Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-16 / 64. szám
t SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS tt. *»•>» ...."■'jl»TO<^^»^~l^l^,nT^-iiii",rT'ii«r*inT,i-rir'ir'irrfi»~ia(r^rii-r.»-’ii -»im» -í -> <r w ri iTtnfiitMmiifriiiim^^■^■»•- titrriinf-iiiriiiiii-i>«iMrÉiiingiíiiiiiiiT)iiiiriMM»iii»iiiii»iMiiii-gii»i<ii-nrii»TiMwiiiMriwiini«Mnr>rmíMiim»ii»ii Ün nepélye*» keretek között kiosztották az 1952. évi Koftsuth-d£jakat Március- 15-4n, szombaton délelőtt osztották Jd ölöészö* a tudo- máng, a művészet és a szocialista építés legkiválóbb dolgozóinak a Kossuth dijakat. A Népköztársaság Elnöki Tanácséi fogadót érmében, ez átadási ünnepségen megjelent dolgozó népünk szeretett vezére. fíúko'd Mátyás elvtárs, akit a jelenlevők felállva percekig tartó tapssal köszöntöttek. Résztvett az ünnepségen Gerő Ernő, Farkas Mihály elvtársak és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának több más tagja, Rónai Sándor elv-társ, a-z Elnöki Tanács elnöke és az elnöki tanács több tagja, Dobi István, a Minisztertanács elnöke és a kormány több tagja, valamint politikai, művészeti és kirUúbálü életünk több Miás kiválósága. Az ünnepségei- Rónai Sándor, a népköztársaság elnöki tanácsának elnöke nyitotta meg Nem vél-l ien — mondotta —, hogy a Kossuth díjat minden évb^n március 15-én osztjuk ki. Március 15-6 s a 48—49-ós forradalom és szabadságharc nagy hagyományaihoz, Kossuth öröksé'géhez váló hűségünk jut abban kiifejezé&re, hogy március idusán tünteijük ki élenjáró tudósainkat, íróinkat, művészeinket, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk kiemelkedő fiait, akik — Kossuth Lajos szarvaival élve — ,.a haladás gyorsasarrát s haza szükségeihez mérik“, akik azt tartják a legforrtosahb haladásnak, amely a hazáinak a legtöbb jót leggyorsabban eszközöl.“ ügy tekintjük a kitüntetettek eredményeit, mint annak az új ha- zafiságnak értékes gyümölcseit, amely egyre mélyebben áthatja felszabadult dolgozó népünket s egyre kiválóbb eredmények elérésére ösztönzi. Rónai Sándor elvtárs a továbbiakban — szembeállítva egymással a béketábor és a kapitalista országok tudósainak, íróinak, művészeinek tevékenységét, megmutatta, hogy míg Nyugaton a háborús uszí- ték szolgálatában állnak, addig náíunlk a hazafiság érzése ragadja magával a tudósokat, kutatókat, mérnököket, írókat és művészeket. A Kossuth díj odaítélése kifejezésre juttatja, mennyire megbecsüli népünk az országépítés, a kultúrfor- radalom terén élenjáró dolgozókat — mondotta Rónai elvtárs a továbbiakban, majd így fejezte be beszédét; Meleg szeretettel üdvözlöm az 1952. év Kossuth díjasait s Itívá- tom, hogy március 15-énók szelleméhez, Kossuth örökségéhez méltóan. hazánk és népünk forró szerete- íélól, a béke ügyének odaadó szolgálatától vezettetve küzdjenek tovább a tudomány, a művészet, a termelőmunka új, kimagasló diadaléiért! Ezután keríílf sor a Kossuth-di- jak kiosztására. A minisztertanács határozatát Németh Gyula, Kos- guth-díjas akadémikus ismertette. Az új Kcssuth-díjasokat a jelenlevők nagy tapssal üdvözölték. A kitüntetettek nevében elsőnek t Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-díja* egyetemi tanár szólalt fel. Mélyen meghatva és boldogsággal eltelve mondok köszönet;t tudós társaim nevében is kormányzatunknak és rajta kop&sztül az egész magyar népnek a Kossuth díjjal való kitüntetésért. Lehet-e tisztelet és hála nélkül gondolni új világunkra, arra az új társadalmi rendre, amely a tudománynak értelmet adott? — mondotta. A tudomány iránti közömbösség ás a tudomány eredményei rút kihasználásának évtizedei után lehet-e a tudós vágyainak tökéletesebb megvalósulását elképzelni, mint amikor munkáját az egész nép, maga a kormányzat nemcsak számon- tartja, érdeklődéssel kíséri, jutalmazza, hanem a legszebb elképzeléseit is messze túlszárnyaló módon támogatja. Támogatja a szükséges felszerelés«k, műszereik, laboratóriumok, könyvek és folyóiratok, dokumentáció, könyvtárak, sőt egész áj, nagyszabású intézetek felállításával. Támogatja & személyes anyagi gondoktól való bőkezű mentesítéssel, nyugodt munkalehetőség és üdülés váltakozó biztosításával, a személyes kutatási idő megteremtésével. ösztöndíjakkal, elismeréssel, kitüntetéssel, nem fukarkodva a tegiMugyobbal, a Kossuth díjjal sem. A régi világ a gondolkodó tudóst önmagával is megíráson lőtt figurává torzította. Most a tudós gondolkodását nem köti többé béklyóba hivatalos szkepszis és idealisztikus filozófia. A tudós lendületes, életteljes, egész emberré válhatott. Tudja és meri a- természeti jelenségek összefüggéseit megállapítani. hiszi és hirdetheti a dolgok megérthet őségét, hisz a tudomány erejében, hiszi és vállal ja a természetnek az emberiség javára való átalakítását — mondotta többek között A haladó tudományt a fejlődés tényének elismerése, a fejlődés tudatos előmozdítása jellemzi. A tudomány szervezeti fejlesztése új társadalmi rendünkben megtörtént, a tényleges fejlődés azonban éppen csak megindult, kiteljesedni a jövőben fog. Kezdjük úgy érezni, hogy a tudomány eddigi sok százados fejlődése csak első gyermeki próbálgatás, nehézkes tapogatózás volt és előttünk beláthaiaitlanul nagy út áll. A fejlődésnek ebben a hatalmas útjában, további hazai építésében mi Kossuth díjas kutatók ki akarjuk venni részünket. Úgy érezzük, hogy a Kossuth díj állal maga a magyar nép kötött velünk szerződést, az újfajta szocialista munkaszerződés egy különleges nemét. Úgy érezzük, népünk azzal, hogy a haladó tudománynak első lépéseiben eredményesnek mutatkozó művelőit a márciusi seregszemlén Kossuth díjjal kiemelve, bizalmát helyezte belénk és így elkötelezett minket, hogy a fejlődésnek most kezdődő roppant útján is élenjáró harcosai legyünk a tudományt művelők seregének. A művészeti élet ki tüntetett dolgozóinak köszönetét Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar j Népköztársaság érdemes művésze tolmácsolta. Minden igyekezetünkkel azon leszünk — mondotta többek között —, hogy művészi eszközeinkkel élőbbre vigyük honfitársainkat e haladás útján, liosy az új, szocialista haza felépítésében, ötéves tervünk végrehajtásában és a békéért t vívott harcunkban segítőtársuk legyünk. Művészetünkkel a magyar kultúrát akarjuk szolgálni, hogy még nagyobb megbecsülést vívjunk ki dolgozó népünk előtt. De nemcsak tanítani, tanulni fs akarunk. A magyar nép leg jobbjaiból vesszük példaképeinket és mi is ezt a példaképet, az új embert akarjuk közönségünk, a magyar nép elé állítani. Ä szocialista épífés kitüntetettjei nevében Loy Árpád Kcssuth-díjas sztahánovista bányász beszélt. — Ki sem tudom mondani azt az érzést, amely most engem, egyszerű bányászt eltölt. Tegnap még a délutáni műszakban küzdöttem azért, hogy a nehéz körülmények ellenére minél több szenet adjon Alberttelep népgazdaságunknak, ma pddig itt állok ebben a gyönyörű peremben, a parlamentben, amelynek régen ,a munkásnép közelébe sem jöheteft. A „Termelj ma többet, mint tegnap" mozgalom azért terjedt ©1 oly gyorsan egész dolgozó népünk körében, mert pártunk, Rákosi elvtársunk nevelése alapján a magyar nép életének törvényszerűsége lett a termelés állandó emelkedése. Mi, munkások, sztahánovisták, Rákóczinak, Dózsának, Petőfinek és Kossuthnak, a magyar nép legjobb fialnak követői vagyunk. Tudjuk, hogy csak akkor követjük hűségesen nagy történelmi hagyományainkat, ha egyre több vasat, szenet és textilt adunk országunknak. Köszönjük Pártunknak, Rákosi elvtársunknak, kormányunknak ezt a megtisztelő kitüntetést, ígérjük, hogy méltók leszünk rá. Dolgozó népünk bizalmát, hűséges, jó munkával háláljuk meg. A beszédek elhangzása után a párj és az állam vezetői hosszan elbeszélgettek a kitüntetett Új Kossuth-díjasokkal. ELMÉLETI TANÁCSADÓ Válasz a politikai iskolavezetők kérdéseire A« alábbi ké»dé*ek Tareny é# Nagyatád ktteségben mertítek fel: I. Hány osztály van nálunk ? Ennél a kérdésnél először is azt j országokban a dolgozó parasztság- kel! tisztáznunk, hogy minden ősz- g« ! szövetséges munkásosztály ke- fáíytátEsdalombaa két al*pv*tő I zében van. A magyar ipari munosz(áiy van; a) a kizsákmányoló osztály, ennek az osztálynak a tulajdonában vannak a dönfö termelési eszközök, amelynek birtokában kizsákmányolja s, termelési eszközökkel nem rendelkezőket, a társadalom többségét, a dolgozókat- A kizsákmányoló osztály számszerűleg a társadalom kisebb részét képezi. b) Kizsákmányolt osztály, a társadalom többsége, amely nem rendelkezik a. döntő termelési eszközökkel, így ki van szolgáltatva az uralkodó osztálynak. így volf ez a rabszolgatárscda- lomban, a hűbéri társadalomban és a kapitalizmusban is. A két alapvető osztály között úgyneveizett átmeneti osztályok és rétegek is vannak. Ezek a régi társadalom maradványai, vagy az elkövetkezendő társadalmi rendszer elemei. A kapitalizmusban a parasztság nem egységes osztály, hanem részben tőkésekből (ku'ákokból), részben kisbirtokosokból (kis- és középparasztok), részben törpebirtokosokból és mezőgazdasági proletárokból álL A parasztság fő tömegeit a kis- és középparasztság képezik. A parasztságról, mint osztályról a kapitalizmusban csak annyiban beszélhetünk, amennyiben ezeket a fő- iömegeif értjük alatta. A Képi demokratikus országokba®: a gazdasági szerkezet megváltoztatásával megváltozott a társadalom osztályszerkezetének összetétele is. A népi demokratikus országokba» a következő osztályok va**ak: a) A mumkáeosatáíy: A népi demokratikus országok vezetőereje, az államhatalom ezekben az 2. Támad-e a kulak ? A szocializmus építésének idején a kulákság fogcsikorgatva és dühödt ellenállással fogadja a nép államának azokat az intézkedéseit, amelyek határt szabnak a kizsákmányolásnak. Minél kisebb területre korlátozódik a kizsákmányolás lehetősége, minél inkább megnyirbálja a nép állama a kulák gazdasági és politikai hatalmát, annál erősebben ellenáll, annál elszán- tabban harcol ellenünk. Nap mint nap saját magunk tapasztaljuk, va^y olvashatjuk az újságokban, hogy milyen károkat okoznak a kulákok. PL: az aratás, a behordás, a cséplés munkáját az egész országban megpróbálták szabotálni, vagy későn akarták megkezdeni az aratást. A cséplést úgy próbálták szabotálni, hogy nem javították ki a cséplőgépeket, vagy szizsikes gabonát akartak beszolgáltatni, hogy megfertőzzék a többi gabonát. Előfordult olyan ás, hogy szándékosan megrongálták a cséplőgépeket, felgyújtották a kazlakat, sibA szocializmus építésének idején a kulákság nem csökkenti ősz-, kásság ma. már színje kizárólag államosított üzemekben dolgozik, nem kizsákmányolt, tehát, nem proletár többé. A tőkések által azelőtt kizsákmányolt proletariátus felszabadult. szocializmust építő munkásosztállyá változott. b) A dolgozó parasztság de ez az osztály is megváltozóban van. Á népi demokrácia felszabadította a dolgozó parasztságot a főldes- urak, ipari tőkések és bankárok uralma alól, földet juttatott számára és meg is védte azt- A földreform során a mezőgazdasági munkások szám» jelentősen csökkent, amit az is elősegített, hogy jelentős részük azója az' iparban helyezkedett el. Ma már a dolgozó parasztság egyre nagyobb része 'ép a szövetkezés útjára, amely út egyben a parasztság egységen osxtaly- lyá való «!tku!f?áa*k megkezdését *3 jelenti. c) A tőkésosztály — amelyet a váróiban lényegében felszámoltunk. Maradványaik még vannak és ezért fontos az éberség állandó fokozása, mert ha> ellanyhul, komoly károkat okozhatnak. A falun még most *s ott él a falu vér- szopója, a kulákság, a falus: burzsoázia. Gazdasági ereje a korlátozás politikájának következtében csökken, de ellenállása egyre fokozódik és mindent elkövet, hogy megakadályozza békés építő munkánkat. d) Az értelmiséget is — helytelenül — több e!vtár% mint egy különálló osztályt említi meg. Az értelmiség nem egy külön osztály, hanem társadalmi réteg, amely különböző osztályokból tevődik ösz- sze, nálunk is egyre inkább a műn- kásosztálv a dolgozó parasztok soraiból. tálybarcáf a munkásosztály és a dolgozó parasztsággal szemben, hanem fokozza. Ahogy mind szűkebb térre szorul össze, annál inkább legelvetemültebben, a legalajaaabb módon, *!»jíonsosax igyekszik támadni. De nem retten vissza a gyilkolástól sem, igyekszik magát úgy feltüntetni, mint dolgozó paraszt. Vannak, akik azt gondolják, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése »órán elért sikereink megfékezik a kulákok ellenállását. Ezek az elvtársak súlyosan tévednek és könnyen az osztá.yellenség befolyása alá kerülnek. Az ilyen érvekkel az ellenség el akarja altatni éberségünket, le akar fegyverezni bennünket. Az osztályharc élesedése, a kulákok ellenállásának növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a kulák erősödik, vagy hogy erősebb, mint mi. Ellenkezőleg, 'a, kulákok korlátozása gyengíti a kulákokat, mert mind szűkebb térre szorítja a kizsákmányolás lehetősegeit, a kulákok létalapját. 3. Hány osztály van a Szovjetunióban? Az Októberi Szocialista Forr»-1 minden kizsákmányolástól, az egész dalom győzelme réget vetett a Szovjetunióban a tőkések politikai és gazdasági uralmának, megváltoztatta az osztályok egymás közötti viszonyát és a társadalom osztályösszetételét. A Szovjetunió fennállásának első szakaszában azonban a dolgozó tömegekkel egysorban maradtak még a. kizsákmányoló osztályok is. Azonban a szocializmus győzelmének eredményeként alapvető változás volt a Szovjetunió osztályösszetételében a kizsákmányoló osztályok megszűntetése, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel már megszűnt a társadalomnak osztályokra való tagozódása. Az osztályok a Szovjetunióban is megmaradtak, de ezek nem ellenséges, hanem testvéri együttműködésen alapuló osztályok, a munkások és parasztok osztály a. A vezejőosz- fály a Szovjetunióban is a munkásosztály. a) A Szovjetunió munkásosztálya olyan osztály, amely mentes néppel együbj birtokosa a termelőeszközöknek és a hatalomnak, tehát egy teljesen új osztály. A tőkés országokban viszont megvan fosztva a munkásosztály a, termelőeszközöktől, elnyomott, kizsákmányolt proletár. A kai-aló« a tőkés országokban a kizsákmányoló osztályok kezében van. h) A Szovjetunió p*rlízisá|t-s teljesen új osztály. Olyan osztály, amely mentes minden kizsákmányolásból és ' gazdaságát egészen új alapokon vezeti. A. Szovjetunió parasztsága jómódú, művelt kolhozparasztság. Gazdaságát nem az egyéni munka, az elmaradott technika, hanem a társadalmi mua- ka, a korszerű, élenjáró technika alapján vezeti. A kolhozpara«etság alapja már nem a magántulajdon, hanem s társadalmi Munkából fakadó t&’s^űnl, szocialista talaj- dón. c) A Szovjetunióban a. munkásosztályon és parasztságon kívül van értelmiség is. Az értelmiség azonban nem osztály, hanem társadalmi réteg, amely r, különbőzé osztályok tagjaiból alakul. A szovjet értelmiség teljesen új értelmiség, amely 80—90 százalékban & munkásosztály és a. parasztság soraiból került ki, amelyet az Okté béri Szocialista Forradalom győzelme ót* eltelt idő a'att a szovjet hatalom nevelt és tanított, 4. Eszköz-e a munkásosztály kezében a Párt a hatalom kérdésénél ? A párt nem öncél, nem önmagáért van. a párt a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeinek a kifejezője, a munkásosztály élcsapata, amely magában foglalja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó ‘értelmiség legjobb, legkiválóbb elemeit, A párj, a kommunista és munkáspártok azok, amelyek a kapitalista elnyomás körülményei között is következetesen harcolnak a felszabadulásért, a nép szabadságáért és függetlenségéért. A kommunista és munkáspártok azok. amelyek ma is következetese® folytatják ezt a harcot az imperialistákkal és a háborús gyuj tógátokkal szemben. Az elmondottakból következik, hogy a párt eszköz a munkásosztály kezében a hatalom megszerzéséért, annak megtartásáért, » proletárdiktatúra kivívásáért és annak megszilárdításáért folytatott harcban. * * * Felhívjuk a káderoktatásban résztvevő elvtársak, a politikai iskolák hallgatóinak és vezetőinek figyelmét, hogy minden, vitás kérdést küldjenek fel a Párfoktatás Házába az Elméleti Tanácsadónak tisztázás végett. A tapasztalatunk az, hogy az elvtársak rendszerint arra hivatkoznak, hogy nincsenek v'tás kérdések, vagy, hogy a politikai iskolákon, a káderkonferen.- ciákon tisztázták a problémákat. Valójában azonban igen sok kérdés van, amit a tanulók, sőt a propagandisták sem látnak tisztán, ami fe'ett vitatkoznak, nmij sokszor helyesen, de gyakran hibása« döntenek el, csak éppen az Elméleti Tanácsadóhoz nem jutnak eí ezek a kérdések. Az Ilyen helytelenül tisztázott kérdésekből adódik az, hogy félremagyarázzák pártunk politikáját, ami a gyakorlati munkánkat i* helytelen irányba vezeti. Szárnyas: Gyula, a Párfoktatás Háza propagandistája. „Termelj ma többut, mint tegnap“ mozgalom a Kaposvári Nagymaíomban A Somogymegyei Malomipari Egyesülés az országos malomipari versenyben az első helyezést érte el. Az Egyesülésen belül az ösz- szes dolgozó vállalásának 100 százalékban eleget tett. A vállalások értéke azonban azt 248 ezer forintban messze túlszárnyalta. Kiváló eredményt értek el többi között az «tt*íaíi fonói, libickozmai, tabi, b*!atonfeoglári, buzsáki és a kaposvári malmok, melyek vállalásaikat jóval túlteljesítették. Ezeknek az eredményeknek a további túlszárnyalására az Egyesülés malmai újabb vállalást tettek április 4 ro és a hosszúlejáratú verseny szerint továbbra is versenyben állnak egymással az elért eredmények to- vábbfokozására. Az íharosi malom dolgozói a többi malmok felé egy új mozgalmat indítottak el ápríli* 4 tiszteletére, melyet „Termelj ma minőségileg jobbat, mint tegnap“ mozgalomnak nevezte el. Most • malmok dolgozói igyekeznek újabb kiváló eredményeket elérni, hogy elősegíthessék eredményeikkel az(, hogy a Somogymegyei Malomipari Egyesülés az április 4-1 versenyben is megtarthassa az első helyet.
