Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-04 / 53. szám

KEDD, 1952 MÁRCIUS 4. SOMOGYI KIPLAS* U SOM KÖZSÉG BEGYŰJTÉSI far. új begyűjtési rendelet meg­jelenését a becsületesen teljesítő •dolgozó parasztok megelégedetten .ío'tadtÁk. Bizonyítja ezt elsősor­ban az is, hogy a megismerése után pl. Som községben a barornf(beadási Löt*leeett»ég első negyedévi köte­lező részét eddig 124 százalékra lel lesietették. Isry túlteljesítették Rá­kosi elvtárs 60. születésnapjára telt vállalásiakat. Tojásbegyüjtésb^n is «lég jó eredményt mutattak fel a terv tcíjesííése terén. Így dolgosnak A községi tanács *• munkáját 'heti ««rrekre bontja fel. így ellenőrizni tudja a terv végrehajtását. A nép­nevelő munkába be' onják az élen­járó dolgozó parasztokat, mint Ár­nyék József, aki egész évi kötele­zfittségét már 112 százalékra, vaey Jó. Jánosáé, aki szintén teljesítette egész évi köie'ezetlségét. A község népnevelő csoportokra ifel va.n osztva. Minden népnevelő párra jut 10 ház, slhol kisgyűlése- ken ismertetik a begyűjtés fontos ságát A pártszer.vezei és a n'épi szervek komoly felvilágosító mun­kával harcolnak a terv határidő előtti teljesítéséért. A községi ta­nács ismer^tterjesző brossurákaf hozatott és ezt a dolgozó parasztok közt kiosztja. Ezáltal is mindjob­ban megismerkednek a dolgozó pa­rasztok a párt és a kormány hatá­rozataival. .4 mulasztókat büntetik Az agitáció mellett a tanács a törvényt is alkalmazza. így Szabó Mihály daránypusztai 15 holdas spekuláns parasztot 1175, Princz János 15 holdas újgazdát 1196, Szarvasi József 15 holdas darány­pusztai szabotáló parasztot 1363 forintra bírságolták. Daránypuszta parasztjainak á felszabadulás adta meg a felemelkedéshez a lehetősé­gei. Földet kaptak, jogot a »ajál ügyeik intézéséhez. Daránypuszta parasztjai elfeled­ték az úri rend cselédtörvényeit, a csendőrszuronyokat és az ütlegelést. A pártszervezet tartsa feladatának, hogy a községihez tartozó pusztá­kon iá kellő felvilágosító munka folyjék. Leplezzék le az olyan sz3- bolálókat, mint Sipos Imre 26 hol­das kulák, vagy O-sváth József 30 holdas kulák, akik minden módon szabotálják a begyűjtés teljesítését. Harcolnak a kormányhatározatok végrehajtásáért Káksi község dolgozói Sl&ksí község a muífi évben ts ®z léieajáró községek között volt a ífeegyöijtésí terv teljesítésiéiben. A párt és a tanács jó munkája *yc*raá* a község dolgozó paraszt­jai becsülettel te,jesíi; ették állam- polgári kötelezettségüket. A köz­ség vezetői a kommunisták példa- ,mutatása nagyban elősegítette a község eredményeit. így az 1951. évi begyűjtési tervet 158 százalékra teljesítette Ráksi község. Azoabaa nemcsak a muljj évben -mutattak fel eredményt, hanem, *>ár most az 1952. első negyedévi begyűjtésben is. A tanács a párt vezetésével a multévi jó tapaszta­latok alkalmazásával készült fel az Í952. évi begyűjtési munkára. Először is a tanács és a párt ve­zetősége jól áttanulmányozta az új begyűjtési rendeletet, amit az‘ tán az állandó bizottság tagjaival gondosa* átbeszéltek. A fain dolgozóival tanácsülése­ié« és kisgyü'éseken ismertették- az új begyűjtési törvényt és meg vitatják azt- A dolgozó parasztok általában helyeselték az új be­gyűjtési rendeletet, mert Látják, kegy a tavalyinál sokkal igazságo­sabban és arányosabban oszlik meg a közteherviselés. A C vételi jegy eh őrlésiével pe­jdig elejét vehetjük azoknak a fö­lösleges zaklatásoknak, melyekben a múlt évben leginkább az élen­járó gazdák, parasztok részesül­tek. Nagy előny a dolgozó parasztok számára az is, bogy már most az év elején megismertették, hogy miből mennyi lesz a beadási kö- •.elezettségük. Mert így aszerint tudják beállítani, gazdaságukat, hogy minden megfeleljen a köve­telményeknek. Ráksí község dol­gozói ezeket szem előtt tartva igyekeznek betartani az új be­gyűjtési g örvényt. Az 1952. első negyedévi be­gyűjtési tervet idáig tojásból 70 százalékú1., baromfiból 69 százalékra, hízottsertésből 40 százaiéi«-.! teljesítette a köz­ség. De megvan a kilátás arra, hogy a határidőre 100 százalékon felül teljesítik első negyedévi begyűjté­si tervüket. Ez azért is lehetséges, mert már mo^t ^z év elején számos dolgozó paraszt fűn/f ki a beadási kötele­zettség teljesítésében. Mint pél­dául Csínra József dolgozó pa­raszt, aki tojás, baromfibeadását 100, élőál1 atbeadását 147 száza­lékra. Fónai József maik. 'tojás, ba­romfi-beadását 100, Németh János hőgye élőállatbeadását 117 száza­lékra fe-Nesítettc. De lehetne so­rolni még tovább azoknak a ne­vét, akik élenjárnak a terv (telje­sítésiéiben. Ráksi községben nem véletlenül születnek ezek az eredményeik, mert ott a tanács a párt vezeté­sével nemcsak a népnevelő mun­kát szervezték meg, hanem egyéni példamutatásukon keresztül is ne­velik a dolgozókat­Szívesen követik az olyan ve­zetőik példáját, mint Szita János pártt'itkár és Tóth István tanács­elnök, akik az első negyedévi be­adásukat mindenből legelőször tel- jesítettjáik Ráksi községben. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol maguk a vezetők must­nak példát, először is jó pél­dát, otf könnyebb egy-egy fel­adatot megoldani. Ha a tanács és a párt továbbra is így végzi a feladatát, akkor az eredmények nem maradnak el. A tanács tartsa szem előtt to­vábbra is a párt, kormány határo­zatainak maradéktalan végrehajtá­sát- Követelje meg a törvény be­tartását, vonja felelősségre azt, a'k* azt megszegi. Hogy Ráksi község az élenjáró községek között f°g‘ lajjon helyeit, az 1952. évi begyűj­tési terv teljesítésében is. A járási titkárok országos értekezletének második napja Fehmófalasok A MUNKA ÖRÖMÉRŐL BESZÉLNEK ~A BAL4TONKILITI GÉPÁLLOMÁS NŐI TRAKTOROSAI A BALATON KIÜTI GÉPÁLLO­MÁS dolgozói s0argoskodn<ak, ké­szülnek a tavaszi munkákra,. 'Off lehet látni a, többiek között Bab Ju$a traktoros lányt. — Én n?m mkat tudok beszélni g múltról. Ki­esi voltam, de *züleim annál töb­bet: tudnak a cselédtörvényekről. Az élét nyomorúságairól, melyben <s múlt rendszer részesítette őket — mondja Bati Ju’ia. Bati elvtársnő fiatal, szereti, munkáját. Meg is be csiilik■ A gépállomás jó munkájáért már két ízben küldte iskolába. Legnagyobb örömet az szerzett neki hogy pártunk tagjelöltre lehetett. Érzi a felelősséget és harcol. Párt­tag akar lenni. Sokan megbeszé'ték a faluban, amikor elment traktorosnak. Édes­anyját rá akarták beszélni, hogy ne engedje el. Bati Juha nem akart a varrógép, meg a főzőkanál mellett maradni. Tudta, hogy a termelésben ■máshol van rá szükség: a traktorod- Először szokatlan volt neki a gépek berregése. Ma már, mint ahogy mondja — ha nem hatom,, mintha valami hiányozna az életeimből. Sze­retem a munkámat. SEGÉDVEZETŐ VAGYOK — ve­szt át a szót Bati Júlia.. Az elmúlt év tavaszán volt olyan hét, amikor 1S0 forintot is kerestem: A nyári munkák idején egy hónapban 800 forintom is volt. Meg vagyok elé­gedve. Mos>t a téli munkák idején W0 forintot kerestem meg havonta Az én keresetem rt’m kevesebb sok­kal — mondja Prixkná. Biztosítva van munkájuk mellett € pihenés, a szórakozás és a tanulás lehetősége. A téli napokon délelőtt szakmai oktatáson vettek részt. Az tán alkalmazták a tanultakat gya­korlatban is. Mindkettőjük gépe ki min javítva. Már várják 0 tavaszi munkák megkezdését. Ők a munka rőt örömmel beszélnek, hiszen a termelésben ma már nekünk is olyan szerep jut. mint a férfiaknak. De nem hátrálnak meg. Bati Júlia volt a termelőszövet­kezetek és a gépállomások országos tanácskozásán. Elmondja — életem legszebb napjai voltak ezek. Lát­tam Rákosi elvtársat akiről addig csak hallottam. Amikor beszélt, éreztem, hogy egy új élet kapuját nyitotta mCq számomra. Megfogad­tam, hogy magamévá teszem Rákosi elvtárs minden szavát és aszerint dolgozom. RÁKOSI ELVTÁRSNAK köszön­hetem, hogy ma boldog és harcos építője lehetek szocializmust építő hazánknak —- mondja. Bati Julia arról is beszélt, hogy Rákosi elvtárs­nak köszönheti, hogy tagjelölt lehe­tett, hogy ma már mini segéd vezető dolgoz,hátik n gépállomáson. Rákosi elvtárs mutatta meg Bati Juliánok, hogy munkája milyen fontos lánc­szeme szocializmust építő hazánk­nak. Most értette meg Bati Julia, hogy élete munkája milyen jelentőséggel bír a munkás-paraszt szövetség szó- j rosabbraj ürese érdekében. Erről be­szél Pruck Lajoisné is. — Én nem voltam a tanácskozáson, de éreztem,, hogy ezután komolyabb munkát kell végeznem, hogy, dolgozó parasztsá­gunk megelégedését ezáltal is ki­váltsuk. A termelőszövetkezetek közti vi­szony elmémptésének a jelentőségét is mo'st értette meg igazán. Hiszen a magasabb terméseredmények elé­résével a saját életének a felemel­kedését. a béke védelmének az ügyét szolgálja. Ezt tanulta Rákosi elv­tár,dói Bati Julia, de nemcsak ezt, hanem, mindent, építésünket, fel­emelkedésünket a maga szépségé­ben. MEGBECSÜLT DOLGOZÓI ma a társadalomnak Biti Julia és a többi női traktorosok. Sokszor elbeszélget lányismer őrivel, elmondja nekik életét, pártunk és kormányunk gon­doskodását. melyben őt részesíti. — Nem tudom megérteni, hogy miértjeinek a lányok még mindig. ,1 pletykából?! — attól, nem k('ll félni. Nem kell félni az olajos ru­hától s-em. Hazánkban az embert munkája szerint mérik és nálunk ma már a munka becsület és- dicső­ség dolga — mondja Bati elvtársnő és az udvaron kereszlül a garázs­hoz megy. A járási titkárok országos érte­kezlete vasárnap reggel fél 9-kor folytatta tanácskozásait. Viharos tapssal, hurrával, éljenzéssel kö­szöntötték a konferencia résztve­vői a koradélutáni órákban meg­él kező Rákosi Mátyás elvtársat. Rákosi elvtárs fel is szólalt a vita során. Vasárnap reggel az első hozzá­szóló Szihá József elvfárs, a do­rogi járás titkára volt, aki a ter­melés pártellenőrzéséről és a két- lakiak neveléséről beszélt. Molnár Péter elvfárs keszthelyi járási tit­kár után Harmati Sándor elvfárs, a borsodmegyei pártbizottság titká­ra szólalt fel: arról beszéli;, hogy hogyan segíti a megyei bizottság és a járási bizottságok az alap- szervezeteiket, továbbá a nőknek a vezetésbe való bevonásával fog lalkozotf. Szó József c Ívtárs, a kocsi pártfífkár a taggyűlésekről, a pártcsoportok munkájáról, a párttagság aktivizálásáról és a ta­nács munkájáról szóit. Jenei Ar­túr elvtárs, a füzesabonyi járás tit­kára eddigi helytelen munkamód­szereiket bírálta, majd rámutatott, hogyan jrvíto.fák ki az irányítás­ban mutatkozó hibákat, ismertette ió begyűjtési eredményeiket B»r- ta Róbert elvfárs, a balassagyar­mati járás titkára az új vezetőség nevelésiével foglalkozott. Právíc* Lajosné, a szigetvári járási titkár a tagjelölt és tagfelvétel terén végzett munkájáról és a ijömeg- szervezetek- pártirányításáról be­szélt. Jakus Lajos elvtárs, a győri járás titkára ismertette azokaif a munkamódszereket, amelyekkel az eddiginél közvetlenebb helyszíni segítséget tudnak nyújtani az alap- szervezeteknek. Bkrálh Károly elvfárs, a budai járás f'tkára az egységes falusi pártvezetőségről és a DISZ pártirányftásáról beszélt. Kozma Béla elvfárs, a csurgói járás titkár® számos példával meg- mu;atta, hogyan javulf a járásban a taggyűlések színvonala. Koron- cai Géza elvfárs, sárvári járási tát- i kár a politikai és gazdaságii veze­tés összefüggésével és a kommu­nisták példamutatásával foglallkcr zett hozzászólásában. Kovács Ár­pád elvtárs, a dombóvári járás tit­kára ismertette, hogyan javítottak cneg eddigi bürokratikus munká­jukat helyszíni segítségnyújtással, a párj-csoporttok kiépítésével. Vig Mártonná elvtársnő, ® derecskéi járás titkára a magasabb színvona­lú vezetés egyik Iegfontos;bb fel­tételéről, a propaganda munkáról beszélt. Imre József elvfárs, az edeléayí járás táj kára hozzászólá­sában főbbek között a Loy-mozga- íom születését ismertette. Pocsri Ráférné elvfársnő, a gyöngyösi já­rás titkára felszólalásában bírálta azokat a járási funkcionáriusokat, akik nem ismerik a mezőgazdaság szakmai kérdéseit és elmondta, hogy igyekeznek fejleszteni álta­lános műveltségüket. Szebem Mihály elvfárs, a báboE Haj állami gazdaság párftitkára után Tóth István elvfárs, a ®*la- megyei pártbizottság szervező- titkár a szólalt fel. Az új káderek­kel való bánásmódról, a nekik nyujuiandó segítségről, a választmá­nyok aktivizálásáról és a régebbi 1 párthatározatok újra való feldol- ■ £ ozásán, k szükségességéről be- | szélt. Uzsoki István elvfárs a kis~ jvárdai járás titkára hangsúlyozta: fokozottan kell támogatni a ter­melőszövetkezetek pártszerveze­teit. Rapai Gyula elvfárs, a tolna- hiegyeí párfszervezet agif, prop. titkára a gazdaság vezetésének kommunista módszereivel foglal­kozott. felszólalásában. Gyenge Károly elvíárs, az ÁMG politikai osztályának vezetője a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatok pártellenőrzés'éről, a szerződések végrehajtásának ellenőrzéséről é* a gépállomás vezetőjének politikai helyettesének és a gépállomási párttifkároknak nyújtandó segít­ség fontosságáról beszélt. Németi József elvtárs, a bácsme­gyei pártbizottság titkára a vá­lasztmány jelentőségét hangsúlyoz­ta, majd rámutatott: a szüntelen pártépítés és a gazdasági élet kommunista vezetése nem mehet egymás rovására. Hegedűs János elvtárs, a székesfehérvári járás tifkára az egységes falusi pártve­zetőségek javuló munkájáról, ta­pasztalatcseréjéről számolt be és az új po'ifikai munkatársakkal való foglalkozásról beszélt. Kiss Tiborné elvfársnő a pcstmegyeí pártbizottság ágit, prop, titkára a lömegek politikai neveléséről,' a kúlákok és a klerikális reakció el-í lőni harcról szólf. Balog Lajos elv­társ, a MÁVAG pártbizotfság tit- kára az üzemi pártcsoportok mun­kájáról, a vezetés színvonalának emeléséről beszélt. Deák József elvtárs, a marcali járási bizottság titkára ufán Boros Gáborné elv- társnő, a kőröstaresaí párttitkár, a kommunista példamutatás és a tanulás fontosságát hangsúlyozta. Szabó Isfván elvtárs, ® kapuvári járás titkára beszámolt arról: meg­javult a munka, sok új kádert is­mertek meg, sikeresebb a begyűj­tés, amióta sokaf a járásiban tar­tózkodnak a pártbizottságok mun­katársai. Lak) fos József elvfárs, a rétsági járás titkára majd Sláídc Károly elvfárs, a zirci járás titká­ra szólalt fel. Fitíöp Kálmán elvfárs a körmen­di járás tifkára arról beszélt, hogy sikerül helyesen összekapcsolniok a párténítés és a termelés kérdé­seit. Csécsi János elvtárs, a szen­tesi titkár után Panyi Isfvánné elvfársnő jászberényi járási titkár 1 a pártonkívüli aktívák tömege» í mozgósításáról és a nőiknek a ve­zetőségbe való bevonásáról szólf. Laszli Pál elvtárs a mezőhegyes! állami gazdaság p átszervezője, majd Bőlkényi János elvíárs, a bá- f&fzékí egységes pártvezetőség tit­kára szólalt fel- Ismertette az egy­séges pártvezetőség harcáf az el­lenséges elemekkel szemben. Vé­gül Bogdán Miklós elvfárs, a vásá- rosnaményi járási titkár a népne­velők' módszereiről beszélt. Az értekezleten Kovács Isfvá* elvtárs mondott zárszót, azután a résztvevők hosszú percekig tarfó lellkes taps és éljenzés közepét fe fogadták el annak a levélnek szö­vegét, melyben forró szeretettel köszöntik nagy vezetőnket, Rákosi Mátyás elvtársiaf. A békip»T»íí«7akon 139 s^za^kot <*rtek el a Ba ^csi Fűrészüzem dolgozói >ável Bikov: A BOLDOGSÁG ÚT;A" Nemrégiben jelen! mes « niosz- v:ű csiszológép'’yár iSrt;Ui n-dja? 'vorsesztergályosának ,,A boldog- ág útin“ c'mfl könyve, amely első Zárától az u >olsóig igazol ja Gorkij negállapíását: ,,A hol do "ságihoz !.gbiztosahban a szabad munka útja ezei el!“ A nagysikerű könyv szer- ő jc helyesen váltaszto la jeímonda- tává Go ki f fenti mógállap1 úsát. Pável Bikov könyve amellett, hogy ismerteti a gyorsvágás élen járó munkamódszeré', megeleveníti saját Jetének történ« ét is. amely i"en jellemző az egyszerű, szovjet embe­rekre, akik a szocialista rendszer­nek köszönhetik, hogy kifejthetik a bennük rejlő tehetsége!. ,A könyv híven tükrözi az alko ás örömét, s a munkához való új viszonyt. A Szovjetunióban és a Szovjet­unió habárain túl is jól ismert szta. hanovisla műve helyesen tolmá­csolja a szovjet emberek munkájá­nak alkotó jellegé és a szovjet szta­hanovisták arra irányuló törekvé­sét. hogv minden szovjet dolgozó­val együtt szolgálják a szocialista haza és a világ békéjének nagy ügyét. Ma az ország valamennyi dolgo­zója munkaversennyel készül meg­ünnepelni má c'ns 9-ét. Rákos' elv- társ 60. születésnapjá!. E nagy nap­ra tett vállalásokat már nem eav dolgozó teljesítette, sőt túlteljesí­tette. A Barcsi Fűrészüzem dolgozót is csatlakoztak Rákosi elvtárs szüle­tésnapja tiszteleté7« indított műn- kavers'ényhez. Az eddigiek során szép eredményeket ér'ek el annak ellenére, hogy időközben kényszer- szünetelés és rossz időiárás vol'. Február havi tervüket é tőkben 104 százalékban teljesí'.ették. Az engedé­lyezett béralapot pedig 100 száza­lékban használták fel. A versenyvál­lalások Sikeres végreha jtásának biz­tosítására békeműszakot rendez­tünk,, amelven igen szép eredmé­nyek születtek. Az első békemüszakon 139 száza­lékot ér'ek fi dob o/i'ínk és 'gv a gömbfa lemaradásból február vé­gére 306 köbmétert hozunk be. Min­den reményünk megvan ahhoz, hgay a kiesést a vállait határidőre teliesíeni tudjuk. Üzemünk dolgozói minden! elkö­vetnek annak érdekében, hogy amit vállaltak, azt telitesítemi is tud­ják. Élenjáró dolgozók: Rózsa Já­nos 182 százalékkal, Morvái Antal 174 százalékkal. Molnár János 165 százalékkal. Miskó János 164 száza­lékkal. Éder József 159 százalék, Pálfi Imre 132 százalékkal, Kapocs! György 130 százalékkal, Király Jó­zsef 155 százalékkal, akik felajánlá­suk teljesítésében kiváló eredményt értek el. Dolgozóink érzik, h-ogy a terv tel­jesüléssel visz k előre a béke ügyét és adnak csattanós választ a hábo­rús gyujtogatóknak. Forró József Barcsi Fűrészüzem! levelező. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom