Somogyi Néplap, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1952 MÁRCIUS 30. Tanultunk a Szovjetuniótól SZOVJET MÓDSZEREK CSÖKÖLYBEN Az MiSZT m€gy,ei titkársága a szovjet-magyar barátsági hónapokban megyénkben több helyen értekezletet szervezett ,a szovjet tapasztalatok átadására. Március 22-én Csököly községben is volt egy ilyen értekezlet, ahol Présel István, a nagybajomi Győzelem tszcs elnöke elmondotta, hogy az ősszel náluk járt szovjet elvtársak milyen tapasztalatokat adtak ét nekik és hogyan változott meg azóta a tszes-ben az élet Csököly község dolgozó parasztjai nagy figyelemmel hallgatták Présel elvtárs beszédét, amikor elmondja, hogy Kovács elvtárs a be- rekszáez'i kolhoz elnöke azt mondóim, a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatban, hogy rossz tagság nines, csuk rossz v&zt:tőség lehet r, tszcs-be n, mert a vezetőségnek mindig meg kell találni a módot a jegye Um n wgszi l ár dttá sár a. Náluk Nagyhajómban — mondja Présel elvtárs, — -a tszcs tagsága és vezetősége törvényinek tekinti az alapszabályt és aki azt nem tartja be, azt biin'teiti a csopor!gyűlés. A munkaegység számolást, fontos, hogy minden egyes tszcs tag isimen je, hogy amiatt ne legyenek kétely,ei egyes tagoknak, hogy keveset kapott munkájáért. De még az js elengedhetetlenül szükséges, hogy naponta be legyen írva minden egyes tagnak a végzett munka után a munkaegysége, erre Pozorov elvlárs a Kirov.i triiilet kolhozelnöke nyomatékosan felhívta a figyelmei. Azóta a niagybajoimá ...Győzelem“ tszcs- ben szigorúan meg is követelik ezt. Pozorov elvlárs javasolta a,z;|. is, hogy a tszcs közgyűlésen hozott határozatokéit foglalják jegyzőkönyvibe és annak végrehajtásáról a következő közgyűlésen a vezetőség számoljon be a. tagság előtt, így a tagság is ellenőrizni tudja a vezetőség munkáját. Nálunk már szinte ünnep a tagságnak, mikor közgyűlés van és mindenki örömmel vesz alt részt — mondja Présel elylárs. A nők munkába való bevonását úgy oldottuk meg a szovjet elvtársik jamsUailám, hagy egy szobát berendeztünk a kisgyermekeik részéit napköziotthonnak, ahol egy idősebb néni gondjára lettek bdzvcn. így a kisgyermekes anyák is nyugodtan végezhetik kint a munkát. Hogy az asszonyok a házlályi munkát is el tudják végezni, ezt úgy oldottuk meg, hogy az asszonyok egy munkacsapatban dolgoznak és reggel 7 órakor kezdik kint a munkát és 11-kor haza m ennek főzni és délután 2-től este 6-ig szintén dolgoznak. így a szombat kivételével minden nap az összes asszony, aki a iszcs tagja, részt visz a mezei munkákban. Az idősebb dolgozóknak könyebb munkákat biztosítunk, a baromfi-, sertéstenyésztésben és a tehenészetben. Az öregeket nagy tiszteleiben tartjuk a csoportban. A csoport- gyűlés hozott egy olyan határozatot, amely szerint aki az öregeket megsérti, altól 3—5 munkaegységei vonnak le. A fiatalokat is nagyra becsüljük a tszcsben, hozzásegítjük őket a tanuláshoz, bevonjuk őket a vezetésbe is és már nyolc saját traktorosunk, is van, akik a tavaszi munkát végzik a gépekkel. A gépeket egész évre szerződésileg átvette a tszcs a gépállomástól és csuk 'télps viszik be őket kijavítani. ,A traktorosok is munkaegységre dolgoznak, így egyéni érdekük is, hogy jó munkát végezzenek, mert több termés esetén nekik is több jut a jövedelemből. A lófogaitokkal nem is szántottak, nem is vetettek, négy traktoros végezte el 180 holdon a szántásit, vetést, boroiválást géppel. Éppen az őszi vetések folytak, mikor a szovjet eblársak náluk jártak és azok javaslatára kercszfso- rosan vetettük a búzát, de már most elválik a kétfajta vetés, mert az. «melyet keresztsorosan vei eltűnik sokkal szeibb, dúsabb mint a maiik, amelyet csak hosszában vetettünk. A kukoricát négys&ic sen fogjuk vetni, mert ha nvoSl valamivel tovább is tart a vetés, de annál \kdn)nyebbcn vágOz:<ük «: ápolási munkákat és több termésre számít halunk. A burgonyái jelölő ékévé] véljük, amelyet .most a télen késaitettünk. ezzel az ekével !0 centiméterre le tudjuk tenni a burgonyái a földbe és így 'bátran fogasolhat.- juk a földet, mert a csira nem ér ki olyan hamar a földből és nem töri le a fogat, ugyanakkor több termést érünk el. mert így nagyobb fészke van a burgonyának a kifejlődéshez. A szovjet elvi ár sah felhívták a figyelmünket a* állattenyésztés kibővítésére is — mondja Présel elvfárs— meri altihoz, hogy termésfipedményeinkcl növelni tudjuk, fontos a rendszeres trágyázás, ezt pedig csak ágy tudjuk biztosítani, ha megvan a kellő álla 1 állományunk. Most építünk etil új korszerű éehénistállót, amelyben 50 darab szarvasmarha van, Hí darab sertésünk is van, a süldők közül most választottunk ki 18 dardbot, amelyek anyakocák lesznek és ezeket ntár külön is eleijük. Igen fontos az, ihogy a tszcs vagyona f#l legyen leltározva és minden fillért könyveljünk pontosan, hogy a vezetőség bármikor be tudjon arról számolni 'a tagságnak. A rendszeres, pontos könyvelés a fő fundamentuma a csoportnak — mondja Présel •lvlárs. —• Erről mi is csak »kkor győződtünk .meg, mikor a szovjet »'-rtársak megvilágították «lőttünk ezt a kérdési, A csoportban ha valaki munkakép-' leienné válik, vagy b«ieg, arról is gondoskodik « csoport, hogy minden* meglegyen, «zt a szociális alapból biztosítják. Az idén 228.000 forintot h«ly»zünk szövetkezeti alapba, ezz?i nagyban elősegítjük a csoport megerősödését. A csoporton kelül vsrsCnymim- ka fojyik — mondja Présel elvtárs — m élenjáró dolgozókat jutalmazzuk és a lemaradókat bíráljak. Három különböző díjat szavazott meg a közgyűlés, amelyet a három legjobb dolgozó kap az év végén. Az első d j 500 forint, második 350 forint, harmadik 150 (forint. Üdültetésre is a legjobb dolgozókat küldjük. A háziályi gazdálkodásban lévő területeket munkaidőn felül és ünnepnapokon, mufflkiatfel- ajánlásokkal művelik meg, így a közös (munkából néni veszik el t>z időit. • Nálunk nagy megtiszteltetés az. hogy valaki csoport.ag lehel, de a legnagyobb büntetésnek tartják a/J a dolgozók, ha valakit kizárnak 3 csoportból. Ezt azonban, hogy el tudtuk érni csoportunkban, mind a Szovjetuniónak köszönthetjük, amely elküldte hozzánk azokat az embereket, akiknek jó tanácsaival üdéig élhettünk — mondotta végül Présel elvtárs. Az értekezleten több dolgozó paraszt hozzászólt és nagyra éri ékelték az elhangzottakat. Kasza Máidon csökölyi hármas, típusú „liéhe" tszcs elnöke hozzászólásában [og\nála, hogy •a hallottakat felhasználják munkájúikban, hogy a jövőben az ő munkájukat is olyan eredmények dicsérjék, mint a nagybajom! „-Győzelem“ tszcs-ét és Ígérte, hogy egy vasárnap az egész tagsággal átmennek Nagybajomban a tszcs hoz, hogy ott Szemeikkel győződjenek meg a hallottakról és még több hasznos tapasztalatot szerezzenek. Végül Gémes elvtárs a helyi MSZT titkár szólt hozzá és elmondta, hogy Présel elvtárs Szavain keresztül js eljutott Csököly községbe a Szovjetunió nagy baráti segítsége, Addig, a,míg az amerikai imperialisták különböző eszközökkel végzik az emberiség pusztítását, addig a Szovjetunió az emberiség felemelkedését és (boldogulását segíti elő. Megjelent Ándré Stil Sztálin-díjas regénye: ,,Ay első összecsapás" Andre Stil francia író „Az első összecsapás“ című regénye, amely legutóbb .Sztálin dijat kapott, most ■magyar nyelven 's megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában, Hub ay Miklós és Révay József fordításában- André Stíl ebben a regényében egy francia kikötőváros életén keresztül rajzolja meg az. amerikai betolakodókkal szembeni ellenállásit, a dokkmunkások szilárd ‘helytállását a béke védelmében. A Mezőterv tervrajzai alapján korszerűsítik sok állami gazdaság és tszcs épületeit A Mezőgazdasági Épület és Tele- jőszövetkezetek hogyan oldhatják meg legcélszerűbben az épületeknek az elhelyezését és a tervrajzokon kivid útmutatást is adnak majd az építőknek -arra, milyen építkezési anyagok felhasználása a Leggazdaságosabb. A tervrajzaik alapján abbén az éviben állami gazdaságokban és temmi;lőszö vetkezel.ekben 380 helyen indul meg az építkezés. piilésfervező Iroda tervezői a tél folyamán kidolgozták a mezőgazdaság' munkáslakások és gazdasági épületek — magtárak, pajták, istállók, ólak, sib. — építésének, illetve korszerű átalakításának terveit. Több olyan tervrajzot is készítetlek, annelyek feltüntetik, hogy egyes állami gazdaságok és termeA TISZALÖKI VÍZLÉPCSŐ Részlet az „Ötéves tervünk: béketerv“ c. könyvből A népmesék ójriáseti szokták megtenni, hogy hegyeket mozdítanak el és folyókat terelnek ki medrükből. A Magyar Népköztársaság mérnökei és munkásai az ötéves terv sarán megmutatják, hogyan lesz az ember óriás. Tiszaiak köz-elében megmozgatnak •egy hegyre való földeit, a aaäfce Tiszát Idein vélik ágyából és új mederbe terelik. Alighogy ezt megtették, maga a Tisza alakult át egyszerre engedelmes óriássá s hatalmas területeket öntöz, gyárakat hajt, vállasokat és falvakat világít. A tiszalöki vízlépcső a Tisza rázampusztai kanyarjánál, a folyó medrétől száz méterre, a szárazföldön épül. Amint megépült, átvágják a kanyart és a Tiszát átvezetik új medrébe. A lépcső három részből ált: duzzasztóműből, vízianőmüből és hajózsilip- bőt. A duzzasztómű három, egyenként 37 méteres nyílású, felhúzható vaszszerkezeti táblából áll. Aliiékor a táblákat leeresztik, 9 méterrel magasabb lesz a Tisza vízállása. Nagy hajók járhatnak egész Záhonyig. A fclduzrza.szto.lt folyóból másod percenként 60 köbméter víz ömlik ma\jd át épütő tiszántúli főcsatornába, amely észak-doh irányban 97 kilométer hosszúságban szeli á: az Alföldéi és a Berettyón át a Körösibe torkollik- Ezen a főcsatornán keresztül öntözi majd a távol környéket s tiszalöki óriás. A vízierőimí három hatalmas turbinája éretnie átlag 55 millió kilowattom energiát termel. Hogy ennyi árammennyiséget fejleszthessünk, évente 8 ezer vagon szened kellene eltüzelnünk. A fiszalöH hajósok előtt, akik a rázompusziLai-»kamgar felé közelednek, tiszteletet parancsoló kép bontakozik lei. A folyó teljes szélességét eltakarja elölünk az ég felé m-riediű, több emelet magas gátrendszer. A hajósoknak « Tisza balpartja felé kell igyekezniük, hogy bejuthassanak ott megépített 17 méter széles, csaknem 100 méter hosszú zsilipkamrába. Itt újabb nagy élmény várja azt, aki még nem haki-dI át ezen a ponton. A hajót, mintha egy óriás vénné a tenyérért, a zsilipen felduzzasztott víz felemeli és ci gát másik oldalára helyezi. A vízilépcső építkezésénél felhasználásra kerül mintegy százezer köbméter boton és vasbeton, háromezer vagon cement, háromszázból az vagon bet annas, száz- húszezer köbméter kavics és ki- lencvenáteser köbméter kő. Az építkezésnél hatmillió köbméter tőidet mozgatnak meg. Ha ed vagonokba raknák, Nyíregyházától Moszkváig érnének a vasúti kocsik .A munkagödör, ahol az alapozást végzik, tizennégyezer négyzetméter alapterületű, beleférne egy tiszai falu, tenonelőszö- vet kéz etoiwe l, gépállomásával együlf. Mint arszátépítésünk mindem területén, ennél a munkánál is segítségünkre siet a nagy Szovjetunió. Elhozza hozzánk a hatalmas szovjet vízierőművek építő sémik tapaszt alakút. Nehéziparunk fejlődésének eredménye, hogy « tiszai vízimé vasiszerke- zete, turbinái, generátorai, egész gépi béréin] nése itthon készülhet. A mű a munkásság és a parasztság igazi összefogásával készül. A íerméstzchőéalakító mankód a környék dolgozó parasztjai a legnagyobb érdeklődéssel követik. Csoportosan érkesnek a munkahelyek meglátogatására. Nem egyszer megtörténik ,hogy maguk is n(-kiállnak és segítenek a<z építőknek. Amikor gépek érkeznek a hatalmas teherautókat, fiatalok és öregek csoportja,; kísérik. hogy segítsenek a gépek kirakásánál és önkéntes munkájukkal siettessélc az öntöző és világ [tó művek, qz Alföld „jószívű óriásának“ megszületését. DCirándttLás a muLtlxa A TEREMRE sötétség borul, de csakhamar éles lény villan és a vásznon 20 léves film képei suhannak. A moszkvai filmarchi- vum vetítőjében vagyunk. Itt őriznek páncélszekrényekbien és beton tárakban többmillió méter filmet, híradó és dokumentumfel,vételeket: a múlt krónikáját. t A vetíttés: kirándulás a múltba.. Előbb ,a történelem jelenik meg.a vásznon, felvillannak * poyárháború harcai, az intervenciós csapatok elleni küzdelem igzalmas fejezetei, majd a fegyverekkel vívott harcot a munkaeszközökkel vívott küzdelem krónikája váltja fel, Láltjuk az első sztálini ötéves terv hatalmas ipari építkezéseit, Magnyitogorszk születését, a Kuznyeck-medencét a kohók és a Mártink emencék fényiében, az erdő irtást az Amur partján, a.z első sztálingrádi traktorok megérkezt,séf a tavaszi kolhozmezőkre és — az első csatornaépítés izgalma* pillanatait* * * Élmény nézni ezeket a filmeket, a,melyek láttán érezzük az élet rohanását, látjuk a kommunizmus (felé közeledő szovjet,. n'©P haladásának óriási ütemét. ,.Készült 1931—1933 között”,— azt olvashatjuk a Fehér- é* a Bal'ti-,tengert összekötő Sztálin-csatorna építkezéséről készült felvételek élén. Zord sziklák, a *arki szelek viharjában megcsavarodott törzsű karéli,ai nyírfák, zuzmók, mocsári mohák tűnnek fel a vetítővásznon. Tundrás ingoványolcon, erdőkön é,s sziklákon épült * csatorna, amelyről a burzsoá ,,szakemberek” azt jövendölték, hogy ilyen mostoha természeti körülmények között «oihasem készül eí. És elkészült! Húsz év messzeségéből! tekintünk vissza, a múltba. Milyen furcsa, milyen más ez, mint a mai nagy építkezések képe. A hatalmas hidrotechnikai építkezést természetesen akkor sem lehetett megoldani gépek nélkül, de a mai technika mellett az akkori gépek eltörpülnek. A földmunkák jelentős részét még lapáttal, csákány- nyál, feszítő vassal, kőtörőkalapáccsal végezték. A csatorna medréből szekérsorok vonultak felfelé, földdel és zúzott kővel megra- ko'ttan. Fataligák végtelen láncso ra halad a csatorna lejtőin. A munkások serege egy gránátszilkla súlyos tömbjét feszítővé sakkal, izomerővel fejti le — ilyen képek peregnek a múlt építkezését megörökít. filmen. A SZTÁLIN-CSATORNA _________________________építése során igen nehéz körül mények között 10 millió köbméter földet emeltek ki. Rövid szünet után az 1937-ben elkészült Moszkva-csatorna építkezbiséről fényképezett filmek pergetése következik. Itt rs láf ható még a kapát, a taliga, meg a lovaskardé, de ezeken a felvételeken már megmutatlkozik az építkezés izmosán fejlődő technikája. Traktorok, kotrógépek dolgoznak, autók robognak és mozdonyok vontatnak hosszú szerelvényeket. A Moszkva-csatorn,a útvonalán 128 kilométer hosszúságban 151 millió köbméter földet emeltek ki, 3 millió köbméter betont raktak le és 11 zsilipet építettek. Végétért a vetítés, újra felvillan a fény ... KiszeJjjov, Sztálin- díjias filmrendező, «. Volga-Don csatorna építéséről készülő nagy színes dokumentumiilm rendezőj e vetítette le a régi filmeket- Mint a sztálini korszak épít ke zé s e inak ismerője szól a látottakról. — Mennyi ember, munkaerő keleti még ezeknél az építkezéseknél, különösen a. Fehér- és Balti-tengeri csatornáknál és milye* kevés volt a gép. Ma a Volga-Don csatorna, építésénél gépész és elektromérnökök, betonozok, geológusok, traktoristák, hidrológusok, lakatosok és villamoshege,sztők dolgoznak, a földmunkás a multté. Dolgoznak sofőrök, hidrotechnikusok, ta'ai döngölő-gép kezel ők, meteorológusok, — de hiába keressük a földmunkásokat, akik azelőtt tízezrével verejtékeztek a nehéz munkában. A ma nagy építkezései a tudomány és a gépesítés jegyében folynak. Az egykori teherszállítókból sofőrök, a földmű,nikásokból tatafeycaű- vagy kotrógép- kezelők, ,a teherhordókból darusok, a hiengerlőkből tál ajegyen get ő- gépkezélök lettek. A filmeknek, amelyet Kiszelj ov a Volga-Don csatorna építésénél forgat, az új gépek szemléltetően bemutatott munkája a'd különleges érdekességet. Lépkedő exkavátorok nyújtogatják roppant gém-nyukiakukat, hatalmú,s betonkeverők, óriási kotrógépek dolgoznak, földgyaluk és fei’-aídöngölők alatt reng a föld, repülőgépek tartják fenn a gyors és megbízható összeköttetést. AZ EMBER ____________akaratának szolgáló gépek nagyszerű munkáját ör ökíti meg Kiszeljov új filmje, amely felvillantja a múltat is, a régi filmek egy-egy részletéivel bemu tatjai milyen volt azelőtt a csatornaépítés. Ez a szembeállít tás mindennél hatásosabban tárja elénk a saevjet technika óriási feji«dósét, a diadalmas jelent.