapjára tett vállalásukat teljesítették, illetve túlteljesítették. Majd arról beszélt Szabó elv­társ, mennyire fontos ismerni a párfr- és kormányhatározatokat, mennyire segíti elő a munkánkat és felhívta a figyelmet, hogy tenulmányozzuk a szovjet ag­rotechnikát és alkalmszzuk a tavaszi növények vetésénél a keresztsoros és a négyzetes vetést, erősítsék a DISZ-szervezetet, hogy val0ba.ii a párt segédcsapatává váljék. Több segítségét kell adni a párt- szervezeteknek, a tömegszerveze­tek vezetőségeinek, az MNDSZ- nek, a mezőgazdasági szakszerve­zetnek, de elsősorban a DíSZ-nek. Az egységes népnevelő csoportok­nak kéthetenkint népnevelő érte- kczl eltet kell tartani, minden esetben a titkár elvtársak tartsák meg. Majd a tavaszi munkákkal fog lalkozott Szabó elvtárs, felhívta a figyelmeit a késés behozására. Mozgósítsunk elsősorban jó példá­val! és népnevelő munkával a tava­szi vetés határidőre való befeje­zéséért. Le kell leplezni mindazo­kat, akik akdályozzák a tavaszi munkákat, külünös figyelemmel kell lenni a kulákok bomlasztó munkájára. Majd a gépállomások szerződéskötéséről megállapította, hogy nem kielégítő a termelőszö­vetkezetek szerződéskötése a gépi munkákra és nagyon kevés az egyéni parasztok szerződéskötése is. A gépi munka a többtermelés alapja. — mondotta Szaibó elvtárs, ezt nem Szabad figyelmen kívül hagyni és ezen a téren lévő hiányosságokat ki kell javítani, s ■elsősorban a kommunisták, a tanácstagok vegyék igényibe a gépeket — fejezte be Szabó elvtárs a beszámolóját. Majd hozzászólások következtek: Kovács ehíárs, gépállomási dolgozó politikai és szakmai kérdés fontos­ságára hívta fel a figyelmet és ja­vasolta, hogy a mezőgazdászok, ag- roncjmiusok elsősorban a termelő- csoportoknál, de egyénileg dolgozó parasztoknak is tartsanak előadási az agrotechnikai módszerekről, majd a következőket mondotta — a gépállomások szerződéskötésénél az ellenség hangja érvényesül, pedig a kulák 1946 ha-u 47-ben még vásá­rolt traktort és egyéb gépeket ma­gának, bogy 'többet termelhessen. Most mivel látja, hogy a szocialista szektorok egyre nagyobb mértékben fejlődnek, most le akarja beszélni * dolgozó parasztokat a gépi mnka haszná'laiiáról. Meg kell győzni a termelőcsoportokat, hogy gépül lo másakkal dolgoztassanak. Szabó elvtárs, a kálmáncsai tszcs elnöke elmondotta, hogy a termelő csoport­jukban a tojás, a baromfi és hízó •bea' .ásbani van a hiba. A kommunis­ták vállalták április negyedikére, hogv negyedévi tervüket ■ tel jesíteni fogják tojásból és baromfiból úgy, hogy egyénileg adják össze és ehhez csatlakoztak a' pártonkívüü tszcs ta­gok is, a sertésbeadási tervüket azonban csak június 1 -re tudják teljesíteni, de akkor a félévit be­adják. Hogy ilyen hiba elő ne for­dulhasson javasolja, hogy a taná­csok már most ellenőrizzék, hogy van-e baromfi és sörlés megfelelő számban a termelőcsoport okban, részben, hogy a beadásokat tud juk teljesíteni, résziben pedig azért, hogy nemzetgazdaságunkat erősítsük, s nun utolsó sorban a csoporttagok jövedelme is nagyobb lesz. Terme­lőszövetkezeti csoportunk szépen gyarapodott, csak a>z a hiba, hogy a tenm'előcsoport tagok nem látják a gépi munka jelentőségét, s drága 1- ják a gépi munkát, s erős nyomást gyakorolnak a vezetőség felé a lófo­gat használatára, a hiba az, hogy a vezetőség sem tett meg mindent, hogy ezt a helytelen nézetet elosz­lassa. Az a laps z<‘rtv€zeti titkárok több segítséget várnák a járási párt- bizottságtól, több időt töltsenek ®í lent, tanítsák meg őkét dolgozni. Üst «Ívtárs, a Járási Tanács begyűjtési osztályának munkatársa arról beszél, bogy a páfttilkár elv­társiak nem számoltatják be a ta­nácselnököt, különösen a hízottser­ítésbegyüjtés állásáról. Majd arra mutatott rá, hogy mennyire helyte­lenül cselekedett a kaSlélyosdonibói tanács, amikor a termelöcsoporlba belépő dolgozó parasztokat mente­sítette a hízottserlés beadás tói és a rájuk kivetett beadást az egyéni dol­gozó parasztokra vetette ki. Péter elvtárs Csokonyavisonlórcl a .párt és a tömegek közti kapcsolat megszilárdításáról beszélt és elmon­dotta, hogy mennyire helytelen, a csakonyavisontaji párttitkár elvilárs munkája, aki végrehajt éként küldte ki a népnevelőket a begyűjtés szor­galmazására. Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk teljesítése után lendülettel kezdtek a tavaszi munkához a homokszentgyörgyi állami gazdaságban A homokszentgyörgyi állami gaz­daság dolgozói Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tett vállalásukat a megfogadott határidő előtt 5 nappal teljesítették. Megtakarítottak 624 munkaórát, mely a gazdaságnak és államunk­nak 1932 forintot jelent. A munka megszervezésében és a munkák el­végzésében példásan dolgozott Mo­hácsi József. Átlagteljesítménye ál­landóan 120 százalék felett volt. Mohácsi József és traktoros brigád­ja a tavaszi munkákban élenjár. Versenyben dolgoznak ezen a brigá­don bélül a traktorosok. A gépesí- e*t brigád karöltve dolgozik a nö­vénytermelési brigáddal — imniiaít azt az üzenn!érv készítésekor elha­tározták. A növénytermelési brigádban élenjár akacza Julia és Beáta Irén, alak az elmúlt énben is átlag 140—UO százalékot telje­sítettek. Eddigi munkájuknak az eredmé­nye, hogy a gazdaság eddig elvetett 40 kataszteri hald olajlent, zabból 40 és borsóból szintén 40 holdat. A gazdaságtan alkalmazzák a füves vetésforgót is. Elvetettek' eddig 1 20 hold lóheréi. Tárcsázást és simitózásf 221 holdon fejezték be, melyből 5G kataszteri holdat vetnek el édese siting fürttel. Ezzel szintén az állatállomány ta­karmányszükségletét tudják 'biztosí­tani. A talaj erőtartalmát ezáltal — vagyis a ‘a.ajLan nvaradó gyö­kerek és gumók segítségév^ — biztosítják, mely niagy kihatással lesz a kővetkező év f érmés eredményeire. Alkalmazzák a gaz­daságban űz új agrotechnika vív­mányait. Kukoricából 50 holdat négyze­tesen vetnek el. A burgonyát csírázhatva ültetik, s ezzel is elősegítik a növény fej­lődését, terméshozamának növelé­séi. Hetenkint a brigád és csoportve­zetők részére tartanak szakmai ok. tatást a munka időbeni elvégzésé­ről és az, agrotechnika jelentősé­géről, amit a, brigád és csapaitweBe- tők a gazdaság dolgozóival rendsze. résén átbeszélnek. Az ifjúság részére is állandó oktatást szerveztek és tu­datosítják velük a verse.ny jelentő­ségét és eredményeit. A gazdaság 11 vései áUa'mi gazdasággal áll ver­senyben a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért, ez is új lendületet ad a munkáknak. Versenymunkánh eddigi eredményei A% aranyospusstai Béke tsses-ben jól felkészültünk a tavaszi munká­latokra. A munkaerőt két brigádba osztottuk fel. Minden brigád részére 26 darab szarvas jószágot biztosi > túrok, ezt 2 ember kezeli. Ezenkívül 21 pár lovat kezelnek a brigádok. A nőket fokozottan bevon juk a bri­gádimunlkáfcba. Tudjuk azt, hogy 940 hold föl­dünkre -— mint ahogy azt az üzömiterdben is láthatjuk — 115 munkaerő szükséges. Földterüle­tünket figyelembe véve a munkaerő mérleggel megállapítottuk — keve­sen vagyunk, de nem tartunk attól, hogiy a munkát nem tudjuk elvé­gezni. Munka versenyben dolgozunk. A tagságot kettő brigádra osztottuk fel. Az első brigádban 40 tag dol­gozik, 8 munkacsapatban. A máso­dik brigádban 32 tag 7 mimika.csa­patban végzi a munkát. Eddigi e red m é'nye versen ym u n,fcá n.knak, hogy elvetéltünk 20 kataszteri hold zabol, 20 kataszteri hold édes* csillag borsót. A közösen végzett munkák eredmé­nyének mondható és tagságunk lel­kes munkájának, hogy 20 hold burgonya alá elkészí­tettük a talajt. A csírázott burgonyát március 30- •ra igyekszünk a földbe ki is rakni. Hibák is vannak a fökinnivesszö- vetkeiztetek részéről. Nekünk 150 mázsa pélásóra volna szükségünk és eddig csak 30 mázsát kaptunk. Híjba az is, hogy a fölértékelt álla­tok értékét ■— aminek az esedékes részét a pénzügyi tervbe be is állí­tottuk — még niem fizették ki. Be­dig siziikségümlk volna rá. Szükségünk volna vetőmagra is, mert (udjuik, hogy a kései vetés terméseredményünk rovására megy. Ezeket a járási mezőgazdaságii osz. tálynaik kellene elintézni, ,s ha elin­tézik. alkkor bebizonyít juk, hogy na­gyobb eredményeket tudunk elérni, minit amikor egyénileg gajzdálkod- iunk. * Benkő Imre aranyospusztai „Béke“ tszcs. valamint be kell vezetni a gyors­ít izflaf.Ári módszert i# úgy a szocia­lista szektorokban, mint az egyé­ni gazdáknál. Bau fán a pártszervezetek meg­erősítésével és az oktatás kérdé­sével foglalkozott. A titkár elv- társak, — 14 kivételével, vé­geztek különböző fokú pártiskó'át. A politikailag képzett« tájéko­zott pártvezetőség tud jó munkát végezni, a pártépítés nem öncél, — mondotta Szabó elvtárs — nem szabad a pártépítést és a terme­lést különválasztani. A pártszerve­zetek vezetőségeinek jó munkája a járás politikai, gazdasági és kul­turális fejlődésének az alapja. Vál­janak gazdá vá az álapszervezetek a községnek, számoltassák be a tanácsot a végzett munkájáról, és adjon segítséget a feladatok végre­hajtásához. Azonban ne a párt- szervezet végezze a tanács mun­káját és ne a párttitkár elvtárs. A tanács a felelős a feladatok megvalósításáért, * tavaszi szántás-velésérf, a begyűjtés munkájáért. A pártszervezet pedig ellenőrizzen. Helytelen az, hogy Kálmáncsán a párttitkár elvtársnő írta össze sz élőállatokat, ez a tanácsnak a fel­adata. Majd a párt-aktívahálózat je­lentőségét ismertette Szabó é’v- társ. — Ä párt Ragjának lenni ki­tüntetés — mondotta. — A párt- szervezeteink feladata az, hogy a dolgozók legjobbjait vegyék fel tagnak és tagjelöltnek, akik a tér ölelésben, a badásban, s a tavaszi munkákbn élenjárnak. Á DOLGOZ ÁT Irta: VIKTOR PETROV Petya Dubravin szorongva ült az iskola padjában és aggodalmasan figyelte loan Szem- jimo.vksoi, a tanítót,, akinek asztalán füzet halmaz tornyozódott- Most egy hete, hogy megírták az első is kólái dolgozatot, amelynek a taní­tó ezt a címet adta: „Elbeszélés magamról“. — Magatokról, szüléitekről, ot thonotokról írjatok — magyarázta a tanító — hogyan éltek, hogyan vesztek részt az otthoni munká­ban? I'riya nehezen látott a dolgozat íráshoz. Míg körülötte ser regiek a sebesen sikló tollak, a füzet első lapja előtte még mindig üresen fehérlett. A többinek könnyű (mi, de milyen nehéz nekom, — gon­dolta Petya — hiszen alig tudok magamról valamit, csak amit a nagymama elmondott. És eszébe jutott az is, hogy valahányszor a nagymama beszélni kezdett a maliról, az emlékekről, mindjárt kö<mng öntötte el a számét. Aztán mégis megkezdte a do'gozat írását. Lesz, ahogy lesz, — gon­dolta, s amikor letette a tollat, éreztte, hogy erre aligha kap kettesnél jobb osztályzatai. Ezért ült most olyan szorongva, ment tudta, eePn az órán kerül sor a dolgozatok ismer tetésére, A taní'ó már meg is szólalt meleg, baráti hangján: — Jól van gyerekek, elég jó dolgozat ot írtatok. Mondhatom tet- ize&t az első munkátok . . . Sok jó dolgozat van és a jóik közölt is -van egy, amely... de különben mit beszéljek róla, — inkább felolvasom! Levette a legfelső füzetet, maga elé tette. Az osztály elcsendesedett és a tenni!ó megkezdte az olvasást: petya meghallotta az első mondatot és a szíve összeszámít, a feje zúgott és a szeme előtt színes szivárványkarikák táncoltak. Hiszen, ez az ő mondata, dolgoznia első pár szava! A tanító tovább olvasta: J nagymamával élünk kettesben“ honban. 1942 júliusában — ahogy a nagymama elmondta — amikor a fasiszták Vorangezhez értek és mindenki elhagyta a várost, a nagy­mama is elindult kelót felé- Két asszony csatlakozott hozzá, az egyik bőröndöt cipelt és nagy batyut a hátán, a másik egy kis gyermeket aki a karjában aludt. Ez a gyermek én voltam. Rengeteg nép vándo­rolt az úton, s ahogy a nagymama mondta,, a fasiszták repülőgépekről lőttek ránk és bombákat dobtak le... Amikor Noyaja UsZmany falu ha­tárába értünk, megint bombázott egy repülőgép. A nagymama kezén és fején megsebesült, s amikor magához tért, fehér kórházi ágyban feküdt. Én is otit voltam mellette, mindkét lábamon megsebesültem. Az asszonynak, akinek a karján aludtam nyomsáv eszelt és nyomtala­nul eltűnt társnője is, alá a bőröndöt és a batyuit cipelte. Amikor a nagymama felgyógyult, magához v ett,, elesett fiai után Pjotrnak neve­zett és a Dubravin ís> a nagymama fiúnak neve. A jvagtpnccma, ha kicsit hangos is, igen jó asszony, Mindenben segítek neki az dlthomi munkában, még padlót is mosok. Jól élünk a: nagymamával, mindenki gondoskodik rólunk, a kolhoz is, a falusi szovjet is. Anion Grigorjtuics, a párttitkár olyan, mintha rokonunk lenne, gyakran ellátogat hozzánk és a nagyímvmát .mamának nevezi. Most valószínűleg 13 éves vagyok. Iskolába járok, szorgalmasan tanulok, nyáron pedig a kolhoz méhészének scgíHek a méhek gondo­zásában. Ha elvégzem az iskolát, beiratkozom az egyetemre, mert sze­retnék minél többet tudni. Nagymama aztf mondja, ha sokat tanulok, talán fel tudom kilátni az apám. Sokszor mondogatja a nagymama azt is, hogy mindennek a háború az oka, s azért kell emséknek len­nünk, azért kell harcolnunJc a békéért, hogy ne legyen többé háború. Anyámat is a háború ölte még, a háború miatt maradiam anyátlanul és apátlanul. .. Pedig apám talán él, de hogyan találjuk meg egy­mást? Ha tudnám, mi az igazi nevem, könnyebben menne, do így — ki tudja, megtalálom-e valaha? H issen én Pjotr. L uh netán vagyok és lehet, hogy ö egy — lvan Vasziljewet keres...“ Az osztályban mély csend A fiatalok 14-től 24 éves korig döntően a DlSZ-szerve- zetben dolgozzanak, „A nagymamát Dar ja Ramanov árnak hívják, engem Pjotr Dubrar vinnak. De lehet, hagy nem is Dubravin és nem is Pjotr vagyok. Ezt nem tudom, de nóm tudja a nagy mama sem. És senki az egész kol­vok. Mindenki Pjottra nézett, aki nek szeme könnyesen fénylett. A tanító lassan látotté a füzetet és halkan ennyit mondott: — Petya, nagyon szép dolgozatot írtál...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom