Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-06 / 55. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 MÁSOK» §. Tömegmegmozdulás Nyugat-Németországban Adenauer háborús politikája ellen Azi imperialisták atlanti tanácsa lisszaboni illésén jóváhagyta a ,,Nyugat né met egységek részvételével megalakítandó európai hadse­reg“ terveit. Miközben az imperialisták a náci fasiszták újrafe7fegyverzésén mesterkednek, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egy­séges, demokratikus, béke szene tő Németország megteremtésén fáradozik. Grotcwohl elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának elnöke hangsúlyozta, hogy: ,,össznémet megbeszéléseink szá­mára nem taiálunk tárgyaló felekre, sem a szövetségi gyű lésben (a bon­ni bábparlamentben) sem pedig Adenauer kormányában. Egy partner­re azonban mégis találtunk: Nyugat-Németország népére. A nép öntu­datra ébredt és most magához ragadta a kezdeményezési.“ Képünkön a frankfurti dolgozók a háborús Adenauer kormány eltávolítását követelik. «■a<aa «sas »»■■■«■! A világ közvéleményének nyomása a görög monarcíioínsiszíák kél nappal elhalasztották Beloiannisz eivtárs és hét társának kivégzését Minf a Szabad Görög Rádió je­lenti, a Piasztrasz-kormány — a világ közvéleményének nyomásá­ra _ bejelentette, hogy Beloian­nisznak és hét társának kivégzé­sét szierdáról pléntekre halasztót-,-! ák. Az Avieroff-börtön hatszáz női foglya március elseje óta éh­ségsztrájkkal tiltakozik ez ítélet ellen és követeik az ítélet végre­hajtásának felfüggesztését. Emlékünnepség Goqoly halálának 100. évfordulóján Gogolig, a nagy orosz realista író halálának 100. évfordulója alkalmá­ból az Országos Béketanács, a Ma­gyar Szovjet Társaság és a Magyar írók Szövetsége etmlékünnepséget rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermeiben. Megjelent az ünnep­ségen Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Tártja politikai bizottságának tagja, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Ma­gyar Szovjet Társaság országos el­nöke, Darvas JózsAf közoktatás- ügyi miniszter az írószövetség el­nöke, a Béke Világtanács tagja, Já­nosi Ferenc a. népművelési minisz­ter első helyettese, Mihá7yfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács főtitkára, va­lamint a magyar politikai, kultu­rális és gazdasági élet számos ki­válósága. Részivett az ünnepségen J. D. Kiszejlov a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, valamint a baráti államok budapesti követségeinek több képviselője is. A Magyar Szov­jet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális küldött­ség tagjai közül megjelent az ün­nepségen K. I. Szkrjabin Sztál in­ai jas akadémikus, G. J ■ Nyikolajeva Sztálin-díjas írónő, N. A. Vjzzsilin a VOKSZ elnökhelyettese és M. A. Bukin a Veliko-Mihajlovszki gép és traktorállomás igazgatónője, ott nyit továbbá P. D. Krajevszkij pro­fesszor az egyetemi orosz intézet igazgatója. Az ünnepséget Erdei Ferenc mi­niszter nyitotta meg, majd Lukács György Kossuth-díjas akadémikus a Béke Világtanács tagja mondott ünnepi beszédet. Lukács György nagy tapssal fo­gadott ünnepi beszéde után Erdei Ferenc rámutatott arra: Gogoly életműve az élő irodalom forrása, a kultúra fegyvere az építésben és a békéért folytatott harcban. A szovjet kultúra példát mutat a múlt nagy hagyományainak megbecsülé­sében is. A Gogoly ünnepséget mű­sor zárta ibe. Meg-nyflt az EXSZ európai gazdasági bi«oltóágának ülésszaka Március 3-án Gdifben megkezdő­dött az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának 7. ülésszaka. Az ülés- •rakon 23 ország képviselői vesznek részt, köztük a Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákja, Magyar- ország, Albánia, Anglia, Francia- ország, USA és Belgium képviselői. PROPAGANDISTÁINK TAPASZTALATAIBÓL Egy propagandista munkamódszeréről A Politikai Bizottság 1951 május 17-{ határozatában leszögezik: ,,Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik ala­posan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkez­nek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a be’politikai és nemzetközi helyzetben, — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat, szilárd meg­győződésre és állhatatosságra nevelik hallgatóikat.“ Ahhoz, hogy propagandistáink ezeknek a feladatoknak jót meg tudjanak felelni szükséges, hogy az elméleti képzésük mellett állandó­an javítsák módszereiket, amellyel a politikai iskola foglalkozásaira felkészülnek és azt levezetik. Arra törekedjenek, hogy mindig keres­senek újat, amivel élénkebbé, vitaképessé tehetik a szemináriumokat. Ehhez a miunkához akarunk mi is segítséget nyújtani olyan formában is, hogy leírjuk egy ebtársnak a módszerét és kérjük a többi politi­kai iskola vezetőelvtársakat, hogy ők is írják le módszereiket és Somogyi Néplapon keresztül tapasztalatcserével segítsük, megyénk propagandistáit, hogg módszereiket állandóan javítani tudják, mert ez munkánk eredményének fontos eszköze­Most nézzük mCg Tóth Márton elvtársnak a Széchenyi körzet po­litikai iskolavezetőjének a módszeréi, azt, hogyan készül fel a poli­tikai iskola foglalkozására. Először áttanulmányozza Tóth elvtárs a köaponti útmutatót és an­nak alapján meghatározza a főkér- désekei. Azután veszi a kötelező irodalmiakat és a marxizmus-leni- ■n izmus klasszikusainak munkáiból tanulmányozza át az anyaghoz vá­gó részeket. Az első olvasáskor a saját könyveiben a lényeg kiemelé­se szempontjából elábuzásokat és megjegyzéseket csinál. Megállapítja, hogy a tanult anyag hogyan kapcsolódik a párt által kitűzött feladatokhoz és fisz tázza magának az ezzel kapcsolatos elvi kérdéseket. Utána átgondolja, hogyan lehet ezeket a pártmunká­ban hasznosítani. Azokat a kérdése­ket, amit egyedül nem tud tisztáz­ni, a régebbi pártiskolai jegyze­teiben keres rá magyarázatot, vagy a két ld len kinti propaganda sze­mináriumon teszi fel a kérdést. Az elméletben átgondolt anyagot rendszerezi, vagyis a megállapított főkérdések köré csoportosítja, de ezzel egyidejűleg már készíti macát a jegyzetet is. Nem kiilön-külön jegyzeteli ki az egyes irodalmakat, hanem az egyes főkérdéseknek meg- megfelelően amint azt a főkérdések összefüggése megkívánja. Ezzel a módszerrel igyekszik ki­küszöbölni azt a hajlamosságot, hogy egyszerű tartalmi, vagy sok esetben szóról-szóra való jegyzete­lést végezzen. Elősegíti az önálló munkáját és az összefüggések meg­keresését. A jegyzetkészítésnél a rö­vidségre. a léliyeg kiemelésére, a főkérdések alkérdésre bontására tö­rekszik. A jegyzetein széles margót hagy és a sorok- között is hézago­kat, a későbbi bejegyzésekre. (Anyaggyűjtés, propagandista sze­minárium.) Az előadásra való felkészülésnél használni szokta a már meglévő jegyzeteit is- Az egyes anyagok fel­dolgozásánál felhasználja a Szabad Nép és a helyi sajtó megfelelő cik­keit és ezeket bejegyzi a vázlatába, a cikkeket kivágja és azokat az anyaghoz mellékeli. Az előadás-váz­latban készít egy rövid bevezetőt, amelyben megmagyarázza, hogy mi­ért fontos a soronlévő kérdéssel foglalkozni és miért éppen a meg­adott időben foglalkozunk vele. Az előadás-vázlat felépítésénél a jegyzeteiben megállapított főkérdé­sek és alkérdések képezik a vázat, de nem kérdések, hanem megállapí­tások formájában. Az előadáshoz az elvi kérdések megvilágításához gyakorlati példákat használ fel. Ezeket a példákat úgy válogatja gatói összetételének megfeleljen. Az általa vezetett politikai iskolában üzemi dolgozók, Iházi munkával foglalkozók és kisebb számban dol­gozó para-szfok vannak. Ezért pél­dái! úgy válaszolja meg, hogy az üzem életével a dolgozó parasztok életével és a népnevelők munkájá­val is szorosan kapcsolatos legyen. Minden kérdésnél a párt helyi szer­vezetének eredményeiről és hibái­ról is beszélnek a példákon keresz­tül. Az előadást nem szóról-szóra írja le, hanem bő vázlatot készít és aria törekszik, hogy előadása érde­kes, élő legyen, hogy az elvtársak figyelmét lekösse. Általában az elő­adása 30—-40 percig tart. Az előadásában utal az anyaggal kapcsolatos szovjet ás magyar fil­mekre, ás színmüvekre, felhívja a hallgatói figyelmét az anyaggal ka.jrcso’lalos cikkek tanulmányozá­sára. Igen komoly kérdés volt a politi­kai iskola hallgatóinak a jegyzet- készítés. A hallgatók között olyan nézet uralkodott, hogy még megta­nulni is nehéz, nemhogy jegyzetel­ni tudnák. Az első órákon részlete­sen megbeszélték a helyes tanulás és a helyes jegyzetkészítéa Mód­szerét. de mégsem állított egyforma követelést a hallgatói elé, mert vál­tak akik már akkor is jól jegyze­teltek, de olyanok is voltak, «kik egyáltalán nem tudlak jegyzet«! ké­szíteni. Ezeket az elvtársakat kiilön-külöa is támogatta és olyan formába# lé­giiét! nekik, hogy először csak a* irodalomban az általuk fontosnak vélt részeket húzzák alá a tanulás aUit’. Később le J« íratta, vélik és az elvtársak rájöttek «rra, hogy mennyivel könnyebb jegyzetelve ta­nulni. Azóta, hogy jegyzetet készí­tenek a vitákon bátran mernek és legnagyobbrészt helyesen is szólnak hozzá a kérdésekhez. A hallgatói­nak jegyzetelését ellenőrzi, és időn- kint egy-egyi elvtárs jegyzetét meg­beszélik és bírál ják. A szem iné; iumhoz e vázlatit «z előadás-vázlat elkészítésével egyide jűleg készíti e], A vilavázlat főkér­dései Tóth elvtárs módszerénél azo­nosak a jegyzetelésnél, megállapí­tott fő és alkérdésekkel. Az előadá* megtartása után 'azonban * vita- vázlaton módosításokat végez, bs az előadás megtartása után azt ta­pasztalja. hogy valamelyik fontos kérdést a hallgatók nem értették meg, vagy az anyag egye* részei iránt a hallgatók különöse» érdek­lődnek. A vi'avázl*ft kérdéseinél mindé» esetben megállapítja és edafrja, hogy egy-egy kérdéssel mennyi ide­ig fog 'foglalkozni. Ezt helyesnek tartja azért is, inept azóta, hogy beosztja idejét, nem fordul elő, hoev az első kérdésekkel túl hosszé ideig foglalkozik és a többi kérdé­sekre pedig nem marad elegendő idő. Ez nem azt jelenti, hogy me­reven elvágja a kialakult vitát, de lehetővé teszi a fon/os kérdésekkel való arányos foglalkozást. Tóth elvtárs ezekkel a módsze­rekkel készül fel a politikai isko­la foglalkozásaira és segíti hallga­tóinak további fejlődését. Az albán nép hatalmas eredményeket ért el a kultúra fejlesztése Dr^n össze, hogy a politikai isko'a hall-1 sztrájkba kezdenek. Az Rákosi elvtárs 1925-ben, harminc- kétéves korában került a Horthy- terror kezébe. Rákosi elvlárs régi forradalmár. A munkásmozgalom­ban nemcsak a háború utáni évek forradalmi szakaszának hullámai sodorták. Már 18 éves diák korá­ban bekapcsolódott az oszlályharc- ba. Azok közé tartozott, akik a ma­gyarországi radikális diákmozgalom szocialista szárnyát megszervezték és annak a munkásmozgalomba, va­ló bevonásáért harcoltak. 1912-ben külföldre ment. Hamburgba és Londonba, ahol dolgozott, részt­vett a munkásmozgalomban és csat­lakozott a brit szoicialista szövet- séighez. Nemzetközi látóköre, termé­szetes készsége arra, hogy nemcsak • saját országának, hanem minden más országnak a mozgalmában is együtt harcolhon a nmnkásosztály- lyal, még ifjú éveiből származik. Az imperialista világháború elején 1915-iben cári fogságba esett, forra­dalmi propagandát folytatott a. esi­RÁKOSI ELVTÁRS A NEMZETKÖZI KOMMUNIZMUS H4ECOSA tai hadifogolytáborban és csak 1918 májusában tért vissza Magyaror­szágra. De akkor már magával hozta a februári és az októberi for­radalom benyomásait és tanításait. A polgári forradalom első hetei­ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában a veze­tőszerep annak a hadifogoly cso­portnak jutott, amely Lenin elvtárs iskolájába járt és a bolsevizmus tapasztalatait Magyarországba hoz­ta. Rákosi elvtárs ennél a csoport­nál néhány hónappal előbb tért haza .Szegedre ment, ahol megszer­vezte a munkásmozgalom forra­dalmi szárnyát és előkészítette a szoiciálsovinisztáktól való szervezett elszakadást. 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Párt­ja. Rákosi elvtárs ott állt bölcső­jénél. A KMP minden tagja a szó igazi értelmében egy-egy tömegagitátorrá vált. És a párt egyik legkedveltebb szónoka és agitátora a fiatal, hu- szomhaléves Rákosi Mátyás elvtárs. Jelen volt mindenütt, a tömegmoz­galom hatványozott erőt adott neki. Beutazta a vidéket, beszédet tartott a parasztokhoz és a bányamunká­sokhoz és ahol megfordult, kom­munista szervezeteket alapítóit. Rákosi elvtárs a tanácskormány népbiztosa lett, majd a cseh front­ra ment és mint hadosztály-politikai megbízott megszervezte a salgótar­jáni bányavidék védelmét. Ez volt az egyetlen bányavidék, amely fe­lett a tanácskoirmány rendelkezett és amelynek üzembentartásától a fő­város villanyárammal való ellátása, tehát az ipari termelés egész menete függött. Salgótarján védelme élet­kérdése volt a proletárdiktatúrának. És ezt a felelősségteljes feladatot a 27 éves Rákosi Mátyás elvtársira bízták. Rákosi elvtárs derekasan teljesítette azt. Mozgósította a bá­nyászokat, beszervezte őket a Vörös Hadseregbe és fé'kezükben fegyver-' rel, másik kezükben csákánnyal dolgoztak. A bányász-zászlóalj élén védte a frontot a csehek ellen, s ugyanakkor megszervezte a munkát a tárnákban, ellenőrizte a szénbera­kodást, $ ilymódon biztosította an­nak lehetőségét, hogy a fővárosban idői nyerhettek a munkás menet­századok megszervezésére, amelyik egy győzelmekben gazdag t&madé hadjárat során a cseh imperialistá­kat megfutamították. A bukás előtt a Vörös őrség főparancsnoka lett- 1919 augusztusában a szociáldi- mokrácia aknamunkája következté­ben a proletárdiktatúra összeomlott. Rákosi elvtárs emigrált. Az osztrák szociáldemokrata kormány » ma­gyar proletárforradalom többi ve­zetőivel együtt Karlsieinba inter­nálta. De 1920-ban már Mosz­kvában volt, ahol mint a KMP dele­gátusa rész!veit a Komintern 11. kongresszusán, beszállóit a magyar komiméin tapasztalatairól, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ez * kongresszus a Kommunista Intir- naeionáléba való felvételi feltételek 21 pontjával és a párt szerepéről szóló tézisekkel lerakja a kommu­nista. világpárt alapjainak yrámt- tömbjét. \Részlet a Rákosi Perből.) j ^ lauer Maim, az albániai kmtúr- , kapcsolatok bizottságának főtitká- 1 ra, aid néhány nappal ezelőtt érke- zeit Budapestre, a magyanptlbán . kid tű rtOgi/ezménif 1952. évi munko- ' tervének kidolgozására, ngilatkoza- " lot adott a Magifar Távirati trióda munkatársának. Elmondotta, hogy a felszabadulás illán az albán munkáspárt és a népi kormányzat legsürgősebb fel- '1 adatának tartotta a közoktatás meg- á javításét. A négyosztályos álMá- 1" nos iskolák száma az 1938-as ada- d tokhoz viszonyítva 316 százalékkal c- , ------:---------------------------­i A SZOVJET TORNA MOSZKVÁBÓL 1’ Március 4-én Moszkvából Bu- : dapesfre indult a szovjet torná­szok csoportja, hogy baráti verse- nyékén vegyen részt a magyar sportolókkal. A szovjet sportkül- a ————----—----------------­•' iz elhurcolt tuniszi ^h*^gv#trájl z A Tuniszi Kommunista Párt z közleményben jelentette be, hogy l. a párt Resnadába deportált veze- a fői máreus 5-én és 6-án éhslég- -- sztrájkba kezdenek. Az éhség­a hétosztályos általános tskoweé 1750 százalékkal, a közepi »kóláké pedig 210 százalékkal emelkedett- Az összes iskolákban ma 3tt.2 szá­zalékkal több fiatal tanul, marit • háború előtt, ötéves tervünk végén 1955-re már egyetlen analfabéta sem lesz Albániában. 1951 novemberében nyitották meg Tiranában a pedagógiai főisko- i lát, a műegyetemet és a mezögaxda- ' sági főiskolát ,s rövidesen sár ka­rül az orvosi egyetem éis a közgaz­dasági egyetem megnyitására fa SZÓK ELUN DÚLTAK BÚD t PESTRE I döttség vezetőije Vaszilij Nyiki- tin, a Szovjetunió Miniszt*rtaná- csa melletf működő öszszövetsé$ •es sportbizottság képviselői*. kommunista vezetők tot kfzd'-nfii sztrájkkal egyrészt a rossz bánás­mód ellen, másrészt a demokra­tikus lapok betiltása, a teefoná- lási tilalom és a levélcenzura elles II iltakoznak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom