Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-21 / 68. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Lenin é» Sztálin Magyar Tanáé •köziársaeágrml Versenyban harcolnak a tavaszi munkák sikeréért termelőszövetkezeteink A tahi járás tojás• és baromfi begyűjtési munkájáról mi fi ARTB1ZOTTSAGÁNAK LAPJA IB. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. »mvim^vsamSBmmmmaammmnmaaaKma ÁRA 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1952 MÁRCIUS 21. msMHs sara« A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1919 március 21-0 1945 április 4 dg, hazánk felszabadulásának „iin- ■ epéig a ni* gyár történeleu» legki- «a'zaslóbb dítuma. Ezen a napom került először a magyar nléjp küz­delmes története során a hatalom valóban a nép kezábe. A Tanács- köztársaság, a proletariátus dilkl!««- turájn, a nép hatalma volt. Először lettek a munkásosztálynak és dol­gozó parasztságnak politikai jogai- Először valósítottak meg Magyaror­szágom a tényleges demokratikus választójogot, amelyből csak a volt uralkodó osztályt tárták ki. ,4 tanácskongjCsszus által elfoga- é<»H alkotmány, az első írott al- kotmány, mely kimondta, hoyy az ■államltdhs'am a tanácsok kezébe került. „1. Y A Tanácsköztársaság­ban a proletárság-minden szaoadsá- got, jogot és hatalmat kezébe vett. abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia u ral in á t s ennék helyébe * sbooíi- lista termelési és társadalmi rendel 'tegye. A proletariátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindenne­mű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom mCgSzüntelésére és előkészítése annak * társadalmi Telidnek, amely néin ismer osztá­lyokat és amelyben megszűnik az osztályúi alom legfőbb eszköze, az államhatalom is.“ A Magyar Tanácsköztársaság kül­politikájában a bűkéért harcolt. A hatalmat a munkás paraszt és ka­tonatanácsok gyakorolják. Mindeze­ket ,a politikai változásokat csak úgy tudták végrehajtani, hogy a társadalom gazdasági szerkezetében is megfelelő változásokat vilitek végbe. A Magyar Tanácsköztá rs.a- ság társadalmi tulajdonba vétfe a gyárakat, bankók,at, közlekedési esz­közöket és nágybiFokokat egyaránt. A Forradalmi Kormányzótanács- XXXVlII. számú rendeleté |;imon­dotta : ,.l. §. Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dol­gozik, annak tulajdonában a föld nem maradhat.“ A Magyar Tanácsköztársaság rö­vid négy és féllhóniapos fennállása alatt — búr állandóan küzdenie kellett a külső és belső ellenséggel — döntő fontosságú szociális tevé­kenységet fejtett ki. MeymU'mítorta elsősorban a 8 órás munkanapot, egyenlő mankóért egyenlő bért biz­tosított a dolgozó nőknek, 30 száza­lékkal emelte a munkabéreiket, kü­lön súlyt helyezett az anyák és csecsemők védelmiére. Gondoskodott a dolgozók ingyenes üdültetéséről, szórakozásáról, a fürdőhelyeket, Szanatóriumok,at mind a dolgozók rendelkezésére bocsátotta. A Tanácsköztársaság rövid fönn­állása alatt eredményeket ént el az új szocialista munkaerkölcs k;ala­kításában. ,,Proletárok dolgozzunk — magunknak" dolgozunk“, volt az egyik kiadványnak a címe. Ebben a •kiálltványban az állt, hogy a mun­kásosztályé, a dolgozóké lett a tőkések tulajdona bogy a kultúra minden eszköze a dolgozóik rendel kezesére áll, s cserébe csak foko­zott •munkateljesítményt kívánnak A' proletárdiktatúra alkotmánya kimondta, hogy a tudás és a mii vel'tscg megszűnt a kizsákmányoló osztályok monopóliuma lenni. Kö- itálező left a 8 osztályos népoktatás, különválasztották az egyházat az államtól. A M,agyar Tanácsköztár­saság mindezeket az eredményeké., állandó fegyveres harcban éi'e el. A külső és bel.vö ellenség állandóan szervezkedett a Tanácsköztársaság mxegdönt esőre. A nemzetközi bur­zsoázia nem nézte jó szómimtil, hogy Magyarország kivált a kapitalizmus láncából. A Tanácsköztársaság annak tuda­tában, hogy a nyugati imperialista hatalmaik rátörnek, — hozzálátott a Vörös Hadsereg megszervezéséhez. A cseh Ó3 román imperial,slák tá­madása április 16-án megkezdőd ölt. Május l én a* ország népe óriási lelkesedéssel ünnepelte az első sza­bad májust. — amikor a csehek be­törése Salgótarjánt, a román ók elő­renyomulása Budapestet fenyegette. A kommunisták és baloldali szoci­áldemokraták ékkor kimondták, hogy ..veszélyben a proletárhaza“ és a Tamácsközlúrsaság megvédésé­re szólították a munkásosztályt. (*saik Budapesten több mint 100 ezer munkás jelentkezett a Vörös Had­seregbe. Salgótarján dolgozói elhatározták- hogy önkéntes zászlóaljat szervez­nek a bányavidék védelmiére. PeyCr Károly a Bányász Szakszervezet ak­kori tükára azonban másnap hazug üzenetet küldött, mely szerint a Ta- nácsfkornvány lemondott s az ellen­állás felesleges. Eb zavart keltett A Forradalmi Kormányzótanács Rákosi Mátyást, a szociális termelés népbiztosát küldte Salgótarjánba, aki az ellenforradalom és az áru­lók tevékenysége ellenére vissza­verte az ellenséget és megszervezte a bányavidék védelmiét.. Rövidesen a Vörös Hadsereg Landler Jenő és Stromfeld Aurél i lányi tűs óval (ánnadásba lendült, visszaverte a jól felfegyverzett im­perialista hadsereget és felszabadí­totta az északi megyéket. A nyugati urak megdöbbenitek a Vörös Had­sereg előrenyomulása láván, fel­ajánlották, ha a Tanácskonmány visszavonja csapatait, ők szintén e1 rendelik a román csapatok visszaivo nullását és a Tanálcskormányt meg­hívják ,a béketárgya,fásokra. A Ta­nácsköztársaság elfogadta a javas­latot;, visszavonta csapatait, azonban a románok nem vonultak vissza. A Tanáé sík ormány fegyveresen alkart érvényt szerezni a megállapodásnak, ezért június vérén hadjáratot indí­tóit a román fronton. A Vörös II,ad- sefeg vezetésébe ekkor már be vol­tak épj'.ve az árulók, akik az ellen­ség kezére játszottak. A románok ellentámadásba menték át, a kom­munisták újabb mozgósítást java­soltak. de ekkor már felülkereked­tek a jotbboldali szociáldemokraták és augusztus 1-én a Tanácskormány átadta helyét az úgynevezett szak- szervezeti kormánynak. A Magyar Tanácsköztársaság bu­kását . elsősorban a külső ellenség túlnyomó ereje okozta. Az imperia­lista hatalmak összefogtak, hogy. meg tudják semmisíteni a bolscviz- must Magyarországon. Az Orosz Szovjetköztársaság, mely több fron­ton harcolt, még nem tudott közvet­len katonai segdséget adni. Neun tudta a Tanácsköztársaság nje'Jva- lósíitani a munkás-paraszt szövetsé­get. A szomszédos államokban min­denütt a burzsoázia volt uralmon, amely a munkásosztálynalk esküdt ellensége volt. A munkásosztály * jobboldali szociáldemokratáik áru. íása folytán magára maradt.. Elő­segítette a bukást a miagyar grófok és társaik hazaáruló tevékenysége, akik j óbban féltették hal almukat minit a nép szabadságát!, ezért együttműködtek, «őt .irányítotlák a jobboldali szociáldemokraták tevé­kenységét. Végül elősegítette a bu­kást a tapasztalatlanság, a ma.rxiz- mus-leninizmus nem minden térún való hely es a lka Ilma zása. A Magyar Tanácsköztársaság el­bukott, de tanulságai, hősies har­cának tapasztalatai sok segítségét Megkezdődött az Ötéves Tervkölcsön negyedik sorsolása Csütörtökön délután Miskolcon, a Nemzeti Színházban ünnepé­lyes kerefek között megkezdődött *z ötéves tervkölcsön 4. sorso­lási. Délután fél 3 órakor a színház előterét zsúfolásig megtöltöt­ték a város és a környék üzemeinek dolgozói, fszcs-k, állami gaz­daságok küldöttei, A gyönyörűen díszített színpadon foglaltak he­lyet * sorsolási bizottság ta£í i. Mátyus Árpád pénzügyminisztériumi osztályvezetőhelyettes, a sorsolási bizottság elnöke üdvözlő szavai után Olt Károly pénzügy miniszter mondott ünnepi beszédet. Oil1 Károly elvtárs beszéde Most negyedszer kerül sor a tervkölcsönkötvények sorsolására cs ezzel a tcrvkölcsönre befizetett összegeknek csaknem 30 százalé­ka kerül visszafizetésre nyeremé­nyek és kötvényvisszafize;ések alakjában — mondotta Olt Károly elvtárs és hangsúlyozta, hogy a be­fizetett áraink öles önökből eddig 352 millió forint került visszafize­tésre. — A tervkölcsön jelenleg1 ne­gyedik sorsolásán kívül ebben az évben sor kerül az első békeköl­csön második, a második béke­kölcsön első, az ötéves tervköl­csön ötödik s az első békeköl­csön harmadik húzására is, ami azt jelenti, hogy a most meginduló sorsolást is beleértve, ebben az évben az államkölcsönöknek öt sorsolása lesz és a most kifizetésre kerülő összegen felül a nép álla­ma további 240 mdlió forintot fi­zet vissza az ország dolgozóinak. Az áüamköicsönök jelentőségé­ről szólva Olt Károly elvtárs em­lékeztetett arra, hogy a itervköl- csönre jegyzett 752 millió forint lehetővé te|te azt, hogy az ötéves tervet már meginduláskor kiszéle­síthettük és a kölcsön á tál biz­tosított, felemelt összegből lakó­házak építésére is többet fordít­hattunk. — Az eddigi államkölcsönök jegyzéseinek s'keréf nemcsak a 3 milliárdos összeg bizonyítja, — mondotta a 'továbbiakban —, ha­nem az is, hogy mind az államköl­csönök jegyzései, mind pedig a sor­solások hatalmas tömegeket moz­gósítanak. Ma már nincs sehol nyoma a bizalmatlanságnak az ál- lamkölcsönökkel szemben, a dolgo­zó nép látja pénzét a legjobb he­lyen, a nép államának kezében. — Az eddigi sorsolásokat Buda­pesten tartottuk' A Szovjetunió példáját követve határoztuk el, hogy a tervkölcsön sorsolását — Budapesten kívül másutt is meg­tartjuk. — Most Miskolcon, majd később az ország más városaiban. — Miskolcra nemcsak azért esett választásunk, ment Miskolc nak és Borsod megyének nagy je­lentősége van a szocialista építő- munkában, és mert Miskolc és a megye dolgozói derekasan kivet­ték részüket az eddig: államköl­csönök jegyzéseiből. — Az államkölcsönökre jegyzett 3 milliárdos összeg a 85 milliárdos nagy beruházási terv keretében azt jelenti, hogy ebből az összeg­ből fedezhetjük akár az építő­anyagipar fejlesztésére az ötéves terv keretében előirányzott 2 mü- l'árd és 716 millió forintos össze­get, akár az építőipar gépesítésére előirányzott 3 milliárdos összeget, akár fedezetet nyújthatunk Rz ötéves terv keretén belül szénbá­nyászatunk egész gépesítésére 2 és félmilliárdnyi összeggel. Az áilamkölcsönökre befizetett 3 milliárdos összeg valóraváliLhat- ja az ötéves tervnek azt a célki­tűzéseit, hogy hazánk a vas- és aoál országává... a gépek orszá­gává váljon. — E nagy eredmények mellett, melyeket népgazdaságunk hatal­mas arányú fejlődése hazánk dol­gozóinak biztosít, az államkölcsö­nök sorsolása dolgozónkat továb­bi komoly összegekhez juttatja- E nyeremények arra lelkesítik dolgozóinkat, hogy a termelésben fokozzák teljesítményeiket és emellett megtanulják értékelni az egyéni takarékosság jelentőségét­A dolgozók figyelme ma ország­szerte Miskolc ifelé fordul. Az itt kisorsolt nyeremények tízezrei új örömet okoznak majd a város és falu dolgozóinak és újra megerősí­tik azt a meggyőződést, hogy pár­tunk és Rákosi e’vtárs vezetése alatf felszabadult dolgozó népünk munkájával és munkájának ered­ményeivel győzelmesen halad elő­re a szocializmus építésének út­ján. Megtartotta alakuló ülését a sorsolási bizottság Az Országos Takarékpénztár miskolci fiókntézei'ében csütörtö­kön délelőtt tartotta alakuló ülé­sét az ötéves tervkölcsön negye­dik sorsolására kinevezett bizott­ság. Romhányi István, az OTP igazgatója üdvözölte a sorsolási bizottság tagjait. Ezután a bizottság a miskolc' Nemzefi Színház épületébe ment át, ahol megállapították, hogy a szerencsekerekeken a pecsétek sértetlenek, az előkészített szám- és nyereménylevélkék 'hiánytala­nul megvannak. A bizottság alakuló ülésén fel­szólalt Loy Árpád frontmester, a Magyar Népköztársaság érdem­érem arany fokozatával kitüntetett Kossuth-díjas alberttelepi sztahá- novista. örömét fejezte ki abból az alkalomból, hogy az ország leg­jobb dolgozói közül többen együtt vannak a bizottságban, s javasol­ta, hogy ezf a találkozást Is hasz­nálják fel tapasztalatcserére. A bizottság tagjai a javaslatot öröm­mel fogadták, s ezután megbeszél- ■ fék a programmot, amely szertat °tt tartózkodásuk alatt megláto­gatják majd a diósgyőri kohászati üzemieket, az óriáskohót, s a mű- egefö építkezéseket, megtekinthe­tik a vidék szépségeit. „A nyereménnyel újjáépíttetem kis házamat, amit a fasiszták romboltak le. . — mondja özv. Somodi Lajosné, a tervkölcsön-húzás első kaposvári nyertese Nagy boldogság költözött özv. Somodi Lajosné kis kültelki hajlé­kába, a kaposvári Egyßnesi utcába. Még csütörtökön este elterjedt a hír Cl kis utca szétszórt házai között, hogy Somadiné 200 forinitois t'*nn- köicsön kötvényét 25.000 forint nye­reménnyel húzták ki Miskolcon. A boldog nyerő percekig, szólni sem tud a meg hatolt súgtál, amikor meghallja az örömhírt, aztán csend­ben, szinte q,sak magának — be­szélni kezd. — Ai uram 10 évvel ezelőtt «* tsrak érdekeiért halt meg a háború­ban. Azelőtt is keserves vált az éle­tem, aztán még rosszaibbra fordult. Három gyermekeiket kellett nevel­nem, többét éheztünk, mint jóllak­tunk. A népi demokrácia megbe­csült engem. Munkát, állandó kéré­séin biztosított, az egyik kaposvári kollégiumban konyhai alkalmazott lelbevn. A régi világból hozott nyo­morúságom a sok mosástól reumás kezeimmel nCm bírta sokáig ezt a munkát. Modt két hold földemen gazdálkodom. Tanácstagnak isi meg­választottak, mert mindig példamu­tatóan jártam az élen a munkában is a beadásban is kis földemen. Három gyermekem közül a leg­nagyobb nemrég nősült, most a Te. herfuvar Vállalatnál mint gépkocsi- vezető dolgozik. A középső a nép­hadsereg őrmestere, a legkisebb a kaposvári Táncsics gimnázium 1. osztályának tanulója. — Megkaptam én már sokszor azt amit jegyeztem, de azért nagyon bal-dog vagyak, hogy nfftrt&m. — No, kisfiam, most mór nCn. kell tovább gyalog járnod az egy­órás utat *z iskoláig, megveszem neked a kerékpárt, ami után mindig sóvárogtál. Fel ruháik ndmnk, s a maradék pénzből rendbe hazait jak kis házunkat, amit a nőmet fasisz­ták telitek tönkre aknavetőikkel. A tiszta kis szoba megtelik sok, sok melegséggel, végtelen boldog­sággal. Nagyon boldog vagyok,, * ígérem, hagy mint a kaposvári-ta­nács tagfa és mint dolgozó paraszti- asszony továbbra is minden érőm­mel dolgozóim a szocializmus épí­tésén, gyermekeim boldog jövőjéért. —• Ln meg azt ígérem, — mondja csillog' szemmel a kis Somodi Jós-, ka. hogy bizonyítványomat év vé­gére négyesről ötösre javítom és egcwz életemben hálás leszek azért, hogy így segít a népi demokrácia ■abban, hogy majd mirlt művelt, kép­zett ember dolgozhassam szebb éle­tünk építésén. Ctéldk a magyar népnek későbbi harcában s az egész világ dolgozói­nak a szabadságért folytatott harc­ban. Okulva a Tanácskö/.tá r sas ág hi­báiból és eredményeiből, népünk biztosan halad előre a szocializmus építésiének az útján. A Miagyar Ta- oác.sköztárvaság, első proletárdik­tatúránk, előkészítői« volt a magyar ■épi demokráciának, most már le- győzlh «tollen proletárdiktatúránk­nak. Itt talá'íható meg g szoros össze­függés 1919 március 21 é* 1945 áp­rilis 4-e között. 1945-bem a dicső­séges Vörös Hadsereg felszabadítás* által vált lehetőivé, hogy a Magyar Népköztársaság folytatója legyen a Magyar Tanácsköztársaság dicsősé­ges ügyének. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom